Front

1
Frontális pedagógiahelyettkonstruktivista
pedagógia

• Dr. Magyar Bálint
• Oktatási Minisztérium

IV. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest
, MTA Székház, 2004
2
Gyorsuló ido

• 5 évente a létezo szakmák 5-a kicserélodik
• Az infokommunikációs technológiai ismeretek
  nélkül uzheto szakmák száma 2 évente 5-kal
  csökken
• Az alapveto IKT ismeretek nélkül uzheto szakmák
  jövedelemtermelo képessége a minimálbér körül
  mozog

3
A tudásváltás jellemzoi

• A megtanult szakmai ismeretek 10 év alatt
  elévülnek
• A munkavállaláshoz kapcsolódó ismeretek
  mennyisége az Interneten 2 évente 32-szeresére no
• Az Internet kapcsolatok száma évente
  megduplázódik
• Az elérheto sávszélesség folyamatosan emelkedik

4
Kimeneti követelmények

• Tudásalapú társadalom elvárásai
• A tudás eszköz, nem cél
• Képességek
• Idegen nyelv
• Számítástechnikai ismeretek
• Szociális kompetenciák
• Újra tanulás képessége

5
Pedagógus vagy számítógép

• A pedagógus szerepe a legfontosabb az oktatási
  informatikai reformok sikere a tanárok
  felkészültségén és motiváltságán múlik
• Nemzetközi iskolavizsgálatok az infrastruktúra,
  a tartalom vagy a pedagógus szerepe dönto?
• OECD 1999-2001, www.edutech.elte.hu/oecd1
• EU EMILE, 2003, www.emile.eu.org,
• EUN - ERNIST, 2004, www.eun.eu.org/ernist)

6
A modern pedagógiai paradigmák esélyeA
digitális oktatási környezet

• Az innováció gátjai kimeneti szabályozás
  (kompetencia mérés), tanulásszervezés rendszere,
  pedagógusok, infrastruktúra (szellemi és
  fizikai), ido- és munkaigényes, költséges, hamar
  elavul, terjesztése körülményes
• A korszeru tanítási és tanulási paradigmák
  informatikai környezetben egyszeruen, érdekesen,
  költséghatékonyan és tömegesen megvalósíthatók

7
Információs Technológiától a Digitális Kultúra
felé
Digitális Írásbeliség Digitális
Kultúra Felhasználók Rugalmas,
határtalan tudás Mentorálás

• Informatika
• Információs Technológia
• Info-specialisták
• Merev, korlátozott tudás
• Tanítás

8
Konstruktív oktatási környezet
Ipari társadalom Tudás alapú társadalom
Tények, adatok, szabályok Képességek és kompetenciák
Zárt, végleges, tankönyv-tudás átadása egyszeri alkalommal Élethosszig tartó kapcsolat tudás-hálózatokkal
Rögzített, homogén csoportos tanulás Tanulás rugalmas, heterogén csoportokban (személyre szabott)
Frontális oktatás Konstruktivista oktatás
9
A tanulás a 21. században

• Interaktív folyamat,
• Tudásépíto közösség,
• Tanulni és tanítani egy idoben,
• Növelni az egyenloséget és megértést,
• A tanítás teljes infrastruktúrájának
  megváltoztatása.

10
Sulinet Digitális Tudásbázis

• Korábbi kezdeményezések
• Sulinet honlap oktatási tartalma
• Digitális órák (statikus HTML tartalom)
• Cél a muveltségi területeket minden iskolai
  évfolyamon felölelo, dinamikus, elektronikus
  tananyag-adatbázis
• LCMS (Learning Content Management System)
  keretrendszer
• Tartalom - pályázatok

11
Digitális tartalomszolgáltatás

• Sulinet Digitális Tudásbázis
• 7-12. évfolyamok közismereti tárgyainak
  digitalizált tananyagai
• 8 tantárgy
• Példák, animációk, demonstrációs filmek
• Kiegészíto adatbázisok, háttér információk
• Módszertani segédletek, óravázlatok
• Egyedileg alakítható tartalom
• Fórum, chat, kollaborációs lehetoség

