Etika I.

1
Etika I.

• BevezetoAz archaikus világ erkölcsi fejlodésérol

2
Etika bevezetoAz etika fogalma és tárgya

• Filozófiai jellegu társadalomtudomány vagy
  egyszeruen erkölcstan
• filozófia jellegu, mivel a filozófián belül
  alakult ki
• filozófusok muvelték-
• az etika FOGALMAINAK, KATEGÓRIÁINAK NAGY RÉSZÉT A
  FILOZÓFIÁTÓL KÖLCSÖNÖZTE
• ILYEN ÉRTELEMBEN BESZÉLÜNK AZ ETIKÁRÓL, MINT
  ERKÖLCSFILOZÓFIA, MINT GYAKORLATI FILOZÓFIA

3

• Elnevezésének eredete
• Ethosz - görög szóból származik az elnevezés,
  amely szokást jelent, olyan magatartásformák
  halmaza, amely megegyezik a helyes
  magatartásformákkal egy közösségen belül
• normákat is jelent, amelyek az emberi együttélést
  szabályozzák
• (éthosz- szokott hely,ami hozzám tartozik)
• Mikortól beszélünk önálló tudományról

4

• Elsoként a görögöknél kezd önálló tudományként
  megjelenni.
• Arisztotelész az etika igazi megalkotója.
• Már önálló filozófiai muveket is írt az etika
  tárgyához. Nikomakhoszi etika, Eudémoszi etika
• Mi lehet az erkölcstan tárgya?
• Komplex társadalmi jelenségek (pl. erkölcsi
  kategóriák lényege, kialakulása)

5

• Az etikát és az erkölcsöt a mindennapi életben
  váltófogalomként használjuk.
• Ezt tesszük, amikor egy-egy cselekedetet
  minosítünk, pl. erkölcstelen vagy etikátlan
  cselekedetként.
• A két terület azonban nem fedi egymást, sot a
  ketto között jelentos különbség van.
• Az erkölcs TÁRSADALMI JELENSÉG
• Az etika TUDOMÁNY

6

• Az etika, mint specifikus erkölcsi tudat is
  meghatározást nyert, ezért az erkölcs
  váltófogalmaként szokás használni
• Az erkölcsi tudat e tudomány tárgyát képezi, ha
  keressük, definiáljuk ennek a jellegét csak,
  akkor beszélünk etikáról, mint tudományról.

7

• Az etika is kapcsolódik számos tudományhoz,
• ezen kapcsolódások ténylegesen szükségszeruek,
  mivel az etika ténylegesen önmagában nem
  fejlodne.
• A továbbiakban az eritka segédtudományait
  térképezzük fel

8
1. Filozófia

• az etika a filozófián belül alakult ki, ennek
  eredménye pedig, hogy bár külön vált tole,
  ténylegesen mégsem különült el a filozófiától, a
  kapcsolat még mindig nagyon szoros
• a filozófia mindig is megtartotta magának az
  etika tárgyát
• Kérdései
• Evilági-e vagy sem az erkölcs?
• Mi az erkölcs forrása?
• Az ilyen jellegu kérdések csak filozófiai síkon
  fogalmazhatók és kutathatók.

9

• Az etika számtalan filozófiai problémát,
  kategóriát kölcsönöz a filozófiától
• a semmilyen felelosség elemélete,
• az erkölcsi szabadság problémája,
• determinizmus és szabadság problémája,
• az értékek definiálásának nehézségei, mi a jó, mi
  a szép, a rút, a rossz,
• mi a felelosség, mi a kötelesség.
• Ebbol is látszik, hogy a etika átveszi a
  filozófia szerepét, módszerét, kategóriáit.

10
2. Történelem tudományai

• Ez is része az etikának, sot nagyon is hat rá
• Kérdések
• Milyen volt az egyes népek erkölcse? Miként éltek
  és gondolkodtak?
• A kapott válaszokat össze is kell hasonlítani,
  nem csak a népek között, hanem a gazdasággal,
  kultúrával is.

