Ter

1
Területfejlesztés és turizmus II.

• Dr. Jandala Csilla

2
II. Félév1. hét

• A ruralitás értelmezése a turizmusban

3
Rurális turizmus fogalma

• Nem új fogalom a XIX. századtól használatos
  vidéki környezetbe való utazás (általában
  vonattal!)
• XX. században nagyobb létszám, bérelt vagy saját
  gépkocsi, kisvárosok és falvak
• Definíció Vidéken bonyolódó turizmus (?)

4
Ellentmondások

• Valójában nem egyszeru a meghatározás, mert
• Magát a rurális területet nehéz definiálni
• Rurális területen nem csak rurális turizmus
  létezhet
• Városi/üdülohelyi turizmus vidéken is létezhet
• Van, ahol parasztgazdaságokhoz kötodik (Ausztria,
  Németország)
• Urbanizált, rurális területek közti különbségek
  mérséklodnek

5
(folytatás)

• Rurális turizmus komplex tevékenység,
  országonként mást és mást jelent
• Alapja speciális érdeklodést kelto természeti
  környezet

6
A ruralitás vizsgálatának szempontjai

• 1. Népsuruség, település nagyság
• - általában alacsony népsuruség jellemzi, pl.
• Ausztrália/ Kanada lt1000 lakos,
• Ausztria lt5000 lakos,
• Franciaország lt 2000 lakos
• Svájc/Portugália lt 10000 lakos
• - természeti vagy megmuvelt, erdosített
  területek dominanciája

7
(folytatás)

• 2. Földhasználat
• - alacsony arányú beépítettség (10-20)
• - mezogazdasággal, erdogazdálkodással
  kapcsolatos tevékenységek dominálnak
• - tradícionális iparok fennmaradnak
• - () kevés noi munkaero, csökkeno
  foglalkoztatottság

8
(folytatás)

• 3. Tradícionális társadalmi szerkezet
• - Szociológusok szerint
• a) kisvárosi társadalmak
• b) agrár társadalmak
• c) ruralisták
• - Urbánus és rurális közösségek különbségei

9
OECD Rurális Fejlesztési Programjakritériumai

• 150 fo/km2 nél kisebb népsuruség
• Az egyes települések lakóinak száma lt 10ezer
  fonél
• Mezogazdasággal, erdogazdálkodással foglalkozó
  lakosság aránya min. 12-15
• Átlagnál magasabb munkanélküliség
• Beépítettség max. 20
• Tradícionális közösségek

10
Mi tekintheto rurális turizmusnak?

• Rurális területen jelentkezo turizmus
• A természettel való kapcsolata szoros
  funkcionálisan rurális
• Méreteiben rurális kisvállalkozások jellemzik
• Helyi családok részvételével valósul meg
  (általában nem önálló tevékenység)
• Lassú, organikus, de hosszú távon biztos fejlodés
• Személyes kontaktusok a vendéggel
• Fejlesztése egyben a rurális környezet
  fenntarthatóságát szolgálja

11
A rurális turizmus jellemzoi

• Helyi tulajdonú vállalkozások (kiegészíto
  tevékenység)
• Fejletlen infrastruktúra
• Kisméretu létesítmények
• Sok, szabadban szervezett program, tevékenység
• Részmunkaidos foglalkoztatás (dolgozók közel
  laknak)
• Nagy szezonalitás
• Kevés vendég (személyes kapcsolat)
• Lokális légkör
• Niche marketing

12
Városi/üdülohelyi turizmus jellemzoi

• Vállalkozások jelentos része nem helyi tulajdonú
  (Turizmus fo tevékenység)
• Fejlett infrastruktúra
• Közepes ill. nagy méretu létesítmények
• Kevés szabadban szervezett program, tevékenység
• Teljes munkaidos foglalkoztatás (dolgozók távol
  laknak)
• Mérsékelt szezonalitás (vagy nincs)
• Sok vendég (anonim kapcsolat)
• Kozmopolita légkör
• Szélesköru marketing tevékenység az
  értékesítésben

13
2.hét

• A rurális turizmus adottságai és lehetoségei
  Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
• (esettanulmány)

