1. dia

1
(No Transcript)
2
A kábelek jellemzoi

• A különféle kábelek más és más jellemzokkel
  rendelkeznek, és eltéro követelményeket is
  támasztunk velük szemben. A teljesítménnyel
  kapcsolatos legfontosabb szempontok a következok
• Mekkora átviteli sebességet lehet elérni? A
  kábelen elérheto bitsebesség rendkívül fontos
  mutató. Az átviteli sebességet nagyban
  befolyásolja a felhasznált vezeték típusa.
• Analóg vagy digitális átvitelt fogunk végezni? A
  digitális, vagyis alapsávi átvitel és az analóg,
  más néven szélessávú átvitel másféle kábelt
  igényel.
• Milyen messzire továbbítható a jel, mielott a
  csillapítás számottevové válna? Ha a jel minosége
  leromlik, a hálózati készülékek képtelenek
  lesznek venni és értelmezni a jeleket. A
  csillapítás mértéke a jel által a kábelen megtett
  távolságtól függ. A jel romlása közvetlenül függ
  az átvitel távolságától és a kábel típusától.

3
(No Transcript)
4
Az alábbi Ethernet specifikációk a kábel típusára
vonatkoznak

• 10BASE-T
• 10BASE5
• 10BASE2
• A 10BASE-T esetében az átviteli sebesség 10
  Mbit/s. Az átvitel típusa alapsávú, vagyis
  digitális. A T a csavart érpár (twisted pair)
  használatára utal.
• A 10BASE5 hálózatok átviteli sebessége 10 Mbit/s.
  Az átvitel típusa alapsávú, vagyis digitális. Az
  5-ös szám arra utal, hogy a jeleket körülbelül
  500 méteres távolságra lehet eljuttatni úgy, hogy
  a csillapítás figyelembe vételével a vevo még
  képes legyen értelmezni a jeleket. A 10BASE5
  hálózatokat vastagkábeles (Thicknet) hálózatoknak
  is szokták nevezni. A Thicknet egy hálózattípus,
  a 10BASE5 pedig az ezen a hálózaton használt
  Ethernet specifikációja.
• A 10BASE2 hálózatok átviteli sebessége szintén 10
  Mbit/s. Az átvitel típusa ezeknél is alapsávú,
  digitális. Az 10BASE2 megnevezésben a 2-es szám
  arra utal, hogy a maximális szegmensméret 200
  méter, e felett a csillapítás miatt a fogadó
  oldal már nem biztos, hogy képes a kapott jelek
  helyes értelmezésére. A tényleges maximális
  szegmenshossz 185 méter. A 10BASE2 hálózatokat
  vékonykábeles (Thinnet) hálózatoknak is szokták
  nevezni. A Thinnet egy hálózattípus, a 10BASE2
  pedig az ezen a hálózaton használt Ethernet
  specifikációja.

5
Koaxiális kábel

• A koaxiális kábelek egy réz vezetot tartalmaznak,
  amelyet egy rugalmas szigeteloréteg vesz körül. A
  központi vezeto ónnal bevont alumíniumszál is
  lehet, az ilyen kábelek olcsóbban legyárthatók. A
  szigeteloanyagot egy rézfonat vagy fémfólia
  borítja, ami egyrészt második jelvezetékként
  funkcionál az áramkörben, másrészt árnyékolja a
  belso vezetot. A második réteg, vagyis az
  árnyékolás révén a kívülrol származó
  elektromágneses interferenciák hatása is
  mérsékelheto. Az árnyékoló réteget védoköpeny
  borítja.

6

• A helyi hálózatokban a koaxiális kábelek
  használatának számos elonye van. Koaxiális
  kábellel, ha nincs ismétlo, nagyobb távolság
  hidalható át, mint árnyékolt csavart érpáras
  (STP) kábellel, árnyékolatlan csavart érpáras
  kábellel (UTP) vagy árnyékolófonatos csavart
  érpáras (ScTP) kábellel. Az ismétlok feladata a
  jelek regenerálása annak érdekében, hogy azok
  nagyobb távolságra tudjanak eljutni. A koaxiális
  kábel olcsóbb, mint az optikai kábel, és
  technológiája is széles körben ismert és
  elterjedt. Sok éven keresztül használták a
  telekommunikáció különféle területein, például
  kábeltelevíziós hálózatokban.