11

• Az etika nem értelmezhet olyan alapkategóriákat,
  mint a bun, a jó, a remény, a boldogság, ha nem
  ismeri, hogy az egyes korok népei mit tartottak
  jónak, milyen esetben mondták ki az ilyen
  ítéleteket és miként reagáltak ezekre a
  jelenségekre.
• Csak a történetiség talaján tudunk választ adni
  olyan kérdésekre, mint
• van-e változás az erkölcsökben,
• lehet-e erkölcsi hatásról beszélni úgy, mint a
  technikai fejlodés esetében,
• tartalmaz-e az erkölcs maradandó, örök emberi
  jellemzoket,
• mi a relatív vagy specifikus az erkölcsben

12
3. Pszichológia

• a legközelebb áll az etika tudományához
• közös mindkettonek központi témája az ember
• történeti szempontból is közös az eredetük,
  hosszan megfigyelheto bizonyos összefonódás,
  együttmuködés a két tudomány között
• a pszichológia erosen hozzájárul ahhoz, hogy az
  etika megalkossa a saját emberképét

13

• az etika a pszichológia segítségével megérti az
  ember tevékenységek motivációit, amelyek az
  emberi tevékenységet mozgatják
• Kérdés
• Nevelheto-e az ember erkölcsileg?
• az erkölcsi tulajdonságok elemzése csak a
  pszichikai törvények figyelembe vétele révén
  lehetséges

14
4. Pedagógia

• Hasonlóan kapcsolódik a az etikához, mint a
  pszichológia
• Központi kérdése
• az ember formálhatósága, konkrét tulajdonságokra,
  készségekre való nevelése, ez pedig az etikának
  is célja és feladata
• A modern etika, csak a modern pedagógia
  eredményeinek a felhasználásával lehetséges
• A pedagógia valójában alkalmazott etika
• a legszorosabb kapcsolat tehát itt áll fenn

15
5. Etológia és humánetológia- általános
viselkedés elmélet

• az etológia - az erkölcs biológiai elozményeinek
  területével foglakozik
• állatok csoportos magatartásformáinak a
  viselkedését vizsgálja
• a humánetológia ennél lényegesen tovább megy, az
  emberi magatartás mikéntjét, vázlatos formáit,
  konkrét megnyilvánulásait is bemutatja.
• Az etika rengeteg adatot dolgoz fel e területrol.

16
6. Szociológia

• az etológia átvezet a szociológiához, már az
  elobbit is lehet szociológiaként értelmezni
• Erkölcs-szociológia a szociológia is viselkedés
  elemélet
• Etikai kutatás a modern korban szociológia nélkül
  lehetetlen, nélkülözhetetlenek a szociológiai
  módszerek és a konkrét szociológiai felmérések
  adatai, tényei, eredményei

17
7. Néprajz

• Olyan társadalmi magatartásbeli tényeket tár fel,
  amelyek egy kor vagy konkrét társadalmi csoport
  erkölcsösségének megértéséhez fontos adatait
  képezik, így gazdagítja az etikát.
• Érthetové teszi egy meghatározott erkölcs
  összetevoinek a megértését pl. körülmetélés
• A néprajz a társadalom egészének erkölcsével nem
  tud foglalkozni, csak adott csoportok képével
  foleg a népmuvészetre koncentrálva

18
8. Közgazdaságtudományok

• a társadalmat és jelenségeit gazdasági alapokból
  kiindulva lehet megérteni
• hiszen a társadalom létének minden szférája
  szorosan kapcsolódik a gazdasághoz, így az
  erkölcsre is hatással van
• a cselekvés motivációi között elsosorban
  gazdasági érdekek nyilvánulnak meg

