Magyarorsz

1
1956

• Magyarországon

2
Október 23.

• A délután 15 órakor Pestrol és Budáról induló
  tüntetés folyamatosan nott és radikalizálódott, a
  reformokat követelo jelszavak egyre keményebbé,
  élesebbé váltak, egyre nagyobb teret nyertek a
  nemzetiek. A délelottös muszakból érkezo munkások
  tömegesen csatlakoztak a fiatalokhoz, az
  ablakokba és a házak elé csoportosulók egyre
  felszabadultabb üdvözlésétol, biztatásától
  kísérve-támogatva vonultak céljaik felé. Maguk a
  szervezok és a tüntetés vezetését vállaló Petofi
  Körösök sem számítottak ilyen tömegre, nem voltak
  felkészülve, de nem is tudtak volna felkészülni
  annak irányítására. A Kör egyetlen hangszórós
  kocsija elveszett az áradatban. A két emberfolyam
  a Bem-szobornál találkozott, ahol megszületett a
  forradalom jelképe a rákosista, szovjet típusú
  címertol megszabadított, lyukas zászló.

3
Október 23.
4
Október 23.
5
Október 23.

• Gero Erno rádióbeszéde() mindent elkövetünk
  annak érdekében, hogy országunkban a
  szocializmust, a legfontosabb, a legalapvetobb, a
  leglényegesebb kérdésekben a többi országokkal
  közös, egységes marxi-lenini alapon, de a
  magyarországi sajátosságok, országunk gazdasági
  és társadalmi helyzete, a magyar hagyományok
  figyelembe vételével építsük. ()Munkás
  elvtársak! Dolgozók! Nyíltan meg kell mondani
  most arról van szó, szocialista demokráciát
  akarunk-e, vagy burzsoá demokráciát?
  

6
Október 23.

• 17 óra körül érkeznek az elso tüntetok a Kossuth
  Lajos térre. Egy óra múlva már betölti a teret a
  mintegy kétszázezres tömeg. 21 órakor Nagy Imre
  beszédet mond a Parlament erkélyérol. Beszéde
  azonban nemcsak azért keltett csalódást, mert a
  régi (elvtársak) megszólítással kezdte, hanem
  azért is, mert Nagy nem ígért többet, mint
  1953-as programjának következetes megvalósítását,
  a szocializmus mérsékelt reformját a párt
  vezetésével. Mindez korábban elegendo lehetett
  volna, ekkorra azonban már a félelem fékétol
  megszabadult, követeléseiben a Nagy Imre által
  ígérteken túljutott tömegnek kevés volt. A
  tüntetés nem ért véget, az embereknek csak kisebb
  része tért haza Nagy felszólítására, ugyanakkor
  elveszett a lehetosége annak, hogy a nép elott
  tekintéllyel rendelkezo, bizalmát élvezo
  kommunista politikus azonnal élére állva a
  tömegnek az eseményeket mederben tudja tartani,
  ami elkerülhetové tehette volna a fegyveres harc
  kirobbanását.

7
Október 23.
8
Október 23.

• 17 óra tájban a Magyar Rádió épületénél is
  tüntetok jelennek meg, hogy beolvastassák a
  diákok 16 pontját. Az épület védelmét
  megerosítik, a katonák egy része azonban a
  tüntetok mellé áll. Mindmáig nem kelloen
  tisztázott körülmények között dördült el este 21
  óra körül az elso lövés az épületbol, amit a
  Rádió hajnalig tartó ostroma, majd elfoglalása
  követett.

9
Október 23.

• 21. 37-kor a tüntetok ledöntik a Dózsa György úti
  Sztálin-szobrot. Budapest több pontján támadások
  érik a telefonközpontokat, a nyomdákat és több
  fegyvergyártással foglalkozó üzemet.

