NMR jel - PowerPoint PPT Presentation

About This Presentation
Title:

NMR jel

Description:

Title: PowerPoint Presentation Last modified by: OEM Document presentation format: Diavet t s a k perny re Company: University of the Sciences in Philadelphia – PowerPoint PPT presentation

Number of Views:77
Avg rating:3.0/5.0
Slides: 57
Provided by: bme73
Category:
Tags: nmr | jel

less

Transcript and Presenter's Notes

Title: NMR jel


1
  • NMR jel Ć©szlelĆ©se
  • A B0 tĆ©r bekapcsolĆ”sa (illetve a minta mĆ”gneses
    tĆ©rbe valĆ³
  • helyezĆ©se) mĆ©g nem eredmĆ©nyez NMR jelet, csak a
    nĆ­vĆ³k
  • (egyĆ©bkĆ©nt nem Ć©szlelheto) felhasadĆ”sĆ”t
  • A mintĆ”nak energiĆ”t kell abszorbeĆ”lni. Az
    energiƔt egy
  • oszcillĆ”lĆ³ elektromĆ”gneses sugĆ”rzĆ”ssal tudjuk
    biztosĆ­tani.
  • ( B1 tĆ©r bekapcsolĆ”sa)

z
B1 C cos (wot)
Mo
x
B1
Bo
y
i
adĆ³tekercs (y)
z
z
Mo
Bo
Bo
B1 kikapcsolva
x
x
B1
Mxy
wo
y
y
wo
2
  • KĆ©miai eltolĆ³dĆ”s skĆ”lĆ”k
  • 1H, 15 ppm
  • 13C, 220 ppm

Alkoholok, ketonok a protonjai
AromƔs H Amidok
Sav OH Aldehidek
AlifƔs H
Olefinek
ppm
0 TMS
2
10
7
5
15
AromƔs C, konjugƔlt alkƩnek
CO ketonok
AlifƔs CH3, CH2, CH
Olefinek
ppm
50
150
100
80
210
0 TMS
CO savak, aldehidek, Ć©szterek
Heteroatomhoz kapcsolĆ³dĆ³ C
3
  • PulzusszĆ©lessĆ©g Ć©s pulzusszƶg
  • Az alkalmazott rĆ”diofrekvenciĆ”s pulzust tekintve
    alapveto
  • informĆ”ciĆ³ a frekvenciatartomĆ”ny
    (spektrumszƩlessƩg), vala-
  • mint az un, pulzusszĆ©lessĆ©g, vagyis az az ido,
    mely ideig
  • a B1 gerjeszto mĆ”gneses tĆ©r be van kapcsolva.is
    Ć©s az Mo
  • mĆ”gnesezettsĆ©g a z irĆ”nybĆ³l kitĆ©r.

z
z
qt
Mo
tp
x
x
B1
Mxy
y
y
qt g tp B1
4
  • Leggyakoribb pulzusok
  • A leggyakrabban alkalmazott pulzus a p / 2
    pulzus (90o),
  • mivel az ltxygt sĆ­kban ez hozza lĆ©tre a
    maximƔlis, a muszer
  • Ć”ltal detektĆ”lhatĆ³ mĆ”gnesezettsĆ©get
  • SzintĆ©n fontos a p pulzus (180o), amely a
    spinrendszert
  • az ellenkezo irĆ”nyĆŗ mĆ”gnesezettsĆ©gbe forgatja

z
z
Mo
p / 2
x
x
Mxy
y
y
z
z
Mo
p
x
x
-Mo
y
y
5
  • Szabad indukciĆ³ lecsengĆ©s (FID)
  • A hasznos NMR jel az ltxygt sĆ­kban elhelyezett
    vevotekercsben
  • megjeleno, a precesszĆ”lĆ³ mĆ”gnesezettsĆ©g Ć”ltal
    indukƔlt Ɣram.
  • Az eredo mĆ”gnesezettsĆ©g relaxĆ”ciĆ³ Ć”ltal
    visszatƩr az
  • egyensĆŗlyi Ć”llapotba. A vevotekercs egy
    csillapĆ­tott
  • koszinuszfĆ¼ggvĆ©nyt detektĆ”l. (amennyiben
    egyetlen rezonan-
  • ciafrekvencia van - a spktrum egy jelbol Ć”ll)

Mxy
w wo
ido
Mxy
w - wo gt 0
ido
6
  • Fourier transzformĆ”ciĆ³
  • Ma szinte minden NMR spektromĆ©ter ezen az elven
    mukƶdik.
  • Egy hangszer sajĆ”tfrekvenciĆ”jĆ”nak
    meghatƔrozƔsa.
  • a) rezonanciapartner frekvenciĆ”jĆ”nak lĆ©petĆ©se
    (CW)
  • b) szĆ©lessĆ”vĆŗ gerjesztĆ©s Ć©s a jel idofĆ¼ggĆ©sĆ©nek
    vizsgƔlata
  • RF pulzus az ƶsszes lehetsĆ©ges frekvenciĆ”t
    tartalmazza
  • Az NMR detektor jele intenzitĆ”s-ido fĆ¼ggvĆ©ny.
    Mi intenzitƔs-
  • frekvencia fĆ¼ggvĆ©nyt tudunk Ć©rtĆ©kelni,
    szƔmunkra ez hordozza
  • a hasznos informĆ”ciĆ³t. Az idofĆ¼ggvĆ©nybol a
    kƭvƔnt frekvencia-
  • fĆ¼ggvĆ©nyt a Fourier transzformĆ”ciĆ³
    segĆ­tsĆ©gĆ©vel nyerjĆ¼k.
  • FrekvenciafĆ¼ggvĆ©nybol idofĆ¼ggvĆ©nyt inverz
    Fourier transz-
  • formĆ”ciĆ³ segĆ­tsĆ©gĆ©vel kaphatunk.