19

• De a gazdasági szféra maga is számos specifikus
  erkölcsi kérdést vet fel
• Piac-erkölcs, munka erkölcs, de ezek a kérdések a
  szaketikákhoz kötodnek
• a gazdaság optimális muködése is elképzelhetetlen
  erkölcsi motivációk nélkül
• nem mindegy, hogy a piacon vad konkurencia
  becsapás, vagy tisztes haszon és a szükségletek
  kielégítésére történo igény jelenik meg
• társadalmi gazdálkodás elképzelhetetlen az
  erkölcsi motivációk nélkül
• az etika feladata , hogy keresse ezen motiváló
  eroket és fenn is tartsa azokat

20
9. Jogtudomány

• A jog a társadalmi szabályozás mechanizmus
• Milyenek legyenek a szabályok?
• Ezek az etika és a jog fontos kérdései
• Szabadság, felelosség, felelosségre vonás, bun,
  bunhodés, büntetés
• A modern joggal szemben általános elvárás, hogy
  etikailag megalapozott legyen, ne ütközzön
  erkölcsi elvekbe

21
10. Vallástudományok

• Sajátos és bonyolult kapcsolat, gyakran
  összefonódnak- az etikák egy része vallás etika
• Az önálló etika, csak a görögöknél jelenik meg.
• A kereszténység is vallásetika, de számos más is

22

• Az etika mint tudomány, tehát sajátos és
  specifikus kapcsolatban áll segédtudományaival,
  de közben autonómiára törekszik, mindeközben
  leválnak róla az ágazati etikák.
• A vallás olykor hátrányosan hatott eme autonóm
  igényre.
• Az etika tudománya más tudományokra is rászorul
  logika, esztétika, politika, csak a
  legfontosabbakat érintettük.

23
Filozófiai etika története

• Az filozófiai etika tudományának történeti
  bemutatására vállalkozunk
• Korszakai a történeti korszakokkal megegyezik
• Ókor, középkor, újkor, modern kor
• Ebben a félévben az ókorban népszeru filozófiai
  etikai irányzatokkal foglalkozunk

24
Az ókori görögség történelmének szakaszai

• 1. A görög oskor (i. e. 2. évezred végétol az i.
  e. 7.sz) Erre a korra esik a görög törzsek
  vándorlásainak lezáródása, végleges
  elrendezodése.
• Az archaikus kor (i. e. 7-6. sz)A
  rabszolgatartó társadalom teljesen kialakul. Az
  árutermelés és a pénzgazdálkodás fejlodése a
  vagyoni egyenlotlenséget tovább fokozza. A
  földbirtokok elaprózódása, a hajózás és a
  kereskedelem fejlodése nyomán fokozottan megindul
  a gyarmatvárosok alapítása. Az arisztokrata
  uralom foként a dór városokban marad fenn, ezek
  leghatalmasabbja Spárta. A demokratikus fejlodés
  erossége, Görögország másik élre töro városa,
  Athén.

25

• 3. A virágkor vagy klasszikus kor (i. e. 5.
  század és a 4. század elso kétharmada)Periklész
  vezetése alatt Athén marad a politikai,
  gazdasági, egyben a kulturális vezeto szerep a
  görögségen belül. A demokratikus Athén és az
  arisztokratikus Spárta között az ellentétek a 30
  éves peloponészoszi háborúhoz vezettek, amely
  háborúban szinte az egész görögség részt vett.
• A háború Athén vereségével, s megszállásával
  végzodött. A további háborúskodásban meggyengült
  városokat, köztük Athént is, a 4. század
  közepétol megerosödo Makedónia katonai hatalma
  Philipposz király vezetése alatt meghódolásra
  kényszeríti.
• 4. Késovirágzás vagy hellenisztikus kor

26
Az etika története az ókorban

• Görög hagyományok
• 1. oskor harci erény
• 2. archaikus kor harci erény a társas
  együttélés szabályainak eredének kérdése
• 3. Klasszikus kor a jó ember, mint központi
  kérdés Szókratész, Platón, Arisztotelész
• 4. Hellelnizmus epikureizmus és a sztoikus etika
• Késo antikvitás a kereszténység, mint morális
  forradalom

