Az internet t

1
Az internet története
2
VÁZLAT

• ARPA, ARPANET
• NCP gtgt TCP gtgt TCP/IP
• NFSNET (oktatási és kutatóintézetek)
• ANS (az internet gerinchálózatának legnagyobb
  részét üzemelteti)
• World Wide Web
• LAN, MAN, WAN
• Biztonsági kérdések
• Az internet jövoje
• Vírusok, férgek, vírusvédelem

3
ARPA (Advanced Research Projects Agency)

• - Az amerikai kormányzat katonai célú
  alkalmazásokkal foglalkozó kutatóközpontja
  (1960-as évek eleje)
• - Cél Esetleges támadás esetén gyors
  információtovábbítás
• - Egyes részek sérülése esetén a hálózat
  muködoképes legyen
• (nincs mindent összefogó központ)

4
1962 - 1973

• Csomagkapcsolt hálózat fejlesztése,
  összekapcsolási technikák kutatása
• Cél olyan kommunikációs protokoll kifejlesztése,
  amely lehetové teszi hálózatba kötött
  számítógépek kommunikációját
• A projektet internettingnek nevezték, az
  összekapcsolt hálózatok rendszerét pedig
  internetnek

5
ARPANET(Advanced Research Projects Agency
Network)

• - Kezdetben 4 csomópont
• UCLA (University of California at Los Angeles)
• SRI (Stanford Research Institute)
• UCSB (University of California at Santa Barbara)
• University of Utah

• 1971 oktatási és kutatási intézmények
  kapcsolódása (pl. Harvard, NASA/Ames, MIT)

6

• 1970 NCP (Network Control Protocol a TCP/IP
  elodje)
• - 1972 elso E-mail alkalmazás
• - 1973 az elso nemzetközi kapcsolat az
  APRANET-hez (Anglia és Norvégia)
• - 1982 összekapcsolódás a MILNET-tel (Military
  Network amerikai katonai hálózat)

7
További hálózatok kapcsolódása

• MINET (a MILnet európai megfeleloje)
• NFSNET (National Science Foundation Network)
• BITNET (Because Its Time Network egyetemek
  közti kapcsolat, eredetileg IBM
  nagyszámítógépeket köt össze)
• EARN (European Academic Research Network)
• USENET (UNIX operációs rendszeru gépeket köt
  össze)

8
TCP(Transmission Control Protocol)

• Az APRANET nem rendelkezett vonalhibák elleni
  védelemmel, ezért csomagvesztés esetén a
  protokoll lefagyott
• Új protokoll kellett gtgt TCP (TCP/IP elodje)
• A tervezés alapjai
• Minden hálózat önálló
• A hálózat nem törodik vele, hogy a csomag célba
  ér vagy sem, ennek felügyelete a végrendszer
  feladata, szükség esetén a forrás úgyis újraküldi
• A hálózatok fekete dobozokon keresztül
  csatlakoznak egymáshoz (késobb gateway, majd
  router)
• A hálózatban nincs globális szintu ellenorzés

9
Gateway
10
TCP/IP

• A TCP-nek a datagramos változatát nem hozták
  létre
• A protokoll használható volt fájlátvitelre és
  távoli bejelentkezésre, de nem volt képes kezelni
  pl. a beszédátvitelt (ami nem igényli az
  elveszített csomagok ismétlését)
• Datagramok esetében a csomagok továbbítására két
  protokoll, a TCP és az IP szolgál
• A TCP végzi az üzenetek datagramokra darabolását,
  míg a másik oldalon az összerakást
• Az IP (Internet Protocol) az egyedi datagramok
  továbbításáért felelos

11
INTERNET

• 1982 DCA (Defense Communication Agency) és az
  ARPA a TCP/IP protokollkészletet az ARPANET
  elfogadott protokolljává minosítette
• 1983 jan. 1. Az NCP protokollt a teljes ARPANET
  hálózaton felváltotta a TCP/IP megszületett az
  internet

12
Fejlodés

• 80-as évek elején elterjedt a PC és a lokális
  hálózat, ez szaporította az összekötött hálózatok
  és hosztok számát
• 1984 domain nevek könnyebbé teszik a hosztok
  címzését
• 1985 az NSF (National Science Foundation)
  létrehozta az oktatási- és kutatóintézeteket
  összeköto NSFNET hálózatát (1995-ig muködött)

13
ANS(Advanced Network Services)

• 1987 Az NSF szerzodést kötött a Merit Network
  Inc. Céggel az NSFNET gerinchálózatának
  támogatására
• Merit IBM MCI létrehozták az ANS
  vállalkozást, amely az internet gerinchálózatának
  legnagyobb részét birtokolja és muködteti
• Hozzáférést biztosít sok végfelhasználói
  szervezethez

14
World Wide Web

• 1991 Tim Berners-Lee nyilvánosságra hozta a
  World Wide Web koncepcióját, amivel
  egyszerusödött az internet használata
• A fogyasztóbarát technika további lökést adott az
  internet terjedésének

Tim Berners-Lee
15
LAN, MAN, WAN

• - LAN (Local Area Network)
• Kb. 10km átméroju terület (terem, intézmény,)
• Közvetlen kapcsolat egymással (pl. kábellel)
• Nagy adatátviteli sebesség

• MAN (Metropolitan Area Network nagyvárosi
  hálózat)
• Egy település gépeit szervezi egységbe
• Összeköttetés az intézmények közt a városban
• Hatótávolság kb. 50km

