Webkartogr

1
Webkartográfia

• Térképek az interneten

2
Hogyan kezdodött?
1957 A Szovjetunió fellövi az elso muholdat, a
Szputnyik 1-et. Válaszlépésként az Egyesült
Államok létrehozta az ARPA-t (Advanced Research
Projects Agency).
Eisenhower elnök már 1955-ben bejelentette, hogy
az USA muholdat tervez felbocsátani. A
Szovjetunió is bejelentette hasonló szándékát.
Utóbbi egyszerubb megoldást választott (katonai
rakéták hajtómuveit összekapcsolva 1957. október
4-én lotték fel a Szputnyik 1-et). Az USA-t
sokkolta az esemény elveszett az elso atombomba
felrobbantása óta vélt nemzeti sérthetetlenség
tudata. Azonnali lépésként az USA Védelmi
Minisztériuma megindította a haladó kutatási
projektek ügynökségét, az ARPA-t. A fo cél az
volt, hogy a naprakész tudományos technikákat
azonnal alkalmazzák az ország védelmében és ne
érje oket újabb meglepetés az ellenség technikai
fejlodése miatt. Kicsit késobb hasonló okok
vezettek a NASA megalakításához (1958 október).
3
ARPA
Az ARPA az amerikai védelmi erofeszítések
kutatóközpontjává vált, közvetlenül
foglalkoztatva kiváló tudósok százait. Olyan
költségvetést biztosítottak az ARPA számára,
amely lehetové tette további amerikai
kutatóintézetek bevonását is a feladatok
megoldásába. Bár a késobbiekben a számítógépes
kutatások domináltak az ügynökség
tevékenységében, eleinte a foirányok a következok
voltak urkutatás, ballisztikus rakéták,
nukleáris kísérletek monitorozása. Az ARPA
számára a kezdetektol fontos probléma volt a
különféle számítógépek összekapcsolásának
megvalósítása.
4
ARPANET
1969 Az elso log Négy intézményt kapcsoltak
össze az UCLA-t, a Stanfordi Kutatóintézetet
(SRI) és a Santa Barbarait (UCSB), illetve a Utah
Egyetemet (Salt Lake City). Az UCLA-ról
megpróbáltak belépni a Stanford számítógépére és
az eseményeket telefonon közvetítették egymásnak.
A logon paranccsal kezdték
Beállítottuk a telefonkapcsolatot az SRI-s
fiúkkal,"Begépeltük az L betut, aztán rögtön
megkérdeztük telefonon, Látjátok az L
betut?"Igen, látjuk az L betut, jött a
válasz.Begépeltük az O betut és
megkérdeztük Látjátok az O betut? Igen,
látjuk az O betut. Ezután begépeltük a G betut
és a rendszer összeomlott. De a forradalom
már elkezdodött
5
Ethernet, TCP/IP
Az internet egyik célja az volt, hogy akár egy
nukleáris bombatámadás után is muködo
informatikai rendszert hozzon létre. Ha a
közvetlen kapcsolat két pont között megsemmisült,
a rendszer a forgalmat alternatív útvonalakon
bonyolította le. A kezdeti idoben az internetet
számítógépes szakemberek, mérnökök és tudósok
használták. Felhasználóbarátságról egyáltalán nem
lehetett beszélni. Abban az idoben nem voltak
otthoni vagy irodai számítógépek, s bárki akinek
számítógépet kellett használnia, meg kellett
tanulni egy igen bonyolult rendszert. Az Ethernet
protokol 1974-ben jelent meg egy Harvard-os diák
disszertációjában (Bob Metcalfe Csomagkapcsolt
hálózatok). A TCP/IP architektúra a 70-es évek
végén alakult ki és ezt a Védelmi Minisztérium
1980-ban alkalmazta eloször.
6
Internacionalizáció 1
1981 BITNET, "Because It's Time NETwork"
Elektronikus levelezés, lista szerver az
információk terjesztéséhez, illetve állományok
továbbításához. Franciaországban elkezd terjedni
a Minitel (Teletel). 1982 Norvégia lesz az elso
európai ország, amely TCP/IP-n keresztül
kapcsolódik az Internethez. Ebben az évben
használják eloször az Internet kifejezést.
1983 Németország és Korea bekapcsolódik. 1984
