A karnev

1
A karneváli ünneplés
2
Az ünnep ésszerutlen, orgiasztikus jellegu

• - Az ünnep az aranykor megteremtése, kilépés a
  profán világból, a lét metafizikai kereteinek
  megtapasztalása. Ezért boség, pazarlás jellemzi.
• Példák
• az osegyházban a vasárnapi böjtölés bun volt
• a vietnámi brú törzsnél a gyógyításkor is
  lakomáznak (Vargyas Gábor)
• Márai Sándor Az ünnepekrol. In Füves könyv.
  1943. 79-80.

- Az ünnep ésszerutlen nincs evilági
vonatkozása. Az ünnep rítusai nem instrumentális
jelleguek a szent rituális cselekvésnek nincs
közvetlen hatása a külvilágra (pl. a rituális
étkezés elsosorban szent rítus, és csak
másodsorban táplálkozás)
3
Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj
egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad
vizes kefével. Tisztálkodj belülrol és kívülrol.
Felejts el mindent, ami a hétköznapok szertartása
és feladta. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják
piros betukkel. ... Az ünnep a különbözés. Az
ünnep a mély és varázslatos rendhagyás. Az ünnep
legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal
nok, válogatott étkek, vérpezsdíto és feledkezést
nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne
valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a
megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen
benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet
rangja, felsobb értelme. Készülj fel reá testben
és lélekben. (Márai Sándor)
4
Az ünnep szemben áll a hétköznapokkal

• Az ünnep az igazi, autentikus ido.
• az idot az ünnepek tagolják a paraszti
  kultúrában
• az idot számon tartani az értelmiség feladata
  (pap, deákok)
• a gazdálkodás fo eseményeit az ünnepi ido
  tagolja (pl. pásztorfogadás)
• az emberélet eseményeit az ünnepi idohöz
  igazítják

• Az oralitásban van mindennapi és ünnepi
  kommunikáció kulturális kétidejuség létezik, de
  ez a ketto összetartozik. Igazából csak az ünnep
  rendje létezik, az ad értelmet a hétköznapoknak.
  A legprofánabb cselekvés is szertartásos, ünnepi,
  számot tart a maradandóságra. (vö. Platón
  Törvények, 653.)

• A hétköznapot is beragyogja az ünnep fénye,
  megszentelodik.
• A kereszténységben maga a történelmi ido is
  belépett a szent idobe Az Ige testté lett!
• Az ember munkáját a bunbeesés óta fáradság és
  veríték kíséri. Nem a munka a büntetésünk tehát,
  csupán a munka terhe és verítéke. A munka isteni
  eredete és természete azóta sem módosult, csupán
  elnehezedett a munkánk, ahogy értelmünk és
  természetünk elnehezedett. (Pilinszky János)
• Mert aki nem tudná, a Jóisten a világon a
  legmagasabb rendu munkát végzi, vagyis
  szolomuves. (Hamvas Béla)

5
A karneváli ünneplés
A karneváli világkép fo elemei

• jelen központúság öröm, fogyasztás (étel, ital,
  szexualitás, tánc, zene) ? a profán ünnep
  anomália?
• visszatérés a kezdet elotti oskáoszhoz
  zurzavar, elveszett formák (pl. szavak inváziója,
  maszk, metamorfózis, társadalmi szerepváltások,
  nemi státus bizonytalansága stb.)
• eszmei értékhiány (illetve az én, a jelen
  apoteózisa)
• a Szent érvénytelenítése (kiforgatott liturgia,
  obszcenitás, a démoni erok elszabadulása stb.)
• egyetemes jelleg a határok eltunése (tér, ido,
  szereplok stb.)

6
Id. Pieter Bruegel A karnevál és a böjt
párviadala. 1559.
7
(No Transcript)
8
(No Transcript)
9
(No Transcript)
10
A boldogságval ma ësszevigyültünk teljesën.
11
A mai kor karneváli világképe az állandó ünnep

• Az értékrend középpontjában az én áll az
  ünneplés az egyén ünnepe.