• WAN (Wide Area Network távolsági hálózat)
• Országokat, kontinenseket lefedo gépparkokat
  szervez egységbe
• távközléstechnikai berendezéseket vesz igénybe
• jeltovábbítás kábel, fénykábel, mikrohullám,
  muhold,

16
Biztonsági kérdések

• Bejelentkezéskor meg kell adni egy nevet és egy
  jelszót, melyeket át kell küldeni a hálózaton
• Régebbi szolgáltatások titkosítás nélkül küldik
  el ezeket (Telnet, FTP, freemail), így a jelszót
  szöveges formában továbbítják
• Megoldás olyan programot kell használni, ami
  titkosítva küldi az információkat
• Telnet gtgt SSH (Secure Shell)
• FTP gtgt SFTP (Secure FTP)
• HTTP gtgt HTTPS (Hypertext Transfer Protocol over
  Secure Socket Layer)

17
Az internet fejlodése napjainkig
18
Az internet jövoje
19
Az internet jövoje lehetséges fejlodési irányok

• ICE Age Különbözo iparágak összefonódása
  (Information technology, Communication,
  Entertainment)
• Központosított szolgáltatások (a gyártók
  vágyálma)
• GRID (ld. késobb)

20
GRID

• - World Community Grid (közösségi világháló)
  célja
• A világ legnagyobb hálózatának kiépítése az
  emberiség javát szolgáló kutatási projektek
  elvégzéséhez
• Az IBM tartja fenn
• Platformfüggetlen
• Sokmilliós szuperszámítógépek építse helyett
  jobban ki kell használni a jelenlegi gépek
  teljesítményét
• Muködése
• 1 képernyovédoként muködik (amikor aktív a
  felhasználó, akkor visszakapja a teljes
  eroforrást)
• 2 alkalmazásként futtatható (és leállítható)

21
Vírusok

• Egyre több önállóan muködo program (kényelem
  sebezhetoség)
• Ha a rendszer felépítése kiismerheto, akkor
  sebezhetové válik (szoftverhibákat
  kihasználhatják)
• A sebezhetoség legfontosabb tényezoje az ember
  (hiszékenység, social engineering)
• Az átlag felhasználó elott észrevétlenek

22
A vírusok fajtái

• A klasszikus állomány vírusok (program viruses)
  olyan objektumokat fertoznek, amelyekbe bele
  tudják illeszteni saját kódjukat, ezzel
  biztosítva a további fertozéseket.
• A boot vírusok (boot viruses) az indító szektorba
  épülve már a számítógép indulásakor aktiválódnak.
• A makró vírusok (macro viruses) olyan
  dokumentumokat fertoznek meg, melyek aktív
  elemeket tartalmaznak. Az aktív elemekbe
  beleágyazódva biztosítják, hogy a dokumentum
  megnyitásakor elinduljanak, így teremtve
  lehetoséget a további fertozésekre.
• A szkript vírusok (script viruses) minden esetben
  valamilyen komponenst, futtató környezetet
  használnak az elindulásuk és terjedésük
  elosegítésére. A szkript vírus fontos jellemzoje,
  hogy forráskódban terjed. Az ilyen típusú
  vírusoknak könnyen áldozatul eshet az óvatlan
  felhasználó, amennyiben olyan levelet nyit meg,
  vagy olyan oldalt tölt le az internetrol, amely
  szkript vírust tartalmaz.
• A férgek (worms) prioritást tekintve a
  legfontosabb tevékenységüknek a minél gyorsabban
  történo terjedést tekintik, és egy
  alkalmazáshibát, vagy az emberi mulasztást
  kihasználva a megfertozodött gépekrol
  megpróbálnak minél több fertozést produkálni.
• A kémszoftverek (spywares) elsodleges céljuk nem
  a fertozés. Helyette csendben megbújnak a
  megfertozött számítógépen, és arról információkat
  gyujtenek. Ezeket az adatokat rendszerint
  továbbítják a készítojüknek. Az ilyen károkozókat
  a maximális rejtozködésre készítették fel, és
  meghatározott célfeladatra íródtak, éppen ezért
  felfedezésük nagyon nehéz feladat.

23
Vírusok

• - 1981 Elk Cloner
• Richard Skrenta készítette
• Apple II gépeken futott
• A lemez kivétele után a memóriában marad
• A késobb használt lemezekre másolta magát
• A fertozött lemez egy meghatározott számú indítás
  után egy verset jelenített meg
• It will get on all your disks
• It will infiltrate your chips
• Yes it's Cloner!
• It will stick to you like glue
• It will modify ram too
• Send in the Cloner!

24
Vírusok

• 1986 Brain boot szektort támadta, MS-DOS
  oprendszeren fertozött
• 1987 - IBM Christmas WormAz elso fájlfertozéses
  módszerrel pusztító vírus. Már akkor is 500 ezer
  fertozés/óra sebességgel terjedt, és terjed a mai
  napig is IBM kiszolgálók között.
• 1989 - AIDS TrojanAz elso trójai típusú vírus.
  Egy AIDS információs programként álcázta magát.
  Futás közben számlainformációkért kutatott a
  merevlemezen, majd ha talált, egy megadott címre
  elküldte az értékes információkat.
• 1991 - TequilaAz elso polimorf (polymorphic)
  vírus. Változtatta a saját kódját a felismerés
  kivédésére.

25
Vírusvédelem

• Totális védelem nem létezik
• A támadásokra nem lehet felkészülni
• Fontos a rendszeres frissítés
• A háttérben futó vírusirtó önmagában kevés (kell
  heurisztikus ellenorzés)
• Használjunk tuzfalat!
• Vigyázzunk a fájlmegosztással!
• Használjunk Linuxot! )