7
(No Transcript)
8
STP kábel

• Az STP kábel az árnyékolási, kioltási és csavart
  érpáras megoldások elonyeit ötvözi. Minden
  vezetékpár fémfóliával van burkolva. A két érpárt
  emellett egy közös fémszövet vagy fémes fólia is
  körbefogja. A kábel általában 150 ohmos. Az
  elsosorban Token Ring hálózatokban használt STP
  kábelek csökkentik a kábelen belüli elektromos
  zajokat, mint amilyen az érpárok közötti csatolás
  és áthallás. Az STP a kábelen kívülrol eredo
  elektromos zajok mint az elektromágneses
  interferencia (EMI) és a rádiófrekvenciás
  interferencia (RFI) hatását is csökkenti. Az
  STP kábelek az UTP kábelek számos elonyével és
  hátrányával rendelkeznek. Az STP minden külso
  interferenciatípus ellen hatásosabb védelmet
  biztosít. Az STP ugyanakkor drágább és nehezebben
  telepítheto, mint az UTP.

9
(No Transcript)
10
ScTP

• Egy újfajta hibrid UTP az árnyékolófonatos UTP
  (Screened UTP, ScTP), amely árnyékolófóliás
  csavart érpáras (foil screened twisted pair, FTP)
  kábel néven is ismert. Az ScTP az UTP-vel egyezo
  módon 100 ohmos. Sok kábeltelepíto és gyártó STP
  névvel illeti az ScTP kábeleket. Hangsúlyozzuk,
  hogy napjainkban az STP elsosorban négy érpáras
  árnyékolt kábelezést jelent. Erosen
  valószínutlen, hogy egy kábeltelepítés során
  valaki valódi STP kábelt használjon.

11
(No Transcript)
12

• Az STP és az ScTP kábelek fém árnyékolását
  mindkét végzodésen földelni kell. Ha a megfelelo
  földelés elmarad, vagy a kábel bármely pontján
  megszakad az árnyékolás, az STP és az ScTP
  kábeleken komoly zajproblémákkal kell számolni. A
  kábel ilyenkor azért válik rendkívül érzékennyé,
  mert az árnyékolás antennaként viselkedve zavaró
  jeleket gyujt össze. A jelenség természetesen
  mindkét irányba muködik. A jó árnyékolás nemcsak
  a kívülrol származó elektromágneses hullámokat
  gátolja meg abban, hogy zajokat keltsenek az
  adatátviteli vezetékeken, de az elektromágneses
  hullámok kisugárzását is megakadályozza. Ezek a
  hullámok megzavarhatnák más készülékek muködését.
  Az STP és ScTP kábelek hossza a jelek ismétlése
  nélkül nem lehet akkora, mint más hálózati
  átviteli közegeké (koaxiális kábel, optikai
  kábel). A szigetelés és az árnyékolás mennyiségét
  növelve jelentosen megno a kábel mérete, súlya és
  ára is. Az árnyékoló anyagok miatt a végpontokat
  is nehezebb szerelni ez különösen gyengébb
  képzettséggel rendelkezo szakembereknek jelenthet
  problémát. Mindettol függetlenül az STP és az
  ScTP kábeleket bizonyos területeken továbbra is
  használják, foként ahol eros EMI és RFI források
  találhatók a kábelek közelében.

13
UTP kábel

• Az UTP kábel számos hálózatban használt, négy
  érpárból álló átviteli közeg. Az UTP kábeleknek
  mind a nyolc rézvezetéke szigeteloanyaggal van
  körbevéve. Emellett a vezetékek párosával össze
  vannak sodorva. Ennél a kábeltípusnál a vezetékek
  páronkénti összesodrásával csökkentik az
  elektromágneses (EMI) és rádiófrekvenciás (RFI)
  interferencia jeltorzító hatását. Az
  árnyékolatlan érpárok közötti áthallást úgy
  csökkentik, hogy az egyes érpárokat eltéro
  mértékben sodorják. Akárcsak az árnyékolt csavart
  érpáras (STP) kábelnél, az UTP esetében is pontos
  eloírások vannak arra, hogy hosszegységenként
  hány sodrásnak kell lennie.

14
(No Transcript)
15
Szabványok

• A TIA/EIA-568-B.2 szabvány a kábelek
  teljesítményére vonatkozó specifikációkat
  tartalmaz. Eloírja, hogy minden (fali)
  csatlakozóhoz két kábelnek kell vezetnie, egy
  hangátvitelre és egy adatátvitelre szolgálónak. A
  hangátviteli kábelnek négy érpáras UTP kábelnek
  kell lennie. A legtöbb telepítésnél 5e-ös
  kategóriájú kábeleket használnak. Elemzok és
  független kutatások szerint azonban a 6-os
  kategóriájú kábelek egyre inkább átveszik az
  5e-ös kategóriájú kábelek szerepét. Mivel a 6-os
  kategóriájú kábelek összeköttetési és
  csatornajellemzoi visszafelé kompatibilisek az 5e
  kategóriájú kábelekével, a felhasználók számára
  általában nem jelent problémát annak eldöntése,
  hogy 5e helyett 6-os kategóriájú kábelt
  használjanak. Az 5e kategóriájú kábeleken muködo
  alkalmazások 6-os kategóriájú kábeleken is
  muködnek

