A vil

1
A világ az I. világháború eloestéjén
A nagyhatalmi, nemzeti és társadalmi ellentétek
kiélezodése a századfordulón
2
Végéhez közeledik a

3
Az elso világháború kitörésének okai

• Nagyhatalmi ellentétek
• - küzdelem a gyarmatokért
• - balkáni kérdés
• Britannia nemtoje a britek nagyhatalmai terveinek
  jelképévé vált

4
Nemzeti ellentétek - a nacionalizmus eroszakossá
válása
Ami akkor még elképzelhetetlen lett volna
5
Társadalmi ellentétek - a munkásmozgalom
megerosödése
Akiknek nagy szerepe volt a társadalmi ellentétek
kiélezésében
6
GYARMATOSÍTÁS
Az a folyamat, melynek során a vezeto
nagyhatalmak gazdasági és politikai függoség alá
vonják a világ fejletlenebb területeit.
7
A gyarmatosítás korszakai (a piros szín erossége
az adott tényezo jelentoségét mutatja)
8

• Elso szakasz Spanyolország, Portugália
• a XVI-XVII. század
• a gyarmatok az anyaország irányítása alá kerülnek
• a gyarmatok kirablása után megkezdodik az
  ásványkincsek kitermelése és az ültetvények
  létesítése

9
(No Transcript)
10

• Második szakasz
• Anglia, Franciaország, Hollandia bekapcsolódása
• XVIII-XIX. század felgyorsul a gyarmatosítás
• az ipari forradalom lendületet ad a
  gyarmatosításnak
• ? nyersanyag-, és élelmiszerszükséglet,
  felvevopiac
• ? katonai, technikai fölény

11
(No Transcript)
12

• Harmadik szakasz
• Németország, Olaszország, Japán, USA
  bekapcsolódása
• a XX. század elejére befejezodik a világ
  felosztása
• új területeket csak a másik rovására lehet
  szerezni (stratégiai versengés indul a
  gyarmatosítók között)
• IMPERIALIZMUS birodalomépíto politika
• ? Fokozódnak a nagyhatalmi ellentétek!
• (Foként a régi és az új gyarmatosítók között)

13
(No Transcript)
14

• NAGY-BRITANNIA legnagyobb gyarmatbirodalom
• Telepes gyarmatok Kanada, Ausztrália (domíniumi
  státusz laza függés)
• Koronagyarmatok India (legfényesebb ékko)
• Cél Afrika gyarmatosítása (Kairó-Fokföld vasút,
  Szuezi csatorna, búr háború)

15
A brit gyarmatbirodalom a XIX-XX. század
fordulóján
16
Egy brit termék plakátja
17
Német karikatúra az angolok módszereirol.
18

• FRANCIAORSZÁG a gyarmati politika másodlagos
• Legnagyobb gyarmatok Ázsia (Indokína), Amerika
• Cél Afrika gyarmatosítása (a Szahara
  elfoglalása)
• ? Összeütközésbe kerül Angliával (Fashoda, 1898)

19
A francia gyarmatbirodalom elso és második
szakasza
20
OROSZORSZÁG érdekellentét az ázsiai
gyarmatosítókkal ? Anglia Afganisztán kérdése ?
Japán Mandzsúria kérdése
Politikai karikatúra, melyen az afgán Sher Ali
emír és két "barátja", az orosz medve és a brit
oroszlán látható. (1878)
21

• Újonnan indulók
• NÉMETORSZÁG agresszív terjeszkedés Afrikában és
  a Közel-Keleten (Berlin-Bagdad vasút)
• OLASZORSZÁG kisebb, értéktelenebb területek
  megszerzése Afrikában (Líbia, Eritrea, Szomália)
• JAPÁN szomszédos területek megszerzésére
  törekszik (Korea, Tajvan, Mandzsúria)

22
A Berlin-Bagdad vasút tervezett és épülo útvonala
23
(No Transcript)
24
A BALKÁNI KÉRDÉS Loporos hordó

• Az OSZMÁN BIRODALOM gyengülése
• A Balkán és a Közel-Kelet nagyhatalmi versengés
  terepe lesz
• Fokozódnak a nemzeti ellentétek
• A nagyhatalmak a nemzeti ellentéteket is
  kihasználják, más-más államokat támogatnak

25

• OROSZORSZÁG igyekszik kiterjeszteni a befolyását
• A keleti keresztények védelmezoje
• Pánszlávizmus (szláv népek testvérisége)
• Stratégiai szempontok tengerszorosok
• ? balkáni háború (1877-78)
• támogatja a balkáni népek felkelését
• nagy, oroszbarát Bulgária (? berlini kongresszus)

26
OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA területi igények ?
Bosznia-Hercegovina megszállása/okkupálása (1878)
majd beolvasztása/annektálása (1908)
A berlini kongresszus 1878-ban, ahol az OMM
megkapja Bosznia-Hercegovinát
27
Nemzeti ellentétek a Balkánon

• Megerosödo balkáni államok Szerbia, Görögország,
  Bulgária, Románia
• I. balkáni háború (1912) az Oszmán Birodalom
  kiszorítása Európából
• II. balkáni háború (1913) Szerbia, Görögország,
  majd Románia és az Oszmán Birodalom megtámadja
  Bulgáriát ? Macedónia felosztása, Albánia
  megalakulása

28
A Balkán a XIX-XX. században
29
Folyt. köv.