1. dia

1
BALESETEK KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ EMBERI
TÉNYEZOK VIZSGÁLATA - Esetelemzés
KBSZ SZAKMAI NAPOK VASÚT Budapest, 2011.
március 30. dr. Máté Róbert orvos szakreferens,
psychiáter foorvos
2
A KÖZLEKEDÉS KOCKÁZATOS EMBERI TEVÉKENYSÉG
Közlekedés közben mindennapi hibázások, majdnem
balesetek, balesetek történhetnek.
3
BALESET

• A baleset olyan váratlanul bekövetkezett
  esemény, amely károkat, sérüléseket vagy
  halálesetet okoz, és legtöbbször részben vagy
  egészben emberi hibázásra vezetheto vissza.
• A balesetek, a majdnem balesetek és a
  mindennapi hibázások viszonylagos gyakoriságát,
  és oksági, illetve idoi és logikai kapcsolatát a
  jéghegy modell mutatja be.

4
MAJDNEM BALESETEK

• A majdnem baleset olyan eseménysor, amelynek
  során egy potenciálisan súlyos következményeket
  eloidézni képes eseménylánc valamilyen okból nem
  fut le teljesen és így a lehetséges súlyos
  következmények végül is nem következnek be.
• Tehát a majdnem baleset lehetett volna valóban
  baleset. A veszélyes eseménysor megszakadhat a
  puszta szerencse révén, vagy céltudatos emberi
  beavatkozás következtében.
• A veszélyes következményekkel fenyegeto
  eseménysort az ember leállíthatja az ilyen
  esetekre elore megtervezett módon (pl. a
  vészhelyzetre vonatkozó eloírások alapján) vagy a
  baleset idején és a helyszínen intuitív módon
  megtalált megoldással.

5
MINDENNAPI HIBÁZÁSOK

• A mindennapi - legnagyobbrészt korrigált
  hibázások amelyeket legnagyobbrészt felismernek
  és korrigálnak. Ha egy ilyen hibázást valamilyen
  okból mégsem korrigálnak, viszonylag kis
  jelentoségénél fogva általában nem vezet
  súlyosabb következményekhez.
• De ha további kedvezotlen következményekkel is
  társul, pl. ugyanazon személy vagy mások által
  elkövetett korrigálatlan hibákkal, vagy technikai
  eszközök elore nem látható zavarával, az
  események tovább fejlodhetnek, akár tényleges
  balesetté, akár az eseménysor már elore haladott
  állapotba történo megszakadása miatt, csupán az
  elozo pontban definiált majdnem balesetté.

6
AZ ESEMÉNYEK LÁTHATÓSÁGA

• Az ábra szerint a jéghegy modell mutatja, hogy
  az események láthatósága a mindennapi hibázások
  esetén a legkisebb. Mivel ezeket egyáltalán nem
  regisztrálják ez nem is lenne lehetséges, mert
  igen nagyszámú és önmagukba kis jelentoségu
  hibázásokról van szó. Rövid ido múlva már maga a
  hibázó sem emlékezik arra, hogy egyáltalán
  hibázott. Ezek a hibák tehát mélyen a látható
  felszín alatt maradnak.
• A majdnem balesetekbol már sokkal kevesebb van
  és mivel majdnem baleseteket okoztak, ezekre
  tovább emlékeznek, és így valamivel jobban
  láthatóak.

7
BALESETEK

• A modell szerint a jéghegy csúcsát a ténylegesen
  bekövetkezett balesetek alkotják ezek
  kiemelkednek a felszínbol és jól láthatóak a
  baleseteket alaposan kivizsgálják, elemzik, a
  sajtó is foglalkozik velük és tanulságaik alapján
  új intézkedéseket hoznak, sot, jó esetben még az
  oktatási anyagokba is bekerülnek.

8
MINDENNAPI HIBÁZÁSOK, MAJDNEM BALESETEK,
BALESETEK

• A hibaterjedés idoi és logikai iránya is a
  mindennapi hibázásoktól a majdnem baleseteken
  át a balesetek felé mutat.
• Kedvezotlen körülmények és egybeesések esetén a
  mindennapi hibázásokból is kifejlodhetnek a
  majdnem balesetek vagy a tényleges balesetek.
  
• A hibaelemzés idoi és logikai iránya
  értelemszeruen fordított, mivel ilyenkor a már
  bekövetkezett balesetekbol kell mind idoben, mind
  logikailag visszakövetkeztetni a kiváltó okokra.
• Az elofordulások gyakorisága az elmondottak
  értelmében a mindennapi hibázások esetén a
  legnagyobb, a majdnem balesetek száma már
  kisebb, míg a tényleges balesetek száma
  szerencsére még ennél is kisebb.