14
A megye turisztikai forgalma (2004)
Szálláshely Vendégek ( külf.) Vendégéjsz. ( külf.) Átlagos tart.
Szálloda 44.300 (27) 78.016 (30) 1,76
Kemping 19.402 (10) 30.827 (17) 1,58
Fizetovend. 3.769 (48) 20.851 (59) 5,5
Falusi száll. 2.206 (3) 10.561 (2) 4,78
Összesen 125.995 (19) 248.911 (21) 1,97
15
A megye ruralitásának igazolása

• Népesség, migráció
• - terület 5.937 km²
• - népesség 563.495 fo
• - népsuruség 95 fo/km²
• 2. Gazdasági szerkezet
• - foglalkoztatottak száma 130 ezer
• - munkanélküliségi ráta 20
• - foglalkoztatás szektoronként
  mezogazdaság 15 , feldolgozóipar 26,
  keresk. 9, szolgáltatás 18, oktatás 13, eü 9,
  közigazgatás 3

16
(folytatás)

• 3.Szociális helyzet
• - felsofokú oktatásban részt vevok 5 ezer fo
• - csecsemohalandóság 1,6
• - bunesetek 20 ezer / év (felderítettség
  aránya 40)
• 4. Környezet és fenntarthatóság
• - mezogazdaságilag muvelt ter. 66
• - erdo 18 (évi 4-os növekedés)
• - védett ter. 4
• - víztisztítás aránya 62

17
Fejlesztésre javasolt termékek

• Három termékcsoport
• Természet
• Örökség
• Vallás

18
Természet termékcsoport elemei

• Folyók Tisza, Túr, Szamos, Bodrog
• Mezok
• Mocsarak
• Árterek, ártéri erdok
• Védett növények, állatok
• Sóstó

19

20
(No Transcript)
21
Nyíregyháza Sóstó
22
(No Transcript)
23
(No Transcript)
24
(No Transcript)
25
Örökség termékcsoport elemei

• Templomok Nyírbátor, Csaroda, Tákos
• Kastélyok Tiszadob, Vaja, Tuzsér
• Malmok Túristvándi, Tarpa
• Emlékhelyek Szatmárcseke, Tiszacsécse
• Kézmuvesség hímzés, faragás
• Építészet (lakóházak, haranglábak), életmód
• Gasztronómia
• Tradícionális halászat, gazdálkodás

26
Nyírbátor
27
Nyírbátor
28
Nyírbátor
29
Nyírbátor
30
Csaroda
31
Tákos
32
Tákos
33
Tiszadob
34
Tiszadob
35
Túristvándi
36
Tarpa
37
(No Transcript)
38
Szatmárcseke
39
(No Transcript)
40

41
Tiszacsécse
42
(No Transcript)
43
Lekvárium (Penyige)
44
Vallás termékcsoport elemei

• Máriapócs, a görög-katolikus vallás európai
  központja

45

46

47
6. hét

• Világörökség helyszínek turisztikai hasznosítása
  I.

48
Elozmény Abu Simbel, Philae, 1959

49
Világörökség Egyezmény (World Heritage
Convention)

• UNESCO, 1972 Egyezmény a világ kulturális és
  természeti örökségének megóvására
• Célja jogi, adminisztratív, pénzügyi keret
  biztosítása, együttmuködok ösztönzése
• Napjainkban 180 tagország (Mo. 1985-tol)
• Kapcsolódó témák pl. világörökségek listája,
  alap, védelem, logo

50
1.Világörökségek listája

• Különleges, univerzális értékek számbavétele
  pályáztatással
• Ma 812 helyszín (137 államban)
• Veszélyeztetett világörökség helyszínek
  (fegyveres konfliktus, tuzvész, vulkánkitörés,
  földcsuszamlás, belvíz, tulajdonos-váltás,
  túlzott urbanizáció, spontán turizmus-fejlodés)

51
2.Világörökség Alap

• Tagországok befizetéseibol magánadományokból
  képzodik (kb. 2 millió euro/év)
• Felhasználása gyorssegélyként (veszélyeztetett
  helyszínek, szaktanácsadás, képzett munkaero,
  tréningek)
• Esetenként hosszú távú kölcsön is nyújtható!

