Pol

1
Polónyi IstvánA felsooktatás elnyomorítása
2
A gazdaság növekedésérol

• A közgazdasági elméletek (egyik) tanulsága
• Amikor a hagyományos termelési tényezok
  kimerülnek
• a nyersanyagok elfogynak, a föld, és a munkaero
  mennyisége már nem bovítheto,
• s már a tokefelhalmozás, a tokeimport is korlátba
  ütközik,
• akkor nem marad más, mint az emberi toke és az
  innováció, ami a gazdasági növekedést
  mozdíthatja.
• Ezek megtermelésében ha nem is kizárólagos, de
  alapveto tényezo a felsooktatás.
• Ez adja a felsooktatás gazdasági értékét.

3
Amirol szó lesz

• A hazai felsooktatás gazdasági értékei
• az egyén oldaláról
• az állam oldaláról
• A felsooktatás gazdasági értékei az
  oktatás-politika szerint A felsooktatási
  törvényekben és módosításaikban a felsooktatás
  gazdasági céljai
• Oktatáspolitika 2011-15

4

• A felsooktatás gazdasági értéke
• az egyén oldaláról

5
A keresetek és a munkanélküliség alakulása
iskolai végzettség szintenként Magyarországon 2014
6
A (25-64 éves) diplomások bérelonye a középfokú
végzettséguekhez képest 2012
7
Nettó életkereset-növekedés (a középfokhoz
képest) (2005)
8
A magán költségek belso megtérülési rátája a
felsooktatásban 2010 FÉRFIAK
NOK
A közösségi költségek belso megtérülési rátája a
felsooktatásban 2010 FÉRFIAK
NOK
9

• A felsooktatás gazdasági értékei
• az állam oldaláról

10
Követett és közvetlen társadalmi hasznok

• Közvetlen eredmény gazdasági növekedés
  (társadalmi jobblét)
• Közvetett eredmény externáliák
• Az oktatás következtében a demokratikus
  intézmények hatékonyan muködtethetok, az oktatás
  következtében az állampolgárok tájékozottsága
  olyan szintet ér el, hogy a demokratikus
  intézmények muködoképesek lesznek (növekszik a
  társadalmi kohézió)

• Az embereknek illetve a munkaeronek a
  technikai változásokhoz való alkalmazkodó és
  innovációs képessége megno
• Alacsonyabb szociális, munkanélküliség-kompenzáci
  ós és egészségügyi kiadások

• Alacsonyabb a bunözés, mely kisebb bunüldözési és
  büntetés-végrehajtási rendszer fenntartását
  jelenti
• Közösségileg eloállított közszolgáltatások
  kiváltása
• Kevesebb tökéletlenség a tokepiacon