9
EMBERI INFORMÁCIÓ FELDOLGOZÓ RENDSZER MODELLJE

• Az emberi hibázások
• az információ felvétel,
• feldolgozás
• és végrehajtás
• valamilyen hiányosságaival
• kapcsolatosak.
• A feldolgozott információk
• tárolódnak a rövid és hosszú távú
• memóriában, majd elohívhatók
• és cselekvés formájában
• kivitelezodnek (pl. jármuvezetés).
• Hibáknak lehet
• belso vagy külso oka.

10
FONTOS BIZTONSÁGI TÉNYEZO A KÖZLEKEDÉSBEN
RÉSZTVEVOK MAGATARTÁSA
11
JÁRMUVEZETO TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZTVEVO FOLYAMATOK

• A jármuvezetoi tevékenységben résztvevo
  folyamatok
• Tudat
• Észrevevés
• Figyelem
• Gondolkodás
• Cselekvés,
• Emlékezés
• Érzelmi élet
• Tájékozódás

12
AZ ÉSZREVEVÉS

• Alapfogalmak
• Az észrevevés
• A környezet és a szervezet ingereinek felvétele
  és feldolgozása.
• Ingerelhetoség
• Reversibilis localis változás a receptorban.
• Érzékelés
• Az idegimpulsusok központi idegrendszerbe
  jutásának következménye.
• Észrevevés (perceptio)
• Érzékszervek közvetítésével létrejött komplex
  érzékelés.
• Felismerés (apperceptio)
• A külvilág tudomásulvétele.
• Közérzet
• A belso szervekbol érkezo ingerek integrációja
  (nem tudatosul).

13
AZ ÉSZREVEVÉS ÖSSZETEVOI

• Receptoros folyamat
• Észrevevési mezo nem isolált érzékelése.
• Szimbolikus
• Észrevevés jelentésének tudomásulvétele.
• Affectiv
• Minden észrevevést érzelmek is kísérnek,
  személyiség is befolyásolja (egészleges és
  analyticus típus), a fentiek szorosan
  kapcsolódnak egymáshoz.

14
AZ ÉSZREVEVÉS FELTÉTELEI ÉS SZAKASZAI

• Az észrevevés feltételei
• Ép érzékszervi muködés
• Észrevevésre alkalmas tudati szint.
• Figyelem ébersége és irányultsága
• A folyamat szakaszai
• Perceptio
• Elokészítés és készség valami észrevevésére.
• Információ felvétel
• Elozo ismeretekkel egyezik-e?
• Ismeretfeldogozás, összetevoi
• Projectio az érzékszervi benyomások leképzodése.
• Integráció a projectiós struktúrák egymáshoz
  vagy más aktív struktúrákhoz kapcsolódnak.
• Reprezentáció a folyamatot jelentéssel ruházzuk
  fel.

15
A FIGYELEM

• Alapfogalmak
• Figyelem a tudatnak az a legjobb beállítódása,
  amely mellett az ingerfelvétel optimális. Lehet
  passzív (külso inger által kiváltott), vagy aktív
  (tudattól függo).
• Külso figyelem
• A külvilág felé fordul, testi funkciók is
  kísérik.
• Belso figyelem
• A belso események felé fordul.
• Figyelem koncentrációja
• A figyelem terjedelme (minél több, egymással
  össze függo lelki tartalom jelenik meg minél
  rövidebb ido keresztmetszetében).

16
A FIGYELEM

• Alapfogalmak
• Figyelem vigilitása (ébersége)
• Az ingerek számára az egyén mennyire
  hozzáférheto.
• Figyelem tenacitása
• Valamely inger vagy psychés történés milyen
  hosszan tudja lekötni.
• Figyelmet befolyásoló tényezok
• Közérzet, érzelmi állapot (kellemeshez kötodünk,
  kellemetlentol szabadulni igyekszünk).
• Eros ingerek magukra vonják a figyelmet, állandó,
  egyhangú ingerek kifárasztanak.
• Fáradás bizonyos ido után csökken a
  koncentráció.

17
A FIGYELEM ZAVARAI

• Koncentráció csökkenése (dekoncentráció)
• A logikus gondolkodás fellazulását vonja maga
  után.
• Koncentráció fokozódása
• Hypertenacitással jár együtt, pl. téves
  eszméknél.
• Éberség csökkenése (hypovigilitas)
• Az érdeklodést még érzelmileg intenzív benyomások
  sem tudják felkelteni.
• Éberség fokozódása (hypervigilitas)
• Jelentéktelen ingerek is elvonják a figyelmet,
  iránya gyorsan változik, csapong.