27
1. Oskor Harci erény népvándorlás ---------- ------
2. Archaikus kor - Harci erény - Szokások eredetének kérdése Krétai és mükénéi civilizáció Agamamnón Homérosz Hésziodosz Türtáiosz Pindarosz Preszókratikusok Thálész, Hérakleutosz - Szofisták Prótagorász
3. Klasszikus kor A jó fogalmának tisztázása Az erkölcsi kiválóság erény Periklész peloponészoszi háború Demokrácia Spárta Szophoklész Aiszkülosz Euripidész Szókratész Platón Arisztotelész Hérodotosz
4. Hellénizmus -etikai iskolák -az erkölcsi boldogság eszközei Görögség hanyatlása Philipposz Nagy Sándor Lukiánosz Kallimakhosz Longosz (regény) Zénón Khrüszipposz Epikúrosz Cicero
28

• Az antikvitás erkölcs-fejlodése ívet ír le
• Egyik végletbol érkezve a másikba
• A fizikai potenciáltól a tisztán csak szellemiig
• A harci erénytol a filozófus jellemig
• Homérosztól Platónig
• Egyensúlyt majd Arisztotelész fog teremteni

29
A harci erény
30

• A harci erény a puszta fizikai és anyagi kondíció
  függvénye volt
• A közösség legerényesebb tagja, a harcban
  legsikeresebb
• - a zsákmányszerzo életmód
• Mükéné felemelkedésének titka

31
(No Transcript)
32
Eloképek az ember - a mitológia, költészet és
történetírás keretei között

• Haragot, istenno, zengj Péleidész Akhilleuszét,
• Vészest, mely sokezer kínt szerzett minden
  akhájnak,
• Mert sok hosnek eros szívét Hádészra vetette,
• Míg oket magukat zsákmányul a dögmadaraknak
• És a kutyáknak odadobta.
• Íliász, A, 1-5, (Devecseri G. ford.)

33
(No Transcript)
34
Athéné kultusza
35
Thészeusz Athén alapítója

• K.e. 550 körül feketealakos váza

K.e. 480.
36
(No Transcript)
37

• Türtaiosz (i. e. 675-688) spártai költo
• Szép a halál, ha az elso sorban harcol a férfi
• bátran, s ott esik el védve hazája rögét.

38
Türtaiosz

• Nem fuzném verse a férfit, szóba se hoznám,
• jól birkózni ha tud, vagy fut a versenyeken
• nem, ha a Küklópszok nagysága, hatalma övé is,
• ..
• sem, ha királyibb lenne a Tantalosz-ági
  Pelopsznál,
• .
• S lenne övé minden hírnév, - ha a harci erény
  nem
• Mert nem lesz soha hos férfi a háborúban
• Az, ki a véres ölésre tekintve leejti a karját,
• Ellenségre közel törve lecsapni remeg.
• Minden erénynél több ez, a legméltóbb jutalomra
• Legszebb pályafutás ifjak elott ez a cél.
• (Kerényi Grácia ford.)

39
Leonidasz
40
Spárta

• Xenophón, A lakedaimóniak állama (részlet a 9.
  fejezetbol, Németh, Gy. fordítása.)
• 9. Lükurgosznak az az intézkedése is csodálatra
  méltó, hogy elérte, államában mindenki
  szívesebben választja szép halált, mint a
  becstelen életet. És ha megfigyeljük , kevesebben
  esnek el soraikból, mint azok közül, akik
  félelmüktol uzve a megfutamodást választják. A
  hosszú élet igazából sokkal inkább a bátorság,
  semmint a gyávaság gyümölcse, a bátorság ugyanis
  egyszerubb, örömtelibb, célravezetobb és erosebb.
  Nyilvánvaló, hogy a bátorság inkább meghozza a
  dicsoséget, mint bármi más, és mindenki a kiváló
  férfiak dicsoségét keresi...