Bemutatkozik a Domain Name System (DNS). Kanada
egy év alatt hálózatba köti az egyetemeit. Az
Internet hosztok száma eléri az 1000-t.
7
Internacionalizáció 2
1985 március 15-én bejegyzik az elso domain
nevet symbolics.com. Néhány korai domain név
cmu.edu, purdue.edu, rice.edu, ucla.edu, css.gov,
mitre.org, .uk 1987 Németország és Kína között
e-mail kapcsolatot valósítanak meg. A hosztok
száma eléri a 10 000-et. 1988 Újabb országok
kapcsolódnak be Kanada (CA), Dánia (DK),
Finnország (FI), Franciaország (FR), Izland (IS),
Norvégia (NO), Svédország (SE).
8
A kezdeti idok statisztikája
Internet hosztok száma
9
A HTML eredete
1945 Vannevar Bush egy cikket jelentet meg az
Atlantic Monthly folyóiratban, egy Memex-nek
nevezett fotomechanikus szerkezetrol, amely a
mikrofilmen tárolt dokumentumok közötti
hivatkozások kezelését tuzte ki célul.
1988-89 A Memex elso megvalósulása az Autodesk
Xanadu nevu rendszere. Az 5 millió dolláros
befektetés ellenére a projekt megbukik.
10
A web 1
1990 Tim Berners-Lee elkezd egy hipertext alapú
grafikus felületet fejleszteni NeXTStep
környezetben (CERN, Genf). A programot
"WorldWideWeb-nek nevezi.
A World Wide Web gépek olyan hálózata, amelyek
egy speciális protokollt (HTTP) használva képesek
egymással kommunikálni. Az általa megalkotott
böngészo és szerkeszto programot ingyenesen tette
közzé.
11
A web 2
A web terjedése lassan indult 1992-ben még csak
50 website létezett és számuk 1993-ban is csak
150-re nott.
12
Böngészoprogramok
1993-ban Mark Andreesen NCSA (National Center for
SuperComputing Applications, Illinois) elkészíti
a Mosaic X nevu böngészoprogramot. Egyszeru volt
a telepítése, könnyu volt használni és napi 24
órás terméktámogatás járt hozzá. A grafikus
lehetoségeket jelentos mértékben bovítették. A
Mosaicból fejlodött ki a Netscape program,
illetve bizonyos tekintetben az Internet Explorer
is. Mint sok hasonló fejlesztés esetén is, a
Mosaic próbaváltozatait ingyenesen használhatták
az oktatásban. 1994-ben már több tízezer
példányban telepítették a programot a világ sok
országában. A HTML erejét egyszerusége és a
grafikai képességei jelentették. A
böngészoprogramok újabb változatai lehetové
tették a HTML képességeinek folyamatos
fejlesztését.
13
Az Internet Tim Berners-Lee szerint
Az internet a hálózatok hálózata.
Leegyszerusítve számítógépek és kábelek építik
fel. Ha a hálózaton keresztül küldünk információt
és a csomagot helyesen címezzük meg, majd átadjuk
egy hálózatba kötött gépnek, ezután a csomag már
egyszeruen célba érkezik. Tulajdonképpen ez az
internet lényege információcsomagokat továbbít
bárhová a világon, általában néhány másodpercen
belül. Sokféle program használja az internetet
az elektronikus levelezés már régóta használatos
volt, de a web korában vált igazán népszeruvé. Ma
már a videokonferencia vagy a hang és
videóközvetítés is része a webnek. A web tette a
hálózatot hasznossá, mert az emberek nagy részét
érdeklik az információk, de különösebben nem
érdekli oket ezek technikai háttere.
14
Statisztika 1992
15
Statisztika 1995
16
Statisztika 1999
17
A webkartográfia gyakorlata
18
A térképek speciális információközlo szerepe az
Internet közvetítésével is jól érvényesülhet, de
csak akkor, ha a készítok tisztában vannak az új
média sajátosságaival. Van néhány sarkalatos
kérdés, amely alapvetoen befolyásolja, hogy
milyen webes megoldást választunk térképeink
publikálására