10
Október 23.
11
Október 23.

• 20 óra körül megkezdodik az MDP KV rendkívüli
  ülése. Gero Erno a szovjet csapatok beavatkozását
  kéri Moszkvától, ahol 23 óra körül parancsot
  adnak a székesfehérvári szovjet különleges
  hadtestnek Budapest megszállására.
• Zsukov és Szokolovszkij jelentése
• A Szovjetunió kormányának a Magyar
  Népköztársaság kormánya számára az országon
  belüli politikai zavargások elleni
  segítségnyújtásról szóló határozatának
  megfeleloen a Honvédelmi Minisztérium a következo
  intézkedéseket hozta
• 1. Október 23-án 23.00-ra (Magyar ido szerint 21
  óra.) riadókészültségbe helyeztük
• - a szovjet csapatok Magyarországon állomásozó
  különleges hadtestét két gépesített hadosztály
  állományban
• - a Kárpáti Katonai Körzet lövészhadtestét egy
  lövész- és egy gépesített hadosztály állományban
• - egy önálló gépesített hadseregünknek
  Romániában, a román-magyar határ közelében
  állomásozó gépesített hadosztályát.
• Riadókészültségbe helyeztünk összesen öt szovjet
  hadosztályt.

12
Október 23.

• Moszkvából Magyarországra küldték Ivan Szerovot,
  a KGB elnökét és M. Malinyin hadseregtábornokot,
  a vezérkari fonök helyettesét, ami azt mutatja,
  hogy Moszkva nagyon komolyan vette a helyzetet,
  és minden támogatásra hajlandó volt a gyors
  rendteremtés érdekében. A szovjet egységek már
  este 21 órakor parancsot kaptak, hogy vonuljanak
  Budapestre és segítsenek a rend
  helyreállításában. Ezzel szertefoszlott a válság
  viszonylag vértelen megoldásának lehetosége is,
  hiszen a szovjet csapatok beavatkozása
  kiszélesítette az ellenállók körét, a forradalmat
  nemzeti szabadságharccal társította.

13
Október 24.

• A harc a szovjet csapatok hajnali megérkezésével
  intenzívebbé vált, kiszélesedett. Fegyveres
  csoportok elsosorban a fobb közlekedési útvonalak
  mentén alakultak, azzal a céllal, hogy
  megakadályozzák a szovjetek bejutását Budapestre,
  majd Budapest belvárosába. A szovjet háborús
  filmeken és regényeken nevelkedett fiatalok
  gyenge fegyverzetük ellenére is eredményesen
  vették föl a harcot az ellenállásra nem számító,
  gyalogsági támogatást nélkülözo szovjet
  páncélosokkal, komoly veszteségeket okozva
  azoknak.

14
Október 24.

• A felkelokbol lett szabadságharcosok kitartottak,
  és ezzel lehetetlenné tették a mérsékelt erokkel
  való rendcsinálást, és választásra
  kényszerítették Moszkvát és a magyar kommunista
  vezetést a beláthatatlan véráldozattal (és ennek
  nemzetközi következményeivel) járó, durva katonai
  beavatkozás vagy a politikai megoldás között.

15
Október 25.

• A kijárási tilalom feloldása következtében
  tömegek lepték el az utcákat. A kimerészkedok
  pedig mindannak az ellenkezojét tapasztalhatták,
  amit a rádióban hallottak nem ért véget a
  fegyveres harc, nem fosztogatók garázdálkodtak a
  városban, hiszen a betört kirakatokban ott maradt
  az áru a szovjet hadsereg nem a magyart segítve
  vesz részt a rend helyreállításában, hanem az
  ÁVH-s egységek támogatásával egymaga végzi azt,
  sot a magyar katonák közül többen a felkelokkel
  tartanak. És ami a legfontosabb az ellenállók
  nem huligánok, nem fasiszták, hanem munkások,
  diákok, szomszédok és ismerosök.

16
Október 25.

• A Parlament körül, a kormánynegyed védelmére
  elhelyezett erok pánikba estek, amikor a remélt
  normalizálódás helyett sokezres tömeg gyult a
  térre fegyveresek, páncélosok kíséretében,
  amelyekrol a zászlódísz, és a harckocsikon
  fürtökben lógó fiatalok miatt ráadásul nem is
  mindig lehetett eldönteni, hogy szovjetek vagy a
  felkelokhöz átállt magyar egységek.