?
S(w) ? S(t) e-iwt dt S(t) (1/2p) ? S(w) eiwt
dw
-?
?
-?
7
  • Fourier transzformĆ”ciĆ³
  • A valĆ³sĆ”gban akĆ”r tƶbb szĆ”z kĆ¼lƶnbƶzo spin is
    alkothatja
  • mintĆ”nkat, Ć­gy a vĆ”laszfĆ¼ggvĆ©ny is bonyolult,
    mi ezeknek a
  • kombinĆ”ciĆ³jĆ”t Ć©szleljĆ¼k a detektorban. Ez a
    szabad indukciĆ³
  • csƶkkenĆ©s vagy Free Induction Decay (FID)

8
  • AdatfeldolgozĆ”s, szorzĆ³fĆ¼ggvĆ©nyek
  • A jel digitalizĆ”lt formĆ”ban a szĆ”mĆ­tĆ³gĆ©pben
    tĆ”rolhatĆ³..
  • A FID informĆ”ciĆ³tartalma az adatgyĆ¼jtĆ©s
    folyamƔn csƶkken.
  • Ahogy Mxy mĆ”gnesezettsĆ©g csƶkken, egyre tƶbb Ć©s
    tƶbb
  • zajt detektĆ”lunk.
  • A zaj nagyfrekvenciĆ”jĆŗ, vĆ©letlenszeru jelensĆ©g.
    Az FID FT
  • elotti alkalmas fĆ¼ggvĆ©nyekkel valĆ³ szorzĆ”sĆ”val
    a spektrum

Jel zaj
zaj
1
9
  • AdatfeldolgozĆ”s, szorzĆ³fĆ¼ggvĆ©nyek
  • Legalkalmasabb egy exponenciĆ”lis
    szorzĆ³fĆ¼ggvĆ©ny,
  • melynek matematikai alakja
  • EredmĆ©ny a frekvenciafĆ¼ggo adatfĆ¼ggvĆ©ny
    konvoluciĆ³ja az
  • idoben csƶkkeno exponenciĆ”lis fĆ¼ggvĆ©ny
    Fourier-transzfor-
  • mĆ”ltjĆ”val. A szorzĆ³fĆ¼ggvĆ©ny
    Fourier-transzformƔltja egy un.
  • Lorentz fĆ¼ggvĆ©ny.

F(t) 1 e - ( LB t ) - or - F(t) 1
e - ( t / t )
LB
10
Jel/zaj viszony vagy felbontƔs javƭtƔs Az
exponenciĆ”lis szorzĆ³fĆ¼ggvĆ©ny kitevojĆ©tol fĆ¼ggoen
jel/zaj viszony vagy felbontƔs javƭtƔs Ʃrheto
el ( a mƔsik paramƩter nƩmi romlƔsa ƔrƔn)
LB -1.0 Hz
LB 5.0 Hz
FT
FT
11
  • EgyĆ©b ismert szorzĆ³fĆ¼ggvĆ©nyek
  • Gauss/Lorentz FelbontĆ”st javĆ­t, nem rontja az
    ƩrzƩkenysƩget
  • annyira, mint az exponenciĆ”lis mĆ³dszer.
  • Hanning A felbontĆ”s/Ć©rzĆ©kenysĆ©g arĆ”ny
    variĆ”lhatĆ³
  • Cosinus/Sinus Foleg az un. kĆ©tdimenziĆ³s
    kisƩrleteknƩl fontos

F(t) e - ( t LB s2 t2 / 2 )
F(t) 0.5 0.5 cos( p t / tmax )
F(t) cos( p t / tmax )
12
  • Adat mĆ©ret Ć©s zĆ©rustƶltĆ©s
  • A FID fontos jellemzoje, hogy hĆ”ny adatpontbĆ³l
    (SI) Ɣll.
  • Az adatgyĆŗjtĆ©s sorĆ”n figyelembe kell venni,
    hogy
  • a) mekkora a spektrumszĆ©lessĆ©g
  • b) mennyi a gyujtĆ©si (akvizĆ­ciĆ³s) idol
  • RĆ©gebben a szĆ”mĆ­tĆ³gĆ©pes memĆ³ria jelentett
    szigorĆŗ
  • korlĆ”tot, kis memĆ³ria esetĆ©n csak rƶvid
    gyujtƩsi ido Ɣllt
  • rendelkezĆ©sre
  • Ma mĆ”r nem ez a korlĆ”t, de
  • a) a pontok szĆ”mĆ”nak nƶvelĆ©se szĆ¼ksĆ©gtelenĆ¼l
    nƶveli a
  • mĆ©rĆ©si idot
  • b) a relaxĆ”ciĆ³ miatt a FID kĆ©sobb begyujtƶtt
    pontjai mƔr
  • gyengĆ©bb minosĆ©gu informĆ”ciĆ³t tartalmaznak
  • Fontos paramĆ©ter a digitĆ”lis felbontĆ”s (DR)
    amely a spektrum
  • felvĆ©telĆ©re szĆ”nt adathalmazt jellemzi

DR digitƔlis felbontƔs (Hz/pont) SW -
spektrumszƩlessƩg SI adatpontok szƔma
DR SW / SI
13
  • ZĆ©rustƶltĆ©s
  • CĆ©l a digitĆ”lis felbontĆ”s javĆ­tĆ”sa, az
    adatpontok szƔmƔnak
  • nƶvelĆ©se a mintavĆ©teli ido nƶvelĆ©se nĆ©lkĆ¼l
  • megoldĆ”si lehetosĆ©g zĆ©rustƶltĆ©s
  • Az adatpontok szĆ”ma jellemzoen 2n pl 8K, 16K,
    32K, stb
  • Az adatpontokhoz FT elott 2n szĆ”mĆŗ, zĆ©rus
    ƩrtƩku pontot
  • adunk

8K adat
8K zƩrustƶltƩs
8K FID
16K FID
14
  • PulzusszekvenciĆ”k
  • Az NMR kĆ­sĆ©rletek Ć©pitoelemei. Egy kisĆ©rlet a
    szekvencia
  • tƶbbszƶri (sokszori) ismĆ©tlĆ©sĆ©bol Ć©pĆ¼l fel. A
    legegyszerubb
  • 1-pulzusos kĆ­sĆ©rlet
  • VektorĆ”brĆ”n
  • Sematikusan jelƶlve