18
A FIGYELEM ZAVARAI

• Feszültség csökkenése (hypotenacitas)
• Nem tud egy dologgal hosszabb ideig foglalkozni.
• Feszültség fokozódása (hypertenacitas)
• Hypovigilitas kíséri.
• Hypoprosexia
• Éberség és tenacitas egyideju csökkenése.
• Hyperprosexia
• Éberség növekedése, feszültség csökkenése.

19
A MONOTÓNIA FÁRADÁST ÉS FIGYELEMCSÖKKENÉST OKOZ

• Elfáradás
• szervezet maximális funkcionális lehetoségeinek
  csökkenése
• Monotónia
• csökkent pszichológiai aktivitás
• átállítódási és reakciókészség csökkenése
• teljesítményingadozások, teljesítménycsökkenés
• ismétlés, a rutinszeru feladatmegoldás, unalom
  érzés
• ingerszegény környezet

20
A GONDOLKODÁS

• Alapfogalmak
• A gondolkodás az információ-feldolgozás magasabb
  szintje. A feladatok megoldása a tanulással
  elsajátított ismeretek, a képzetek és fogalmak
  szándékos (aktív) összekapcsolásával, az
  emlékképek segítségével történik, a lehetoségek,
  összefüggések, következtetések mérlegelésével.
• Asszociáció
• A képzetek és fogalmak célszeru összekapcsolása.
• Fogalomalkotás
• Szimbólumok kialakítása, amelyek segítségével a
  különbözo gondolkodási folyamatok végrehajthatók.
• Ítéletalkotás
• A fogalmak egymáshoz viszonyítása, és új
  összefüggések megállapítása.
• Következtetés
• Ítéletek összekapcsolásával új ítéletek és
  felismerések kialakítása.

21
A MAGATARTÁS JELLEMZOI

• A magatartás a szervezet legbonyolultabb
  alkalmazkodási rendszere. Objektív összetevok
  határozzák meg, de a szubjektumban is tükrözodik
  (tudatos tevékenység, szubjektív átélés mellett).
• A magatartás formái
• Külsoleg megfigyelheto viselkedés ami látható
•  
• Belso viselkedés
• Elokészítik, irányítják, módosítják a külso
  viselkedést. Ide tartoznak az ismeret-feldolgozási
  cognitiv folyamatok, az ezekhez való
  viszonyulás, a cselekvést meghatározó
  késztetések, motívumok stb.
• Kommunikatív viselkedés
• A belso folyamatokat külsové teheti.

22
A MAGATARTÁS ÖSSZETEVOI

• A magatartás a szervezet legbonyolultabb
  alkalmazkodási rendszere. Objektív összetevok
  határozzák meg, de a szubjektumban is tükrözodik.
  (tudatos tevékenység szubjektív átélés mellett.)
• Centripetalis funkciók
• Centralis funkciók
• Centrifugalis funkciók
• Ezek szorosan összefonódnak, szétválasztásuk csak
  didaktikus vagy kísérleti célból történhet.
• A testi és a mentális állapot változása a
  magatartás változásához vezethet.
• Az állapotváltozások befolyásolhatják a figyelem
  és vigyázó képességet a közlekedésben.
• Az állapotváltozások befolyásolhatják a
  közlekedésben résztvevok magatartását. Ez
  hibákhoz vezethet.

23
A MAGATARTÁS MEGHATÁROZÓ TÉNYEZOI

• Külso és belso feltételek
• Személyiség
• Biológiai adottságok, illetve a szocializáció
  során tanult viselkedés (ezért individuális
  sajátosságok a viselkedésben).
• Szituáció
• Amelyben a viselkedés megjelenik.

24
AZ EMLÉKEZÉS ZAVARAI

• Az emlékezés zavarai (amnesiák)
• Amnesia
• Körülhatárolt emlékezet kiesés, mely
  meghatározott idore, vagy körülhatárolt
  élménytartalomra vonatkozik.
• Organicus eredetu emlékezészavarok
• Közös jellemzojük, hogy minél közelebb áll az
  élmény a jelenhez, és minél inkább
  intellectualis, annál instabilabb
  (Ribot-törvény).
• Kiterjedtség szerint
• Globalis vagy partialis, utóbbi lacunaris (egyes
  emlékképek szigetszeru kiesése) vagy
  szisztematikus (egymással összefüggo események,
  élmények esnek ki).