• Ingyenes, vagy fizeto szolgáltatást tervezünk?
• Milyen szinten szeretnénk eredeti térképi
  adatainkat védeni?
• Mennyire tudunk megfelelni a szerzoi jogi
  eloírásoknak?

19
CD-ROM az elozmény
A számítógépes kartográfia segítségével már a web
megjelenése elott is készültek olyan kiadványok,
amelyek elkészítésének tapasztalatait késobb a
webes térképek fejlesztésekor is jól lehetett
használni. Ezek voltak a multimédiás CD-ROM-ok,
melyeknek a témánk szempontjából a CD atlaszok
voltak a legfontosabb megjelenési formái.
A CD-ROM és a web esetében az a legfontosabb
azonosság a vizsgálatunk szempontjából, hogy a
végtermék tulajdonképpen egy képernyokép, tehát
igazodni kell a monitor megjelenítési
sajátosságaihoz, a korlátozott felbontóképességhez
.
20
Raszteres megoldások 1

• A böngészok által támogatott raszteres
  formátumok
• GIF
• JPG
• PNG
• Tetszoleges formátum (bedolgozómodullal).

Image map a raszteres kép tetszoleges része
érzékennyé teheto és hivatkozások köthetok
hozzá.
Fejlettebb változat Javascript alkalmazás.
21
(No Transcript)
22
Raszteres megoldások 2 (wavelet)

• Bedolgozómodul szükséges
• LizardTech MrSID (Multi-resolution Seamless Image
  Database)
• ERDAS (ECW)
• Compression Engines (WIF)
• LuraTech LuraWave (LWF)
• Flashpix

Az összes wavelet megoldás veszteséges tömörítési
algoritmust használ. A folyamat úgy muködik, hogy
az eredeti szkennelt állományt egy konvertáló
program segítségével alakítják át a megfelelo
wavelet formátumba. Egyelore ezek a programok
igen drágák (mind a MrSID, mind az ECW méret
korlátot nem tartalmazó változatának ára ötezer
dollár körüli), de a bedolgozómodulok ingyen
letölthetok.
23
Raszteres megoldások 2 (wavelet)

• Elonyök
• Még a JPG-nél is jóval kisebb méret.
• Nagyítható, kicsinyítheto, a kép felbontással
  finomodik.
• A tömörítés mértéke, a minoségvesztés több
  fokozatban állítható.
• Óriási méretu képek is probléma nélkül kezelhetok.

Országos Széchényi Könyvtár Térképtára http//www
.topomap.hu/oszk
24
(No Transcript)
25
(No Transcript)
26
Egyszeru vektoros megoldások
A vektoros formátum nagy elonye, hogy a
pontszeru, vonalas, vagy felületi elemeket
koordinátáikkal írja le, így általában kevesebb
információt kell a weben keresztül továbbítani,
mintha raszteres képpel lenne dolgunk, nem is
beszélve a további strukturális elonyökrol. Az
elmúlt néhány évben többféle megoldással
próbálkoztak, ezek egy része viszonylagos
ismertségre tett szert, mások szinte teljesen
eltuntek.
27
Egyszeru vektoros megoldások SVF
Az egyik elso kísérlet volt vektoros információk
webes publikálására, sot tulajdonképpen az elso,
amelyet speciálisan a webes igények kielégítésére
fejlesztettek ki és az elso változatát 1994-ben
tették közzé, de 1996 után nem nagyon
fejlesztették tovább. A grafikus objektumokhoz
hivatkozások kapcsolhatók, és a struktúra azt is
lehetové teszi, hogy a rajzi elemek már letöltés
közben is megjelennek a képernyon. A formátum
elég egyszeru mind a megjeleníto, mind a
szerkeszto szoftverek számára. Az SVF outputra
képes szoftverek száma viszonylag csekély
ArchiCAD, MicroStation, ezen kívül még a DXF és
HPGL konverterek készültek el. A nyomtatási
lehetoség csak a nem ingyenes bedolgozó
modulokkal volt lehetséges.
28
Egyszeru vektoros megoldások SWF (ShockWave
Flash)