z
z
Mo
x
x
90y
pulzus
Mxy
y
y
adatgyujtƩs
90y
90y
n
15
SpektrumakkumulĆ”ciĆ³
Zaj sztohasztikus (vƩletlenszeru)
jelensĆ©g jel/zaj viszony javĆ­tĆ”sa akkumulĆ”ciĆ³ (
a kisƩrlet megismƩtlƩse, az eredmƩnyek
ƶsszeadĆ”sa, ma mĆ”r szĆ”mĆ­tĆ³gĆ©ppel) N akkumulĆ”ciĆ³
N1/2 szeres javulƔst eredmƩnyez
16
Jean Baptiste Joseph Fourier
Richard Ernst
Bay ZoltƔn
17
  • 1H spektrumok Ć©rtĆ©kelĆ©se (kĆ©miai eltolĆ³dĆ”s)
  • Eddig kĆ¼lƶnbƶzĆ³ NMR mĆ³dszerekrol, pulzusokrĆ³l
    beszĆ©ltĆ¼nk,
  • de nem emlĆ­tettĆ¼k meg a spektrum Ć©s a kĆ©miai
    szerkezet
  • ƶsszefĆ¼ggĆ©seit, hogy milyen informĆ”ciĆ³k
    nyerhetoek az
  • egyes spektrumokbĆ³l
  • TƶrtĆ©netileg az 1H-NMR spektroszkĆ³pia volt a
    legelso
  • szerkezetfelderitĆ©sre felhasznĆ”lt mĆ³dszer. A
    spektrumbĆ³l
  • nyerheto legegyszerubb informĆ”ciĆ³ a kĆ©miai
    eltolĆ³dĆ”s, A
  • kĆ©miai eltolĆ³dĆ”s skĆ”la 1H-NMR esetĆ©n Ć”ltalĆ”ban
    0 15 ppm,
  • de speciĆ”lis esetekben nĆ©hĆ”ny jel -5 Ć©s 20
    ppm kƶzƩ is
  • eshet.

Alkoholok, ketonok a protonjai
AromƔsok Amidok
Savak, Aldehidek
AlifƔs
Olefinek
ppm
0 TMS
2
10
7
5
15
Beff Bo - Bloc --- Beff Bo( 1 - s )
18
  • A kĆ©miai eltolĆ³dĆ”st befolyĆ”solĆ³ tĆ©nyezok
  • Az Ć”rnyĆ©kolĆ”s az adott mag kƶrnyezetĆ©ben fel-
  • lĆ©po elektronsurusĆ©gtol fĆ¼gg.. A teljes
    Ć”rnyĆ©kolĆ”shoz valĆ³
  • hozzĆ”jĆ”rulĆ”s tƶbb faktorĆ”t el tudjuk
    kĆ¼lƶnĆ­teni.
  • A sdia diamĆ”gneses hozzĆ”jĆ”rulĆ”s a Bo tĆ©rrel
    ellentƩtes
  • irĆ”nyĆŗ mĆ”gneses tĆ©r Ć”rnyĆ©kolĆ”sĆ”t fejezi ki,
    amely a magot
  • kƶzvetlenĆ¼l kƶrĆ¼lvevo pĆ”lyĆ”k, tehĆ”t az s
    orbitƔlok ƔrnyƩ-
  • kolĆ”sĆ”bĆ³l ered.
  • spara az un. paramĆ”gneses hozzĆ”jĆ”rulĆ”s, melyet
  • a p orbitĆ”lok Ć©s kƶtoelektronok Ć”ltal
    lƩtrehozott, a Bo.tƩrrel
  • azonos irĆ”nyĆŗ mĆ”gneses tĆ©r okoz.
  • A harmadik, sloc, un.lokĆ”lis Ć”rnyĆ©kolĆ”s a
    szom-
  • szĆ©dos csoportok okozta hozzĆ”jĆ”rulĆ”s, amely
    azonos

s sdia spara sloc
19
  • A kĆ©miai eltolĆ³dĆ”st befolyĆ”solĆ³ tĆ©nyezok
  • Az Ć”rnyĆ©kolĆ”st, amit dƶntoen az elektronsurusĆ©g
    hatƔroz
  • meg, egy izolĆ”lt 1H magra (amely kƶrĆ¼l
    szimmetrikus az
  • elektroneloszlĆ”s) az un. Lamb formula
    segƭtsƩgƩvel szƔ-
  • mĆ­thatjuk ki
  • ƁltalĆ”nossĆ”gban ez a formula alkalmas
    bƔrmely
  • molekula, bĆ”rmely magja esetĆ©n a kĆ©mai
    eltolĆ³dĆ”s
  • kiszĆ”mĆ­tĆ”sĆ”ra Ć©s nem kellene tƶrodni a
    kĆ¼lƶnbƶzo tipusĆŗ
  • Ć”rnyĆ©kolĆ”si hozzĆ”jĆ”rulĆ”sokkal. Azonban a
    gyakorlatban mƔr
  • egyszeru molekulĆ”k esetĆ©n is a r(r) leirĆ”sĆ”ra
    szolgĆ”lĆ³
  • fĆ¼ggvĆ©ny rendkĆ­vĆ¼l bonyolult, hiszen
    figyelembe kell ven-
  • nĆ¼nk az s, p, d, hibrid pĆ”lyĆ”kat (pl. spn),
    Ć©s a kĆ¼lƶnbƶzo
  • molekulaorbitĆ”lokat is.

s ? r r(r) dr
mo e2 3 me
8
0
20
  • InduktĆ­v effektus
  • Egy izolĆ”lt 1H atom kƶrĆ¼l az elektroneloszlĆ”s
    szimmetrikus,
  • a magot csak 1s elektronpĆ”lya veszi kƶrĆ¼l. A
    Lamb formula
  • alapjĆ”n szĆ”molva az Ć”rnyĆ©kolĆ”st, sdia 17.8 ppm
  • Egy metilcsoport kapcsolĆ”sĆ”val (CH3 ) az
    elektronfelho
  • deformĆ”lĆ³dik, mivel a szĆ©natom
    elekronegativitƔsa (E)
  • kƶvetkeztĆ©ben a hidrogĆ©natom 1s elektronjait
    maga felƩ
  • vonzza.
  • MiutĆ”n az adott proton kƶrĆ¼l csƶkken az
    elektronsurusƩg,

