Title: Szoftvert
1Szoftvertípusok a számítógépes térképészetben
2Szoftvertípusok
Milyen szoftverek alkalmasak térképkészítésre?
A digitális térkép definíciója attól függ, hogy a
felhasználó milyen irányból érkezik, milyen
tudással rendelkezik. Ennek megfeleloen ötféle
kategóriába sorolhatjuk a programokat
- CAD programok
- Térinformatikai (GIS) programok
- Általános célú grafikus programok
- Speciális térképészeti programok
- Egyéb programok
3CAD programok
CAD Computer-aided design (számítógéppel
segített tervezés)
- Elonyök
- Képes nagyméretu állományok kezelésére.
- Nagy pontosság.
- Hátrányok
- Nehezen tanulható.
- Drága.
- Nincs teljes WYSIWYG megjelenítés.
- Nem támogatja a színrebontást.
- Szoftverek
- AutoCAD
- MicroStation
4CAD programok (történet 1)
1960-ban a MIT Lincoln Laboratory alkalmazottja
Ivan Sutherland elindít egy Sketchpad nevu
kutatási projektet, melyet a CAD ipar felé tett
elso lépésnek tekinthetünk. Ugyanebben az évben
alapítják meg a McDonnell Douglas Automation
Company (McAuto) névu céget, mely a késobbiekben
a CADD szoftver kifejlesztésével nagyon fontos
szerepet fog játszani a CAD területen. 1962-ben
egy denveri garázsban Bill Barnes elkészítette az
elso digitalizáló táblát. 1969-ben egy MAGI nevu
cég piacra dobja Syntha Vision néven az elso
testmodellezo szoftvert. 1970-ben alapították
meg az MS Computing nevu céget, amely az
Intergraph jogelodjének tekintheto, s még ebben
az évben elkészítették az elso kísérleti grafikus
munkaállomást. Megalakul a Siggraph cég. 1974-ben
értékesítik az elso MS rendszert. A gép
hardverét a DEC szállította és az Intergraph elso
alapszoftverét Interactive Graphics Design System
(IGDS) futtatta. A rendszert térképészeti célokra
használták. 1975-ben fejlesztette ki a grafikus
munkaállomások egyik vezeto gyártója a Tektronix
az elso 19-os monitort.
5CAD programok (történet 2)
A hetvenes évek végének tipikus CAD rendszere 16
bites processzort és maximum 512 KB memóriát
használt, a tipikus háttértár 20-300 MB volt és
az ára 125 000 dollár volt. 1980-ban megjelenik a
VersaCAD szoftver elso verziója, az MS Computing
felveszi az Intergraph nevet, mely a grafikus
munkaállomások egyik legfontosabb gyártójává
válik. 1982-ben John Walker megalakítja az
Autodesk céget azzal a céllal, hogy
kifejlesszenek egy 1000 dollárnál olcsóbb PC-s
CAD szoftvert. Az AutoCAD elso változata (1982.
december) Mike Riddle 1981-ben megírt MicroCAD
programján alapult. 1984-ben a HP CoCreate
Software Inc. néven egy CAD/CAM fiókcéget alapít.
1985-ben alakítja meg Keith Bentley a Bentley
céget, sokáig együtt fejlesztik az Intergraph-fal
a MicroStation programot.
6CAD programok (történet 3)
1986-ban az AutoCAD 2.18-as verziójával debütál
az AutoLISP programnyelv, ugyanebben az évben a
cég megjelenteti AutoSketch nevu belépo szintu
CAD szoftverét. 1987-ben jelenik meg az AutoCAD
Release 9, az elso koproceszort igénylo verzió.
1990-re a MicroStation már 100 000 példánynál
többet értékesített fo termékébol, míg az
AutoDesk az év végéig 500 000 AutoCAD, 300 000
Generic CAD és 200 000 AutoSketch változatot
adott el. 1991-ben megjelenik az AutoCAD
építészeti célú kiterjesztése az ArcCAD.
Ugyanebben az évben a Sun platformra is elkészül
az AutoCAD. 1993-ban jelenik meg az elso
Windows-os AutoCAD (12-es), egy évvel késobb
dobja piacra a Hewlett Packard a PE/Solid
Designer nevu szilárdtest modellezo
szoftvert. 1995 fo CAD termékei Unigraphics for
NT, AutoCAD LT, AutoDesk 3D Studio for NT, Cadkey
7, DrafixCAD 4, Medusa, MicroStation 95. 1999
AutoCAD2000, megszunik a Calcomp cég. 2000 A
PC-ken futó CAD programok 60-a az Autodesk
terméke.
7CAD programok (minta)
8Térinformatikai programok
GIS Geographic information system (földrajzi
információs rendszer)
- Elonyök
- Adatbázis háttér intelligens térképi objektumok
- Hátrányok
- Nehezen tanulható, sajátos megközelítést igényel.
- Drága.