41

• Más államokban, ha valaki gyáván viselkedett,
  csak azzal sújtják, hogy gyávának nevezik,
  különben ugyanarra a piacra jár, mint a bátor,
  mellette foglal helyet, ugyanabba a
  tornacsarnokba jár ha, akar. De Lakedaimónban
  mindenki szégyellene együtt étkezni, vagy a
  tornacsarnokban megmérkozni egy gyávával. Az
  ilyen embert gyakran kihagyják a csapatból. Az
  utcán ki kell térnie a szembejövok elol, a helyét
  az ifjabbaknak is át kell adnia a gyulésben, a
  családjához tartozó lányokat nem lehet férjhez
  adni, otthonában kell nevelnie oket, mert nekik
  kell megbunhodniük az o férfiatlan viselkedése
  miatt. Nem tehet úgy, mintha nem lenne
  szégyellnivalója, és turni kell a derekabbak
  ütlegeit. Egyáltalán nem találom megleponek,
  ismervén a gyávákat sújtó megvetés ilyesféle
  megnyilvánulásait, ha Spártában inkább a halált
  választják, mint az ilyen megvetett és
  szégyenletes életet.

42
A filozófia megjelenése

• Fordulat, az erény (areté), vagyis a racionális
  képességek filozófiája

43
Az antik filozófia fobb korszakai

• 1. Szókratész elotti filozófusok
• 1.1. perszókratikusok
• 1.2. Szofisták
• 2. Klasszikus görög filozófusok
• Szókratész, Platón, Arisztotelész
• 3. Hellénisztikus filozófusok
• Sztoikusok, szketikusok, epikureisták
• - Akadémia és a Lükeion

44
Preszokratikus filozófusok
Xenophanész Parmenidész Zénón
Anaxagórasz
Démokritosz
Hérakleitosz
Anaximenész
Anaximandrosz
Thalész
Püthagorasz
Empedoklész
45
Filozófiai iskolák

• A)Milétoszi iskola
• Thalész (K.e. 640-545)
• Anaximandrosz (K.e. 609-549)
• Anaximenész (K.e. 585-527)
• B) Püthagorasz (K.e 582-497)
• Püthagoreusok köre
• C) Eleaiak
• Kolophóni Xenophánész (K.e. 580-485)
• Eleai Parmenidész (K.e. 540-501)
• Eleai Zénón (K.e. 495-430)
• D) Az 5. századi filozófusok
• Epheszoszi Hérakleitosz (K.e.544-480)
• Akragaszi Empedoklész (K.e.483-423)
• Abderai Démokritosz (K.e.482-370)
• Klazomaenai Anaxagórász (K.e.496-427)

46
A püthagoreus hagyomány

• Akuzmatikusok gnómák
• Matematikusok
• Gnóma erkölcsi tanítás, rövid velos mondatba
  tömörítve
• Pindarosz költeményeiben is elofordul
• Kardalokban a drámákban

47
Püthagóreus gnómák

• Vegetarianizmushoz és a lélekvándorlás tanához
  kapcsolódnak
• Többnyire az életmód vonatkozásban fogalmazódnak
  meg
• Szümbola jelszavak, jelképek gyujteménye
• Az elso gyujtemények nagyon koraiak K. e. 4. sz.

48
Tiltó szabályok

• - tiltások babevés tiltása
• - az asztalról leesett ételt nem szabad megenni
  (mértékletesség)
• - az áldozati hal érintésének a tilalma, mert már
  az istené
• Valószínuleg a tiltások értelmét nem kutatták,
  kérdezés nélkül betartották

49
Három fo csoport

• Az összes akuzma (szümbolon) bölcs mondás
• 1. mi az
• 2. mi a leginkább az
• 3. mit kell és mit nem szabad megtennünk
• 1. Mi a Boldogok szigete? A Nap és Hold.
• 2. Mi a legigazságosabb? Áldozni
• Mi a legbölcsebb? A szám
• 3. az erkölcsi tiltások közmondásszeru gnómák