H (1s)
C (sp3)
H (1s)
s (HF) lt s (HCl) lt s (HBr) lt s (HI)
21
  • InduktĆ­v effektus
  • Az 1H Ć”rnyĆ©kolĆ”st (Ć©s Ć­gy a kĆ©miai eltolĆ³dĆ”st)
    azonban
  • nemcsak a hidrogĆ©natomhoz kƶzvetlenĆ¼l
    kapcsolĆ³dĆ³ atomok hatĆ”rozzĆ”k meg. Az adott mag
    kƶrĆ¼li elektronsu-rusĆ©get a teljes molekula
    elektonfelhoje, vagyis a molekulĆ”-ban levo
    kƶtƩsek szabjƔk meg.
  • Az induktĆ­v effektust a molekula elektronfelhoje
    kƶzvetĆ­ti. Ha egy elektronszĆ­vĆ³ atom kapcsolĆ³dik
    egy szĆ©natomhoz, a szĆ©natomhoz kapcsolĆ³dĆ³
    hidrogĆ©natomok 1s pĆ”lyĆ”ja kƶrĆ¼l
  • Is Ć©rvĆ©nyesĆ¼l az elektronszĆ­vĆ³ hatĆ”s. Igy pl. a
    metil-halogenidek metil-jeleinek kƩmiai
    eltolĆ³dĆ”sa is az elozo Ć”brĆ”n
  • Ć©szlelt trendet mutatjĆ”k.
  • Az induktĆ­v effektusĆ©rt felelos csoport nemcsak
    halogƩnatom lehet, hanem az elektronsurusƩget
    befolyĆ”solĆ³ bĆ”rmely atom vagy funkciĆ³s csoport ,
    pl -NO2, -OH, -SH, -NH2, stb

H-CH3
H-CH2I
H-CH2Br
H-CH2Cl
H-CH2F
2.1
2.5
2.8
3.0
4.0
E
0.23
1.98
2.45
2.84
4.13
d
22
  • InduktĆ­v effektus
  • Az induktĆ­v effektus hatĆ”sa a az elektronegatĆ­v
    csoporttĆ³l valĆ³ tĆ”volsĆ”g, tehĆ”t a kƶtĆ©sek
    szƔmƔnak, a lƔnc hosszƔnak nƶvekedƩsƩvel csƶkken.
  • PĆ©lda lehet protonjelek kĆ©miai eltolĆ³dĆ”sa
    lineƔris telƭtett szƩnhidrogƩnekben
  • Az elektronsurusĆ©get befolyĆ”solĆ³ tovĆ”bbi lĆ©nyeges
    faktor a szƩnatomon fellƩpo parciƔlis pozitƭv
    vagy negatƭv tƶltƩs.
  • Ezt szemlĆ©lteti aromĆ”s ionok protonjainak kĆ©miai
    eltolĆ³dĆ”sĆ”-
  • nak a benzolĆ©val valĆ³ ƶsszehasonlĆ­tĆ”sa

0.23
0.80
0.91
H-CH3
H-CH2-CH3
H-CH2-CH2-CH3
23
  • Mezomer effektus
  • Kettos kƶtĆ©shez kapcsolĆ³dĆ³ (olefin, vinil)
    hidrogƩnatomok
  • kĆ©miai eltolĆ³dĆ”sĆ”ra a kĆ¼lƶnbƶzo szubsztituensek
    (M or -M).
  • mezomer effektusai is kifejtik hatĆ”sukat.
  • VizsgĆ”ljuk meg elektronszĆ­vĆ³ Ć©s elektronkĆ¼ldo
    szubsztitu-
  • ensek hatĆ”sĆ”t az etilĆ©n protonjainak kĆ©miai
    eltolĆ³dĆ”sĆ”ra..
  • A metil-vinil-ketonban (az acetlcsoport
    elektronszĆ­vĆ³) az
  • olefinprotonok kĆ©miai eltolĆ³dĆ”sa no, mivel az
    elektronsurusƩg
  • a protonok kƶrĆ¼l az elektronelszivĆ”s
    kƶvetkeztƩben csƶkken,
  • tehĆ”t az Ć”rnyĆ©kolĆ”s is csƶkken.
  • Ellenkezo hatĆ”st Ć©szlelĆ¼nk a metil-vinil-Ć©ter
    esetƩben.

5.29
6.11
6.52
5.29
3.74
3.93
24
  • Mezomer effektus
  • HasonlĆ³an vĆ”ltozik aromĆ”s vegyĆ¼letek
    protonjeleinek
  • kĆ©mai eltolĆ³dĆ”sa
  • PĆ©ldĆ”ul,a dimetil-anilinben a dimetilamino
    csoport M
  • effektussal rendelkezo elektronkĆ¼ldo csoport.
    Mivel az
  • aromĆ”s gyurun megnƶvekszik az elektronsurusĆ©g,
    Ć­gy
  • minden protonjel Ć”rnyĆ©koltabb lesz, mint a
    megfelelo
  • benzol-protonok (7.26 ppm).
  • A mezomer szerkezeteket felrajzolva belĆ”thatĆ³,
    hogy az
  • orto Ć©s para pozĆ­ciĆ³kban alakul ki nagyobb
    elektronsurusƩg.
  • EzĆ©rt, az orto Ć©s para szĆ©natomokhoz
    kapcsolĆ³dĆ³ protonok
  • jelein alakul ki nagyobb Ć”rnyĆ©kolĆ”s (kisebb
    kĆ©miai eltolĆ³dĆ”s)

6.55
6.55
7.08
7.08
6.70
25
Mezomer effektus Egy elektronszĆ­vĆ³, -M hatĆ”sĆŗ
szubsztituens, mint a nitro- csoport esetƩn az
elobbiek ellenkezojƩt tapasztalhatjuk.
Minden proton korĆ¼l kisebb elektronsurusĆ©g alakul
ki, mint a benzol megfelelo protonjainak
kornyezetƩben. A nitrobenzol minden
protonjƔnak jele kevƩsbƩ ƔrnyƩkolt, mint a
benzolprotonokĆ©. A hatĆ”s kĆ¼lƶnƶsen az orto Ć©s
para pozĆ­ciĆ³kban jelentkezik kifejezetten,
8.15
8.15
7.55
7.55
7.70
26
  • AnizotrĆ³p effektus
  • Minden kĆ©miai kƶtĆ©s eredendoen anizotrĆ³p, azaz a
    tƩrben
  • egy adott elrendezodĆ©st, irĆ”nyĆ­tottsĆ”got mutat,
    a kƶtƩsek
  • mentĆ©n Ć©s kƶrĆ¼l bizonyos tulajdonsĆ”gok irĆ”ny-
    (koordinƔta)
  • fĆ¼ggoek.
  • Amennyiben a kƶtĆ©seket (illetve az oket
    lĆ©trehozĆ³ elektron-
  • felhot) egy kĆ¼lso (Bo), mĆ”gneses tĆ©rbe
    helyezzĆ¼k, az indu-
  • kĆ”lt mĆ”gneses momentum is anizotrĆ³p lesz.
  • Ennek kƶvetkeztĆ©ben az 1H magok mĆ”gneses
    kƶrnyezete,
  • melyet a sloc tag jellemez, szintĆ©n anizotrĆ³ppĆ”
    vƔlik. Egy-egy
  • mag eltĆ©ro tĆ©rbeli helyzetĆ©tol fĆ¼ggoen eltĆ©ro
    effektƭv mƔg-
  • neses teret, azaz Ć”rnyĆ©kolĆ”st fog Ć©rezni
  • Egy C-C kƶtĆ©s (amely hengerszimmetrikusnak
    tekintheto)
  • esetĆ©ben az indukĆ”lt mĆ”gneses dipĆ³lus Ć­gy
    alakul

