Reformpedag

1
Reformpedagógiai irányzatok, reformiskolák
2
Maria Montessori (1870-1952)
3
(No Transcript)
4
(No Transcript)
5
(No Transcript)
6

• Maria Montessori 1870-ben született az Ancona
  közelében található Chiaravalle községben.
• Szülei 1875-ben Rómába költöztek, így elemi és
  középiskolai tanulmányait már az ország
  fovárosában végezte.
• Már középiskolai tanulmányai helyszínének
  megválasztásában is megmutatkozott a lányok
  esetében még napjainkban is szokatlan -
  matematikai és a természettudomány iránti
  érdeklodése.
• Ezért középiskolai tanulmányait nem hagyományos
  gimnáziumban, hanem rendkívüli tanulóként olyan
  reálközépiskolában folytatta, amely nagy súlyt
  helyezett a természettudományos és muszaki
  ismeretek oktatására.

7

• Ezt követoen négy évig muszaki foiskolai
  tanulmányokat folytatott.
• Ezt követoen szüleit újabb szokatlan döntésével
  lepte meg, bejelentve, hogy orvosi tanulmányokat
  szeretne folytatni.
• Mivel ebben az idoben Olaszországban ez a
  hivatás a nok számára még nem volt nyitott,
  sikerült kieszközölnie, hogy szaktárca akkori
  minisztere hivatalában fogadja, akinek tervét
  eloadva kérte támogatását annak megvalósításához.
  
• A beszélgetés végén a miniszter az alábbi
  szavakkal utasította el a kérést Kisasszony az
  ön vágya tiszteletreméltó, azonban nok számára
  nem megvalósítható Amire Maria Montessori
  válasza így hangzott Exelenciás uram, én akkor
  is orvosi tanulmányokat fogok folytatni.

8

• Ez így is történt, hoszú fáradságos harc után, a
  pápa támogatásával, meglehetosen szigorú
  feltételek mellett sikerült elérnie, hogy
  1892-ben az elso noi hallgatóként beiratkozhasson
  a római egyetem orvosi fakultására
• Az eloadóterembe csak a férfihallgatók után,
  közvetlen az eloadó professzorok elott léphetett
  be.
• Ennek következtében az eloadások alatt gyakran
  állnia kellett, esetleg a leghátsó sorokban
  kaphatott helyet.
• Az anatómiai gyakorlatokat egyedül kellett
  végeznie, és csak késo este juthatott be a
  boncterembe.
• A nehézségek ellenére tanulmányait kiváló
  eredménnyel befejezte, majd 1896-ban Olaszország
  elso orvosnojeként szerzett diplomát.

9

• Miután érdeklodése egyre inkább a
  gyermekgyógyászat és a pszichiátria felé fordult,
  egyetemi tanulmányait követoen - Róma egyik
  pszichiátriai klinikájának önkéntes munkatársként
  - antropológiai és elmekórtani vizsgálatokat
  folytatott.
• Ottani tevékenysége során találkozott egy csoport
  értelmi fogyatékos gyermekkel, akik az egyik
  kórteremben összezsúfolva embertelen körülmények
  között, minden gondoskodást nélkülözve tengették
  életüket.
• Az ott tapasztalt embertelen viszonyok annyira
  megragadták a szociálisan érzékeny ifjú orvosnot,
  hogy élményei hatására elkezdett értelmi
  fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozni.
• Munkája kezdetén a híres francia orvos Jean-.Marc
  Itard (1774-1834) és tanítványa, Edouard Seguin
  (1812-1880) muveit tanulmányozta, akik olyan
  módszereket kialakítására törekedtek, amelyek
  segítségével megvalósíthatóvá vált az értelmi és
  érzékszervi fogyatékos gyermekek fejlesztése.