17
Október 25.

• A pártközpontban az MDP KV ülésén részt vevo
  Szerov tábornokot azonnal értesítették a
  fejleményekrol. Szerov kiadta a tuzparancsot.
  Számára egyaránt megengedhetetlen volt a magyar
  egységek átállása és a szovjetek barátkozása is a
  felkelokkel. Az eldördülo sorozatok nemcsak a
  tüntetok, de a mellettük lévo szovjet katonák
  között is pánikot keltettek, akik ugyancsak
  tüzelni kezdtek. Lottek a torkolattüzek irányába,
  de lottek a velük percekkel elobb még barátkozó
  fiatalokra is, abban a hiszemben, hogy azok
  csapdába csalták oket. A helyzetet tovább
  bonyolította, hogy a pártközpont védelmére
  kirendelt magyar egység is tuzharcba keveredett a
  szovjetekkel, így aztán a növekvo fejetlenség
  tovább növelte az áldozatok számát. A
  mészárlásban közel százan meghaltak, és mintegy
  háromszázan megsebesültek. Ahogy a Kossuth téri
  vérfürdo elott az optimizmus hulláma söpört végig
  a fovároson, úgy terjedt az újabb hír gyilkos
  az ÁVO, vesszen az ÁVO, és nott, dagadt a térrol
  elmenekültek újabb, ezúttal már véres zászlós
  tüntetése. Az események híre viszonylag gyorsan
  eljutott vidékre, tovább hevítve ott is az
  indulatokat.

18
Október 25.
19
Október 25.

• http//www.youtube.com/watch?vYhfaRNiOon8

20
Október 25.
21
Október 25.

• A pártvezetés elégtelen és tehetetlen politikája
  következményeként az elégedetlenség átcsapott
  vidékre, a vezetés ellen fordulókat egyre
  aktívabban és szervezettebben támogatta a
  munkásság.
• A borsodi dolgozók nagy jelentoségu kiáltványt
  adtak ki - Nagy Imre elvtárs magáévá tette a
  borsodiak követeléseit
• borsodi munkásküldöttség kereste fel Nagy Imre
  miniszterelnököt. A borsodiak nagy jelentoségu
  kiáltványt adtak ki, amely a többi között élesen
  és határozottan elítéli azt a politikát, amely
  súlyos válság szélére sodorta az országot. A
  kiáltvány leszögezi, hogy a borsodi dolgozók
  szocializmust akarnak és csírájában elfojtanak
  minden esetleges restaurációs törekvést. 21
  pontban sorolják fel követeléseiket. Követelik
  egyebek közt Farkas Mihály és társai bunügyének
  nyilvános tárgyalását, a külkereskedelmi
  szerzodések felülvizsgálását és nyilvánosságra
  hozását, a tervgazdaság terén mutatkozó súlyos
  hibák kijavítását és a felelosök leváltását,
  nemzeti kincsünk, az uránérc a magyar nép
  érdekeinek megfelelo felhasználását.
• Az életszínvonallal kapcsolatos pontokban a
  borsodi dolgozók követelik a kategória-alapbérek
  emelését, a burkolt áremelés megszüntetését, a
  nyugdíjkorhatár leszállítását, a nyugdíjak,
  valamint a családi pótlékok felemelését

22
Október 25.

• Nem csökkentek, ellenkezoleg, fokozódtak és
  szélesedtek a harcok a fovárosban. A fegyveres
  felkelok és a hozzájuk egyre nagyobb számban
  csatlakozott sorkatonák, az óriási és egyre
  növekvo erofölény ellenére, megtartották legfobb
  bázisaikat, sot, új ellenállási gócok
  szervezodtek. Pesten a VIII-IX. kerületben voltak
  a legerosebbek, ellenorzésük alatt tartották a
  fobb közlekedési útvonalakat, a Nagykörutat a
  Petofi hídtól az Oktogonig, a Rákóczi és az Ülloi
  utat. A legjelentosebb egységek a Corvin közi és
  a Tompa utcai csoportok voltak. Az elso napokban
  megszerzett kézifegyvereket már némi zsákmányolt
  nehézfegyverzettel is ki tudták egészíteni. Erre
  az idore Budán is megalakultak az egyre nagyobb
  tekintélyt kivívó egységek a Széna téren Szabó
  János (Szabó bácsi) vezetésével, valamint a
  Móricz Zsigmond körtéren és a Várban.

