1. dia

1
Növényrendszertan 2. eloadás
Dr. Király Gergely 2013. november 16.
2
Növényföldrajzi alapfogalmak Area ( elterjedési
terület) valamely taxon egyedei által egy adott
idopontban benépesített terület
Quercus robur
3

• Areát meghatározó tényezok
• Ökológiai igények
• Migrációs képességek
• Kompetíciós képességek
• Fajkeletkezés helye, ideje
• Akadályok

4
Areaformák Kontinuus ( összefüggo)
area Diszkontinuus ( tagolt, szaggatott area
lehet diszjunkt vagy diszperz)
Quercus robur
Pinus mugo
5
Areatípusok vagy flóraelemek hasonló elterjedési
területu taxonok tipizált areái
6
Reliktumok (maradványnövények) korábbi
vegetációtörténeti korszakokból valamely
területen megmaradt növények (pl. Eriophorum
gracile, Paeonia banatica) Endemizmusok
(bennszülött növények) kizárólag egy adott
(általában kis kiterjedésu) területen eloforduló
fajok (pl. Linum dolomiticum, Ferula sadleriana)
7
Életformák rendszere Életforma-típusok A
növények a környezeti feltételekhez morfológiai
felépítésükkel, életritmusukkal, fejlodési
módjukkal alkalmazkodtak, mely alapján különbözo
csoportokba (életformák) sorolhatók. A
leggyakoribb csoportosítási mód a RAUNKIER-féle
osztályozás, amely az áttelelo szervek (rügyek)
helyzete és formája alapján épül fel.
8
RAUNKIAER-féle életforma-rendszer
9
Phanerophyta (Ph) Fás növények, áttelelo
szerveik hajtásaikon, jóval a földfelszín felett
(legalább 50 cm magasan) találhatók. A csoport
további bontása fák (MM), cserjék (M),
félcserjék (N). Epiphyta (E) Fenn lakó
fajok. Chamaephyta (Ch) Évelo fajok, áttelelo
szerveik kevéssel (10-50 cm) a földfelszín felett
találhatóak. Idetartozó altípusok a törpecserjék,
félcserjék, lágyszárú kamefiták és párnás
(részben szukkulens) növények. Hemikriptophyta
(H) Évelo fajok, áttelelo szerveik közvetlenül
a talajfelszín alatt, vagy a talajfelszínen, vagy
kevéssel a fölött helyezkednek el.
10
Geophyta (G) Évelo fajok, áttelelo szervük a
talajban, jóval a földfelszín alatt található.
Hydatophyta (HH) Vízinövények. Teljesen a vízi
életmódhoz kötöttek, áttelelo szerveik a
vízfenéken vagy az iszapban találhatók. Átmeneti
típust képviselnek a valódi vízinövényektol
különválasztható úgynevezett mocsári növények
(Helophyták). Hemitherophyta (HT) Kétévesek (az
elso évben levélrózsát és raktározógyökeret
fejlesztenek, ezzel áttelelnek, majd a második
évben virágzás és termésérlelés után
elpusztulnak). Therophyta (T) Egyévesek. Az
idoszakosan kedvezotlen körülményeket mag alakban
vészelik át.
11

• Vírusok törzse
• az élovilág legkisebb, túlnyomórészt
  betegségokozó szervezetei
• obligát paraziták
• örökítoanyaguk RNS vagy DNS
• fehérjeszintézisre nem képesek, nincs saját
  enzimrendszerük
• életjelenségek sokszorozódás, öröklodés,
  változékonyság
• mérettartományuk 10-1000 nm

12

• A vírusfertozés lefolyása
• a vírus megtapad a gazdasejt felületén
• a vírus bejut a sejtbe
• a DNS v. RNS (a vírusgenom) szabaddá válik
• megindul a transzkripció a vírusgenom és a
  vírusfehérjék sokszorozódnak és összerendezodnek
• az új vírusok kijutnak a gazdasejtbol
• új gazdaszervezetre a közvetítok (vektorok)
  segítségével, vagy szaporodáskor kerülnek

1.
2.
6.
3.
4.
5.
13

• Megjelenési formáik
• virion (nyugalmi vírus fehérjeburok
  örökítoanyag)

• vegetatív vírus (funkcionáló, fertozo vírus)
• Mesterséges rendszer (bakteriofágok, növényi és
  állati vírusok)
• Fajszámuk?