10
Jean-.Marc Itard (1774-1834)
Edouard Seguin (1812-1880)
11
Aveyroni Victor, 1797
12

• Itard munkásságának kiemelkedo részét alkotta,
  egy az aveyroni erdoben megtalált elvadult
  állapotban élo gyengeelméju fiú nevelésével,
  vizsgálatával, és fejlodésének leírásával
  foglalkozó munka.
• Vizsgálatai során arra a megállapításra jutott,
  minden érzékszervi fogyatékosság fejlesztheto
  megfeleloen megválasztott módszerek
  segítségével.
• Ennek nyomán tanítványa Seguin fejlesztette ki a
  fogyatékosok nevelésére szolgáló különbözo
  módszereket és eszközöket pl. megfeleloen
  kiképzett mélyedésekbe elhelyezheto geometriai
  formák, felfuzheto gyöngyök, csatok, gombok,
  fuzok ki- és becsatolására szolgáló egyéb
  eszközök, különbözo felületu tárgyak a tapintásos
  érzékeléshez.

13

• A francia gyógypedagógusok munkássága mellett
  módszerének megalapozásában hatottak Montessorira
  Rousseau, Pestalozzi és Fröbel gondolatia is.
• Fröbel, aki a 19. század közepén nyitotta meg
  elso óvodáját, az ott folyó munka elosegítésére
  alakította ki sajátos eszközeit az ún.
  adományokat, melyek segítségével a gyermekek
  hengerek, kockák, hasábok kézbevételével
  fejleszthették érzékszerveiket és kezük
  finommozgásait.
• Fröbel nyomán váltak a fából készült építokockák
  napjaink gyermekszobájának természetes
  tartozékává.
• Vizsgálódásai egyre jobban meggyozték Montessorit
  arról, hogy a probléma nem elsosorban orvosi,
  hanem pedagógiai megoldást igényel.

14

• Ennek nyomán következett be a fiatal orvosno
  neveloi pályára lépése, amelynek sajátos
  körülményeirol részletesen beszámol Antropologica
  Pedagogica címu munkájában.
• Elbeszélése szerint ennek közvetlen elozményét az
  1898 szeptemberében, Turinban mintegy 3000 fo
  részvételével tartott elso olasz tanügyi
  kongresszus eseményei jelentették, amelyen
  Montesssori maga is résztvett.

15

• Miként írja Én, attól a vágytól sarkalva, hogy
  résztvehessek a nagyszeru munkára hivatott
  társadalmi osztály önmagát formáló munkájában,
  szintén elmentem a kongresszusra. Csendben
  hallgattam az eloadásokat, mert úgy láttam, hogy
  az orvosi és a pedagógiai tudományok
  együttmuködésének ideje még nem érkezett el. A
  harmadik tárgyalási nap reggelén összegyulve,
  mindannyian nagy érdeklodéssel vártuk Bencivenni
  tanár eloadását, mely azt volt hivatva
  megállapítani, hogyan adjunk az iskolában
  erkölcsi nevelést. Az ülés megnyitása közben,
  mint felhotlen égbol a villámcsapás, érkezett a
  megdöbbeto hír Erzsébet királynot Genfben
  meggyilkolták. A gyilkos olasz ember. Ez rövid
  ido alatt már a harmadik eset volt, melyben a
  bunös olasz származású. És a sajtó egyértelmuen a
  nép tanítóit tette felelossé a merényletekért.
  () Ekkor írja Montessori felálltam és szót
  kértem.

16

• Mint orvos mondtam, igazolom és felmentem a
  tanítóságot az igaztalan vádak alól. Hiába
  akarunk mi az iskolában erkölcsi nevelést adni,
  ha vannak olyanok, éppen az ilyen gaztettekre
  képesek, akik felett az iskolai évek minden hatás
  nélkül múlnak el, mert testi szellemi vagy
  erkölcsi fogyatékosságban szenvednek, ami
  megakadályozza neveltetésüket. () Hiábavaló
  minden iskolai reform, módszer, erkölcsnevelés,
  ha éppen azokra nincs hatásuk, akikre a
  társadalom védelme szempontjából legjobban
  kellene hatást gyakorolni. Az egészséges és
  normális gyermekeknél minden módszer jó, de az
  volna a helyes, ha olyan iskolákat állítanánk és
  olyan módszereket alkalmaznánk, melyek azoknak a
  gyermekeknek a fejlodését is elosegítenék, akik
  valamilyen degeneráltságban szenvednek.i
• i Idézi Kiss J. (1930) Montessori Mária
  nevelési módszere. Budapest, 8-9.