• A Macromedia által kifejlesztett bináris
  állományformátum foleg a grafikai programok
  körében igen népszeru. Rendkívül tömör, nagyon
  népszeruek a képregényhez hasonló interaktív
  grafikák alkalmazásában, de egyszerubb térképek
  publikálására is megfelelnek. A kiinduló alap
  általában valamilyen vektoros állomány, de
  könnyen integrálhatók audio és video állományok
  is. 2000-ben már a böngészok 70-a bedolgozó
  modulok nélkül is képes volt kezelni a
  formátumot.
• A formátum kifejlesztésekor a fo célok a
  következok voltak
• Gyors megjelenítés a képernyon.
• A formátum egyszeruen fejlesztheto úgy, hogy
  visszafelé kompatibilis maradhat.
• Olyan tömör formátumot hoztak létre, amely lassú
  hálózaton, kis sávszélesség mellett is
  terjesztheto.
• A formátum egyszeru, így a lejátszó programok is
  kis méretuek.
• Az állományok megjelenítése automatikusan
  igazodik a rendelkezésre álló hardverhez
  (felbontás, színmélység).

29
(No Transcript)
30
Egyszeru vektoros megoldások SVG (Scalable
Vector Graphics)
Ezt a teljesen nyílt szabványt a W3 Consortium
javasolta és fejlesztette ki. Nyitott a
fejlettebb webtechnikák felé (XML, CSS,
beágyazott fontok, interaktivitás), egyre több
program támogatja. Az SVG 1.0 szabványt 2000
augusztusában fogadták el, jelenleg a 3.0 a
legutolsó változat. Mivel az egyik legjobban
dokumentált, ASCII formátumú állomány, így
várható, hogy egyre több szoftver támogatja.
Napjainkban már GIS területen sem ismeretlen. Az
SWF-hez képest hátrány, hogy a bedolgozómodul
sokkal nagyobb méretu (2-3 MB). További fontos
különbség az SWF és az SVG között, hogy utóbbi az
audió és a videó információkat nem ágyazza be,
hanem csak hivatkozik rájuk, sot lejátszásukhoz
is szükség van a megfelelo szoftverre,
bedolgozómodulra.
31
(No Transcript)
32
Egyszeru vektoros megoldások VML (Vector Markup
Language)
Ezt a teljesen nyílt szabványt a W3 Consortium
javasolta és fejlesztette ki. Nyitott a
fejlettebb webtechnikák felé (XML, CSS,
beágyazott fontok, interaktivitás), egyre több
program támogatja. Bár a legelterjedtebb
böngészoprogram (az Internet Explorer) támogatja
a használatát (azaz nincs szükség
bedolgozómodulra), de a weboldalak készítoi elott
a lehetoség szinte ismeretlen. Egyszerubb
geometriai alakzatok nagyon egyszeruen
megjeleníthetok, de a bonyolultabb alkalmazások
(pl. térképek) készítéséhez még nem készültek jól
használható fejlesztoeszközök.
33
(No Transcript)
34
Egyszeru vektoros megoldások WebCGM