23
Október 25.
24
Október 25.

• 26-án már nemcsak a fovárosban szóltak a
  fegyverek. Megsokasodtak a tüntetések, a
  fegyveres összecsapások vidéken is, az egész
  országban általánossá vált a sztrájk. Majd minden
  városban tüntetésekre került sor. Az utcákra
  vonuló tömegek árnyalatnyi különbségekkel
  fogalmazták újra ugyanazokat a követeléseket,
  kiegészítve a fegyveres harc beszüntetésének és
  az amnesztiának a követelésével, de számos
  esetben túl is léptek a muegyetemi pontokon
  (kilépés a Varsói Szerzodésbol, a semlegesség
  kinyilvánítása). Közben az emberek a legtöbb
  helyen leszámoltak a régi rendszer gyulölt
  szimbólumaival, leszaggatva a vörös zászlókat,
  letörve a csillagokat és ledöntve a szovjet
  emlékmuveket, összetépve-törve a kommunista
  bálványok képeit-szobrait (volt, ahol lámpavasra
  akasztották Rákosi mellszobrát).

25
Október 25.
26
Október 27.

• Tömegesen megalakuló munkástanácsok programjainak
  élén ugyanazok a követelések kaptak helyet,
  amelyek egyre tömegesebben érkeztek más
  forradalmi intézményektol is Nagy Imréhez az
  ország minden tájáról a szovjet csapatok
  kivonása az országból az ÁVH felszámolása és a
  Rákosi-rendszer minden maradványának eltávolítása
  az ország közéletébol amnesztia a fegyveres
  harcban részt vettek számára többpártrendszer. A
  munkásság tehát nemcsak a megfogalmazott
  követelések, hanem a fegyveres felkelok mellé is
  fölsorakozott. Másfelol gazdasági programjuk
  egybecsengett a párton belüli ellenzék politikai
  elképzeléseivel teret engedni bizonyos mértéku
  magántulajdonnak, megorizve ugyanakkor a gazdaság
  egészének alapvetoen szocialista jellegét.

27
Október 28.

• Nagy Imre felismerte, hogy nem lehet tovább
  halogatni a döntést, azonnali változásra van
  szükség. Így sor került az azonnali tuzszünet
  bejelentésére, majd a rádió közvetítette
  kormánynyilatkozatban tette egyértelmuvé Nagy
  Imre, hogy nem átmeneti intézkedésrol, hanem
  gyökeres fordulatról van szó. Beszédében a múlt
  buneivel indokolta az elmúlt napokban
  kibontakozott nemzeti demokratikus mozgalmat,
  garantálta a jogosnak ítélt követelések azonnali
  megvalósítását, elismerte a megalakult forradalmi
  szervezeteket. Bejelentette az ÁVH felszámolását,
  új karhatalom felállítását, amelybe bevonják a
  fegyveres felkeloket, és hogy tárgyalásokat
  kezdeményeznek a szovjet haderok visszavonásáról.
  Vagyis október 28-án a szovjet jóváhagyást élvezo
  párthatározat nyomán Nagy Imre végre olyan
  kormányprogrammal léphetett az ország elé,
  amelyrol joggal hihette, hogy kielégíti a tömegek
  igényét, és megteremti a békés kibontakozás
  lehetoségét.