50
Közmondásszeru gnómák- nem szó szerint kell
értelmeznünk oket

• ne lépj át ingán ne légy kapzsi
• ne piszkáld torrel a tüzet ne ingereld az
  ingerültet
• ne tépd le a koszorút ne sértsd meg a város
  törvényeit
• ne egyél szívet ne szomorítsd magad bánattal
• ne ülj a napi adag gabonádon ne légy tétlen
• ne nézz hátra távozáskor ne ragaszkodj az
  élethez, ha haldokolsz

51

• A vallásos kultikus elemekkel való keveredés
• Állítólag Püthagórász a delphoi jósdától kapta
  etikai az etikai maximákat
• Milyen érdekbol kell betartani a szabályokat?
• Miért szükséges etikailag minoségi életet élni a
  püthagoreusok szerint?

52
Lélekvándorlás tana

• A lélek sorsa
• Azok a holtak, akik törvény nélkül való
  gondolkodásúak voltak, büntetésüket egyenesen itt
  fizetik meg ám azokat a bunöket , amelyeket
  Zeusznak ebben a birodalmában követtek el, a föld
  alatt ítéli meg valaki, aki gyulöletes
  szükségszeruséggel mond ítéletet. Ajók, akikre
  mindig süt a Nap kevésbé fáradságos életet
  nyernek, nem forgatják fel a földet könny
  nélküli életet folytatnak, míg a többiek olyan
  fáradságos kínt hordoznak, amelyre rápillantani
  sem lehet. Azok pedig , akik bármely világban
  való tartózkodásuk során is háromszoros
  bátorsággal távol tartották lelküket a
  jogtalanság minden muvétol végigmennek Zeusz
  útján Kronosz tornyáig, ott a Boldogok Szigetét
  óceáni szello fújja körül aranyból való virágok
  lángolnak fuszerekkel díszítik fel karjukat meg
  koszorúkkal Rhadamanthüsz jogos tanácsára mert
  o tanácsára készen ül a nagy Atya oldalán, aki a
  trónusával, aki a trónusával mindenek fölé
  emelkedik Rhea férje.
• Pindarosz, 2. Olümpiai óda, 57-55. Steiger K.
  ford.

53
Püthagorasz eszkatológiája

• 1. a lélek ahalál után isteni ítélet elott áll
• 2. az alvilágban a hitványak büntetést érdemlenek
• 3. a jókra jobb élet vár, a következo élete jobb
  lesz, és végül már nem is kell reinkarnálódniuk
  Boldogok Szigete
• Platón, Gorgiász, 523 a-b.

54
Hérakleitoszszkoteinosz

• B 1. Bár a logosz ez, örökre képtelenek
  értelmetlenségükben felfogni az emberek elobb is,
  mint hallották volna, s azután is, hogy már
  meghallották. Mert bár minden eszerint a logosz
  szerint lesz, mégis olyanok, mintha nem vennének
  tudomást róla, mikor megismerkedni kezdenek oly
  szavakkal és tényekkel, amilyeneken én
  végigvezetem oket, fölfejtve mindent természete
  szerint és megmagyarázva, hogyan van. A többi
  ember azonban észre sem veszi, amit ébren tesz,
  ugyanúgy, ahogy elfelejti, amit alva.

55
Etikai tartalmú aforizmái

• B 87. Plótinosz, Enn., IV. 8. 1.
• A buta ember minden szóra magán kívül van.
• B 29 Mert egyet választanak mindenekkel
  szemben a legkitunobbek, el nem apadó hírt a
  halandók között. A sok ember pedig eltöltekezik,
  akár a barmok.
• B 35. Nagyon sok mindent kell tudnia annak, aki
  bölcsességszereto ember.

56

• B 43. A hübriszt jobban kell oltogatni, mint a
  tuzveszedelmet.B 46. A sejtés nyavalyatörés.
• B 47. Ne látszatra találgassuk a legnagyobb
  dolgokat.