12
A digitális tudásbázis felépítése

• Legfontosabb cél újrafelhasználhatóság és
  értékállóság
• Technikai értékállóság a tananyag szerkezete
  független a megjelenítésére használt eszközöktol
• Eszközfüggetlen tároló LCMS-nek (Learning
  Content Management System) tananyagkezelo
  rendszer
• Ha új tartalomkezelo eszköz jelenik meg, nem kell
  a tananyagokat átírni
• Újrafelhasználhatóság független
  tananyagelemekbol (learning object, LO) építkezo
  szerkezet

13
Mire jó az SDT?

• Tanár
• Foglalkozások (tananyagegység), gyujtemények
  felhasználása a tanórán
• Foglalkozás, téma átszerkesztése
• tananyagelemek (képek, animációk stb.)
  felhasználása pl. órai bemutatóhoz
• Kooperatív munka a tanórán vagy projektfeladat
• Tartalomfejlesztés egyénileg vagy szakmai
  együttmuködésben (munkacsoport)

14
Mire jó az SDT?

• Diák
• Órai munkaformák
• Egyéni tanulás
• Háttér a felkészüléshez (házi dolgozat,
  kiseloadás stb.)
• Kollaboratív, kooperatív tanulás
• Tartalomfejlesztés egyénileg vagy
  együttmuködésben (munkacsoport)

15
Az SDT az EU ajánlások tükrében

• Az információs és kommunikációs technológiáknak a
  nemzeti oktatáspolitikai stratégiák részévé kell
  válniuk.
• Az IKT alkalmazásokat technikailag és
  pedagógiailag segíto nemzeti hálózat szükséges.
• Az oktatók és oktatási vezetok számára
  rendszeres, kötelezo és államilag finanszírozott
  továbbképzéseket kell tartani.
• Az IKT iskolai szerepérol, hatásáról rendszeres
  kutatásokkal kell ismereteket szereznünk.
• Az oktatási indikátorok közé az oktatási
  informatika színvonalát valós adatokkal
  érzékelteto adatsorokat kell beiktatni
• (Forrás Future Objectives for Education and
  Training, Group C (Information and Communication
  technologies in Education Mapping and Synthesis
  of Recommendations. EU Brussels, 2004)

16
A digitális taneszközök gyakran hatékonyabbak a
hagyományosaknál

• A tudásszerzés tere kitágult nem csak az iskola
• A természettudományos és matematikai képzés
  eredményessége és vonzereje csökken (MONITOR
  2002)
• Kritérium-orientált kompetenciafejlesztés (Nagy,
  2000)
• Korszeru oktatási modellek
• az általános képességek fejlesztése,
• a muveleti gondolkodás kialakítása,
• a hatékony információfeldolgozás tanítása
• Az oktatási informatika kínálata konstruktív
  információs szerkezet, autentikus tudásátadó
  környezet, egyéni beállítások ? személyre szabott
  fejlesztést

17
A digitális esélyegyenloség

• Promoting Equity Through ICT in Education (OECD)
  a digitális eszközökkel végzett
  képességfejlesztés 16 ország hátrányos helyzetu
  iskolákban a hagyományosaknál hatékonyabb (Szerk.
  Kárpáti, 2003)
• Roma Oktatási Informatikai Projekt egy tanév
  alatt jelentosen javultak a kognitív képességek,
  az olvasási teljesítmény és az önálló
  tanulásképességei

18
Klasszikus és digitális pedagógia

1. Papír-alapú és multimédiás tananyag és tudásbázis
2. A tudásszervezés módjai a tananyag felépítése
   lineáris és visszacsatoló rendszerben
3. Tanítási módszerek hagyományos és informatikai
   oktatási környezetekben
4. Tanuláskövetés, számon kérés, értékelés, vizsga
   hagyományos és informatikai környezetekben