28
Október 29.

• A kormánynyilatkozat ugyan a felkelés számos
  követelését jóváhagyólag tartalmazta, ám
  hiányzott belole két igen fontos elem a
  többpárti választások elfogadása és a szovjet
  csapatok kivonása Magyarország területérol. E
  ketto nélkül a felkelok nem tekinthették
  teljesnek a gyozelmet, így 28-a után továbbra is
  követelték ezek megvalósítását. A
  többpártrendszer visszaállítása és a szovjet
  csapatok kivonása volt az egyetlen biztos
  garancia a visszarendezodés ellen, ezek
  elfogadtatása tehát meg kellett elozze a
  gyozelmet kivívó eszközök (a fegyverek és a
  sztrájk) feladását.
• A kormány mindent elkövetett, hogy a meghirdetett
  tuzszünet után a felkelok letegyék a fegyvert. A
  tárgyalásokat nemcsak a kölcsönös bizalmatlanság,
  de az is nehezítette, hogy a felkelocsoportok nem
  voltak olyan szervezettek, hogy vezetoik
  garantálni tudták volna, hogy az általuk aláírt
  feltételeket el tudják fogadtatni
  fegyvereseikkel. A hatalom a pártvezetés kezébol
  átcsúszott a kormányéba, az MDP már nem
  rendelkezett eszközökkel az események
  befolyásolására.

29
Október 30.

• A helyzet lehetetlenségének felismerése vezette
  el Nagy Imrét oda, hogy október 30-án bejelentse
  az egypártrendszer megszüntetését (pontosabban
  megszunésének tudomásulvételét), és hogy ennek
  jegyében máris egy koalíciós jellegu úgynevezett
  Kormány Kabinet veszi át az ügyek irányítását.
  Október 30-a kétségtelenül a konszolidáció elso
  napja volt.
• A hatalomgyakorlás intézményei közül a legtöbb e
  napon már egyértelmuen a forradalmat támogatta a
  tanácsokat leváltó helyi forradalmi tanácsok, a
  hadsereg, a rendorség, a bíróságok, a
  tömegkommunikáció.

30
Október 30.

• Fegyveresek érkeztek a Köztársaság térre, mert a
  pártházat tekintették a felkelok elleni harc
  egyik fohadiszállásának, amit megerosített, hogy
  az épületet védo ÁVH-sok számos foglyot ejtettek
  az elmúlt napokban. Egy küldöttség bejutott az
  épületbe, ám tárgyalás helyett tuzharc
  bontakozott ki, aminek hírére egyre nagyobb
  tömegben érkeztek a helyszínre a közeli fegyveres
  csoportok alakulatai, és szabályos ostrom alá
  vették az épületet. Az elkeseredett harc során a
  védok a sebesülteket mento vöröskeresztesekre is
  tüzeltek. Az ütközet hírére a néphadsereg öt
  harckocsiját küldték ki a pártház felmentésére. A
  kirendelt páncélosoknak nem volt
  rádió-összeköttetésük, és a helyismerettel nem
  rendelkezo legénységet megtévesztette, hogy
  odaérkezésükkor már bekapcsolódott a harcba a
  felkelok oldalán egy magyar harckocsi, így ok is
  a pártházat vették tuz alá. Ez eldöntötte a csata
  kimenetelét, a védok beszüntették az ellenállást.
  Az épületbol kilépo parlamentereket, két honvéd
  ezredest és a pártbizottság Nagy Imrével
  rokonszenvezo titkárát, Mezo Imrét azonnal
  lelotték, majd az épületbe özönlo tömeg az utcára
  terelte az elfogott, zömmel ÁVH-s védoket, és
  közülük többeket a helyszínen agyonlottek vagy
  meglincseltek.

31
Október 30.
32
Október 31.

• Király Bélát a Nemzetorség foparancsnokává és
  Budapest katonai parancsnokává, Maléter Pál
  ezredest a honvédelmi miniszter elso helyettesévé
  nevezik ki. A Kilián laktanyában megalakul a
  Forradalmi Karhatalmi Bizottság.
• Az MDP Elnöksége kimondja a párt feloszlatását,
  másnap Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)
  néven új pártot alakítanak.
• Dél körül befejezodik a szovjet csapatok
  kivonulása Budapestrol.