57

• B 82. A legszebb majom is csúnya az emberhez
  képest.
• B 83. A legbölcsebb ember is majom az istenhez
  képest bölcsességben, szépségben ás minden
  másban.
• B 73. Nem kell alvók módjára tenni és beszélni.

58

• B 85. indulat ellen harcolni nehéz, mert amit
  akar, a lélek árán veszi meg.
• B 87. Buta ember minden szóra magánkívül van.

59

• B 112. Józanság a legnagyobb érdem, és
  bölcsesség a természetre hallgatva igazat mondani
  és cselekedni.
• B 113. Közös java mindenkinek a gondolkodás.

60
Valláskritika

• B 5. Pedig tisztálkodnak, hiába mocskolva be
  magukat vérrel, mintha valaki sárba hágván,
  sárral mosakodnék. Orült színében tunne fel, ha
  valaki észrevenné, mikor így tesz. És a
  szobrokhoz meg ezekhez itt, imádkoznak, mintha
  valaki építményekkel társalkodnék, nem ismerve
  az isteneket, sem a héroszokat, hogy kik.

61

• Hérakleitosz Xenophánész nyomában kritizálja az
  antropomorf istenképet és a bálványimádást
• A misztériumokat azonban nem vette el, mivel az
  közvetlen kapcsolatot termete a mindenséget
  irányító értelemmel, logosszal
• A delphoi jósda is jelez, amit az értelmünk
  használatával kell kikutatnunk

62
Etikai és politikai intelem

• - gnómikus jellegu fogalmazás
• Nyers megfogalmazás, irónia
• A dolgok szabályszeruségének megértése a
  dolgokhoz való hozzáállásunkat is megváltoztatja
  megértés közben az ember bölcsebbé válik
• Természetfilozófia és etika összefonódik

63

• Hérakleitosz etikai tanítása
• - elmozdulás az intellektualizmus irányába
• A maximák az ésszeruségre, megfontolásra, a józan
  észre utalnak
• A logosz- az értelem
• Az etikailag pozitív minoséget mutató ember a
  BÖLCS

64
Az atomista Démokritosz

• B 4. Ám, az abdériták is azt tanítják, hogy van
  valami cél Démokritosz a Célról
  beteljesülésrol írt muvében a lelki derut
  ataraxiát... tartja célnak. És sokszor
  hozzáfuzi A gyönyöruség és a kedvetlenség a
  határköve a hasznosnak és a károsnak, s a
  gyönyöruség a célja az emberi életnek, úgy ifjak,
  mint teljes virágjukban lévok számára...

65
A bölcsesség terápia

• B 31. Az orvostudomány, Démokritosz szerint, a
  test betegségeit gyógyítja, a bölcsesség pedig a
  lelket szabadítja meg a szenvedélyektol.

66
Intelmek

• B 41. Ne félelembol, hanem kötelességbol
  tartózkodjál a hibák elkövetésétol. A helyesen
  gondolkodó emberek reményei elérhetok, az
  értelmetlen emberekéi viszont képtelenségek.
• B 69. A Jó és az Igazság minden ember számára
  ugyanaz a kellemes viszont mindenkinek más.
• B 78. Vagyont szerezni nem haszontalan dolog,
  ám igazságtalanság árán mindennél rosszabb.
• B 83. A hibák oka a jobb nem ismerése.

67

• (B77) Az indulattal harcolni nehéz, de okos
  embernek kötelessége megfékezni.
• B 60. Illobb a saját hibánkat gáncsolni, mint
  a másokét.
• B 84. Féljen eloször is önmagától, aki rosszat
  követ el.
• B 43. A rossz cselekedetek megbánása az
  életnek megmentése.
• B 177. A szép beszéd nem homályosítja el a
  gonosz cselekvést, s a derekasan végzett munkát
  nem ronthatják meg a gyalázó beszédek.