16
Elonyok

• Az UTP kábel rengeteg elonnyel rendelkezik.
  Könnyu telepíteni, és más adatátviteli közegekhez
  képest olcsó. A méterre vetített költség
  tekintetében lényegében az UTP számít a
  legolcsóbb LAN-kábelezésnek. Legfontosabb elonye
  mégis a mérete. Kis külso átmérojének köszönheto,
  hogy az UTP nem tölti meg a kábelcsatornákat
  olyan hamar, mint más vezetékek. Ez igen fontos
  szempont, különösen akkor, ha régebbi épületbe
  telepítünk hálózatot. Ezen felül, ha az UTP
  kábelt RJ-45-ös csatlakozókkal szereljük, a
  lehetséges hálózati zavarforrások körét
  nagymértékben szukítjük, és stabil
  csatlakozásokat tudunk kialakítani.

17
Hátrányok

• A csavart érpáras kábel használatának hátrányai
  is vannak. Az UTP kábel más hálózati adatátviteli
  közegeknél érzékenyebb az elektromos zajra és
  interferenciára, emellett a jelerosítok közötti
  távolság az UTP kábelek esetében kisebb, mint a
  koaxiális kábeleknél.

18
(No Transcript)
19
Kapcsolat

• Korában az UTP kábelrol azt tartották, hogy
  viszonylag alacsony adatátviteli sebességet
  biztosít. Ez ma már nem igaz, sot, a csavart
  érpár tekintheto a leggyorsabb átvitelt biztosító
  réz alapú átviteli közegnek.
• A sikeres kommunikáció elofeltétele, hogy a vevo
  képes legyen értelmezni az adó által küldött
  jeleket. Ez szoftveres és hardveres szempontból
  egyaránt igaz. Az elküldött jeleket a vételre
  szolgáló áramköri kapcsolatnak hibátlanul kell
  megkapnia. A forrás küldo érintkezojének végül a
  cél vevo érintkezojével kell kapcsolatba kerülnie.

20
kábelkapcsolat-típusok

• A kapcsoló és a számítógép hálózati kártyájának
  portját egy úgynevezett egyeneskötésu kábel
  csatolja össze.
• A két kapcsoló portjait keresztkötésu kábel
  kapcsolja össze.
• Azt a kábelt amely a számítógép soros portjára
  csatlakozó RJ-45-ös adaptert a forgalomirányító
  vagy kapcsoló konzolportjához köti,
  konzolkábelnek nevezzük.

21
(No Transcript)
22
Meghatározás

• A kábelek kialakítása a kapcsolat típusától és a
  szükséges érintkezokiosztástól függ. Ha a kábel
  nincs beépítve a falba, akkor két végét könnyen
  egymás mellé tudjuk helyezni. Ezt követoen
  vizsgáljuk meg a két RJ-45-ös csatlakozóban a
  vezetékek színét. Ehhez helyezzük a kábeleket
  tenyerünkre, egymás mellé, a rögzítopöcökkel
  lefelé, a kábel végeit magunktól elfelé fordítva.
  Az egyeneskötésu kábelek mindkét végén azonos a
  színek sorrendje. Ha keresztkötésu kábelt
  vizsgálunk, akkor az egyik végen az 1-es és a
  2-es érintkezore csatlakozó vezetékek a másik
  végen a 3-as és a 6-os érintkezore vezetnek és
  viszont. Ennek oka az, hogy a küldésre és a
  vételre használt érintkezok eltéro pozíciókon
  találhatók. A konzolkábeleknél a színsorrendnek
  balról jobbra nézve a kábel túlsó végén pontosan
  fordítottnak kell lennie.

23
Optikai átviteli közeg
24
A fény sugármodellje

• Amikor az elektromágneses hullámok elhagyják
  forrásukat, útjukat egyenes vonalban folytatják.
  Ezeket a forrásból kiinduló egyenes vonalakat
  sugaraknak nevezzük.

25

• Ha egy fénysugár, amelyet nevezzünk beeso
  fénysugárnak, átlép kétfajta anyag határán, akkor
  energiájának egy része visszaverodik. Ez az oka
  annak, hogy az ablaküvegeken láthatjuk saját
  tükörképünket. A visszatükrözodo fényt visszavert
  fénysugárnak nevezzük

26

• A beeso fénysugár energiájának vissza nem verodo
  része belép az üvegbe. A belépo fénysugár eredeti
  útvonalához képest meghatározott szögben
  eltérítve folytatja útját. Ezt a fénysugarat
  megtört fénysugárnak nevezzük. A törési szög
  egyrészt attól függ, hogy a beeso fénysugár
  mekkora szögben éri el az üveg felszínét,
  másrészt attól, hogy a kétféle anyagban mekkora
  sebességgel halad a fény.