11
Iskolázottság gazdasági fejlettség
Az OECD országok gazdasági fejlettsége és
iskolázottságuk, ill. diplomás arányuk közötti
kapcsolat 2012-es adatok alapján
Diplomás arány gazdasági fejlettség
Korr 0,4834
Minél iskolázottabb, annál fejlettebb vagy
minél fejlettebb annál iskolázottabb
12
Közvetett eredmények externáliák
13
Iskolázottság innovációs teljesítmény
Az OECD országok iskolázottsága és innovációs
teljesítménye közötti kapcsolat 2012-es adatok
alapján
Diplomás arány innovációs teljesítmény
14
Foglalkozási ráta 2011 nemek, korcsoportok és
iskolázottság szerint
15
Munkanélküliség 2011
Munkanélküliség iskolázottság szerint 2008-2013
16
FOGLALKOZTATÁSI RÁTA különbözo (25-64 éves)
iskolázottságúak esetében OECD 2012
  Pre-primary and primary education Lower secondary education   Upper secondary education ISCED 3C Upper secondary education/3B Upper secondary education ISCED 3A   Tertiary education- Type B Tertiary-type A or advanced research progr.
1 Slovak Rep   32 1 Greece 64 55 1 Greece 66 74
3 Hungary 14 41 8 Hungary 66 70 7 Hungary 79 80
33 Iceland 72 76 34 Netherlands 77 83 34 Iceland 87 91
OECD av. 46 59   OECD av. 73 73   OECD av. 81 84
EU21 av. 40 55   EU21 ave 71 73   EU21 av. 80 84
MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA különbözo (25-64 éves)
iskolázottságúak esetében OECD 2012
  Pre-primary and primary education Lower secondary education   Upper secondary education ISCED 3C Upper secondary education/ 3B Upper secondary education ISCED 3A   Tertiary education- Type B Tertiary-type A or advanced research prog.
1 Slovak Rep 2,0 40,9 1 Greece 25,9 23,0 1 Greece 21,1 15,1
5 Hungary 44,5 21,9 14 Hungary 11,3 7,6 19 Hungary  .. 3,9
32 Korea 2,4 2,7 33 Norway 2,0 2,9 34 Norway  .. 1,7
OECD av 14,6 13,4   OECD av 8,2 7,7   OECD av 6,0 84
EU21 av 19,2 16,5   EU21 av 9,9 8,8   EU21 av 7,2 84
17
EGÉSZSÉG, TÚLÉLÉSA különbözo iskolázottságú nok
és férfiak születéskor várható élettartama
országcsoportonként
Forrás Eurostat alapján saját számítás
18
KRIMINALITÁS és iskolázottság Magyarországon 2011
19

• A felsooktatás gazdasági értékei az
  oktatás-politika szerint
• (A felsooktatási törvények és módosításaikban a
  felsooktatás gazdasági céljai)

20
A felsooktatás gazdasági értékei a
(felsooktatási) törvényekben

• Az államszocialista idoszak ideológiai és
  munkaero-piaci megközelítés
• a 90-es évek végéig a felsooktatás elé elsodleges
  célként a fejlett országok felsooktatási mintáit,
  s az expanziót állították.
• A 2000-es évek elején az elso Orbán kormány a
  felsooktatás új céljaként a versenyképes munkaero
  képzését emeli ki.
• A 2000-es évek elso évtizedében a baloldali
  kormányok is a nemzetközi versenyképességet, és a
  munkaero-piaci igények kielégítést hangsúlyozták
• A 2010-es években a második és harmadik Orbán
  kormány ismét erosen ideológiai megközelítést
  fogalmaz meg. A gazdasági haladást és a nemzet
  szellemi fejlodését, valamint a munkaero-piaci
  igények szolgálatát.
• A hazai felsooktatás feladat-meghatározásában a
  különbözo kormányok össze nem egyeztetett
  koncepciói ellenére elég egyértelmu átalakulási
  ív látszik
• a 90-es évek társadalmi indíttatású
  felsooktatás-célkituzésétol,
• az ezredfordulón a gazdasági versenyképességet
  szolgáló,
• a 2010-es évek munkaero-piaci igények kielégítése
  célkituzéséig

21
A felsooktatási törvények íve

• A rendszerváltás óta elfogadott három
  felsooktatási törvényt az elmúlt 22 év alatt
  közel 100-szor módosították.
• Egyértelmu, hogy a hazai felsooktatás-politikában
  nincs hosszú távú, összefüggo koncepció. A
  különbözo kormányok koncepciói egymással inkább
  versengenek, mintsem egymásra épülnének.
• A hazai felsooktatás feladat-meghatározásában egy
  elég egyértelmu átalakulási ív látszik
• a 90-es évek társadalmi indíttatású
  felsooktatás-célkituzését,
• eloször a gazdasági versenyképességet szolgáló,
• majd a munkaero-piaci igények kielégítését
  megjelölo célkituzés váltja fel.
• Ezzel együtt egyre eroteljesebb lesz az állami
  irányítás és egyre szukebb köru az intézményi
  autonómia
• A hazai felsooktatás-politika a rendszerváltást
  követo 25 évben végigrohan azon a fejlodési
  pályán, amelyen a fejlett országok felsooktatása
  több mint fél évszázad alatt járt be, egy
  viszonylag lassú, szerves fejlodés során, ahol a
  változásoknak megvan a kiforrási ideje.
• A hazai oktatáspolitikai száguldás
  feszültségekkel, sok kiforratlan elképzelés
  eroltetésével, kapkodással járt, amelynek során a
  felsooktatás értékei egyoldalúan kerültek
  elotérbe.