- Nem támogatja a színrebontást és a
Bézier-görbéket. - Szoftverek
- ArcGIS, ArcInfo, ArcView
- Mapinfo
- AutoCAD Map
- Intergraph
- Microstation
9GIS programok (történet 1)
1959-ben Waldo Tobler felvázol egy általa
MIMO-nak (map in-map out) nevezett rendszert a
számítástechnika térképészeti célú alkalmazására.
Ez a rendszer elveiben már olyan térinformatikai
funkciókat tartalmazott, mint a geokódolás,
adatnyerés, adatelemzés és megjelenítés.
A Roger Tomlinson által megalapított kanadai
intézmény a Canada Geographic Information (CGIS)
alapveto célja a nemzeti földügy
számítógépesítése volt és jónéhány GIS funkciót
is megvalósított.
10GIS programok (történet 2)
A legfontosabb intézmény ebben az idoszakban az
1964-ben létrehozott Harvard Laboratory volt. A
laboratóriumot Howard Fisher alapította a Harvard
Egyetemen a Ford Alapítvány segítségével. A
laboratórium változó nevekkel egyébként 1981-ig
létezett. 1967-ben fejlesztette ki a CIA az
AUTOMAP (Automatic Mapping System) rendszerét,
mely vonalas és pontszeru ábrázolást tett
lehetové a világ összes országára. 1969-ben
alapítják meg az elso jelentos térinformatikai
cégeket az Intergraph-ot és az ESRI-t
(Environmental Systems Research Institute),
érdekes módon ugyanebben az évben alakul meg az
elso európai cég is, a LaserScan (Cambridge).
1970-re fejlesztik ki Svájcban a SYMAP-hoz
hasonló GEOMAP rendszert, mely szintén
sornyomtatók alkalmazásával készített tematikus
térképeket. Ebben az évben rendezik Kanadában az
elso térinformatikai tanácskozást.
11GIS programok (történet 3)
1972-ben lövik fel az elso Landsat muholdat,
melynek alapveto célja az eroforrás-kutatás volt.
A muholdképek feldolgozásának egyre növekvo
igénye ösztönzoleg hatott a térinformatikai
rendszerek kifejlesztésére. 1978-ban alakul meg
az ERDAS cég (melyet ma a Leica birtokol), az
elso raszteres térinformatikai szoftver
kifejlesztoje. Megkezdodik a GPS rendszer üzembe
helyezése az elso muhold fellövésével (csak
1981-tol muködik ténylegesen). 1982-ben
jelenteti meg az ESRI az ArcInfo elso változatát,
mely még miniszámítógépeken (tulajdonképpen a
munkaállomások elodei) futott. A PC ArcInfo
1986-ban kerül piacra. 1990-ben az USA Védelmi
Térképész Szolgálata 10 millió dolláros megbízást
ad az ESRI-nek a Digital Chart of the World
kifejlesztésére. Újabb fontos szoftverek az ESRI
életében ArcView 1990, ArcCad 1992,
MapObjects 1996, ArcView for Mac és ArcView
Internet Map Server (IMS) 1997, ArcInfo8
1999.
12GIS programok (történet 4)
Az olcsóbb térinformatikai szoftverek piacának
legfontosabb szereploje a MapInfo. A cég 1986-ban
alakult, alkalmazottainak száma mára meghaladja a
600-at. A program elso változata 1991-ben jelent
meg, eleinte egyszerre két platformon (PC, Mac).
Készült egy UNIX-os változat is, de a kilencvenes
évek közepétol már csak a Windows-os verziót
fejlesztik. 1987-ben kezdodik a Clark
University-n az Idrisi szoftver fejlesztése, mely
elsosorban raszteres képfeldolgozásra és térbeli
statisztikai elemzésekre alkalmas. 1988
megalakul a Crossworld cég és az National Centre
for Geographic Information and Analysis (NCGIA).
Eloször alkalmazza az Egyesült Államok
Népszámlálási Hivatal a TIGER (Topographically
Integrated Geographic Encoding and Referencing)
rendszert. Megalapítják a GIS World (GEO World)
folyóiratot, a GIS Europe néhány évvel késobb,
1992-ben indul. 1989-ben két fontos szoftver
jelenik meg Az Intergraph MGE és az ER
Mapper. 1993-ban alakul meg az EUROGI (European
Umbrella Organisation for Geographic
Information). 1994-ben alapítják a PCI Geomatics
céget. 1999-ben lövik fel az elso kereskedelmi
célú GIS muholdat, az Ikonost. A 680 km magasan
keringo muhold 1 méteres felbontású képeket
szolgáltat.
13Térinformatikai programok (minta)
14Általános célú grafikai programok
- Elonyök
- Kiváló grafikai képességek.
- Nyitott a DTP (asztali kiadványszerkesztés) felé.
- Viszonylag olcsó.
- Hátrányok
- Csak grafikus funkciók, nincs kartográfiai
háttere. - Túl sokféle funkció, nehéz kiválogatni belole
azokat, amelyek a térképkészítéshez szükségesek. - Szoftverek
- CorelDraw / Micrografx Designer.
- Macromedia Freehand (foleg Apple-MacIntosh
környezetben). - Adobe Illustrator.