19
A) Papír-alapú és multimédiás tananyag és
tudásbázis 1.
Hagyományos tananyag tárolási szemlélet Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT)
Fragmentált tudáselemek A tudáselemek nem kapcsolhatók össze és nem helyezhetok át. A bovítés esetleges, Diszciplináris ismerethalmaz életidegen környezetben. A konstruktivista pedagógia intellektuális infrastruktúrája. Részelemi kiemelhetok, és beteheto más adattárakba, A dinamikus bovítés folyamatos, Segíti a praktikus, tudni, hogy hogyan (know how) típusú ismeretszerzésnek.
20
A) Papír-alapú és multimédiás tananyag és
tudásbázis 2.
Hagyományos tananyag tárolási szemlélet Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT)
Hagyományos archívum Zárt tudásegységeket ír le és tárol. Keresés véges számú leíró szó alapján. Nincs benne beépített elrendezés, a tudásanyag masszaként jelenik meg. A felhasználóra bízza a kapcsolatok feltárását. A tárolás és elohívás testre szabható Nyitott tudásegységek sokoldalú kapcsolataira épül Bevált ismeretszerzo utakat kínál, de újak is létrehozhatók Hatékony tudásmenedzsment a megismerés útjainak kijelölése rendezett információhalmaz kognitív struktúra
21
A) Papír-alapú és multimédiás tananyag és
tudásbázis 3.
Hagyományos tananyag tárolási szemlélet Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT)
Építhetoség, bovíthetoség Kizárólag erre jogosult és szakosodott szervezet lehet tananyagépíto A technológia bonyolult és költséges A felhasználó nem válhat alkotóvá. Építhetoség, bovíthetoség A kiadó, a diák mind tananyag építo Akkreditációs rendszeren keresztül beépítheto a saját tananyag a közös rendszerbe A használó egyúttal fejleszto is tudáskonstruálás motiváció, életszerubb iskola
22
B) A tananyag felépítése lineáris és
visszacsatoló rendszerben
Lineáris tananyagszervezés Visszacsatoló tananyagszervezés
Leíró struktúra a tananyag a tudást ismeretek formájában tartalmazza Logikai struktúra információ a hálózati kapcsolódásain keresztül él.
Statikus ágazati, tantárgyi szemlélet Interdiszciplináris szemlélet
Öncélú, lexikális tudás Autentikus, életszeru tudás
Lineáris tanulásszervezés Just in time learning.
23
A tudásszerzés új modelljei

• A leíró-szabálytanító oktatás eredménytelensége
  (Csapó, 2001, 2002) az iskolai tudás és a
  valódi ismeretek szétválása
• A nemzetközi vizsgálatok nem az elsajátított
  tudást, hanem a tudás-alkalmazást vizsgálják.
  (PISA 2003)
• A konstruktív pedagógia eredményei autentikus
  tanulási környezet, használható köznapi és
  ünnepnapi muveltség
• Tudás-avulási prognózisok a Gutenberg
  tankönyvgalaxis után a tudásbázisok kora.