22

• Oktatáspolitika 2011-15

23

• Jelentkezok, felvettek és az összes hallgató
• Csökkeno létszámok

24
A felsooktatásba jelentkezettek és felvettek
számának alakulása 2010-2014
25
A felsooktatásba jelentkezettek és felvettek
számának alakulása képzési szintenként
Jelentkezettek

• 2014-ben minden képzési szintre többen
  jelentkeztek mint 13-ba
• FSZ-re 50-kal,
• alapképzésre 8-kal,
• mesterképzésre 11-kal,
• osztatlan képzésre 17-kal

Felvettek

• FSZ-re 40-kal többet vettek fel
• (de ez még csak 59-a a 2011-esnek).
• Mind mester, mind osztatlan képzésre
• 7-kal vettek fel több jelentkezot ezek
  közelítik a 2011-es évet
• Alapképzésre 3-kal kevesebb
• hallgatót vettek fel, mint 2013-ban
• Ez a létszám nincs 60-a a 2011-esnek.

26
Az összhallgató-létszám alakulása

• A felvételi létszám csökkenése nyomán az összes
  hallgatólétszám
• a 2013/2014-es tanévre a 2010/2011 tanévhez
  viszonyítva
• több mint 10-kal lett alacsonyabb
• ezen belül
• A nappali tagozatos 7-kal
• a részidos 20-kal.

27
Nemzetközi összehasonlításban Magyarország azon
kevés OECD országok egyike, ahol a
hallgatólétszám csökkent az elmúlt négy évben
(Szlovénia, Lengyelország, Olaszország, Új-Zéland
és Észtország mellett).
28

• Finanszírozási tendenciák
• Egyre kevesebb támogatás,
• Egyre kiszolgáltatottabb intézmények
•  

29
A felsooktatás költségvetési terveinek fobb
elemei 2009-2015

• a felsooktatás összes támogatásának 2013-as
  jelentos csökkentése, amit ugyan 2014-tol
  valamennyi emelés (6 md Ft és nem 17) követ,
  azonban azt követoen sem éri el a 2009-es szintet
  a tervezett támogatás összege.
• Az állami támogatás egyre nagyobb része fejezeti
  kezelésu eloirányzatba kerül, s egyre kisebb
  része intézményi tervezett támogatás, ami erosíti
  
• az elosztás önkényét, s az
• intézményi kiszolgáltatottságot

30
A felsooktatás költségvetési terveinek fobb
elemei 2009-2015

• A GDP arányában a felsooktatási célú
• a kiadás
• a támogatás

• Az összes felsooktatási kiadásokról
• A kiadások aránya mind a GDP-hez, de különösen a
  költségvetési kiadási foösszeghez képest
  jelentosen csökkent 2009 óta
• 2009-2011 között a kiadások 50-át (vagy még
  kevesebbet, 2012 óta 60-ot vagy többet fedez
  bevétel (azaz csak 40-ot támogatás)
• 2014-ben lényeges változás nem történt a helyzet
  csak 3-nyit javult

31
A bevételek

• A bevételeken belül
• jelentosen emelkedett a fejezeti kezelésu
  eloirányzatoktól átvett pénz, a bevételeken
  belüli aránya 2,5 -ról 2013-ra közel 10-ra
  emelkedett, összege több mint ötszörösére (!)
  nott. Ennek oka,
• részint az oktatáspolitikai kézi vezérlés
  növekedése,
• részint az Uniós fejlesztések forrásai.
• Ugyanakkor az államháztartáson kívülrol
  (vállalatoktól, szervezetektol, nemzetközi
  szervezetektol közvetlenül) átvett pénzek alig
  változtak, bevételeken belüli arányuk mindvégig
  3,5-4 között mozgott. (Stratégia szerint
  állítólag noni fog??)
• A felhalmozási bevételek is közel megduplázódtak
  2009 és 2013 között
• ennek oka az Uniós fejlesztések
• De az EU támogatások kiesése után mi fogja azt a
  kondíciót kiváltani? A nem létezo vállalati
  bevételek?