17

• Montessori javaslatát a kongresszus elfogadta és
  a közoktatásügyi miniszter még abban az évben
  megbízta a Rómában felállítandó gyógypedagógiai
  intézet megszervezésével, mely megbízással
  kezdetét vette az olasz orvosno gyakorlati
  nevelomunkája.
• Az általa szervezett iskola növendékei számára
  alakította ki elso érzékszervi fejleszto
  eszközeit, melyek késobbi Montessori eszközök
  alapját képezték.
• A fogyatékos gyermekek nevelésével kapcsolatos
  sikerei felvetették annak gondolatát, hogy az így
  nyert tapasztalatok normál gyermekek
  nevelés-oktatás során is felhasználja.
• Ezért magántanári habilitációját követoen
  lemondott az iskola vezetésérol és ismét
  beiratkozott az egyetemre, ahol lélektani,
  fiziológiai és pedagógiai tanulmányokat
  folytatott, majd megszerezte a filozófiai és
  természettudományi doktorátust is.
• Ezt követoen 1904-tol a római egyetem pedagógiai
  antropológia tanára lesz és tovább folytatja
  pedagógiai vizsgálatait.
• Hamarosan lehetoséget kapott eszközeinek a
  normális gyermekek nevelése körében történo
  kipróbálására is.

18

• 1907 januárjában San Lorenzóban - Róma egyik
  külvárosában - nyílt meg elso intézete, amelynek
  munkája gyökeresen különbözött a századforduló
  megszokott gyermekintézményeinek
  nevelési-oktatási gyakorlatától.
• Ezt az elso casa dei bambini-t (gyermekházat)
  az egyik külvárosi bérház földszintjén hozta
  létre ötven 3-6 éves gyermek számára.
• A berendezéshez a gyermekek testmértetéhez
  alkalmazkodó asztalokat, székeket helyezett el, a
  gyermekek tevékenységükhez az általa
  kifejlesztett eszközöket használthatták.
• Neveloként egy gondozónot alkalmazott, akinek
  megmutatta az eszközök alkalmazását, ám ezen
  túlmenoen meglehetosen nagy szabadságot
  biztosított számára.

19

• Mivel továbbra is folytatta orvosi és egyetemi
  oktató munkáját, hetente egy-két alkalommal
  látogatta meg a gyermekházat, hogy megfigyelje
  a gyermekek tevékenységét.
• Az intézet hamarosan nagy népszeruségre tett
  szert, egyre többen kívánták az újszeru nevelési
  eljárást a gyakorlatban is megismerni.
• Ezt követoen Rómában és Milánóban a felsobb
  társadalmi rétegek által lakott városrészekben
  újabb gyermekházak alapítására került sor,
  létrejött az elso muhely is, ahol a speciális
  foglakoztató eszközöket eloállították.i
• i Kramer, R. (1977) Maria Montessori. Leben
  und Werk einer großen Frau. München.

20

• Montessori közben rendkívüli energiával dolgozott
  módszere továbbfejlesztésén, és az elemi iskolás
  gyermekek körében történo kiterjesztésén.
• Ennek érdekében összeállította az egyes
  tantárgyak oktatásának módszereit, és ezeket a
  város által rendelkezésére bocsátott iskolákban
  ki is próbálta.
• Tapasztalatainak eredményeit összegzo, 1909-ben
  kiadott muvében, az Il metodo della pedagógia
  scientifica-ban fejtette ki legteljesebben
  koncepcióját, mely könyvet hamarosan angolra, és
  rövidesen tövábbi húsz nyelvre is
  lefordítottak.
• 1914-ben angolul jelent meg második könyve Dr
  Montessoris Own Handbook.
• Magyarul 1930-ben ennek rövidített változata
  jelent meg - Kenyeres Elemér eloszavával,
  Burchard-Bélavári Erzsébet fordításában -
  Módszerem kézikönyve címmel.