27
(No Transcript)
28

• Ez a jelenség, amely szerint a fény megtörik, ha
  kétféle anyag határára érkezik, teszi lehetové,
  hogy a fénysugarak végighaladjanak az optikai
  szálakon, még ha meg is hajlítjuk azokat.

29
A visszaverodés

• Amikor egy (beeso) fénysugár eléri egy sima
  üveglap felületét, energiájának egy része
  visszaverodik. A beeso fénysugár és az
  üvegfelülethez a beesési pontban állított
  meroleges közötti szöget beesési szögnek
  nevezzük. A meroleges vonalat beesési
  merolegesnek vagy másképpen normálisnak nevezzük.
  A normális nem egy fénysugár, hanem egy
  segédeszköz a szögek méréséhez. A visszavert
  fénysugár és a normális közötti szöget
  visszaverodési szögnek nevezzük. A visszaverodési
  szabály szerint a fénysugarak beesési és
  visszaverodési szöge egyenlo. Másként fogalmazva,
  az a szög, amely alatt a fénysugár eléri a
  visszavero felületet, meghatározza azt a szöget,
  amellyel a fénysugár elhagyja a felületet.

30
(No Transcript)
31
(No Transcript)
32
A fénytörés

• Ha egy fénysugár áthalad két különbözo átlátszó
  anyag határán, akkor két részre oszlik. Az egyik
  rész visszaverodik az elso anyagba, pontosan
  olyan visszaverodési szöggel, mint amilyennel a
  fénysugár beesik a határfelületre. A fénysugár
  fennmaradó energiája áthalad a határfelületen, és
  belép a második anyagba.

33

• Ha a beeso fénysugár pontosan merolegesen éri el
  az üvegfelületet, akkor egyenesen, elhajlás
  nélkül halad keresztül az üvegen. Ha viszont a
  beesési szög nem pontosan 90 fok, akkor a belépo
  fénysugár irányt változtat. A belépo fénysugár
  irányváltoztatását törésnek nevezzük. A törés
  mértéke a két átlátszó anyag közötti
  törésmutatótól függ. Ha a fény kisebb
  törésmutatójú anyagból nagyobb törésmutatója
  anyagba lép, akkor a fénysugár a normális felé
  hajlik el. Ha a fény nagyobb törésmutatójú
  anyagból kisebb törésmutatója anyagba lép, akkor
  irányváltoztatása a normálistól ellenkezo irányba
  mutat.

34
(No Transcript)
35

• Vegyünk példaként egy fénysugarat, amely egy
  üveg- és egy gyémántréteg között 90 foktól eltéro
  szögben lép át. Az üveg törésmutatója körülbelül
  1,523, míg a gyémánté 2,419. A gyémántban
  továbbhaladó fénysugár tehát a normális felé fog
  elhajlani. Amikor ez a fénysugár 90 foktól
  eltéro szögben áthalad a gyémánt és a levego
  közötti határfelületen, akkor a normálistól el
  fog hajlani. Ennek oka az, hogy a levego
  nagyjából 1-es értéku törésmutatója kisebb, mint
  a gyémánté.

36
A teljes belso visszaverodés

• Ha egy fénysugarat ki- és bekapcsolva adatokat
  (egyeseket és nullákat) akarunk továbbítani egy
  optikai szálon keresztül, akkor a fénysugárnak a
  szál végének eléréséig a szálban kell maradnia. A
  fénysugárnak nem szabad az optikai szál körül
  található burkolatba kilépnie, ezzel ugyanis
  elveszne energiájának egy része. Olyan optikai
  szálat kell tehát tervezni, amelynek külso
  burkolata a belso szál felol nézve tükörként
  viselkedik az adattovábbításra használt fény
  számára. Ha a belso szálból kilépni próbáló
  minden fénysugarat sikerül olyan szögben
  visszatükrözni a szálba, hogy a jelek a túlvég
  felé haladjanak tovább, akkor kiváló
  csovezetéket", más szóval hullámvezetot kapunk a
  fényhullámok továbbítására.

37

• Az optikai szálban haladó fénysugarak csak az
  alábbi két feltétel teljesülése esetén
  tükrözodnek vissza fénytörés miatti veszteség
  nélkül a szálba
• Az optikai szál magjának nagyobb törésmutatóval
  (n) kell rendelkeznie, mint az ot körülvevo
  anyagnak. Az optikai szál magját körülvevo
  burkolatot héjnak nevezzük.
• A fénysugár beesési szögének a mag és a héj
  határszögénél nagyobbnak kell lennie.