32
A finanszírozás technikája

• A hazai felsooktatás finanszírozási módszerei
  jelentosen átalakultak.
• Lényegében megszunt a normatív (pontosabban
  képlet szerinti) finanszírozás, s
• helyébe a bázis alapú és a feladatfinanszírozásnak
  egyfajta vegyes rendszere lépett, ami
• erosen kézi vezérelt, s
• az intézmények számára nem átlátható, s
• hosszú távon nem kiszámítható
• A stratégiai elképzelések ellentmondóak
• A 2013-ban megjelent felsooktatási stratégiai
  tervezet a normatív finanszírozás visszaállítását
  szorgalmazta, a
• a 2014-es viszont azonos elvek alapján
  meghatározott önköltségszámításról írt kérdés,
  hogy az önköltségszámítás hogyan egyeztetheto
  össze a hatékonysággal

33
A magyar felso-oktatás kondíciói nemzetközi
összehason-lításban 1.
A felsooktatási kiadások a GDP-hez viszonyítva a
fejlett országokban országcsoportonként 1995-2011

• Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a magyar
  felsooktatás kondícióit, meglehetosen kedvezotlen
  helyzetet konstatálhatunk.
• A hazai felsooktatás kiadásai a GDP-hez
  viszonyítva a szlovák és az olasz, valamint a
  görög adatokkal együtt az utolsó helyen állnak az
  OECD országok között.

34
A magyar felso-oktatás kondíciói nemzetközi
össze-hason-lításban 2.
A közösségi ráfordítások 2008 és 2014 közötti
alakulását tekintve, az inflációt is figyelembe
véve Magyarország Görögországgal együtt a
legkedvezotlenebb helyzetu csoportba tartozik,
ahol a felsooktatás közösségi támogatása a
vizsgált idoszakban 40-kal csökkent.
35

• A felvételi politika elemei
• Termelési rendeltetés,
• Szakválasztási kényszerek
• Összeomló társadalmi mobilitás

36
A felvételi politika elemei

• A miniszter, ill. a kormány
• határozza meg az államilag finanszírozott
  felvételi keretszámokat szakok, képzési szintek,
  intézmények szerint
• határozza meg a szakos hallgatói kapacitást
• engedélyezi a szakok indítását (akár
  finanszírozott, akár nem)
• határozza meg a minimális felvételi követelményt
  (pontszámot), 2016-ig fokozatosan emelik a
  minimális ponthatárokat a kormány,
• 2013-ben 240
• 2014-ben 260,
• 2015-ben 280,
• 2016-ban pedig 300 pont lesz az alsó határ
• Kivéve 16 szakot, ahol lényegesen magasabb
  (lényegében tandíjassá váltak)
• 2020-tól kötelezo nyelvvizsga a bejutáshoz
• Alapveto strukturális cél a termelési
  rendeltetésu szakok priorizálása
• FSZ átalakítása szakképzési jellegének
  megszüntetése
• KÖVETKEZMÉNY A TÁRSADALMI MOBILITÁS BESZUKÜLÉSE

37
A mobilitási esélyek változása
Az FSZ-re felvettek esélyeinek alakulása
2002-2012 között, kistérség-csoportonként LHH30-bó
l bejutási esély csökkent
Az alapképzésre felvettek esélyeinek alakulása
2002-2012 között, kistérség-csoportonként LHH30-bó
l bejutási esély csökkent
38
A politika nem-szerette 16,lényegében
önköltségessé tett szak
39
A 2015-ös módosítás során megszüntetésre ítélt
(majd felmentett?) és az áthelyezett
alapszakokA felsooktatási stratégia fontos
eleme a felsooktatási intézmények képzési
szerkezetének racionalizálása, a szakok számának
csökkentése