52
3. Nemzeti és nemzetközi védelem

• Elsodleges felelosség tagországoké
• Mit kell biztosítaniuk?
• - politika
• - módszer
• - kutatások, mérések
• - tréningek

53
4. Világörökség Bizottság

• A tagországok közül 2-2 évre választják (21 tag)
• Feladataik
• - Pályázatok elbírálása
• - Különösen veszélyeztetett helyszínek
  listájának összeállítása
• - A Világörökség státuszt elvesztettek
  listájának közzététele
• - Világörökség Alap kezelése
• - Információ nyújtás

54
5. Világörökség Központ

• Létrehozása 1992
• A még nem csatlakozott országok ösztönzése
• A tagországok inspirálása újabb pályázatokra
• Közremuködés a tagországok tréning-programjaiban
• Gyors reagálás fegyveres konfliktus, természeti
  katasztrófa esetén
• Az UNESCO kulturális és természeti örökségekkel
  kapcsolatos tevékenységének promóciója

55
6. Világörökség logo

56
7.Világörökség kategóriák

• Kulturális (628)
• Természeti (161)
• Vegyes (23)

57
7.1. Kulturális örökségek

• Muemlékek építészeti, monumentális festészeti,
  szobrászati muvek, régészeti elemek
• Épületegyüttesek
• Helyszínek ember, vagy az ember és természet
  közös alkotása
• Megfeleljenek a hitelesség kritériumának!

58
7.1.1. Kultúrtájak

• Történeti tájak, melyeket az ember a természettel
  közösen hozott létre
• - tudatosan tervezett és kialakított épületek
  parkokkal
• - fejlodési folyamatot tükröznek jelenlegi
  formájuk a természethez való reagálás révén
  alakult ki
• - társult értéket hordozók (asszociatív) pl.
  vallási, muvészeti, kulturális jelenségek és a
  természet viszonya

59
7.2. Természeti örökségek

• Esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli
  képzodmények
• Tudomány vagy a megorzés szempontjából rendkívüli
  képzodmények, kihalástól fenyegetett növény- és
  állatvilág lakóhelyéül szolgáló pontosan
  körülhatárolható területek
• Természeti tájak
• Megfeleljenek az integritás kritériumának!

60
7.3 Vegyes kategória

• Kulturális és természeti javak gazdag keveréke,
  együttese pl. Taishan-hegység (Kína)
• - osmaradványok, geológiai lelohely
• - gyógynövények (462 fajta)
• - számos 100 évnél idosebb fa
• - szentélyek (22 templom, 97 romterület, 819
  sírhely) buddhista, taoista kultuszhelyek

61
Magyar világörökség helyszínek/1.
Helyszín Felvétel éve /Örökség-fajta
Budapest Duna-parti látképe, a BudaiVárnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete 1987 és 2002 / Kulturális
Hollóko ófalu és táji környezete 1987 / Kulturális
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 / Természeti
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Foapátság és közvetlen természeti környezete 1996 / Kulturális
62
Magyar világörökség helyszínek/2.
Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta 1997 / Kulturális (kultúrtáj)
Pécsi ókeresztény sírkamrák 2000 / Kulturális
Ferto / Neusiedlersee kultúrtáj 2001/ Kulturális (kultúrtáj)
A tokaji történelmi borvidék 2002/ Kulturális (kultúrtáj)
63
Világörökség és turizmus

• Vonzero a turizmus számára
• Turizmus /- hatásai
• Fejlesztés a Világörökség Egyezménnyel
  összhangban lehetséges (megfelelo menedzsment,
  optimális infrastruktúra, stb.)

64
Felvétel a Világörökségi Listára

• Javaslat benyújtása a Nemzeti Bizottsághoz
• Várományosi listára vétel
• Kormányeloterjesztés a Világörökség Bizottság
  számára
• Ellenorzés, véleményezés (tanácsadó
  szervezetekkel)
• Döntés
• Évente hány javaslatról lehet dönteni?

65
A világ 7 új csodája - New 7 Wonders

• Világméretu szavazás 2000-tol (Bernard Weber,
  Svájc)
• 21 csoda kiválasztása 77-bol 2005-ben
• Kínai Nagy Fal
• Magyar helyszín Parlament 33. volt
• Szavazás 2007.07.07-ig

66
Versenyben lévo 21 csoda

• 1. Gízai piramisok 13. Timboktu
• 2. Stonehenge 14. Krisztus szobor
• 3. Colosseum 15. Húsvét szigetek
• 4. Akropolisz 16. Machu Pichu
• 5. Hagia Sophia 17. Chichen Itza
• 6. Nagy Fal 18. Szabadság szobor
• 7. Kijomizu templom 19. Neuschwanstein-i
  kastély
• 8. Kreml 20. Alhambra
• 9. Petra 21. Eiffel torony
• 10.Tádzs Mahal
• 11. Angkor Vat
• 12. Sydney-i Operaház
• Kimaradt pl. Golden Gate híd, Sagrada Familia,
  Písa-i ferdetorony, Tibeti Potala palota!