• A CGM (Computer Graphics Metafile) formátum volt
  az egyik elso kísérlet arra, hogy a megvalósítsák
  a vektorgrafikus információcserét a különféle
  szoftverek és platformok között. A WebCGM ennek a
  formátumnak az internetes megvalósítása, melyet
  1999 januárjában fejlesztettek ki egy európai
  uniós projekthez. Az 1.0-s végleges változatot
  csak 2001 decemberében publikálták, holott már
  dolgoznak a 2.0-s verzión is.
• A WebCGM egy bináris állományformátum, melynek
  tervezését speciális szempontok vezérelték
  egyensúlyoz a grafikus kifejezo ero és az
  egyszeruség és könnyu alkalmazhatóság között.
• Az alábbi metaadat elemeket szabványosították a
  WebCGM-ben
• hivatkozások,
• a kép struktúrája és rétegszerkezete,
• kereso és lekérdezo funkciók a grafikai elemekre.

35
(No Transcript)
36
Vektoros megoldások GIS háttérrel
A vektoros térképek pont-vonal-felület jellegu,
rétegekre bontott adatstruktúrája rendkívüli
lehetoségeket ad a felhasználók interaktívan
állíthatnak elo foleg tematikus térképeket.
Keresések végezhetok, az egyes rétegek
ki-bekapcsolhatók, további, akár lokális
adatbázisokkal kombinálhatjuk a térképet. A
térinformatikai megközelítés komplex megoldást
nyújt ma már az összes elterjedt szoftver
környezetben. A térinformatikai adatok és a
webszerver között egy speciális térképszerver
program bonyolítja a kéréseket. A kliensek a
böngészofelületen keresztül közölhetik a
kéréseiket és a térképeket is a
böngészoprogramban tekinthetik meg. Természetesen
ehhez általában szükség van az adott
szoftverkörnyezetre jellemzo bedolgozó modulra,
bár egyes, kevésbé komplex megoldások Javascript
alapúak. A bedolgozómodulok ebben az esetben is
ingyenesen letölthetok, de a térképszerver
programok igen drágák.
37
Térképszerverek