• Majdnem megszunt alapszakok
• Andragógia (helyette Közösségszervezo)
• Társadalmi tanulmányok
• Nemzetközi tanulmányok
• Kommunikáció, médiatudomány
• Kulturális antropológia
• Muszaki menedzsment

• A NKE-re átkerült alapképzése
• közszolgálati
• közigazgatás-szervezo
• nemzetközi igazgatási
• bunügyi igazgatási
• rendészeti igazgatási
• büntetés-végrehajtási nevelo
• katasztrófavédelem
• nemzetbiztonsági
• biztonság- és védelempolitikai
• védelmi igazgatási
• katonai vezetoi
• katonai gazdálkodási
• katonai üzemeltetés
• katonai logisztika

40
Vajon értik-e, hogy Mire való az
alapszak? Széles alapú eloszakképzés   Mire
való a mesterszak? A gazdaság, társadalom és
tudomány mély (és szuk) szakképzési igényeinek
kielégítése
41

• A 100. felsooktatási törvénymódosítás
• Újabb autonómia szukítés
• Újabb minoségrombolás

42
A 2015-ben tervezett ftv módosítás elemei

• FTV módosítás elemei
• Képzés
• Doktori képzés 22 évre módosítása hatékonyság
  minoség helyett
• Duális képzés kiterjesztése a közvetlen
  gazdasági kapcsolat minoség helyett
• Kompetencia mérés álminoség ellenorzés
• Az oktatók kötelezo óráinak száma hatékonyság
  minoség és pénz helyett
• Intézmények
• Alkalmazott tudományok egyeteme marketing
  minoség helyett
• Közösségi foiskola (kihelyezett tagozat)
  álmegoldás társadalmi mobilitás helyett
• Európai Felsooktatási Minoségügyi Szövetség
  tagjai közül választhatóság az akkreditációnál
  álverseny, valódi minoségbiztosítás helyett
• Konzisztórium (vagyoni, gazdálkodási döntési jog,
  a rektori pályázat jóváhagyása) az autonómia
  újabb szukítése, álhatékonyság pénz helyett
• HÖK szenátusi jogosítványainak szukítése, HÖK,
  HÖOK tisztviselok max. 22 év a kormány
  politikai szövetségeseinek mímelt, ál korlátozása

43

• KONKLÚZIÓ

44

• A hazai felsooktatás a bejutási feltételek
  átalakításával az elit felsooktatás felé mozdul,
  ahol az elit leginkább a társadalmi elitet
  jelenti, s a társadalmi mobilitás eros
  beszukülését
• A finanszírozás tekintetében a módosulások nyomán
  kézi vezérelt kondicionálás alakult ki, amelynek
  elsodleges célja
• részint a beszukített források miatti
  válságkezelés,
• részint egy szubjektív intézményi elitizmus és
  polarizálás támogatása és
• az intézmények kiszolgáltatott, zsarolható
  helyzetben tartása.
• Súlyos kérdés, hogy az EU források elapadása után
  mi fogja pótolni a kieso kondíciókat.
• A szakkínálat formálásánál céljai
• A termelési rendeltetés (a népszeru bölcsész,
  társadalomtudományi és gazdaságtudományi szakok
  szukítése a muszaki, ttk, agrár felé szorítása a
  hallgatóknak)
• A rendszerkritikus szakok vagy legalább is azok
  ösztöndíjas helyeinek megbízható intézményekbe
  helyezése (közszolgálati szakok, nemzetközi
  tanulmányok stb. a NKE, média, kommunikáció
  Pázmány, muvészeti szakok Kaposvár) cél az
  elitcsere és az ideológiaformálás
• A következmény egy elnyomorodó, minoségileg egyre
  lejjebb csúszó, s egyre inkább csak a felso
  rétegek számára elérheto felsooktatás.

45

• Köszönöm
• a
• figyelmet