15Általános célú grafikai programok (történet 1)
Az elso piaci forgalomba került vektorgrafikus
program az Adobe Illustrator volt, az 1.0-s Mac
változat 1987-ben jelent meg. A kezdeti idokben
az Illustrator szerepe domináns volt a Mac
platformon, ahol legfobb vetélytársa a Freehand
volt. A PC-s platformon gyorsan átvette a vezeto
szerepet a CorelDraw, melyet eleinte csak ún.
üzleti grafikai programnak szántak, de itt
reménytelen volt az akkori piacvezeto a Harvard
Graphics mellett megfelelo piaci részesedést
kihasítani. A PC-s általános célú grafikus
programok piacán eleinte több szoftver is
versenyzett GEM Artline, Arts Letters,
Micrografx Designer. A PC-s platformon az elso
vektorgrafikus program, mely Bézier-görbéket,
skálázható vektor alapú fontokat használt és
támogatta a Postscript nyelvet, a GEM Artline
volt (1988), alig megelozve az Illustrator PC-s
verzióját. Ma már a GEM Artline neve tökéletesen
ismeretlen a piacon, az általa használt
formátumot már nem támogatják a ma létezo
szoftverek.
16(No Transcript)
17Általános célú grafikai programok (történet 2)
Az Adobe Illustratornak a kilencvenes évek elején
a Mac és a PC verzió mellett NeXT platformra is
elkészült néhány változata. Érdekessége, hogy az
1.0-s változat után a következo verzióknak csak
egy része jelent meg PC-n is. A Corel céget 1985
júniusában alapította Michael Cowpland, székhelye
a kanadai Ottawában van. A kezdeti idokben a cég
rendszerintegrációs tevékenységet folytatott,
majd korábbi tapasztalatait felhasználva 1989
januárjában dobta piacra a CorelDraw grafikus
programcsomag elso változatát. Az 1992-ben
megjelent CorelDraw 3.0 alkalmazott eloször
rétegeket, ebben az idoben a cégnek még kevesebb,
mint 300 alkalmazottja volt. A szoftvert mindig
elsodlegesen Windows platformra tervezték. A
kilencvenes évek elején jelent meg UNIX alatti
változata is és bizonyos verziók Mac változata is
megjelent.
18Általános célú grafikai programok (történet 3)
A ma piacon lévo három fontos vezeto grafikus
program közül a Freehand abban különbözik a másik
kettotol, hogy története során tulajdonost
váltott. Elso változata 1988-ban jelent meg (ezt
eredetileg egy Altsys nevu cég fejlesztette ki)
és a 4.0 változatig az Aldus fejlesztette (a cég
másik fontos terméke a PageMaker nevu
kiadványszerkeszto program volt). Az 1995-ös
5.0-s változat már a Macromedia fejlesztésében
került a piacra, amely cég azóta jelentos
szeletet hasított ki a webgrafikai szoftverek
piacán. Az elso idokben csak Mac változatok
készültek. Az elso Windows alatti változat a 3.0
volt (1991), mely Virtuoso néven NeXT platformon
is megjelent. Mind a mai napig a szoftver sokkal
népszerubb Mac-es környezetben.
19Általános célú grafikai programok (történet 4)
Nagy elonyük az általános célú grafikus
szoftvereknek a viszonylag alacsony ár, a nagyon
gyors tanulási lehetoség, a termelékenység, a
WYSIWYG-felület és a viszonylag kis
hardverigény 1. Rétegek ez a funkció az
általános célú grafikus programokban a nyolcvanas
évek végén, a kilencvenes évek elején jelent
meg. 2. Grafikus stílusok ezek alkalmazása
lehetové teszi a jelkulcshoz való szigorú
igazodást. 3. Fejlett szövegkezelési
képességek. 4. Adatcsere lehetoség
(export-import). 5. Színmodell választási
lehetoség a szoftvernek képesnek kell lennie
egyszerre többféle színmodell kezelésére is. 6.
Színrebontás, esetleg Postscript kimenet a
nyomdakész filmek elkészítésének lehetosége
alapveto fontosságú a kartográfusok szempontjából.
20Általános célú grafikai programok (minta)
21Speciális térképészeti programok
- Elonyök
- Kartográfiai szemlélet.
- A térképkészítési folyamaton alapul.
- Hátrányok
- Nagyon drága (kicsi a piac).
- Nehezen tanulható, bonyolult.
- Szoftverek
- OCAD
- Ace
- CartoGraphics
22Speciális térképészeti programok (minta)
23Egyéb programok (egyszeru térképkészítés)
- Elonyök
- Egyszeru használat (varázslók).
- Nem szükséges hozzá speciális térképészeti
szaktudás (de hasznos, ha van). - Hátrányok
- Csak egyszeru, korlátozott funkciók.
- Általában csak olyan térképekkel lehet dolgozni,
amiket a program már eleve tartalmaz (ezt nehéz
utólagosan bovíteni). - Szoftverek
- MS Excel Datamap (Adattérkép)
- Microsoft Mappoint (Külön alkalmazás)
- QuattroPro Map (WordPerfect Office)
24Egyéb programok egyszeru térképkészítés(minta)