21

• Az egymás után megnyíló gyermekintézetek
  pedagógusainak képzésére 1909-ben szervezte meg
  mintegy 100 tanítóno részvételével elso
  tanfolyamát Citta di Castelloban, ami ezt
  követoen évente megrendezésre került.
• Az új módszert világszerte nagy elismeréssel
  fogadták, amit az elkövetkezo idoben tartott
  számos eloadás és nemzetközi tanfolyam is
  bizonyított.
• A tanfolyamok látogatottságára jellemzo, hogy míg
  1914-ben 13 nemzet tagjai hallgatták, addig
  1930-ban 22 nemzet, köztük Magyarország
  képviseloi vettek részt Rómában a XV. nemzetközi
  tanfolyamon.
• Az elso hazai kezdeményezéseket további
  nemzetközi tanfolyamok követték. Pedagógiai
  nézetei kezdetben különösen az angolszász
  világban arattak nagy sikert. Montessori már
  1913-ban nagy sikeru eloadás sorozatot tartott az
  Egyesült Államokban, melynek során nem csupán a
  pedagógiai szakemberek, hanem az ország
  politikusai, tudósai, jeles közéleti
  személyiségei is kitöro lelkesedéssel fogadták.

22

• 1913-ben került sor elso amerikai utazására,
  amelynek során három héten át szinte
  megszakítások nélkül iskolákat látogatott,
  eloadásokat tartott és sajtófogadásokon vett
  részt.
• 1915-ben második Egyesült Államokba tett
  látogatása során Kaliforniában egy nagyszabású
  kiállítás fo látványosságát egy üvegfalú
  teremben, Montessori eszközökkel tevékenykedo 3-6
  éves gyermekek jelentették.
• Népszeruségére jellemzo, hogy jóformán nem volt
  olyan állam, ahol több Montessori-iskola ne jött
  volna létre. 1916-ban New Yorkban megalapították
  elso tanítóképzojét, amit kezdetben maga
  Montessori, majd az amerikai reformpedagógia
  késobbi jeles személyisége, a dottoressa
  asszisztense, Helen Parkhurst vezetett.
• Több intézete muködött Kanadában, Közép- és
  Dél-Amerika számos országában is. Indiában az
  angol és olasz missziós iskolákban jelent meg az
  új módszer, de Montessori-óvodákat és -iskolákat
  alapítottak Jáván, Kínában Japánban,
  Ausztráliában, Új-Zélandon, Észak- és
  Dél-Afrikában is.
• 1929. évi elso Montessori Konferencián
  alapították meg a Nemzetközi Montessori
  Szövetséget (Association Montessori
  Internationale), amely máig muködik Amszterdam
  székhellyel.

23

• A következo években a Montessori
  gyermekházakban alkalmazott újszeru pedagógiai
  eljárások a nemzetközi szakmai közvélemény
  figyelmét is felkeltették.
• Módszere már az elso világháborút megelozo
  idoszakban számos országban elterjedt. Európa
  számos országában és a tengeren túlon is
  megalakultak az elso Montessori Társaságok, és
  számos új nevelointézet jött létre.
• 1916-ban Barcelonába költözött, ahol
  valláspedagógiai kísérleteket folytatott,
  amelynek eredményeit késobb több munkájában
  publikálta.
• A világháborút követo idoszakban az 1921-ben
  alapított nemzetközi reformpedagógiai szövetség
  aktív tagja. A spanyol polgárháború idején,
  1936-ban a dottoressa a hollandiai Laren
  városában telepedett le.

24

• Ebben az idoszakban módszerét folyamatosan
  továbbfejlesztette és harmincas években alakítja
  ki a békére nevelés és kozmikus nevelés
  koncepcióját.
• A világháború idején Indiában tartózkodott, csak
  1946-ban tért újra vissza Európába. Az ezt követo
  években - idos kora ellenére - nagy aktivitással
  kapcsolódott be a tudományos életbe, számos
  nemzetközi konferencia eloadója, díszvendége,
  több egyetem avatta díszdoktorává.
• 1952 májusában, 82 éves korában halt meg a
  hollandiai Nordwijk am Zee-ben.

