szemiot i ka

1
szemiotika
2
VII. ELOADÁS

• A TRÓPUSOK ÉS ALAKZATOK
• 1. SZÓKÉPEK
• 2. KÉPES NYELV

3
1. A szóképek

• A szóképek stilisztikai eszközök, fordulatok
• Metafora
• származékai megszemélyesítés, szinesztézia,
  allegória, szimbólum
• 2. Metonímia
• származékai szinekdokhé

4
1.1. Metafora és származékai

• a metafora
• a hasonlat
• a szinesztézia
• a megszemélyesítés
• az allegória
• a szimbólum

5
1.1.1 metafora - névátvitel

• Olyan szókép, amely két fogalmat a közöttük lévo
  hasonlóság alapján kapcsol össze.
• Köznyelvben is gyakori
• forrt a dühtol majd szétrobban mérgében
  teljesen begozölt kieresztette dühét plafonon
  volt mérgében

6
1.1.1bis metafora

• Irodalmi példák
• Ütni készül ökle csontos buzogánya (Arany
  János)
• országok rongya könyvtár (Vörösmarty)
• dunnába butt fönn a magas
• alvó kísértetek a fák
• Az ido nyerített, akárcsak a ló (Kassák)
• A raktár megfeneklett bárka" (József Attila)
• És milyen régen nem kutattalak fövényes múltban"
  (Ady)

7
1.1.2 hasonlat

• Metaforából szokták származtatni, de attól
  független stíluseszköz.
• A metaforikus képekkel sokban rokon a hasonlat,
  szerkezetében azonban különbözik
• rendszerint három tagból áll
• a hasonlítottból (fogalmi sík),
• a hasonlóból (képi sík)
• és a bennük lévo közös vonásból.
• A hasonlót (amihez hasonlít) és a hasonlítottat
  (amit hasonlít) mindig kötoszók, pl. olyan, mint,
  akár, mintha, vagy valamilyen egyéb, hasonlítást
  kifejezo elemek, pl. -nyi, -ként, -ül stb.
  kapcsolják össze.

8
1.1.2bis hasonlat

• Sétáltam, mint felho, melyet / szél hajt
  céltalan, könnyedén (William Wordsworth)
• "Elváltak egymástól, mint ágtól a levél" (Petofi
  János vitéz)
• Mint béfagyott tó, nyugodt volt az arca

9
1.1.3 szinesztézia

• Különféle érzéki területekrol származó fogalmak
  együttes használata.
• fehérlo illatokkal alkonyul

10
1.1.3bis szineztézia

• Irodalmi példák
• füstösek furcsák búsak bíborak (Ady)
• A kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendo
  (Tóth Árpád)

11
1.1.4 megszemélyesítés

• Elvont dolgok éloként való megjelenítése, élo
  személy vagy élolény tulajdonságaival való
  felruházása.
• Irodalmi példák
• jajong ládák léce (József Attila)
• mosolyogva néz rám a Dunától
• a Tiszáig nyúló róna képe

12
1.1.5-6 allegória és szimbólum

• Mind az allegória, mind a szimbólum voltaképpen
  metaforák láncolata, hosszabb és kifejtettebb
  (akár egész muveken végigvonuló) metaforasor,
  amelyben egy elvont gondolat konkrétabb képek
  segítségével jelenik meg.
• Az allegória sokkal konkrétabb a szimbólumnál, a
  képi és a fogalmi sík között megszokottabb az
  összefüggés, ugyanakkor a gondolat és a kép
  megtartja önállóságát.

13
1.1.5 allegória

• Metafora jellegu szókép. A jelkép azon fajtája,
  amelyben a kép jelentéstartalma a képhez képest
  külso tartalomként van megadva - hosszabb
  gondolatsoron, esetleg egész muvön keresztülvitt,
  mozzanatról mozzanatra megvilágított metafora
  vagy megszemélyesítés.
• Elvont fogalmakat, erkölcsi, lelki sajátosságokat
  megszemélyesítve jellegzetes eljárása a
  misztérium és moralitásjátékoknak, de a barokk és
  a klasszicista irodalom is gyakran élt vele.
• (az Erény, a Bun, a Szerelem, a Rágalom stb.)

14
1.1.5bis allegória

• Irodalmi példák
• Rilke Tigris

15
1.1.6 szimbólum

• Olyan szókép, amelyben nincs egyértelmu
  megfeleltetés a megjeleno kép és egyetlen fogalom
  között, amelyet fel akarna idézni. Jelentése nem
  egyetlen másik jelentésre vonatkozik, több,
  szinte kimeríthetetlen értelmezési lehetoséget
  nyújt.
• A szimbolikus képsorban az elvont tartalom és a
  kép kapcsolata szokatlan, meglepo a
  képzettársítások meglehetosen távoliak, gyakran a
  költoi látomásra épülnek. Kifejezésmódja az
  érzékeltetésen, a sejtetésen, az intuíción, az
  asszociáción alapszik.
• A szimbólum származhat metaforából, de alapulhat
  metonímián is.