25
AZ EMLÉKEZÉS ZAVARAI

• A kiváltó okhoz viszonyított idobeliség alapján
• Congrad (az emlékezés hiánya egybeesik a
  tudatvesztés idejével), retrograd (a megelozo
  idoszakra is vonatkozik), anterograd (az azt
  követo idoszakra is kiterjed).
• A dinamikája alapján
• Transitoricus (átmeneti), a tudatzavart követoen
  lép fel (pl. epilepsiás roham, TIA stb.),
  stationaer (nem progrediáló károsodást követoen),
  progressiv (fokozatosan kibontakozó, pl.
  dementia).
• Paramnesia Emlékképek meghamisítása (emlékezési
  illúzió).
• Emlékezési hallucinatio Nem létezo emlékképek
  jelentkezése.

26
Az olyan állapotváltozások, melyek
befolyásolják a figyelem és vigyázó képességet,
hibázásokhoz, balesetekhez vezethetnek.

• Az emberi hibázás REASON féle modellje
• Az emberi hiba (human error) magában foglal
  minden olyan helyzetet, amelyben a mentális vagy
  fizikai cselekvések megtervezett sorozata nem éri
  el elore eltervezett szándékozott célját. Két fo
  típusa
• A cselekvések nem a terv szerint futnak le
  (végrehajtási vagy/és tárolási hibák) elvétések,
  kihagyások.
• Maga a cselekvési terv hibás (tervezési hibák)
  tévedések.
• Az elvétések és kihagyások csak a gyakorlottságon
  alapuló szinten értelmezettek.
• A tévedések megjelenhetnek a szabályokon vagy a
  tudáson alapuló szinten és veszélyesebbek, mint
  az elvétések vagy a kihagyások.

27
A közlekedési balesetek nemcsak testi, hanem
maradandó lelki sérüléseket is okozhatnak
28
POSZT-TRAUMÁS STRESSZ

• Extrém súlyos testi-lelki megrázkódtatások,
  fizikai és pszichés traumák következtében
  kialakuló, elhúzódó állapot.
• A betegség a súlyos, rendkívüli fizikai és/vagy
  lelki stressz után néhány héttel vagy hónappal
  jelentkezik (ritkán 6 hónappal az esemény után).
• A zavar kiváltó oka maga a traumatikus esemény,
  amely lehet természeti vagy emberek által okozott
  katasztrófa, háború, fogság, koncentrációs tábor,
  súlyos baleset, mások eroszakos halálának a
  végignézése vagy terrorcselekmény, eroszak vagy
  kriminális cselekedet. A zavar fo tünetei

29
POSZT-TRAUMÁS STRESSZ

• A traumát a személy ismételten újraéli a traumás
  eseményre való kényszeru, ismétlodo, szenvedést
  okozó visszaemlékezés gondolatban, képzetekkel,
  képzeletbeli élményekkel a traumás eseményrol
  való ismétlodo, kínzó álmodás olyan cselekedetek
  vagy érzések mintha a traumás élményt a személy
  újraélné (illúziók, hallucinációk, disszociatív
  epizódok) a traumás élményt szimbolizáló vagy
  arra emlékezteto külso helyzet vagy belso
  történés intenzív pszichés szenvedést vált ki
• 2. A traumával összefüggo ingerek tartós
  kerülése és az általános válaszkészség bénulása
  traumával összefüggo gondolatok, érzések vagy
  beszélgetések kerülése emlékeket ébreszto
  tevékenységek, helyek vagy személyek kerülése
  traumára való visszaemlékezés képtelensége
  észrevehetoen csökkent érdeklodés vagy részvétel
  fontos tevékenységekben másoktól való
  elszakadás, elidegenedés élménye érzelmek
  beszukülése, érzelmi elsivárosodás, kiürülés
  jövore vonatkozóan kilátástalanság érzése

30
POSZT-TRAUMÁS STRESSZ

• 3. A fokozott készenlét tüneteinek tartós
  jelenléte elalvási, átalvási zavarok
  ingerlékenység, dühkitörések koncentrálási
  nehézségek állandó készenlét és figyelem
  felerosödött félelmi reakciók, fokozott rettegés.
  Az elobbi tüneteket gyakran kísérik a szorongás
  jellegzetes testi tünetei heves szívdobogás,
  szapora légzés, fulladásérzés, verejtékezés,
  szédülés, remegés, hideg/meleghullámok,
  zsibbadás, ájulásérzés stb.
• Hangulati nyomottság, depresszió,
  viselkedészavar gyakran társul az elobbi
  tünetekhez és az öngyilkossági gondolatok sem
  ritkák.
• A zavar lefolyása hullámzó, átmeneti javulás
  után a tünetek súlyosbodás jelentkezhet.
  Stresszhatásra a tünetek rosszabbodnak. Hatékony
  kezelés nélkül krónikussá válhat és
  személyiségváltozáshoz vezet. Jó kimenetelt jósol
  a tünetek gyors kezdete, a jó premorbid
  személyiség, az eros szociális támasz és az
  elozetes pszichiátriai vagy testi betegség hiánya.