38
(No Transcript)
39
(No Transcript)
40
A belépési szög szabályozása

• az alábbi két tényezo kézben tartásával nyílik
  mód r
• Az optikai szál numerikus apertúrája A mag
  numerikus apertúrájába tartozó beesési szögekkel
  érkezo fénysugarak teljes mértékben
  visszaverodnek.
• Módusok Azok az útvonalak, amelyeket az optikai
  szálon utazó fénysugarak követhetnek.  
• Ha mindkét tényezot szabályozni tudjuk, az
  optikai szál teljes belso visszaverodést fog
  biztosítani. Ezzel adatok továbbítására alkalmas
  fényvezeto útvonalhoz jutunk.

41
(No Transcript)
42
Többmódusú optikai szál

• Az optikai szálnak ténylegesen a fénysugár
  vezetésére használt része a mag. A fénysugarak
  csak akkor léphetnek be a magba, ha belépési
  szögük a mag numerikus apertúrájába esik. Ha egy
  fénysugár belépett az optikai szál magjába, akkor
  abban csak korlátozott számú útvonalon haladhat.
  Ezeket az útvonalakat módusoknak nevezzük.

43

• Ha a mag átméroje elég nagy ahhoz, hogy benne a
  fénysugarak több útvonalon is haladhassanak,
  akkor többmódusú optikai szálról beszélünk. Az
  egymódusú optikai szál magja kisebb, ebben a
  fénysugarak csak egy móduson utazhatnak.  

44
(No Transcript)
45

• Minden hálózati célra alkalmazott optikai kábel
  két üvegszálból áll, ezek külön burkolattal
  rendelkeznek. Az egyik szál A készülék felol B
  készülék felé, a másik pedig ellenkezo irányba
  továbbítja az adatokat. A két szálat úgy
  tekinthetjük, mint ellentétes irányba vezeto
  egyirányú utcákat. Ezzel a megoldással duplex
  kommunikációs csatornát nyerünk. A réz csavart
  érpáras kábelekben külön érpár szolgál az adásra
  és a vételre. Az optikai szálas hálózatokban egy
  szálat adásra, egyet pedig vételre használunk. A
  két szál a csatlakozási végpontok eléréséig
  általában közös külso köpeny alatt fut.

46
Jellemzok

• A csatlakozók felszereléséig árnyékolásra nincs
  szükség, ugyanis a szál belsejébol a fény nem jut
  ki. Az optikai szálak esetében tehát áthallásról
  nem beszélhetünk. Az optikai kábelekben általában
  nagyobb számú érpárt találni, így az
  adatközpontok, emeletek vagy épületek közötti
  adatforgalom lebonyolításához egyetlen kábel is
  elegendo. Egy-egy kábel 2-48, esetleg ennél is
  több szálat tartalmaz. A rézkábeleknél minden
  áramkör számára külön UTP kábelt kell kihúzni. Az
  optikai szál a réznél sokkal nagyobb sebességgel
  és sokkal nagyobb távolságra képes továbbítani a
  jeleket.

47
Felépítés

• Az optikai kábelek általában öt részbol állnak,
  ezek a következok mag, héj, védoburkolat,
  teherviselo réteg, külso köpeny

48
Mag

• A mag az optikai szál közepében található
  fényvezeto anyag. Minden fényjel a magon
  keresztül továbbítódik. A mag általában
  szilícium-dioxidból (silica) és egyéb anyagokból
  álló üvegbol készül. A többmódusú szálak magja
  úgynevezett változó törésmutatójú üvegbol áll. Az
  ilyen üveg törésmutatója a mag középpontja felol
  kifelé haladva csökken, vagyis a mag külso része
  kisebb optikai suruségu, mint a közepe, és a
  külso részben a fény gyorsabban haladhat. Azért
  alkalmazzák ezt a megoldást, mert a mag
  belsejében egyenesen futó módust követo
  fénysugárnak rövidebb utat kell megtennie, mint a
  szálban ide-oda tükrözodo fénysugárnak. A szál
  végére az összes fénysugár egyszerre érkezik meg.
  Így a vevoegység egy eros felvillanást lát, nem
  pedig egy elnyújtott, tompa impulzust.

49
Héj

• A magot a héj veszi körül. A héj szintén
  szilícium-dioxidból készül, ám törésmutatója a
  magénál kisebb. Az optikai szál magjában haladó
  fénysugarak a teljes belso visszaverodés szerint
  a mag és a héj határfelületérol verodnek vissza.
  A normál többmódusú optikai kábel a LAN-okban
  leggyakrabban használt optikai szál típus. A
  szabványos többmódusú optikai kábelekben 62,5
  vagy 50 mikronos átméroju maggal és 125 mikronos
  átméroju héjjal rendelkezo szálakat találunk.
  Ezeket a kábeleket sokszor 62,5/125 vagy 50/125
  mikronos optikai kábeleknek is nevezik. A mikron
  a méter egymilliomod része (1µ).