24
C) Tanítási módszerek hagyományos és informatikai
oktatási környezetekben
Hagyományos oktatási környezet Digitális oktatási környezet
Zárt, lexikális, gyorsan avuló tudástömb átadása Öncélú presztízs-tudás a társadalmi különbségek átörökítése. Tudásforrások birtoklása meghatározza a sikerességet és a társadalmi mobilitást. Kvíz feladatok a klasszikus muveltség erodálódása, tömegmuveltséggé válása Nyitott, tartós, alkalmazható, szituatív tudás. Kompetenciák fejlesztése - mindenki hozzáférhet az ismeretforrásokhoz, a tudás nem sajátítható ki. Munka világában fontos készségek csoportmunka, vita, projekt kutatás, feldolgozás és prezentáció az élet helyzetei az iskolában
25
D) Tanuláskövetés, számon kérés, értékelés,
vizsga hagyományos és digitális értékelo
környezetekben 1.
Hagyományos értékelo környezet Digitális értékelo környezet
Tantárgyi tesztek Egy tantárgyhoz nem kötheto kompetencia, szakértelem és muveltség vizsgálata.
Szummatív értékelés túlsúlya Formatív és diagnosztikus értékelés
Ritka értékelési alkalmak témazáró, félévi összefoglaló, nagydolgozat A napi oktatásba épülo, rutinszeru teljesítménymérés
Teszt-variánsok eloállítása nehéz, ezek gyakran különbözo nehézséguek Egyéni feladatsorok egyszeruen, gyorsan, megbízhatóan bemért feladatok adatbankjából.
26
D) Tanuláskövetés, számon kérés, értékelés,
vizsga hagyományos és digitális értékelo
környezetekben 2.
Hagyományos értékelo környezet Digitális értékelo környezet
Az értékelés tartalma és módszerei lazán kapcsolódnak a tananyaghoz A méro / értékelo feladatszerkesztovel a tananyagból egyszeruen eloállíthatók
Visszajelzés csoportosan Visszajelzés egyénileg
Adatfeldolgozás idoigényes, a tanár végzi A tanár csak az adatelemzést végzi
27
Módszertani fejlesztések

• NFT keretein belül végzett fejlesztések
• Gyermekismeret az egyéni fejlesztési terv
  informatikai támogatása, feladatbank
• Integráló, inkluzív tanulásszervezés
• Kooperatív tanulás motiváció, egyenrangú
  szerepek, együttmuködés, egyéni felelosség
• Projekt módszer kollaboráció, digitális
  kutatási és tudásbázis, eszköztudás, tantárgyi
  integráció
• Epochális tanulás (digitális) kutatás, alkotás,
  prezentációs, kommunikációs készségek

28
Pedagógus továbbképzés

• Tanár továbbképzés és eszközvásárlási támogatás
• 2004 tavasz 10 000 pedagógus IKT alapú
  továbbképzése
• 2004 2006 40 000 pedagógus kompetencia
  központú IKT továbbképzése eszközvásárlási
  támogatással
• Sulinet Expressz adókedvezmény

29
Internet hozzáférés biztosítása

• Közháló program az Informatikai és Hírközlési
  Minisztérium szervezésében
• Minden közintézmény szélessávú Internet
  hozzáférést kap
• 2301 végpont migrációja 2004 szeptember 30.-ig
• További 1000 végpont bekötése 2004 végéig
• 5500 közoktatási intézmény 2005-ig

30
Internet hozzáférés biztosítása

• Helyi hálózatok kialakítása
• 2004 elso félévében 300 wireless hálózat átadása
  a középiskolák számára az IHM által kiírt
  pályázat keretében
• 2005-ben további kb. 300 db wireless hálózat
  középiskolák számára
• 600 elzárt vagy határon túli intézmény számára
  muholdas adatszórás (2004)

31
IKT infrastruktúra kialakítása

• Számítógépes laborok számának növelése
• NFT Regionális Operatív Program 2.3 (12,2 mrd Ft)
• Phare program (4,8 mrd Ft)
• SuliNet program
• Innovatív Iskolák (0,3 mrd Ft)
• Decentralizált pályázatok (0,3 mrd Ft)
• Zsúrkocsi program 2004 (3,3 mrd Ft)
• 2005-tol informatikai fejlesztésének normatív
  támogatása (4,5 mrd Ft/év)
• 120 - 130.000 új multimédiás PC 2006-ig

32
IKT eszközök az oktatásban

• Mobil, digitális prezentációs eszköz (digitális
  zsúrkocsi)
• Tartalma
• 1 laptop
• 1 projektor
• Erosíto, hangfal, mikrofon
• VHS, DVD
• Tartódoboz
• Digitális borönd laptop projektor
• Minden középiskolába zsúrkocsi és borönd
• A projekt bonyolítója az IHM.

33
A digitális technológia egyéb hasznai

• Adminisztráció
• Tanulásszervezés
• Nyomon követés
• Piaci alapú elektronikus dokumentum elosztás

34
Köszönöm megtisztelo figyelmüket!