31
POSZT-TRAUMÁS STRESSZ

• Három nagy tünetcsoport kialakulása jellemzo.
• Ezek egyike az állandósult szorongás és
  félelemérzés, ami akár a napi tevékenységet is
  akadályozhatja.
• A másik jellemzo tünet, hogy a beteg újra meg
  újra akaratlanul is végigéli a történteket,
  mintegy filmszeruen leperegnek elotte az átélt
  események. Ezek a szakirodalomban flashbacknek
  vagy emlékbetörésnek hívott epizódok váratlanul
  jelentkeznek. A történtek gyakran álmaikban is
  visszatérnek, alvászavarok is kialakulhatnak.
• Mindemellett jellemzo, hogy a beteg elvonul a
  külvilágtól, bezárkózik, "beszukül". Szélsoséges
  esetben kapcsolataik megszakadnak,
  munkaképtelenné válnak. Egyfajta "transzállapot"
  is létrejöhet, melynek segítségével a beteg
  elmenekül a valós világtól. Nem ritkán
  depresszióssá vagy alkoholistává válnak, súlyos
  esetben öngyilkosságot követhetnek el.
• Koncentrációs zavarok és a teljesítmény
  hanyatlása, fáradékonyság lehet még szembetuno
  tünet.

32

• Egy ilyen baleset vétlen részeseként a
  mozdonyvezeto
• rendkívüli lelki megterhelésen megy keresztül,
  látván az elkerülhetetlen,
• megoldhatatlan, végzetes kimenetelu helyzetet.
• Ilyen balesetek után rendkívül fontos lenne
  pszichológussal történo konzultáció az esemény
  feldolgozását segítendo,
• az esetleges poszt-traumás stressz zavar
  megelozésének érdekében.

33
ESEMÉNYVIZSGÁLAT

• Az eseményvizsgálat kapcsán az orvosszakreferens
  feladata a baleset egészségügyi okainak
  feltárása, a jármuvezeto egészségi állapotára
  utaló adatok értékelése, személyes interjú vagy
  iratok alapján. Pl. a baleset idején szenvedett-e
  akut vagy krónikus megbetegedésben, szedett-e
  gyógyszert, fogyasztott-e alkoholt vagy
  tudatmosósító szert, pihent volt-e, pszichikailag
  volt-e panasza (hangulat).
• Elozményi adatok egészségi állapotát illetoen a
  háziorvosi információk, zárójelentések
  igénybevételével.
• Halál esetén az Igazságügyi orvosszakértoi
  vélemény elemzése.
•  
• A fentiek ismeretében javaslattétel a balesetben
  sérült jármuvezeto soron kívüli orvosi és szükség
  esetén PÁV vizsgálatára.
• A vizsgálatok azért fontosak, mert egészségi
  állapotváltozás oka is lehet egy balesetnek, de a
  baleset kapcsán egészségi és pszichikai
  állapotváltozás keletkezhet, ami hátrányosan
  befolyásolhatja a közlekedésben való biztonságos
  részvételt.

34
ESEMÉNYVIZSGÁLAT

• 2005. évi CLXXXIV. törvény
• a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek
  és egyéb közlekedési események szakmai
  vizsgálatáról. III. Fejezet
• A BALESETEK VIZSGÁLATA
• A szakmai vizsgálat alapelvei
• 8.
• (1) A szakmai vizsgálat a közlekedési baleset és
  az egyéb közlekedési esemény okának
  megállapítására irányul, a jövobeni közlekedési
  balesetek és egyéb közlekedési események
  megelozése érdekében. A szakmai vizsgálat nem
  irányulhat a vétkesség vagy felelosség, illetve
  jog vagy kötelezettség megállapítására.
• (2) A szakmai vizsgálat nem érinti a közlekedési
  baleset és az egyéb közlekedési esemény
  vizsgálatában részt vevo más hatóság feladat- és
  hatáskörét.