• ESRI ArcIMS
• GeoMedia WebMap
• AutoDesk MapGuide
• MapInfo MapXtreme

38
ESRI ArcIMS
A világ vezeto térinformatikai cége az ESRI
Internet Map Server (IMS) néven 1999 végén adta
ki térképszerverét, majd késobb egy RouteMap IMS
változatot is kiadott. Az ArcView GIS shape
állományain kívül konverzió nélkül is támogatja a
legismertebb grafikus (raszteres és vektoros
DXF, DWG, DGN) és adatbázis formátumokat. Az ESRI
szerint termékük legfontosabb újdonsága a
vetélytársakhoz képest az, hogy lehetové teszi
lokális adataik és a térképszervertol érkezo
információk integrálását pusztán a
böngészoprogram (és a bedolgozó modul)
használatával. Az ESRI saját termékei közül az
ArcIMS jól illeszkedik az ArcGIS-hez, illetve
annak alkotórészeihez (ArcPad, ArcView,
ArcEditor, ArcInfo). Az ArcGIS ArcMap és az
ArcGIS Publisher szoftverkörnyezetben létrehozott
állományok is megoszthatók, publikálhatók az
interneten az ArcIMS segítségével. A szerver és a
kliensek az ún. ArcXML nyelven kommunikálnak
egymással, amely az XML (Extensible Markup
Language) térinformatikai kiterjesztése. Az
ArcIMS jelenleg a 4-es verziónál tart.
39
(No Transcript)
40
GeoMedia WebMap
Az Intergraph cég térképészeti és térinformatikai
részlegének szlogenje (Bringing it together!) is
jelzi a cég filozófiáját, ami térképszervere
funkcionalitásában is látható. A program már az
5.0-s verziónál tart, ami utal a korai
megjelenésre, de arra is, hogy az internetes
technológia fejlodésével lépést tartva a cég
fontosnak tartja a szoftver folyamatos
fejlesztését. A termék egy speciális változata a
Geomedia Web Enterprise, amely olyan funkciókat
helyez elotérbe, mint a gépjármuirányítás, a
bunügyi elemzés, zónafigyelés, telephely
kiválasztás. A térképek megjelenítése ActiveCGM
technológia segítségével történik (Unicode
támogatással), de ehhez a kliens oldalon
szükséges a megfelelo bedolgozómodulok telepítése
is. A Geomedia használatához szükséges a
Microsoft Internet Information Server (IIS)
telepítése, továbbá megfelelo adatbázis
kapcsolat. Az Intergraph szerint a Geomedia
legfobb erossége, hogy nyílt szabványokra épül. A
cég a GIS fejlesztok között elsoként ismerte fel
a Windows platform fontosságát és fejlesztette ki
térinformatikai programjait.
41
(No Transcript)
42
AutoDesk MapGuide
Az AutoDesk által kínált megoldás lehetové teszi
az internetes és intranetes publikációt, rugalmas
és könnyen használható környezetet kínálva a
fejlesztoknek. A program jelenleg a 6.0-s
verziónál tart. Fo komponensei az AutoDesk
MapGuide Author (a GIS és CAD adatok
integrálásához és intelligens térképek
tervezéséhez), a kliensek (bedolgozó modul,
ActiveX környezet, viewer, Java változat),
AutoDesk MapGuide Server. Külön megvásárolható
szoftvermodulokkal bovíthetok a MapGuide
képességei, melyek elsosorban a CAD szoftverekhez
való kapcsolódást segítik (natív DWG támogatás),
illetve kapcsolatot teremthetnek az ESRI és az
Oracle szoftvertermékeivel. Az AutoDesk fontosnak
tartja, hogy a képernyon látható térkép kiváló
minoségben kinyomtatható legyen, így a GIS
szoftverkörnyezetben megszokott elemek (jelkulcs,
cím, aránymérték) a nyomtatáskor is hozzáadhatók
a térképhez.
43
(No Transcript)
44
MapInfo MapXtreme
A program már a 3.0-s verziónál tart, létezik
Windows NT/2000/XP és Java változata is, de
elkészültek hozzá MapXsite, MapXstress nevu külön
fejlesztoeszközek is. Az alkalmazáskészíto
varázsló segítségével Microsoft Active Server
Pages (ASP) állományok állíthatók elo, ami utólag
más eszközökkel is módosítható. Fontos elonye a
MapXtreme környezetnek, hogy a tematika
címkézésének attribútumai az adatértékek
függvényében is állíthatók. A támogatott
formátumok a következok Oracle Spatial,
SpatialWare for SQL Server, SpatialWare for
Informix, Spatial Ware for DB2, MrSID, ECW,
továbbá az USA kormányhivatalokban használt egyéb
raszteres formátumok (ADRG, CADRG, CIB, ASRP,
NITF). Struktúrájából adódóan tetszoleges
webszerver környezetben képes muködni, emellett
támogatja a Lotus Notes adatbázisokat és a Domino
Server környezetet.
45
(No Transcript)
46
Vegyes megoldások

• Léteznek olyan megoldások is, amelyek mindkét
  állománystruktúrát egyenrangúan tudják kezelni.
  Ez természetesen nem olyan gyakori igény, de a
  térinformatikai hátteru alkalmazásoknál is
  elofordul a vegyes állománystruktúra légifotók
  és vektoros alaptérkép.
• A két most említésre kerülo formátum egyike sem
  térinformatikai hátteru, így térképészeti,
  térinformatikai felhasználásuk még nem túl
  gyakori
• PDF
• VRML.