50
Védoburkolat

• A héj körül védoburkolat található, ennek anyaga
  általában muanyag. A védoanyag a magot és a héjat
  védi a sérülésektol. A kábeleket kétféle
  változatban készítik, az egyik a laza csövezésu,
  a másik a szoros védoburkolatú kivitel. A
  LAN-okban inkább szoros védoburkolattal készülo
  többmódusú kábeleket használnak. A szoros
  védoburkolattal rendelkezo szálakban a héjat
  körülvevo burkolat közvetlenül érintkezik a
  héjjal. A különbözo kialakítású kábeleket eltéro
  célokra alkalmazzák. A laza csövezésu kábeleket
  inkább épületeken kívüli, a szoros
  védoburkolattal készüloket pedig épületeken
  belüli telepítéseknél használják.

51
(No Transcript)
52
Teherviselo

• A teherviselo réteg a védoburkolatra kerül rá,
  feladata a szál behúzáskor való megnyúlásának
  megakadályozása. Anyaga gyakran kevlar, ugyanaz
  az anyag, amibol a golyóálló mellények is
  készülnek.

53
Külso köpeny

• Az utolsó alkotórész a külso köpeny. A külso
  köpeny a horzsolásoktól, oldószerektol és egyéb
  szennyezodésektol védi a kábelt. A többmódusú
  optikai kábelek külso köpenyének színe általában
  narancs, de esetenként más színekkel is
  találkozhatunk.

54
(No Transcript)
55
Összehasonlítás

• Az egymódusú szálak magja kisebb, finomabb
  kidolgozású, ennek köszönheto, hogy nagyobb
  sávszélességet és átviteli távolságot
  biztosítanak, mint a többmódusú szálak.
  Természetesen ez a gyártási költségekben is
  tükrözodik.

56
(No Transcript)
57
Egyéb optikai hálózati elemek
58

• A LAN-okon továbbított adatok túlnyomó része
  elektromos jelek formájában utazik. Az optikai
  szálas kapcsolatok ellenben fény formájában
  továbbítják az adatokat. Kell egy olyan elem,
  amely az elektromosságot fénnyé, majd az
  összeköttetés végén a fényt újra elektromossággá
  alakítja ez lesz az adó és a vevo.

59

• Az adó fogadja a kapcsolók és a forgalomirányítók
  felol továbbítandó adatokat. Ezek az adatok
  elektromos jelek formájában érkeznek. Az adó
  fényimpulzusos megfelelojükre alakítja az
  elektromos jeleket. Az adatok kódolására és a
  kábelen való továbbítására kétféle fényforrást
  szoktak használni
• 850 nm vagy 1310 nm hullámhosszú infravörös fényt
  kibocsátó diódát (LED). LED-eket elsosorban a
  LAN-ok többmódusú optikai szálain használunk. A
  szál túlvégén lencsék segítségével kell
  fókuszálni az infravörös fényt.
• A sugárzás indukált emissziójával történo
  fényerosítés (Light Amplification by Stimulated
  Emission Radiation, LASER) olyan fényforrás,
  amely vékony, ám eros, 1310 nm vagy 1550 nm
  hullámhosszú infravörös fénysugarat állít elo.
  Lézereket egymódusú optikai szálakon használnak,
  inkább WAN-okban és telephelyi gerinchálózatokban
  találkozhatunk velük.

60

• Az optikai szálnak az adóval ellentétes végén a
  vevo található. A vevo a napelemes számológépek
  fényérzékeny celláihoz hasonlóan viselkedik. Ha a
  vevot fény éri, elektromos áramot bocsát ki. A
  vevo elso feladata az optikai szálon beérkezo
  fényimpulzusok felismerése. Ezután a vevo a
  fényimpulzus alapján eloállítja az eredeti
  elektromos jelet, amelyet az optikai szál
  túlvégén található adóba tápláltunk be. A jel
  ezzel újfent feszültségváltozások formáját
  öltötte, és alkalmas arra, hogy rézkábelen
  keresztül más elektronikus készüléknek adjuk át,
  például számítógépnek, kapcsolónak vagy
  forgalomirányítónak. Az optikai kapcsolatokon
  vevoként használt félvezeto eszközök általában
  p-intrinsic-n diódák (PIN fotodiódák).

61
Vezeték nélküli hálózatok

• Ahogy a kábel alapú hálózatok esetében is, úgy a
  vezeték nélküli hálózatokra vonatkozóan is az
  IEEE a legfontosabb szabványfejleszto szervezet.
  A szabványok létrehozása a Federal Communications
  Commission (szövetségi kommunikációs bizottság,
  FCC) által megszabott keretek között történik.