35
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT
RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK

• 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet
• a vasúti közlekedés biztonságával összefüggo
  munkaköröket betölto munkavállalókkal szemben
  támasztott egészségügyi követelményekrol és az
  egészségügyi vizsgálat rendjérol
• Soron kívüli vizsgálat
• 13. (1) A munkavállaló soron kívüli vizsgálatra
  kötelezett, ha az egészségi alkalmasságát kizáró
  vagy korlátozó körülmény fennállása alapos okkal
  feltételezheto, különösen ha
• a) az egészségi állapotában vagy magatartásában
  olyan érzékelheto változás következett be, amely
  feltehetoen alkalmatlanná teszi az adott munkakör
  biztonságos ellátására,
• b) a forgalom biztonságát veszélyezteto helyzetet
  idéz elo, balesetet okoz, illetve munkaköre vagy
  feladatköre ellátásával összefüggésben
  munkabalesetet szenved,
• c) heveny foglalkozási betegség gyanúja, fokozott
  káros expozíciója, eszméletvesztése, vagy
  betegsége, rosszulléte következett be,
• d) egészségkárosodás mértékének megállapítása
  céljából orvos-szakértoi vizsgálaton vett részt.

36
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT
RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK

• 19/2010. (XII. 23.) NEFMI rendelet
• a közúti jármuvezetok egészségi alkalmasságának
  megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM
  rendelet módosításáról
• 6.
• A közúti jármuvezeto az 5. (1)-(4) bekezdésében
  meghatározott idonél korábban, soron kívül
  egészségi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát
  alávetni, ha
• a) a 7. (1)-(2) bekezdésében meghatározott
  szervek (személyek) kezdeményezésére az egészségi
  alkalmasságát megállapító szerv erre
  felszólította,
• b) eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy
  sérülése volt,
• c) látásélességében szemüveggel nem javítható
  rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom
  menetének észlelését zavaró csökkenés állott be,
  vagy
• d) súlyos hipoglikémia fordult elo."

37
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT
RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK

• 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet
• a közúti jármuvezetok egészségi
• alkalmasságának megállapításáról
• 7. (1) A közúti jármuvezeto soron kívüli
  egészségi alkalmassági vizsgálatát az
  alkalmasságot elso fokon vizsgáló szervnél
  kezdeményezheti
• a) az eljáró hatóság és közlekedési igazgatási
  ügyben a közlekedési igazgatási hatóság a közúti
  közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti
  közlekedési okmányok kiadásáról és
  visszavonásáról szóló jogszabályban meghatározott
  esetekben
• b) a közúti jármuvezeto munkáltatója, ha a
  munkavállaló munkaköre ellátásával kapcsolatban
  közúti jármuvet vezet
• c) a pályaalkalmasságot vizsgáló szerv
• d) bármely orvos, a 20-21. -okra figyelemmel
• e) az orvosszakértoi szerv a (3) bekezdésben
  meghatározott eset kivételével.

38
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT
RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK

• 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet
• a közúti jármuvezetok egészségi
• alkalmasságának megállapításáról
• 7. d) bármely orvos, a 20-21. -okra
  figyelemmel
• 20. Ha az orvosnak tudomása van arról,
  hogy az általa kezelt személy vezetoi engedéllyel
  rendelkezik és nála olyan betegséget, illetoleg
  állapotot észlel, amely közúti jármuvezetésre
  való alkalmasságát kérdésessé teszi, az Állami
  Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálatnak a
  közúti jármuvezeto lakóhelye szerint illetékes
  megyei (fovárosi) intézetén keresztül köteles
  haladéktalanul soron kívüli vizsgálatot
  kezdeményezni.

39
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT
RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK

• 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet
• a közúti jármuvezetok egészségi
• alkalmasságának megállapításáról
• 7. d) bármely orvos, a 20-21. -okra
  figyelemmel
• 21. (1) A 20. alapján minden orvosnak
  kezdeményeznie kell a soron kívüli egészségi
  alkalmassági vizsgálatot, ha az általa vizsgált
  személynél
• a) elmebetegséget vagy annak maradványállapotát
• b) bármely eredetu tudatzavart
• c) epilepsziás tüneteket
• d) forgalomban való részvételt befolyásoló látás
  vagy hallászavart
• e) a mozgásképesség és összerendezettség
  ismétlodo vagy tartós zavarát
• f) alkoholelvonó kezelést
• g) kábítószer függoséget
• állapított meg.

40
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT
RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK

• 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet
• a közúti jármuvezetok egészségi
• alkalmasságának megállapításáról
• 7. d) bármely orvos, a 20-21. -okra
  figyelemmel
• (2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni abban az
  esetben is, ha a közúti jármuvezetonél
  munkaképesség csökkenésre vonatkozóan orvosi
  vizsgálatot végeztek, és olyan állapotot,
  betegséget észleltek, amely a közúti
  jármuvezetésre való egészségi alkalmasságát
  kérdésessé teszi.
• (3) Ha az orvos a közúti jármuvezetonél olyan
  betegséget vagy állapotot észlel, vagy ha a
  részére olyan gyógyszert rendel, amelynek hatása
  vagy mellékhatása a biztonságos közúti
  jármuvezetést átmenetileg veszélyezteti és annak
  bejelentése nem kötelezo, köteles felhívni a
  közúti jármuvezeto figyelmét arra, hogy
  állapotának javulásáig közúti jármuvet ne
  vezessen.