16
1.1.6bis szimbólum

• Irodalmi példák
• Ady Héja nász az avaron
• Rimbaud Részeg hajó

17
1.2. Metonímia és származékok

• metonímia
• szinekdokhé

18
1.2.1 metonímia

• Olyan szókép, amely két fogalmat a közöttük lévo
  idobeli, térbeli, anyagbeli vagy ok-okozati
  érintkezés alapján kapcsol össze.
• A fogalmi és a képi sík összekapcsolódása nem
  valamiféle hasonlóságon, hanem a fogalmak
  érintkezésén alapul. Ez lehet térbeli, idobeli,
  anyagbeli érintkezés, ok-okozati kapcsolat vagy a
  rész-egész, a nem-faj felcserélése.
• A metonímia jellegzetes szerkezeti megoldása az
  egytagúság, tehát két eleme közül mindig csak az
  egyik szerepel.

19
1.2.1bis metonímia

• Irodalmi példák
• kissé odább / a sarkon reszket egy zörgo kabát
  (József Attila Téli éjszaka)
• Ötszáz halál megyen háta után ennek Zrínyi
• Nem a tenger lámpatornya / Mely felé küzd száz
  vitorla" (Arany A vigasztaló)

20
1.2.2 szindekdokhé

• A metonímia sajátos esete. Rész/egész viszonyon
  alapuló szókép, ahol egy rész megnevezése áll az
  egész helyett.
• Irodalmi példa
• Az nem lehet, hogy annyi szív / hiába onta vért
  (Vörösmarty Mihály)

21
1.3 Szóképpel rokon stíluseszközök

• Irónia
• Körülírás (eufémizmus, kakofémizmus)
• Jelzo (költoi jelzo)

22
2. Képes nyelv

• Nyelvek és gondolkodások
• A nyelvi gondolkodás elemei

23
2.1 a nyelv és a gondolkodás

• a nyelv vagy a gondolkodás elsobbsége?
• nyelvtípusok és gondolkodástípusok
• alárendelo mellérendelo
• racionális analógiás
• absztrakt képi

24
2.1bis egy másik nyelvtipológia

• A nyelv állomásai, amelyeket az oskor óta a
  történeti korig érintett
• az osnyelv,
• 2. az idea-nyelv,
• 3. a szimbólum-nyelv,
• 4. a mítosz-nyelv,
• 5. a költoi nyelv,
• 6. a köznyelv (népnyelv),
• 7. az absztrakt (fogalmi) nyelv

25
2.2 a nyelvi gondolkodás elemei

• Analógia
• Metafora
• Szimbólum
• Archetípus
• Mítosz

26
2.2.1 analógia

• Az analógia elsosorban megfelelést, egymásba
  esést, összefüggést jelent, de olyan
  összefüggést, amely a természet fölé utal és a
  közös eredet felé mutat.

27
2.2.2 metafora

• A metafora nem stilisztikai eszköz, hanem a
  gondolkodás alapja!

28
2.2.3 a szimbólum

• A szimbólum jel-kép
• A szimbólumok saját kultúránk és valamennyi
  emberi civilizáció megismeréséhez elvezetnek,
  hiszen gondolkodásmódunk alapveto sajátossága a
  (jel)képek és analógiák használata. A környezet
  természeti jelenségei, élolényei és maguk az
  ember teremtette tárgyak is a képalkotás
  alapszókincsébe tartoznak.

29
2.2.4 az archetípus

• Az archetípus egyetemes oskép, amely egyedi
  jelképekben (szimbólumokban) nyilvánul meg.

30
2.2.5 a mítosz

• A mítosz egy teljes szimbólumrendszer muködés
  közben.

31
Könyvészet, források

• DURAND, Gilbert Structurile antropologice ale
  imaginarului, Bucuresti, Humanitas
• EVSEEV, Ivan Dictionar de simboluri si
  arhetipuri culturale, Editura Amarcord",
  Timisoara, 1994
• FRYE, Northrop Anatomia criticii, Bucuresti,
  Univers
• HAMVAS Béla Tabula Smaragdina, Mágia Szútra,
  Medio Kiadó Budapest, 1995
• JANKOVICS Marcell munkái!
• JUNG, Karl Gustav Emlékek, álmok, gondolatok,
  Bp.
• JUNG, Karl Gustav (szerk.) Az ember és
  szimbólumai
• CHANDLER, Daniel Semiotics for Beginners -
  http//www.aber.ac.uk/media/Documents/S4B/
• Szilágyi N Sándor A jelentésvilág szerkezete,
  Mindentudás egyeteme - http//www.mindentudas.hu/s
  zilagyi/index.html - nézheto és olvasható!
• ÚJVÁRI Edit Szimbólumfelfogásunk, in PÁL József-
  ÚJVÁRI Edit Szimbólumtár, Balassi Kiadó, Szeged,
  2001