33
Október 31.

• Az SZKP vezetése október 31-én komoly vita után
  az újabb fegyveres beavatkozás mellett döntött. A
  30-án befutott riasztó hírek kavalkádjából
  másnapra állt össze a kép a kommunista hatalom
  Magyarországon összeomlik (összeomlott),
  amennyiben nem nyújtanak azonnali katonai
  segítséget. Magyarország kiszakadása a táborból
  elfogadhatatlan volt a Kreml számára. Sztálin
  örökségének elprédálása a desztalinizáció és a
  desztalinizálók végét jelentheti Moszkvában,
  hiszen az o számlájukra írják azt, hogy az
  imperialisták a szovjet határokig tolhatják elo
  re állásaikat. A szovjet vezetés úgy vélte, a
  másik világrend a Szovjetunió gyengeségeként
  értelmezheti a közép-európai változásokat, amit
  máris bizonyított az Egyiptom elleni agresszió,
  ezt pedig csak az ero felmutatásával lehet
  megcáfolni. Végül félo volt, hogy Magyarország
  kiszakadása a tábor egészének bomlását vonja maga
  után, ami a szovjet biztonságpolitika számára sem
  volt elfogadható.
• A döntés nyomán pedig megkezdodött újabb szovjet
  egységek beözönlése Magyarországra, az október
  23-án bevetettnél jóval modernebb fegyverzettel
  és megbízhatóbb személyi állománnyal.

34
November 1.

• A nap folyamán a szovjet hadsereg valamennyi
  magyar repüloteret körülzárja és elfoglalja.
• A kormány tiltakozik Andropov szovjet
  nagykövetnél az újabb szovjet csapatok bevonulása
  és Budapest körülzárása ellen.
• A kormányzat a Varsói Szerzodés felmondásáról,
  Magyarország semlegességének kinyilvánításáról
  döntött, és arról, hogy a semlegesség
  támogatására az ENSZ Biztonsági Tanácsának négy
  állandó tagját kéri föl. Ennek a kétségbeesett
  lépésnek a logikája, hogy a Varsói Szerzodés
  felmondása révén elvész a szovjet beavatkozás
  jogi alapja, a szovjetek nem egyik
  szövetségesüknek nyújtanának a fegyveres
  fellépéssel segítséget, hanem egy független,
  semlegességét deklarált államot támadnának meg.
  Egyedül ettol a lépéstol lehetett remélni, hogy
  visszatartja a szovjeteket a támadástól, hogy
  hatékony nemzetközi támogatást, védelmet
  jelenthet Magyarország számára.

35
November 1.

• 22 óra körül közvetíti a rádió Kádár János
  beszédét. Elhangzásakor Kádár már nem tartózkodik
  a fovárosban, Münnich Ferenccel együtt átáll a
  szovjetekhez.
• A semlegesség bejelentése nem váltotta be a hozzá
  fuzött külpolitikai reményeket. A Nyugat a
  szuezi háborútól amúgy is feszült légkörben
  kelletlenül szembesült az újabb Magyarországról
  érkezett kihívással, így a lépés inkább a
  közvéleményre, a társadalmi szervezetekre hatott,
  nem pedig a politikusokra.

36
November 2.

• Az újjáalakult pártok követeléseinek megfeleloen
  újjáalakították a kabinetet, amelybe már nem Nagy
  Imre hívott koalíciós politikusokat, hanem azokat
  valóban pártjaik delegálták. Ekkor került be a
  kormányba a kisgazda B. Szabó István, a
  parasztpárt képviseletében Bibó István és Farkas
  Ferenc, valamint a szociáldemokrata miniszterek.
  Az új honvédelmi miniszter Maléter Pál lett.
• A szovjet hadsereg magyarországi fohadiszállását
  Szolnokon állítják fel. Moszkvából megérkezik
  Konyev marsall, a Varsói Szerzodés Egyesített
  Fegyveres Eroinek foparancsnoka, és kiadja a
  parancsot a november 4-i támadásra.
• Moszkvába érkezik Kádár János. Az SZKP KB
  Elnöksége kibovített ülésén magyar részrol Kádár,
  Münnich Ferenc és Bata István vesz részt.