25
A koncepció gyermekantropológiai-pszichológiai
alapjai

• A Montessori pedagógia legfontosabb alapgondolata
  a szabadság, amely azon az antropológiai elven
  nyugszik, amely szerint a gyermek születésétol
  kezdodoen önállóságra és spontán tevékenység
  megvalósítására képes lénynek tekintheto, aki
  egymás utáni lépések során át önmaga építi fel
  saját személyiségét.
• Ezért a nevelés lényegében ehhez az
  öntevékenységhez nyújtott segítség.
• Ennek jelentoségét Montessori egy, a saját
  neveloi gyakorlatából vett személyes élmény
  kapcsán világította meg
• Leírja, hogy egy alkalommal felfigyelt valamelyik
  kicsi tanítványára, aki egyik polc elott állva,
  valamelyik magasabban elhelyezett eszközt
  szeretett volna elérni.

26

• Montessori segíteni akart neki és odament azzal a
  céllal, hogy levegye a polcról a kívánt eszközt.
• Ekkor azonban meglepetésére a gyermek megszólalt
  Ne! Segíts nekem, hogy egyedül dolgozhassak!
• Ezért aztán a karjába vette és felemelte, hogy a
  gyermek maga emelhesse le az eszközt a helyérol.
• Ez a gyermeki kérés - Aiutami a farlo da solo
  fogalmazza meg Montessori szerint a koncepció
  legfontosabb alapgondolatát.

27

• A Montessori pedagógia legalapvetobb törekvése
  tehát a gyermek szabad munkaválasztásának
  biztosítása.
• Montessori szerint a felnott túlvédo gondoskodása
  ártalmas, megakadályozza a gyermek egészséges
  fejlodését. Az életnek nem akkor vagyunk a
  segítségére - mondja - , ha elnyomjuk
  megnyilvánulásait, hanem akkor, ha könnyítünk
  kifejlodésén, és megoltalmazzuk a fenyegeto
  veszélyektol .... Ezért kell elhárítanunk a
  gyermek útjából a fejlodése elé gördülo
  akadályokat, a ezért kell tekintettel lennünk
  szükségleteire és biztosítanunk szellemi élete
  természetes spontán kibontakozását. ... Vagyis
  arra kell törekednünk, hogy a gyermek
  mindent,amire képes, önállóan el is
  végezhessen.i
• i Montessori M. (1930) Módszerem kézikönyve.
  Budapest, Kisdednevelés, 2-3.

28

• Montessori a figyelem polarizációja
  segítségével értelmezi a személyiség belso
  sajátosságain alapuló muvelodési folyamatot,
  amely valamely fejlesztohatású eszközzel végzett,
  eroteljes koncentrációjú tevékenység során
  valósul valósul meg.
• Ennek rendszeres ás szisztematikus megfigyelésen
  alapuló felfedezése fordulópontot jelentett a
  pedagógiai koncepció alakulásában.
• Vizsgálatai során az olasz pedagógusno ugyanis
  azt tapasztalta, hogy a gyermek fejlodésének
  meghatározott idoszakban meghatározott eszközök,
  illetve gyakorlatok iránt érdeklodik. (...) Ebben
  a kapcsolatban nem maga az eszköz a fontos,
  hanem az a tény, hogy a lélek belsejébol érkezo
  reakció tartósan kapcsolódik az adott
  ingerhez.i A jelenség tehát olyan pszichés
  válasznak tekintheto, amely a belso szükségletek
  és külso ösztönzo hatások összehangolódásán
  alapszik i Montessori, M. (1976) Schule des
  Kindes. Freiburg, 89.

29

• A figyelem polarizációjának folyamatos
  ismétlodéseinek nyomán következik be az
  Montessori által normává válás elnevezéssel
  értelmezett jelenség, amely azt jelenti, hogy az
  ismétlodo tevékenységek hatására nem csupán a
  gyermek intellektuális színvonala, hanem
  személyiségének egésze fejlodik, az elmélyült
  individuális munka kihat szelleme, közösségi
  kompetenciája és jelleme alakulására, de hatása
  megfigyelheto mozgása és testtartása alakulásában
  is.i
• i Olowson, A. (1996) Die kosmische Erziehung
  in der Pädagogik Maria Montessoris. Freiburg,
  Basel, Wien, Herder, 65.