41
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT
RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK

• 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet
• a közúti jármuvezetok egészségi
• alkalmasságának megállapításáról
• 7. (2)
• A közúti jármuvezeto munkáltatója köteles
  intézkedni a nála közúti jármu vezetésével járó
  munkakörben foglalkoztatott személy soron kívüli
  alkalmassági vizsgálatának elvégzése iránt, ha
• a) olyan körülményt (eszméletvesztés,
  egyensúlyérzés zavara, balesetbol eredo sérülés
  stb.) észlel, amely a közúti jármuvezetonek a
  közúti jármuvezetésre való további egészségi
  alkalmasságát kétségessé teszi
• b) legalább 6 hónapig tartó keresoképtelenség
  fennállását tapasztalja.

42
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁG KRITÉRIUMAIT
RENDELETEK SZABÁLYOZZÁK

• Megfelelo indoknak kellene tekinteni,
• a baleset utáni pszichés állapot vizsgálatát.
• (poszt-traumás stressz)
• (14/1985. (XI. 30.) KM rendelet a vasúti dolgozók
  munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatáról és
  véleményezésérol
• 4. (1)
• A munkáltató a vasúti dolgozót - indokolt esetben
  - soron kívüli alkalmassági orvosi vizsgálatra
  kötelezheti.

43
ESETELEMZÉS

• 2. ELEMZÉS
• 2.1 Gépkocsi haladása
• A gépkocsi Kiskunfélegyháza irányából közlekedett
  az 5402 sz. foútvonalon Kiskunmajsa irányába. A
  közút és a vasúti pálya itt végig egymással
  párhuzamosan fut, körülbelül 20 méterre
  egymástól.
• A gépkocsi a foút 11. kilométerszelvényében lévo
  Petofiszállásra vezeto beköto útra fordult balra.
  A balesetnek volt szemtanúja, aki elmondta, hogy
  a gépkocsi szabályosan kanyarodott a foútról
  balra, majd lassítás nélkül az út szélétol 20
  méterre lévo átjáróba hajtott, ahol összeütközött
  az érkezo vonattal. Az átjárót biztosító
  fénysorompót pirosan villogónak látta.

44
ESETELEMZÉS

• 2.2 Vonat haladása
• A 7807-2 sz. vonat 9 óra 45 perckor indult
  Kiskunfélegyháza állomásról. Közlekedése során
  rendkívüli esemény nem történt.
• Kovágóér megállóhelyen menetrend szerint nem állt
  meg. Az AS72 jelu útátjáróhoz kb. 100 km/h
  sebességgel közeledett.
• Az átjáró elott a mozdonyvezeto észlelte az elé
  balra bekanyarodó gépkocsit, Figyelj! jelzés
  adására nem volt ideje, a fékezoszelepet gyorsfék
  állásba állította, de a rövid távolság miatt az
  ütközésig fékhatás nem tudott kialakulni. A vonat
  az ütközés helyétol 366 méterre állt meg.

45
ESETELEMZÉS PSZICHOLÓGIAI HÁTTÉR

• 2.3 Pszichológiai háttér
• A gépkocsivezeto rendelkezett helyismerettel, így
  nagy valószínuséggel állítható, hogy a
  jármuvezetést rutinszeruen végezte, a figyelem
  fókusza nem a tevékenységgel kapcsolatos tárgyra
  irányult, és figyelmen kívül hagyta a vasúti
  átjáró tilos jelzését.
• Ilyen közlekedési helyzetben, amikor a közút és a
  vasút több kilométeren keresztül párhuzamosan
  halad egymással, a jármuvezeto könnyen megszokja
  a folyamatosan fennálló, veszélyt nem jelento
  ingert, a vasúti pályát. Közlekedése során azzal
  nem kell foglalkoznia. A hosszú ideig tartó
  állandó, egyhangú ingerek kifárasztó hatásúak,
  jelentésük eltompul.
• A balra kanyarodási manoverrel ez gyökeresen
  megváltozik. Az addig, hosszú ideig veszélytelen
  elem hirtelen komoly veszélyforrássá válik,
  melyhez az addigiakhoz képest jóval nagyobb
  koncentráció szükséges.