62

• A 802.11 szabványban szereplo egyik alapveto
  technológia a közvetlen sorozatú szórt spektrum
  (Direct Sequence Spread Spectrum, DSSS). A DSSS
  az 1-2 Mbit/s sebességtartományban üzemelo
  készülékekre vonatkozik. A DSSS alapú rendszerek
  akár 11 Mbit/s sebességre is képesek, de a 2
  Mbit/s fölötti sebességtartományban nem
  feltétlenül tudnak együttmuködni egymással. A
  következo szabvány a 802.11b volt, amellyel az
  átviteli sebesség 11 Mbit/s-ra növekedett. Ugyan
  a DSSS WLAN-ok képesek voltak együttmuködni a
  frekvenciaugrásos szórt spektrumú (Frequency
  Hopping Spread Spectrum, FHSS) WLAN-okkal, a
  felbukkanó problémák miatt a gyártók kénytelenek
  voltak módosításokat eszközölni. Ebben az esetben
  az IEEE feladata mindössze annyi volt, hogy egy a
  gyártók megoldásaival egyezo szabványt állítson
  össze.

63

• A 802.11b-t sokszor Wi-Fi-nek vagy nagysebességu
  vezeték nélküli hálózatnak is nevezik, ebbe a
  körbe az 1, a 2, az 5,5 és a 11 Mbit/s sebességu
  DSSS rendszerek tartoznak. Minden 802.11b
  rendszer visszafelé kompatibilis annyiban, hogy
  képes együttmuködni az 1 és a 2 Mbit/s átviteli
  sebességu DSSS rendszerekkel. A visszirányú
  kompatibilitás rendkívül fontos, hiszen lehetové
  teszi a vezeték nélküli hálózatok bovítését és
  továbbfejlesztését a hálózati kártyák és a
  hozzáférési pontok lecserélése nélkül.

64

• A 802.11b készülékek a nagyobb adatátviteli
  sebesség elérése érdekében a 802.11 alapúaktól
  eltéro, adott idokereten belül több adat
  továbbítását lehetové tévo kódolást használnak. A
  802.11b készülékek túlnyomó része továbbra sem
  képes a 11 Mbit/s-os sávszélességet biztosítani,
  tényleges teljesítményük általában a 2-4 Mbit/s
  tartományba esik

65

• A 802.11a szabvány az 5 GHz-es frekvenciatartomány
  ban üzemelo WLAN készülékeket fedi. Az 5 GHz-es
  tartomány használata nem biztosítja a 802.11b
  készülékekkel való együttmuködést, azok ugyanis a
  2,4 GHz-es tartományban üzemelnek. A 802.11a
  készülékek 54 Mbit/s átviteli sebességet
  biztosítanak, de egy különleges, adatkettozésnek
  nevezett megoldással akár 108 Mbit/s sebességre
  is képesek. A termelési hálózatokban a tényleges
  sebesség általában 20-26 Mbit/s.

66

• A 802.11g ugyanakkora sávszélességet biztosít
  mint a 802.11a de az Orthogonal Frequency
  Division Multiplexing (OFDM) modulációs
  techológia alkalmazása által visszafelé
  kompatibilis a 802.11b eszközökkel és a 2.4 GHZ
  adási sávot használja. A Cisco kifejlesztett egy
  olyan hozzáférési pontot, amely 802.11b és
  802.11a készülékek együttes használatát is
  lehetové teszi ugyanazon WLAN-ban. A hozzáférési
  pont átjáró szolgáltatást biztosítva módot nyújt
  arra, hogy az egyébként inkompatibilis készülékek
  képesek legyenek egymással kommunikálni.

67
Vezeték nélküli készülékek és topológiák

• Vezeték nélküli hálózat akár már két készülékbol
  is kialakítható. Az egyenrangú hálózat vezeték
  nélküli megfeleloje az ad hoc hálózat, ebben a
  topológiában a végfelhasználói készülékek
  közvetlenül egymással lépnek kapcsolatba. Az
  eltéro készülékek közötti kompatibilitási
  problémák megoldására használható az
  infrastruktúra módú topológia, amelyben
  hozzáférési pont (AP) szolgál központi hubként a
  WLAN számára. A vezeték nélküli kommunikáció
  során háromféle keretet használunk vezérlo,
  felügyeleti és adatátviteli kereteket. A
  rádiófrekvenciás megosztott átviteli közegen
  fellépo ütközések elkerülésére a WLAN-ok
  vivojel-érzékeléses többszörös hozzáférést
  használnak ütközéselkerüléssel (CSMA/CA).

68

• A WLAN-hitelesítés második rétegbeli folyamat,
  feladata a készülékek, és nem a felhasználók
  hitelesítése. A társulásra a hitelesítés után
  kerül sor, elvégzése után az ügyfél a hozzáférési
  pont szolgáltatásainak igénybe vételével jogosult
  adatokat küldeni és fogadni.