Bo
C
C
27
  • AnizotrĆ³p effektus
  • Az indukĆ”lt dipĆ³lus Ć©rtĆ©kĆ©nek szĆ”mĆ­tĆ”sĆ”hoz
    szĆ¼ksĆ©gĆ¼nk
  • van a mĆ”gneses szuszceptibilitĆ”s (c). Ć©rtĆ©kĆ©re,
    mely kƩt
  • komponensbol Ć©pĆ¼l fel, a kƶtĆ©sirĆ”nyĆŗ, c, Ć©s
    az arra
  • meroleges, c? tagbĆ³l. A szĆ”mĆ­tĆ”s az un.
    McConnell
  • egyenlet alapjĆ”n tƶrtĆ©nhet
  • ahol r az adott proton tĆ”volsĆ”ga a kƶtĆ©s
    centrumĆ”tĆ³l
  • q a kĆ©t nevezett pontot ƶsszekƶto egyenes Ć©s a
    kƶtƩsirƔny
  • Ć”ltal bezĆ”rt szƶg

1 s ( c - c?) ( 1 -
3cos2q ) 3r3 4p
C
C
q
H
28
  • AnizotrĆ³p effektus
  • Amennyiben az egyenletet grafikus formĆ”ban
    ƔbrƔzoljuk,
  • leghasznosabb informĆ”ciĆ³, hogy a kƶtĆ©s
    centrumĆ”bĆ³l
  • kiindulva kĆ©t kĆŗpot kapunk. A kĆŗpon belĆ¼l az
    ƔrnyƩkolƔs
  • csƶkkenĆ©se, a kĆŗpon kivĆ¼li tĆ©rrĆ©szben
    Ć”rnyĆ©kolĆ”s vĆ”rhatĆ³.
  • 54.7o fokos szƶg esetĆ©n nincs effektus.
  • Kettos kƶtĆ©sek (CO, CC) esetĆ©n hasonlĆ³
    effektus


-
-
C
C


-
-
C
C

-


C
C
-
29
  • Az anizotrĆ³p effektus alkalmazĆ”sa
  • TĆ©rĆ”llĆ”s eldƶntĆ©se cukorszĆ”rmazĆ©kokban. Pl. a
    metoxi-
  • galaktĆ³z a Ć©s b anomerjeit meg tudjuk
    hatƔrozni
  • Az a-izomerben az anomer 1H a C-C kƶtĆ©sek
    ƔrnyƩkolƔst
  • csƶkkento zĆ³nĆ”jĆ”ban foglal helyet, mĆ­g a
    b-izomerben
  • ugyanez a hidrogĆ©n az Ć”rnyĆ©kolĆ³ zĆ³nĆ”ban. ,
  • Aldehid-protonok magas kĆ©miai eltolĆ³dĆ”sĆ”nak
    megyarƔzata.
  • dH (kb 9 ppm)
  • A proton egy olyan szĆ©natomhoz kapcsolĆ³dik,
    amely egy


-
-
O
C
H

30
  • GyuruĆ”ramok
  • Az 1H-NMR spektrumokban Ć©szlelheto, indukĆ”lt
    mƔgneses
  • momentumok legjellegzetesebb formĆ”ja figyelheto
    meg az
  • aromĆ”s gyuruk Ć”ltal okozott effektusokban.
  • Az aromĆ”s gyuruk Ć”ltal indukĆ”lt mĆ”gneses
    dipĆ³lust kƶnnyen
  • elkĆ©pzelhetjĆ¼k, ha az aromĆ”s gyuruk
    elektronfelhojƩt mint
  • egy gyuruĆ”ramot vesszĆ¼k figyelembe. Ez az
    Ɣram egy a
  • gyuru sĆ­kjĆ”ra meroleges mĆ”gneses teret indukĆ”l,
    mely
  • ellenkezo irĆ”nyĆŗ, mint a polarizĆ”lĆ³ B0 mĆ”gneses
    tƩr.

Bring
e-
Bo
31
  • GyuruĆ”ramok
  • HasonlĆ³an az egyszerubb esetekhez (egyes-,
    kettos- Ć©s
  • hĆ”rmas kƶtĆ©sekhez), becsĆ¼lni tudjuk az
    ƔrnyƩkolƔs mƩrtƩkƩt
  • az egyes 1H magoknak a gyuruhƶz viszonyĆ­tott
    tƩrhely-
  • zetĆ©ben.
  • TƶbbfĆ©le egyenlet is ismeretes az irodalomban,
    eltƩro bonyo-
  • lultsĆ”ggal Ć©s pontossĆ”ggal, de a legegyszerubb
    is viszonylag
  • jĆ³ kƶzelĆ­tĆ©s.
  • Egypont-dipĆ³lus modell (Pople point-dipole)

H
r
q
drc Cpople irc . r-3 . ( 1 - 3 . cos2q )
32
  • GyuruĆ”ramok
  • UgyanĆŗgy, mint az egyes, kettos Ć©s hĆ”rmas
    kƶtƩsek esetƩn,
  • felrajzolhatjuk a kĆŗpalakĆŗ Ć”rnyĆ©kolĆ”si
    szektorokat, ahol a
  • kĆ©miai eltolĆ³dĆ”s csƶkkenĆ©sĆ©re, illetve
    nƶvekedƩsƩre
  • szĆ”mĆ­thatunk.
  • Azok a protonok, melyek
  • az aromĆ”s gyuru sĆ­kjĆ”ban
  • helyezkednek el, kevĆ©sbĆ©
  • Ć”rnyĆ©koltak (kĆ©miai
  • eltolĆ³dĆ”suk nagyobb),
  • mint az aromĆ”s gyuru
  • alatti Ć©s feletti szektorba
  • kerĆ¼lo protonok

_


_
7.27
7.79
7.41
33
  • GyuruĆ”ramok
  • LehetsĆ©ges, hogy ugyanazon molekula kĆ¼lƶnbƶzo
    helyzetu
  • protonjai az Ć”rnyĆ©kolĆ”si kĆŗp eltĆ©ro zĆ³nĆ”jĆ”ba
    esnek Ć©s ez
  • szĆ©lsosĆ©gen eltĆ©ro kĆ©miai eltolĆ³dĆ”sa
    eredmƩnyez, pl. a
  • 18annulĆ©n esetĆ©n
  • A ciklopropĆ”n gyurunek is jelentos anizotrĆ³p
    effektusa van.
  • A feszĆ¼lt gyuru szĆ©natomjai sp2 karakterrel
    rendelkeznek.
  • Az indukĆ”lt dipĆ³lus a gyuru sĆ­kjĆ”ra meroleges.