Ha a gótikus korszak volt a feudális korszak
szimbolikus építménye, az ipari korszaké meg a
gyár, akkora mai idok megkülönbözteto struktúrája
... a szórakozópark, s talán még inkább a
fogyasztás karneválja a bevásárlóközpont.
(Hankiss Elemér, 2006. 171.)

• A bevásárlóközpont a Sátán ünnepe
• a profán világ ellenlábasa a mennyei Jeruzsálem
• boség, tisztaság, béke, otthonosság, örök tavasz
  ? a megállt ido
• a legyozött halál az örök visszatérés forgataga
• az örök farsang víziója, a fogyasztás
  egyetemessé válása
• a titok, a varázslat vonzó, barátságos, nem
  fenyegeto (pl. maszk)
• Miben áll a démoni jellege? 1. a szenvedés, a
  halál, a bun letagadása ? megváltás (Isten) nem
  szükséges 2. a személyiség megsemmisítése,
  szétszórása

12
Összefoglalás helyett A betu öl, a lélek pedig
éltet. (2Kor 3,6) A betu által halnak meg azok,
akik csak a szavakat akarják megismerni, hogy így
bölcsebbnek tunjenek fel másoknál. A betu
megöli azokat a szerzeteseket, akik a Szentírás
szellemét nem akarják követni, akik csak arra
törekszenek, hogy minél több szót ismerjenek, és
azokat mások számára értelmezzék. (Szent Ferenc
Intelmek)
13
Hivatkozott könyvészet DIÓSI Dávid 2012 Egyház
és posztmodern. Korunk vallásossága és
esztétizáló hajlama. Budapest-Kolozsvár, Szent
István Társulat-Verbum ELIADE, Mircea 1997 Képek
és jelképek. Budapest, 1997. (Eredeti Images et
symboles. Essais sur le symbolisme
magico-religieux. Paris, Gallimard,
1952.) FLUSSER, Vilém 2004 Ünnepelni. In Uo A
technikai képek mindensége felé. Budapest HANKISS
Elemér 2006 Félelmek és szimbólumok. Egy
civilizációelmélet vázlata. Budapest, Osiris
Kiadó KERÉNYI Károly 1984 Az ünnep lényege. In
Halhatatlanság és Apollón-vallás. Budapest,
333369. KESZEG Vilmos 2004 Az ünneplo Torda. Az
ünneplés alkalmai és terei egy kisvárosban. In
Pócs Éva (szerk.) Rítus és ünnep az
ezredfordulón. Budapest. LHarmattan Kiadó,
21-42. KESZEG Vilmos-POZSONY Ferenc-TÖTSZEGI
Tekla (szerk.) 2009 A fiatalok vasárnapja
Európában. Kolozsvár, BBTE - Magyar Néprajz és
Antropológia Tanszék-Kriza János Néprajzi Társaság
14
KUNT Erno 2003 Emlékezet és felejtés, avagy a
halál három kalapja. In Uo Az antropológia
keresése. Válogatott tanulmányok. Budapest,
LHarmattan-MTA Néprajzi Kutatóintézet,
163-177. MARÓT Károly 1940 Rítus és ünnep.
Ethnographia LI. 143187. MOHAY Tamás 2008
Töredékek az ünneprol. In Uo Töredékek az
ünneprol. Budapest, Nap Kiadó, 5-18. NYÍRI Tamás
1975 Homo Festivus. In Szennay András (szerk.)
Régi és új a liturgia világából. Budapest, Szent
István Társulat, 138152. PÓCS Éva (szerk.) 2004
Rítus és ünnep az ezredfordulón. Budapest,
LHarmattan TOMKA Miklós 2001 Hagyományos
(vallási) értékek a modern társadalomban.
Educatio 3. 419-433. VEREBÉLYI Kincso 2010
Hogyan értelmezhetok a rítusok? In Barna
Gábor-Gyöngyössy Orsolya (szerk.) Rítus és
ünnep. Rite and Feast. Szeged, Néprajzi és
Kulturális Antropológiai Tanszék (Szegedi Vallási
Néprajzi Könyvtár 25.), 15-29.