14

• Baktériumok törzse (Bacteria)
• egysejtu, ritkán csoportos élolények
• mérettartományuk 1-200 mikron
• nincs körülhatárolt maghártya (prokarióták),
  sejtfaluk van
• örökítoanyaguk kétfonalú DNS
• osztódással szaporodnak
• képesek fehérjeszintézisre
• kb. 2000 faj

15

• Csoportosításuk
• alak szerint (gömb, pálcika, csavar)
• festhetoség szerint (Gram negatív, Gram pozitív
  fajok)
• életmód szerint (aerob, anaerob)
• táplálkozásuk alapján autotrófok (foto- és
  kemoszintézis) heterotrófok (paraziták,
  szimbionták, szaprofiták)

16

• Jelentoségük
• lebontás (pl. Azotobacter)
• nitrogénkötés (Rhizobium, Frankia)
• indikátorok
• betegségokozók (biológiai védekezés)
• gazdasági felhasználás (élelmiszeripar,
  gyógyszeripar, vegyipar, szennyvíztisztítás,
  biológiai védekezés)
• kozetek keletkezésében is részt vehetnek (pl.
  limonit)
• a termotalajok termoképességének fenntartása (1 g
  talajban 10-100 millió baktérium van)

17

• Kékmoszatok (kékbaktériumok) (Cyanophyta)
• nincs valódi sejtmagjuk és nincsenek kromoszómáik
  (prokarióták)
• elkülönült színtest sincs (kromatoplazma),
  színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián
  (kék)
• egysejtuek, szaporodásuk osztódással történik
• N-tartalmú gázüregeik lehetnek ? lebegés

18

• több nemzetség fajai megkötik a levego szabad
  nitrogénjét
• nagy alkalmazkodó képességuek
• 2000 fajuk közül hazánkban mintegy 450 faj él
• tanult faj Nostoc commune

19

• Moszatok (algák) Algae
• egyszeru felépítésu, asszimilációra képes
  növények
• színanyagok (nagyrészt autotróf táplálkozásúak)
• egy- vagy többsejtuek (pl. telepesek), valódi
  szöveteik nincsenek
• mérethatáruk terjedelmes (néhány mikron
  többszáz méter!)
• ivaros (izogámia, anizogámia, oogámia) és
  ivartalan módon is szaporodhatnak
• növény- és állatvilág elágazása?
• foként vízi életmódot folytatnak
• mintegy 30.000 faj
• Fontosabb egységek elkülönítésük a
  sejtfelépítés, színanyagok és a szaporodás módja
  alapján történik

20
Ostorosmoszatok törzse (Euglenophyta)

• az állat- és növényvilág határán álló egysejtuek
• egy (ritkán két) ostorral mozognak
• zöld színtestek, állati jellegu sejtszervek
  (szemfolt - fényreakciós mozgás, garat, lükteto
  üröcske)
• fajaik száma 1000 körüli, ebbol hazánkban mintegy
  500 él
• tanult faj Euglena viridis

21

• Sárgásmoszatok törzse (Chysophyta)
• színanyagaik klorofill-a, karotinoidok,
  xanthofill
• ide tartoznak a kovamoszatok sejtfalukban SiO2
  rakódik le (pl. Diatoma vulgare
• fototróf vagy heterotróf táplálkozásúak
• több mint 400 fajukból hazánkban mintegy 80 faj
  ismert, édesvizekben és tengerekben élnek