67
7. hét

• Világörökség helyszínek turisztikai hasznosítása
  II.

68
7.1.Budapest Duna-parti látképe és az Andrássy út
környezete

69

70

71
7.2. Hollóko ófalu
72

73
7.3. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák- karszt
barlangjai

74
7.4. Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Foapátság
75

76
7.5. Hortobágyi Nemzeti Park
77

78
7.6. Pécsi ókeresztény sírkamrák
79

80
7.7.Ferto/ Neusiedlersee kultúrtáj
81

82

83
7.8. A tokaji történelmi borvidék
84

85
7.9. A magyar várományosi listán szereplo
helyszínek

• Tarnóc osélohely
• A Komárom / Komarnoi erodrendszer
• "Dunakanyar kultúrtáj" (munkacím)
• A Rózsadombi termál karszt területe
• Lechner Ödön és kortársai, a magyar szecesszió
• A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence
  tanúhegyei és a Hévízi tó
• A római limes magyarországi szakasza
• Mezohegyesi Állami Ménesbirtok
• Tájház hálózat Magyarországon
• Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai

86
7.10. A világörökség helyszínek turisztikai
hasznosításának feltételei

• Állami feladatok
• Turizmus szakma feladatai (szakmai szövetségek,
  vállalkozók)
• A fogadóterület kezelojének és lakosságának
  feladatai
• A látogatók (turisták) feladatai

87

• Állami feladatok
• Értékek fenntartása, védelme
• Teherbíró-képesség vizsgálat
• Infrastruktúra biztosítása
• Figyelemfelkeltés, tájékoztatás
• Oktatás, nevelés támogatása

88

• Turizmus szakma feladatai (szakmai szövetségek,
  vállalkozók)
• Hosszú távú gondolkodás
• Részvétel az értékek fenntartásában
• Fenntartható és teherbíró-képességnek megfelelo
  turizmus fejlesztés
• Keresleti tendenciákkal összefüggo komplex
  termékfejlesztés
• Helyi lakosság bevonása a fejlesztésbe

89

• A fogadóterület kezelojének és lakosságának
  feladatai
• Speciális menedzsment eszközök alkalmazása
• Folyamatos kontroll
• Részvétel a fejlesztésekben
• Oktatási programokban való részvétel
• Autentikus és a turisztikai termékkel harmonizáló
  kiegészíto szolgáltatások nyújtása

90

• A látogatók (turisták) feladatai
• Helyi szokások és a helyi közösség életmódjának
  tiszteletben tartása
• Elozetes ismeretgyujtés, tájékozódás
• Megfelelo viselkedés

91
7.11. A lehetséges hasznosítás formái és
problémái

• Elsodleges, másodlagos vagy kiegészíto vonzero
• Különleges kínálatban való megjelenés pl.
  incentive, vallási, zarándok, kulturális,
  rendezvény
• Megközelíthetoség (fo áramlások, infrastruktúra)
• Van-e látható jele????

92
Magyarország 7 csodája szavazás
Budapesti Sportaréna Jáki templom
Csarodai református templom Komáromi Monostori erod
Dohány utcai zsinagóga Lánchíd
Egri érseki pincerendszer Mátyás templom, Halászbástya
Esztergomi Bazilika Paksi templom
Fertodi Eszterházy kastély Pannonhalmi Apátság
Gresham palota Parlament
Hollókoi ófalu Pasaréti tér együttese
Hortobágyi Kilenclyukú híd Szegedi Dóm tér együttese
ING székház Visegrádi Királyi palota
Iparmuvészeti Múzeum
93
A magyar építészet 7 csodája

1. Parlament (6781)
2. Szegedi Dóm tér együttese (5235)
3. Mátyás templom a Halászbástyával (3646)
4. Egri érseki pincerendszer (3599)
5. Pannonhalmi Apátság (3392)
6. Esztergomi Bazilika (3110)
7. Lánchíd (2898)