69

• 802.11
• A Wi-Fi védjeggyel ellátott Ethernet-kompatibilis
  rádiófrekvenciás, vezeték nélküli helyi hálózatok
  eloírásait és ajánlásait magába foglaló
  szabványgyujtemény.
• 802.11b
• Az Wi-Fi alapdefinícióját tartalmazó alszabvány.
  2,4 GHz frekvencián, nagyjából 75 méteres
  távolságon belül 11 Mbit/s elméleti adatátviteli
  sebességet kínál.
• 802.11g
• A 802.11b továbbfejlesztése, ugyanolyan
  frekvencián, de kisebb távolságon 54 Mbit/s
  elméleti adatátviteli sebességet ad. Jó tudni,
  hogya a b és a g szabványos készülékek
  egymással képesek a kommunikációra.
• 802.11a
• A 802.11b-vel egy idoben definiált alszabvány,
  amely viszont 5 GHz frekvencián már kezdettol
  fogva 54 Mbit/s elméleti sebességet tenne
  lehetové, de valójában 20-25 Mbit/s tényleges
  csatornánkénti sebességre alkalmas, sebességtol
  függoen 25-50 méteres hatósugáron belül. A
  használt frekvencia több országban tiltva volt és
  van, mivel például a légi irányítás használja.

70

• 802.11h
• Az 802.11a kikerülésére tervezett alszabvány. Az
  5 GHz frekvencián módot ad olyan eszközök
  használatára, amelyek észlelik a többi, ugyanezen
  a frekvencián üzemelo berendezést, például
  radart, és képesek a kisugárzási teljesítmény
  csökkentésére, valamint az üzemi frekvencia
  elhangolására.
• 802.11x
• Ide tartozik a szolgáltatás minoségét meghatározó
  802.11e alszabvány, az elérési pontokat (Access
  Point) minosíto 802.11f alszabvány és a
  titkosítást leíró 802.11i alszabvány.
• Wi-Fi (Wireless Fidelity) embléma nem a szabvány
  neve, hanem egy termékre kapható tanúsítvány. Ezt
  a Wi-Fi Alliance nonprofit szervezet adja
  1999-tol azoknak a termékeknek, amelyek valóban
  képesek gyártó függetlenül együttmuködni
  egymással. A szövetségnek már néhány száz tagja
  van és ezernél is több termék kapta már meg ezt a
  minosítést.

71

• 802.11n (Draft 2.0)
• sávszélesség (max) 600Mb/s
• használt frekvencia 2,4 és/vagy 5GHz
• megjelenés dátuma 2009 október
• tartalmazza a MIMO technológiát, ezért legalább 2
  antennája van az eszköznek. Beltéren a legjobb
  vételhez a 3 antennás eszközökön az antennák
  45-os szögben állnak \ / (ha több emeletet
  kell átfogni, akkor a középso antennát is hátra
  lehet dönteni 45-kal)
• 802.11y (Draft 4.0)
• sávszélesség (max) 54Mb/s
• használt frekvencia 3,65-3,7GHz
• megjelenés dátuma 2008. szeptember 26.
• Különlegessége a nagy hatótávolság (akár 5000
  méter)

72
Teszt minták

• Egy az alap 802.11a szabványnak megfelelo
  készülék maximálisan mekkora adatátviteli
  sebességre képes?
• 27 Mbit/s
• 54 Mbit/s
• 81 Mbit/s
• 108 Mbit/s

73

• Az alábbiak közül melyek igazak a 10BaseT
  hálózatokra?
• csavart érpáras kábel
• T-csatlakozók
• alapsávi átvitel
• 10 gigabit/s sebességu adatátvitel
• 10 megabit/s sebességu adatátvitel
• decimális kódolású adatátvitel

74

• Melyek a koaxiális kábelezés elonyei
  LAN-környezetben?
• könnyebb telepíteni, mint az UTP-t
• olcsóbb az optikai kábelnél
• kevesebb ismétlo telepítését igényli, mint az UTP
  
• könnyen bovítheto hálózat építését teszi
  lehetové
• nagyobb átviteli sebességek elérését teszi
  lehetové, mint az optikai kábel

75

• Melyik kábelcsatlakozókra van szükség, ha egy
  forgalomirányító konzolportját egy PC-hez
  szeretnénk csatlakoztatni?
• RJ-11
• RJ-12
• RJ-45
• DB-8
• DB-9
• DB-10

76

• Válaszd ki, szabvány szerint melyik érintkezohöz
  csatlakozik a zöld/fehér és a zöld vezeték, ha
  keresztkötésu kábelt szeretnénk készíteni!
• 568A 1 és 2
• 568A 3 és 6
• 568A 4 és 5
• 568B 1 és 2
• 568B 3 és 6
• 568B 4 és 5