46
ESETELEMZÉS PSZICHOLÓGIAI HÁTTÉR

• A közúton balra nagyívben kanyarodó jármu
  vezetoje az ilyen kialakítású átjárók esetében
  pár másodpercen belül két, az addigiakhoz képest
  jóval veszélyesebb manover végrehajtására
  kényszerül.
• A balra fordulás lendületet igényel a szembol
  érkezo jármuvek miatt, utána rögtön a vasúti
  átjáró piros jelzésénél pedig meg kell állni.
• A gépjármuvezeto megkönnyebbül, hogy megoldotta
  az elso veszélyes manovert, amit a balra
  kanyarodás jelent, majd a következo forgalmi
  szituációban egy gyökeresen más muveletsort kell
  végrehajtania, mindezt nagyon rövid idon és
  távolságon belül.

47
ESETELEMZÉS - ELOJELZO TÁBLÁK

• 2.4 Elojelzo táblák
• A vasúti átjárók kialakításánál fontos szempont a
  közúton érkezok számára megfelelo idoben és
  megfelelo intenzitással jelezni a veszélyes
  helyhez való közeledést. Erre szolgálnak a többi
  KRESZ táblától eltéro formájú, elhelyezésu és
  kétszer megismételt vasúti átjárót elojelzo
  táblák. Sok esetben ez kiegészül aszfaltba
  épített optikai elemekkel, vagy vibrációt és zajt
  kelto bordákkal. Mindezek a figyelemfelkelto
  jelzések megfeleloen alkalmasak arra, hogy a
  gépkocsivezeto figyelmét a közelgo veszélyes
  helyre irányítsák, és legyen ideje rá
  felkészülni.
• Az olyan átjárók esetében, ahol a veszélyt jelzo
  táblák elhelyezésére a vasúti átjáró elott
  megfelelo távolság hiányában nincs lehetoség,
  mert - mint a tárgyalt esetben is - az átjáró
  elágazó úton van, Útirány elojelzo táblán
  elhelyezett veszélyt jelzo táblával jelzik az
  átjárót. Ugyanilyen táblán jelzik az úton
  fennálló más veszélyeket, tilalmakat is. (4.
  ábra)
• Az Útirány elojelzo tábla a KRESZ szerint a
  tájékoztatást adó jelzotáblák közé tartozik,
  míg a vasúti átjárót elojelzo táblák a jóval
  feltunobb veszélyt jelzo táblák közé.

48
ESETELEMZÉS - ELOJELZO TÁBLÁK

• A fehér alapú Útirány elojelzo tábla bár jelzi
  a veszélyt, annak hatékonysága a monoton,
  egyhangú ingerek között elég csekély.
• A veszélyes helyhez közelebb elhelyezett nagyon
  hasonló Teherautóval behajtani tilos elojelzo
  tábla pedig megtévesztésig hasonlít rá, bár
  információ-tartalma és a kifejezni kívánt veszély
  illetve tiltás tartalma is lényegesen eltér
  egymástól. Közlekedésbiztonsági szempontból
  szerencsésebb a veszélyes helyhez közelebb
  elhelyezni az arra utaló táblát, mert ennek kell
  a figyelmet irányítani, fókuszálni a
  veszélyhelyzet felismeréséhez. Ez a
  figyelmeztetés kell hogy az utolsó információ
  legyen a veszélyhelyzetre utaló szituációra.
• Ebben az esetben nem tud érvényesülni a vasúti
  átjáróra figyelmezteto tábláknál alkalmazott
  fokozott figyelemfelkelto elv.

49
FELHASZNÁLT IRODALOM

• A munkabiztonság pszichológiai tényezoi (Dr Izsó
  Lajos)
• Skarbit József Vasúti közúti átjáróban
  bekövetkezett balesetek elemzése.
• TABULARIUM PSYCHIATRIAE
• Az észrevevés zavarai Dr. Huszár Ilona
• A figyelem zavarai Dr. Huszár Ilona
• Pszichopatológia Dr. Huszár Ilona
• Emlékezés zavarai Dr. Huszár Ilona
• BNO-10. A mentális és viselkedészavarok
  osztályozása (WHO)
• Fotók
• http//hampage.hu/trans/vasut/
• http//commons.wikimedia.org/wiki/FileKondoros-va
  sC3BAt.jpg
• http//menyi.blog.hu/2009/12/04/vonat_37?token292
  7f4053d9075705c881394b8bfb269
• http//kiralyiseta.szekesfehervar.hu/index.php?pg
  news_19204

50

• KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
• mate.robert_at_kbsz.hu
• www.kbsz.hu