9.28
-2.99
-


-
34
Elektromos tƩr Ʃs van der Waals effektus
elektromos tƩr tƶltƩs a molekulƔban
TĆ©rkƶzelsĆ©g hatĆ”sa a kĆ©miai eltolĆ³dĆ”sra
pagodƔnok, HH vagy HO tƩrkƶzelsƩgek hatƔsa Ʃs
eltƩro effektusa
35
  • PĆ©ldĆ”k
  • A kĆ©miai eltolĆ³dĆ”st befolyĆ”solĆ³ faktorok
    tanulmƔnyozƔsƔt
  • nĆ©hĆ”ny, szĆ”mos tankƶnyvben ismertetett pĆ©ldĆ”n
    mutatjuk
  • be. A modellvegyĆ¼leteken vĆ©grehajtott
    szerkezeti vƔltozta-
  • tĆ”sokat a kĆ©miai eltolĆ³dĆ”s Ć©rtĆ©keken Ć©szlelheto
    vƔlozƔsok
  • tĆ¼krƶzik.
  • . A ciklopropĆ”n gyuru okozta anizotrĆ³pia
    bizonyƭtƩka a kƶ-
  • vetkezo vegyĆ¼letpĆ”r. Az elso vegyĆ¼leten az
    aromƔs protonok
  • kĆ©miai eltolĆ³dĆ”sa megfelel a vĆ”rakozĆ”snak.
  • Ha a kĆ©t metilcsoportot egy spiro-ciklopropĆ”n
    gyurure

7.42
6.91
36
  • PĆ©ldĆ”k
  • Karbonil CO kƶtĆ©s anizotrĆ³piĆ”jĆ”nak hatĆ”sa
    aromƔs gyurut
  • tartalmazĆ³ ketonokban
  • AntiaromĆ”s rendszerek
  • paramĆ”gneses tulajdonsĆ”ggal
  • rendelkeznek. (Az indukĆ”lt tĆ©r
  • a kĆ¼lso mĆ”gneses tĆ©rrel
  • egyirĆ”nyĆŗ)
  • . A modellkĆ©nt vĆ”lasztott
  • dihidropirĆ©nben a 14

7.27
7.97
9.07
d (CH3) -4 d (Ar-H) 8
d (CH3) 21 d (Ar-H) -4
37
  • PĆ©ldĆ”k
  • a,b-telĆ­tetlen ketonokban tƶbb hatĆ”s egyĆ¼ttesen
    Ć©rvĆ©nyesĆ¼l. A b protonokra a rezonancia
    (elektronikus) effektus hat, Ugyanakkor
    megfigyelheto a CO csoport anizotrĆ³p hatĆ”sa is.
  • A cisz-malonĆ”t esetĆ©n a kĆ©miai eltolĆ³dĆ”s
    csƶkkenƩs
  • (deshielding) nem olyan jelentos, mivel a kĆ©t CO
    taszƭtƔsa
  • folytĆ”n kitĆ©rnek a sĆ­kbĆ³l, a konjugĆ”ciĆ³ csƶkken

6.83
6.28
38
  • A kĆ©miai eltolĆ³dĆ”s empirikus szĆ”mĆ­tĆ”sa.
    AdditivitƔsi szabƔlyok
  • Az adott protonra hatĆ³ kĆ¼lƶnbƶzo effektusok
    hatƔsait az irodalomban szƔmos
    tƔblƔzatban foglaltƔk ƶssze.
  • Az adott protonra hatĆ³ kĆ¼lƶnbƶzo hatĆ”sok, melyek
    kĆ©miai eltolĆ³dĆ”sĆ”t meghatĆ”rozzĆ”k, ƶsszegezodnek,
    Ć­gy az eredo kĆ©miai eltolĆ³dĆ”s empirikusan
    szĆ”mĆ­thatĆ³.
  • additivitĆ”s (csoportok, kƶtĆ©sek,
    szubsztituensek)
  • Empirikus szabĆ”lyok
  • J. Shoolery 1950- 60 as Ć©vek
  • E. Pretsch 1970-es Ć©vektol (adatbĆ”zisok)
  • AlkalmazĆ”suk feltĆ©telei, sorrendje
  • - milyen tipusĆŗ proton eltolĆ³dĆ”sĆ”t szĆ”moljuk?
    (alifƔs, CH3, CH2, CH, olefin, aromƔs
    alapƩrtƩk
  • - milyen csoportok hatnak tĆ”blĆ”zat
  • - szĆ”mĆ­tĆ”s

dH dHalap S effektusok
39
  • AdditivitĆ”si szabĆ”lyok
  • AlifĆ”s protonok
  • alapesetek
  • R1-CH2-R2 vagy
  • R1-CH-(R2)-R3,
  • R1, R2, Ć©s R3 szubsztituensek