22

• Zöldmoszatok törzse (Chlorophyta)
• egysejtuek vagy soksejtuek (fonalas vagy lemezes
  telepek)
• sejtfaluk cellulózból épül fel, zöld színtestjeik
  vannak
• ide valódi zöldmoszatok (pl. Spirogyra),
  csillárkamoszatok (pl. Chara, gazdagon tagolt
  teleptest, makroszkópikus fajok)

Spirogyra sp.
Chara sp.
23

• Egyéb törzsek
• Barázdásmoszatok egysejtuek, két ostoruk van
  felületükön egy hosszanti és egy haránt barázda
  látható foleg tengerekben élnek
• Barnamoszatok barnászöld vagy barna színuek
  soksejtu, sokszor hatalmas testu (400 m)
  növények mérsékelten meleg és hideg vizu
  tengerekben élnek régóta emberi táplálékok ill.
  takarmányok több mint 1500 faj, nálunk nem
  fordulnak elo
• Vörösmoszatok fluoreszkáló vörös színuek
  soksejtu, telepes növények melegebb tengerek
  part menti vizeiben élnek fontos táplálékok,
  4000 fajukból nálunk kb. 5 él
• Haptonémás moszatok

24

• A moszatok jelentosége
• fotoszintézis (levego és víz oxigéntartalma)
• indikátor-szevezetek
• szerves-anyag termelés (vízben és talajban)
• víztisztítás, ipari felhasználás
• üledékképzodés, oxigénfejlesztés a földtörténeti
  korokban

25

• Gombák (Fungi, Mycophyta)
• színtesteket nem tartalmaznak
• teleptestuek
• az alacsonyabbrendu gombák sejtjei csupaszok vagy
  kitines hártyával borítottak, a fejlettebbeké
  sejtfal által védett
• a sejtfal poliszacharidokból (hemicellulóz,
  kitin, kevés cellulóz) épül fel
• testfelépítésük egysejtuek (plazmódium),
  fonalasak (hifák), fonalak tömege (micélium)
• kicsiny és kis számú (2-8) kromoszómájuk van

26

• életmódjukat tekintve heterotrófok

szimbionták
szaprobionták
paraziták
Boletus parasiticus Scleroderma vulgare-n
Leccinum aurantiacum és Populus tremula
Coprinus comatus
27

• rendkívül változatos szaporodás (ivaros és
  ivartalan)
• ivartalan szaporodás
• zoospórák (rajzóspórák)
• konidiospórák (konidiumok) - exogén lefuzodés
• oidiospórák (oidiumok) - hifafeldarabolódás
• sarjsejtek
• klamidospórák (kitartó spórák) - vastag fal
• ivaros szaporodás
• izogámia
• anizogámia
• oogámia
• ivaros folyamatok plazmogámia és kariogámia
  idoben elkülönül
• nemzedékváltakozás (haploid, diploid szakaszok)
• rendszerezésük a teleptest, az ivaros
  szaporodási forma ill. biokémiai tulajdonságok
  alapján történik

28

• Nyálkagombák törzse (Myxomycota)
• sejtfaluk nincs
• sokmagvú, mozgó (amoboid), gyakran habos
  plazmatesteket (plazmódium) hoznak létre
• endoparazita vagy szaprobionta életmód

29

• Valódi gombák törzse (Eumycota)
• sejtfaluk van
• testüket gombafonalak (hifák) építik fel, ezek
  fonadéka a micélium (esetenként fonadékköteg
  rhizomorfa vagy szövedék plektenhima is
  létrejöhet)
• alaphifa (eredeti alakjukat megtartják, faluk nem
  vastagodott)
• rosthifa (szilárdítást végzo, vastag falú, szuk
  üregu)
• szállítóhifa (szállítást és raktározást végzo,
  tág üregu)

30

• Mozgó moszatgombák altörzse
• rendszerint polienergidásak, sejtfaluk cellulóz
  vagy kitin

polienergidás sejt
31

• teljes vagy részleges életciklusukban zoospórásak
• foleg növényi és állati élosködok, de
  szaprobionták is vannak
• osztályai ostoros moszatgombák, petespórás
  moszatgombák (pl. Plasmopara viticola)