68

• B 62. Jó nemcsak a jogtalanságot el nem
  követni, de nem is akarni.
• B 89. Ellenséged nemcsak az, aki bánt, hanem
  az is, aki akar bántani.
• B 59. Sem a muvészetet, sem a bölcsességet el
  nem érheted, ha nem tanulsz.
• B 180. A tudomány a szerencséseknek dísze, a
  szerencsétleneknek menekülés.
• B 178. Semmi se oly rossz, mint a könnyelmuség
  a gyermekek nevelésében, mert ez szüli azon
  szenvedélyeket, melyekbol a vétkek fakadnak.

69

• A morális figyelmünket befelé fordítja , a lélek
  állapotaura irányítja
• A szubjektív jó a belso lelki diszpozíciótól függ
• Gyakorlati etikai tanrendszert dolgoz ki
• Az elégedettség keresésének lehetséges útjait
  tárja fel mások állapotainak felmérése alapján-
  terápia a rosszra
• Az 5. század általános hangulata jelenik meg
  töredékeiben a polis dicsosége, az állam jóllét
  mindnekefelett álló szempont

70
A lélek deruje

• B 191. A lelki deru a gyönyöruben való
  mértéktartás és a harmonikus élet folytán lesz az
  ember osztályrésze
• a hiány és túlság azonban visszájára szokott
  fordulni és nagy hullámzást idéz elo a lélekben.
  Márpedig a nagy ellentétek között hányódó lelkek
  egyensúlyban sincsenek, s nem is derültek. Tehát
  a lehetséges felé kell figyelmünket fordítani, s
  a meglevovel kell megelégednünk, keveset törodve
  azokkal az irigyelt és megcsodált dolgokkal, és
  gondolatban nem foglalkozva szüntelen velük -
  hanem a szerencsétlenséggel küszködok életét kell
  szemlélnünk, komolyan meggondolva, mit
  szenvednek, hogy ily módon a jelenleg
  rendelkezésünkre álló dolgok nagynak és
  irigylésre méltónak tunjenek fel elottünk, és ne
  történjék meg velünk az, hogy még többre vágyva
  szenvedjünk lelkünkben.

71

• Hiszen az, aki a vagyonosokat és a többi embertol
  boldogként magasztaltakat csodálja, és elméjében
  szüntelenül velük foglalkozik, arra kényszerül,
  hogy mindig valami újba fogjon, és vágyát valami
  jóvátehetetlen, törvény által tiltott tettre
  irányozza.

72

• Éppen ezért azokat a nagy dolgokat nem kell
  hajszolni, emezekkel pedig derülten meg kell
  elégedni összehasonlítva saját életünket
  azokéval, akiknek rosszabbul megy soruk, és
  boldognak tartva magunkat, meggondolván, hogy mit
  szenvednek ok, és mennyivel jobban megy dolgunk
  és jobban élünk náluk. Ha ehhez a belátáshoz
  ragaszkodunk, derültebben fogunk élni, és nem
  kevés pusztító szellemet fogunk életünkbol
  eluzni az irigységet, a vetélkedést és a
  rosszakaratot.

73

• B 214. Az állandó munka könnyebbé lesz a
  megszokás folytán.
• B 242. Többen lesznek kiválóvá gyakorlás, mint
  pusztán természetes tehetség folytán.
• B 243. A tétlenségnél minden munka kellemesebb,
  ha az ember eléri azt, amiért fáradozott, vagy
  legalább tudja, hogy el fogja érni. Viszont
  sikertelenség esetén minden fáradozás egyaránt
  terhes és gyötrelmes.

74
A helyes életvitel belso pszichológiai indítékai

• B 264. Egyáltalán ne szégyenkezzünk jobban más
  emberek elott, mint önmagunk elott, és éppúgy ne
  kövessünk el semmi rosszat, ha senki sem tudhatja
  meg, mint ha mindenki megtudhatja hanem önmagunk
  elott restelljük legjobban magunkat, és az a
  törvény álljon ott lelkünkben, hogy semmi
  illetlen és rosszakaratú dolgot ne tegyünk.