Szubsztituens
d
Alkil
0.0
-CC-
0.8
R1-CH2-R2 d 1.25 R1 R2
-C?C-
0.9
-C6H5
1.3
-CO-R
1.3
-OH
1.7
-O-R
1.5
R1-CH-(R2)-R3 d 1.50 R1 R2 R2
-O-CO-R
2.7
-NH2
1.0
-Br
1.9
-Cl
2.0
40
  • AdditivitĆ”si szabĆ”lyok
  • Olefinek. MĆ”s kiindulĆ³ Ć©rtĆ©kkel kell szĆ”molni Ć©s
    figyelembe
  • kell vegyĆ¼k a szubsztituens szĆ”mĆ­tott protonhoz
    kapcsolĆ³dĆ³
  • helyzetĆ©t is (cisz, transz, vagy gem)

d 5.25 Rgem Rtransz Rcisz
Szubsztituens
dgem
dcisz
dtransz
H-
0.0
0.0
0.0
Alkyl-
0.45
-0.22
-0.28
-OR
1.21
-0.60
-1.00
-COOH
0.80
0.98
0.32
-Ar
1.38
0.36
-0.07
-CC-
1.24
0.02
-0.05
-OH
1.22
-1.07
-1.21
-Cl
1.08
-0.40
-1.02
41
  • AdditivitĆ”si szabĆ”lyok
  • AromĆ”s rendszerek (szubsztituĆ”lt benzolok)
    esetƩben
  • a benzol kĆ©miai eltolĆ³dĆ”sa (d 7,27 ppm) a
    szƔmƭtƔs
  • kiindulĆ”si alapja.

d 7.27 Rorto Rmeta Rpara
Szubsztituens
dortho
dmeta
dpara
-H
0.0
0.0
0.0
-CH3
-0.17
-0.09
-0.18
-NO2
0.95
0.17
0.33
-COOH
0.80
0.14
0.20
-OCH3
-0.43
-0.09
-0.37
-Cl
0.02
-0.06
-0.04
-F
-0.30
-0.02
-0.22
-NH2
-0.75
-0.24
-0.63
-C6H5
0.18
0.00
0.08
-SCH3
-0.03
0.00
0.00
42
  • AdditivitĆ”si szabĆ”lyok
  • p-xilol
  • dHa 7.27 - 0.17 - 0.09 7.00 (6.97)
  • dHb dHa
  • 1-klĆ³r-4-nitrobenzol
  • dHa 7.27 0.95 - 0.06 8.16 (8.17)
  • dHb 7.27 0.02 0.17 7.46 (7.52)
  • mezitilĆ©n

43
  • Spin-spin csatolĆ”s
  • Az NMR spektrumokat jellemzo harmadik paramĆ©ter
    a
  • csatolĆ”si Ć”llandĆ³. Az 1H-NMR spektrumok szinte
    mind-
  • egyikĆ©ben fellĆ©p a spin-spin csatolĆ”s, melynek
    jellemzoje, a
  • csatolĆ”si Ć”llandĆ³ a kĆ©miai szerkezetmeghatĆ”rozĆ”s
    szem-
  • pontjĆ”bĆ³l alapveto fontossĆ”gĆŗ.
  • A skalĆ”ris spin-spin csatolĆ”s eredmĆ©nye
    jelfelhasadƔs, a
  • spektrĆ”lis finomszerkezet megjelenĆ©se. CsatolĆ”s
    fellƩphet
  • minden NMR-aktĆ­v mag kƶzƶtt, melyek kĆ©miai
    kƶtƩseken
  • keresztĆ¼l kapcsolĆ³dnak egymĆ”shoz.

J ? 0
J 0
I S
I S
44
  • CsatolĆ”si Ć”llandĆ³k
  • Egy mag spinĆ”llapotait befolyĆ”solhatja a
    szomszƩdos spinek
  • energiaĆ”llapota, mely kƶlcsƶnƶs. Ez a jelensĆ©g
    a csatolƔs.
  • A csatolĆ”s legtipikusabb esete a molekula
    elektronfelhojƩnek
  • kƶzvetĆ­tĆ©sĆ©vel jƶn lĆ©tre a kƶtĆ©sen keresztĆ¼l.
  • Energiaszintek Mindegyik spin nivĆ³jĆ”n tovĆ”bbi
    felhasadƔs
  • Ć©szlelheto

HƔrom kƶtƩs
Egy kƶtƩs
J (Hz)
bIbS
S
I
aIbS
bIaS
S
I
I S
aIaS
AX spinrendszer
45
  • Spin-spin csatolĆ”s
  • A csatolĆ”s elvĆ©nek bemutatĆ”sa a HF (gĆ”z)
    molekulƔban
  • A 19F mag mĆ”gneses momentuma polarizĆ”lja a F
    atom kƶto-
  • elektronjĆ”t (?), amely azt eredmĆ©nyezi a
    kvantummechanika

19F
1H
Atommag
Bo
Elektron
19F
1H
46
  • Spin-spin csatolĆ”s
  • HasonlĆ³ mĆ³don gondolkodhatunk egy CH2 csoport
    esetƩn
  • Az egyetlen kĆ¼lƶnbsĆ©g az, hogy a C atom kĆ³tĆ©sei
    hibrid
  • (sp3) pĆ”lyĆ”k Ć©s Ć­gy a Pauli elv Ć©s a Hund
    szabƔly

1H
1H
Bo
C
E JAB IA IB
47
  • Elsorendu spinrendszerek
  • Kezdetnek vizsgĆ”ljuk meg a legegyszerubb csatolt
    rendszert,
  • amelyet bonyolult kvantummechanikai
    megkƶzelĆ­tĆ©s nĆ©lkĆ¼l is
  • viszonylag egyszeruen Ć©rtelmezhetĆ¼nk
  • NĆ©zzĆ¼k meg mindezt az etil-klorid pĆ©ldĆ”jĆ”n!.
    Ebben a vegyĆ¼-
  • letben az etil CH3 jel 1.3 ppm, mĆ­g az etil
    CH2 jel 4.2 ppm
  • kƶrĆ¼l vĆ”rhatĆ³. A legtƶbb mai spektromĆ©ter
    esetƩn ez a kƩmiai
  • eltolĆ³dĆ”s kĆ¼lƶnbsĆ©g, Dn, sokkal nagyobb, mint a
    J csatolƔsi
  • Ć”llandĆ³, mely esetĆ¼nkben 7 Hz. Ebben az
    esetben jogosan
  • feltĆ©telezhetjĆ¼k, hogy rendszerĆ¼nk elsorendu
    spinrendszer.
  • Ha a rendszert az egyszeru AX spinrendszerhez
    hasonlĆ³
  • mĆ³dszerrel kƶzelĆ­tjĆ¼k, belĆ”thatĆ³, hogy minden
    metilƩnproton
  • 4 metilĆ”llapotot fog Ć©rezni, mĆ­g minden
    metilproton 3
  • lehetsĆ©ges metilĆ©nĆ”llapotot. Ugyanakkor mind a
    3 metil-
  • proton ekvivalens egymĆ”ssal, ugyanĆ­gy a kĆ©t
    metilƩnproron
  • is. Hogy ezt jobban be tudjuk lĆ”tni, az
    etil-klorid molekulƔban