32

• Járomspórás moszatgombák altörzse
• gazdagon elágazó micéliumuk van, sejtfaluk kitin
• sejtjeik polienergidásak, spóráik ostor nélküliek
• ivaros szaporodásuk a zigogámia (mely az izogámia
  egyik esete) ? zigospóra (járomspóra)
• pl. fejespenészek, rovarpenészek

zigospóra
33

• Tömlosgombák altörzse (Ascomycotina)
• gazdagon elágazó micélium, kitin sejtfal
• tömlo (aszkusz) sporangium, aszkospórák
  képzodési helye (tömloben 8 haploid aszkospóra)

8.
7.
6.
5.
4.
3.
1.
2.
34
(No Transcript)
35

• az aszkuszok elhelyezkedése
• szabadon
• termotestben ? termotestpárnában (sztróma)

1.
2.
36

• a szorosan egymás mellett elhelyezkedo aszkuszok
  termoréteget (himenium) alkotnak, jellemzo
  termotestformáik
• kleisztothecium apothecium
• perithecium lokulusz (aszkosztróma)

37

• a tömlosgombák ivartalan szaporodása
• sarjadzással
• konídiumokkal

1.
2.
38

• mozgó sejtformáik nincsenek
• szárazföldi szaprobionták vagy paraziták
• 15000 fajukból nálunk mintegy 2700 faj él

39

• Ostömlosök osztálya (Hemiascomycetes)
• nincs termotestük
• foleg sarjadzással szaporodnak, az ivaros
  szaporodás alárendelt vagy hiányzik
• tanult faj Taphrina carpini

Gyertyán bábasepro Taphrina carpini
40

• Tömlospenészek osztálya (Plectomycetes)
• termotestük kleisztothecium, melyek
  szabálytalanul nyílik
• sok fajuk az erdotalajban fontos lebontó
  tevékenységet folytat, mások a növények levelein
  lisztszeru bevonatot alkotnak
• tanult faj Microsphaera quercina

Tölgy lisztharmat Microsphaera quercina
41

• Maggombák osztálya (Pyrenomycetes)
• termotestük perithecium, melyben termoréteg
  alakul ki
• a termotestek terméspárna (sztróma) felületén
  vagy abba ágyazódva szervezodnek, melyek színesek
  (pl. Nectria spp.) vagy sötét színuek
• egyes fajoknál szklerócium képzodik
• tanult faj Nectria cinnabarina

Piros héjbibircs Nectria cinnabarina
42

• Csészegombák osztálya (Discomycetes)
• termotestük apothecium, melyben termoréteg alakul
  ki
• tuleveleken élosködnek a Lophodermium fajok

Erdeifenyo tukarcgomba Lophodermium pinastri
43

• korhadó fán élnek, illetve humuszlakók a csésze
  alakú, nagyobb termotestu csészegomba fajok
  (Pezizaceae)

Barna csészegomba Peziza baria
44

• a termotest a tönkbol és süvegrészbol áll a
  mérgezo papsapkagombaféléknél (Helvellaceae) és
  az eheto kucsmagombaféléknél (Morchellaceae)

Fodros papsapkagomba Helvella crispa
Ízletes kucsmagomba Morchella esculenta
45

• hipogeikus (talajban fejlodo) termoteste van a
  szarvasgombáknak (Tuberales), melyek erdei
  fafajokkal élnek szimbiózisban ? mikorrhiza

Nyári szarvasgomba Tuber aestivum
46

• Sztrómaüreges tömlosgombák osztálya
  (Loculoascomycetes)
• az aszkuszok egy- vagy többrétegu
  termotestpárnában (aszkosztróma) fuzodnek le
• leveleken élnek a korompenészek, melyek a levél-
  és pajzstetvek váladékával táplálkoznak

47
(No Transcript)