47
PDF (Portable Document Format)
Az Adobe cég formátuma kifejlesztésének kezdeti
szakaszában még voltak hasonló termékek a piacon
(WordPerfect Envoy), de mára minden platformon a
PDF a legfontosabb formátum bonyolultan formázott
dokumentumok közzétételére. Mivel a legtöbb
dokumentumot asztali kiadványszerkeszto (DTP)
rendszerek segítségével szerkesztik, így logikus,
hogy a PDF-et is ezen rendszerek követelményeinek
megfeleloen dolgozták ki. A böngészok általában
nem értik a PDF formátumot, de a bedolgozómodul
ingyenesen letöltheto, illetve szabadon
terjesztheto. PDF dokumentumok nagyon egyszeruen
létrehozhatók, hiszen a megfelelo már nem
ingyenes segédprogram (Adobe Acrobat) úgy
viselkedik, mint egy nyomtató, de a tényleges
nyomtatás helyett egy PDF állományt hoz létre.
Térképészeti szempontból fontos tulajdonsága,
hogy a szövegként tárolt objektumok kereshetok,
így például egy PDF-ben publikált várostérképen
általában rá lehet keresni az utcanevekre.
48
(No Transcript)
49
VRML (Virtual Reality Modelling Language )
Már a nevébol is látszik, hogy ezt a formátumot
alapvetoen háromdimenziós, virtuális valóságot
bemutató internetes célokra fejlesztették ki.
Viszonylag egyszeruen képes leírni alapveto
térbeli alakzatokat, amik raszteres állományokkal
is kombinálhatók. A VRML állományok is tiszta
szövegállományok, tulajdonképpen számítógépes
programok, amit a böngészo bedolgozómodulja
dolgoz fel. A bedolgozómodulok olyan navigációs
eszközökkel ruházzák fel a böngészoprogramot,
melynek segítségével a virtuális térben
mozoghatunk, ennek megfeleloen további
kezelogombok jelennek meg a böngészoben.
Technikai értelemben a VRML sem nem virtuális
valóság, sem nem modellezo nyelv. Alapjaiban
inkább 3D-s információk adatcsere formátuma
tartalmazza az összes olyan funkciót, amelyet
napjaink 3D-s szoftverei alkalmaznak
hierarchikus transzformációk, fényforrások,
nézopontok, animáció, köd, anyagfajták,
textúrák. A VRML tulajdonképpen a HTML 3D-s
analógiája, egy platformfüggetlen publikációs
nyelv.
50
(No Transcript)
51
Wapos lehetoségek
A mobiltelefónia rohamos terjedése olyan
igényeket is felvetett, hogy a felhasználók akár
térképeket is letölthessenek a saját
készülékeikre. Néhány éve világszerte óriási
reményeket fuztek a wapos telefonokhoz, de ezek
nem váltak valóra. A kijelzok a mobiltelefonok
egy részénél már színesek, sot a PDA-val
kombinált eszközök esetében a méretük is sokkal
nagyobb. Az átlagos telefonoknál a kijelzo
monokróm és méretük 4896 pixel. A felhasználók
részérol a legfontosabb igény az
útvonaloptimalizálás, illetve egy településen
belüli cím megtalálása. A kis felbontás szinte
lehetetlenné teszi szöveges információk közlését.
52
Mit hoz a jövo?
Ha belegondolunk abba, hogy a web kevesebb, mint
15 éves múltra tekinthet vissza és az internet
ennek segítségével mára az egyik legfontosabb, de
mindenképpen elhanyagolhatatlan, kikerülhetetlen
médiává vált, akkor nagyon nehéz megjósolnunk mi
várható a közeli és a távoli jövoben ezen a
területen. Valószínu, hogy a mobil telefónia és
az internet közeledésével, esetleg a GPS
technológia alkalmazásával olyan személyes
kommunikációs berendezés jön majd létre, ami az
elkövetkezo évtized legdivatosabb eszköze
lehet. A naprakész térképekre egyre nagyobb az
igény, az internet a publikálás szempontjából
optimális, olcsó lehetoségeket kínál. A problémát
leginkább az jelenti, hogy a térképet eloállítók,
illetve publikálók hogyan juthatnak bevételekhez,
hogy legalább a webes megjelenésnél felmerült
költségekhez hozzá tudjanak jutni.