aaa aab aba baa abb bab bba bbb
aa ab ba bb
CH2
CH3
48
  • Elsorendu spinrendszerek
  • ƁltalĆ”nosĆ­tva az elozoeket ha egy A mag csatol
    n db
  • azonos X ( 1/2) spinu maggal, az A jele a
    spektrumban
  • n 1 jelet fog mutatni. EzĆ©rt az EtCl
    molekula CH2 jele 4-s
  • felhasadĆ”st mutat, azaz quartett lesz. AnalĆ³g
    mĆ³don, az
  • EtCl CH3 jele 3-as jelcsoportot alkot, tehĆ”t
    triplett lesz
  • A multiplett vonalainak egymĆ”stĆ³l valĆ³ tĆ”volsĆ”ga
    egyenlo
  • lesz a kĆ©t kĆ¼lƶnbƶzo kĆ©miai eltolĆ³dĆ”sĆŗ mag
    (metil Ʃs metilƩn,
  • A Ć©s X) kƶzƶtti csatolĆ”si Ć”llandĆ³val. ( 7 Hz).
  • Az energiadiagrambĆ³l nemcsak a multiplicitĆ”sok,
    hanem az
  • intenzitĆ”sok is megĆ”llapĆ­thatĆ³ak

CH3
CH2
CH3
J (Hz)
CH2
4.2 ppm
1.3 ppm
49
  • Elsorendu spinrendszerek
  • Az eddigi tapasztalatok Ć”ltalĆ”nosĆ­tĆ”sa Az A
    mag rezonan-
  • ciajelĆ©t a kƶzelĆ©ben levo, I spinkvantumszĆ”mmal
    rendelkezo
  • X mag 2I 1 vonalra hasĆ­tja fel
  • Egy 8 intenzitĆ”sĆŗ -CH2 jel felhasadĆ”sai
  • (A metilcsoport minden egyes protonjĆ”val
  • a csatolĆ”s azonos!)

8
4
CsatolƔs az elso 1H maghoz (2 1/2 1 2)
4
CsatolƔs a mƔsodik 1H maghoz
2
22
2
CsatolƔs a harmadik 1H maghoz
1
111
111
1
1 n / 1 n ( n - 1 ) / 2 n ( n - 1 ) ( n - 2
) / 6 ...
50
  • Elsorendu spinrendszerek
  • Amennyiben n db ekvivalens, 1/2
  • spinnel rendelkezo maggal
  • csatol a jel, multiplicitĆ”sok Ć©s
  • az ezen belĆ¼li intenzitĆ”sokat
  • a Pascal hĆ”romszƶg Ć­rja le
  • Ha egy spinrendszerben egy mag tƶbbfĆ©le maggal
    csatol -
  • Ć©s mindegyik csatolĆ”s elsorendunek tekintheto
    a fel-
  • hasadĆ”s Ć©s az intenzitĆ”sviszonyok leĆ­rĆ”sa az
    eddigi szabĆ”-
  • lyok tovĆ”bbgondolĆ”sĆ”val lehetsĆ©ges
  • TekintsĆ¼nk egy CH csoportot, (A) mely csatol
    egy CH3
  • csoporttal (M), JAM 7 Hz csatolĆ”si Ć”llandĆ³val
    Ć©s egy CH2
  • csoporttal (X), JAX 5 Hz csatolĆ”si
    Ć”llandĆ³val. LĆ©pĆ©senkĆ©nt
  • haladva, a nagyobb csatolĆ”s a jelet kvartettĆ©
    hasĆ­tja

1 1 1 1 2 1 1 3 3 1 1 4 6 4 1
7 Hz
5 Hz
51
  • Elsorendu spinrendszerek
  • Az elsorendu spinrendszerek analĆ­zisĆ©nek
    eredmƩnyei,
  • nĆ©hĆ”ny egyszeru szabĆ”lya
  • UtolsĆ³ pĆ©ldakĆ©nt vegyĆ¼nk
  • egy CH magot (A), mely
  • csatol kĆ©t CH jellel,
  • (M Ć©s R), JAM 8 Hz Ć©s
  • JAR 5 Hz csatolĆ”si
  • Ć”llandĆ³val Ć©s egy tovĆ”bbi
  • CH2 csoporttal, (X)
  • amellyel a csatolĆ”s
  • JAX 6 Hz

8 Hz
5 Hz
6 Hz
dA
5 Hz
52
  • A Karplus egyenlet
  • Az 1H-NMR spektrumokban leggyakrabban megfigyelt
  • csatolĆ”si Ć”llandĆ³ a 3J
  • Mivel az 1J Ć©s a 2J csatolĆ”s a magspin Ć©s az
    elektronspinek

1H
C
f
C
1H
53
  • A Karplus egyenlet
  • Kapcsolatot teremt a 3JHH csatolĆ”si Ć”llandĆ³ Ć©s a
    diƩderes
  • szƶg kƶzƶtt.
  • A, B Ć©s C a kƶtĆ©shez kapcsolĆ³dĆ³ Ć©s a
    szubsztituensektol
  • (elektronegativitĆ”stĆ³l) fĆ¼ggo Ć”llandĆ³k.
  • Grafikusan Ć”brĆ”zolva a Karplus egyenlet
    megoldƔsa

3JHH A cos2( f ) B cos( f ) C
3JHH (Hz)
f (o)
54
Karplus, Martin "Vicinal Proton Coupling in
Nuclear Magnetic Resonance". J. Am. Chem. Soc
85, 2870-2871 (1963)
55
2013. oktĆ³ber 9Three US scientists win Nobel
Prize in chemistry for using computers to map
chemical processes.Prize was awarded to Michael
Levitt, Martin Karplus and Arieh Warshel. Their
work has helped develop computers to unveil
chemical processes. Among other things, these
processes haveĀ laid the foundations for new
pharmaceuticals, optimised catalysts for cars and
improved solar cells.
M. Karplus (b. 1930, Austria)
56
  • A Karplus egyenlet alkalmazĆ”sa
  • A transz laktĆ”mot reagĆ”ltattĆ”k. (KĆ©rdĆ©s
    tƶrtĆ©nt SN2 inverziĆ³ ?)

3JHH 1.7 Hz
N3-
3JHH 5.4 Hz
Write a Comment
User Comments (0)
About PowerShow.com