37
November 2.

• Kádár Hruscsovtól biztosítékot kapott, hogy
  Rákosi nem tér vissza Magyarországra, még kevésbé
  a politikai életbe. Az elso titkár tájékoztatta a
  Gomulkával és Titóval folytatott tárgyalások
  eredményeirol, vagyis Kádár a blokk reformereinek
  támogatását is maga mögött tudhatta. A
  Hruscsovval való megbeszélés világossá tette,
  hogy végérvényes a szovjet döntés. Kádár számára
  csak két út volt lehetséges vállalja az
  együttmuködést és hatalmon marad, vagy kitart a
  kormány, Nagy Imre és a magyar nép mellett, és
  viseli ennek következményeit. Kádár az elozo
  megoldást választotta, bár tett egy halvány
  gesztust, kérve, hogy ez a kormány ne legyen
  bábkormány. Erre azonban semmi esélye sem volt.
  A kormánylistát a szovjetek állították össze, a
  programot is oroszul írták, a nyelvet nem beszélo
  Kádár még a fordításban sem tudott közremuködni.

38
November 3.

• Az Erdei Ferenc és Maléter Pál vezette magyar
  küldöttség a késo esti órákban érkezett meg a
  tököli szovjet parancsnokságra. Azonban alig
  kezdték meg a tárgyalást a szovjet csapatok
  kivonásáról, a terembe géppisztollyal
  felfegyverzett szovjet állambiztonsági tisztek
  nyomultak be, élükön a KGB elnökével, Szerov
  tábornokkal, akik a nemzetközi jog és az alapveto
  erkölcsi normák megcsúfolásával letartóztatták a
  magyar küldöttséget. Ezzel a támadás eloestéjén
  (egyelore képletesen) lefegyverezték a magyar
  hadsereget.

39
November 4.

• November 4-én hajnalban, 4 óra 15 perckor, még
  mielott a rádióban elhangzott volna a
  Kádár-kormány megalakulásának bejelentése,
  megindult a támadás Budapest és az ország számos
  nagyvárosa ellen (Forgószél fedonevu
  hadmuvelet). Az ágyúdörgésre ébredo ország csak
  közel egy órával késobb hallhatta Kádár János
  Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányának felhívását
  az ungvári rádióból, melyben bejelentette, hogy
  az október 23-i tömegmozgalom fasiszta felkelésbe
  torkollott, ezért vált szükségessé a szovjet
  csapatok segítségül hívása. Beszédében
  büntetlenséget ígért mindazoknak, akik a
  mozgalomba becsületes, hazafias szándékkal
  kapcsolódtak be, egyben ígéretet tett a
  forradalom több követelésének megvalósítására.
  Ezek között szerepelt, hogy a rend helyreállítása
  után a kormány tárgyalásokat fog kezdeményezni a
  szovjet csapatok kivonásáról.

40
November 4.
41
November 4.

• 5.20-kor hangzik el eloször Nagy Imre rövid,
  segélykéro rádióbeszéde, melyet többször
  megismételnek angolul, franciául, németül,
  oroszul, csehül és lengyelül is.
• 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre
  menekülnek a Nagy Imre-kormány tagjai. Mindszenty
  József az amerikai követségen kap menedékjogot.
  Bibó István a magyar kormány egyetlen, az
  országgyulés épületében tartózkodó képviseloje.
• A modern haditechnika bevetése sem hozta meg a
  kívánt eredményt Budapesten a felkelok fölvették
  a harcot. A város számos pontján alakultak ki
  valóságos ütközetek. A fegyveresek természetesen
  nem hitték, hogy legyozik a szovjeteket, de
  bíztak abban, hogy sikerül kitartaniuk addig,
  amíg a magyarországi helyzetbol olyan nemzetközi
  botrány lesz, ami visszakozásra kényszeríti a
  támadókat. És bíztak az ENSZ elsosorban
  diplomáciai, de a Szabad Európa Rádió híradásai
  alapján katonai segítségében.

42
November 4.
43
(No Transcript)