30

• A figyelem polarizációja segítségével valósul meg
  tehát a gyermeki személyiség önmuvelodés útján
  történo felépítése, az ehhez szükséges feltételek
  megteremtése a nevelés feladata.
• A gyermek természetes szükségletei korai
  fejlodése során ún. szenzibilis fázisokban
  nyilvánulnak meg, amelyek során figyelme
  környezetének mindig más, meghatározott
  összetevoi felé irányul.
• Az egyes szenzitív periódusok ideje alatt
  abszorbeáló értelme segítségével könnyen és
  egészlegesen tesz szert az azzal adekvát tárgyi
  ismeretre.
• Montessori megfigyelései szerint a
  kisgyermekkorban a szenzibilitás leginkább a
  mozgásos manipuláció, a nyelvtanulás és a
  rendszeretet kapcsán érzékelheto.i i Esser,
  B. Wilde, Ch. (1989) Montessori Schulen. Zur
  Grundlegen und pädagogischer Praxis. Reinbeck bei
  Hamburg, Rowohlt, 39.

31

• Ezért az önmuvelodési folyamat céltudatos
  megszervezéséhez szükség van ezen szenzitív
  szakaszok ismeretére illetve azok pontos
  megfigyelésére is
• A szenzibilis periódusok magas és intenzív
  fogékonyságot koncentráló idoszakok, amelyek
  meghatározott készségek és funkciók megszerzésére
  szolgálnak.
• Jellemzojük, hogy csak gyermekkorban alakulnak
  ki és valamely adott életszakaszban, átmeneti
  jelleggel vannak csupán jelen, és lehetové teszik
  valamely meghatározott tevékenység tartós
  megvalósítását.
• Ezek a szakaszok egymásra épülo irreverzibilis
  folyamat részei, melyek egyetlen fázisát sem
  lehet átugrani, érvénytelenné tenni. Az egyes
  szakaszok mindig szoros kapcsolatban állnak az
  életkori fejlodéssel, azonban azok megjelenésében
  az egyes gyermekek esetén individuális
  különbségek tapasztalhatók

32
A tanterv

• Miként ez Montessori antropológiai- pszichológiai
  koncepciójának vázlatos áttekintése is
  érzékeltette már, az olasz pedagógusno az oktatás
  nevelés folyamatait, a gyermeki fejlodés életkori
  sajátosságaira kívánta alapozni, azokkal szoros
  összefüggésben kívánta megvalósítani.
• Ezért az iskola tananyagának kialakítása is a
  gyermeki fejlodésre alapozódik.
• Az iskola tantervének kialakításában emellett
  fontos szerepet szán a kozmikus elméletre épülo
  ún. kozmikus nevelés koncepciójának is.
• Ennek megalkotásával Montessori olyan
  vezérelveket kívánt megfogalmazni, amelyek
  lehetové teszik, hogy az iskola korábbi, magasabb
  összefüggéseket nélkülözo nevelési- és oktatási
  törekvéseit a modern világ igényeinek megfelelo
  új formába integrálja és összegezze.

33

• Felfogása szerint csupán ez teszi lehetové majd,
  hogy a természet átalakítása során kialakított
  felsobb természet biztosítsa az ember számára a
  szükséges fejlodés lehetoségeit, hiszen csak
  ennek megvalósulásával válik lehetové a
  nagyszabású, emberhez méltó élet.
• A gyermek mindehhez a mában történo felkészítése,
  ez adja a muvelodés legfontosabb alapelvét, amely
  a dolgok kölcsönhatásának a kozmikus tervvel
  összefüggo megvalósításán alapszik.
• Ennek eszköze az iskolás korú gyermek
  fejlodésének szenzibilis szakaszaira alapozott
  univerzális tanterv, amelynek
  muveltségtartalmai magukba foglalják a földi élet
  és az emberi kultúra evolúciójára, valamint a
  kozmikus tervre vonatkozó fontos ismereteket.

34

• Ezen általános alapelvek mellett a Montessori
  intézetek tantervének kialakítása során néhány
  további alapelv figyelembevételére is sor kerül
• 1. Az oktatás tudományos megalapozása érdekében a
  tantervben azonos súllyal szerepeljenek a
  természettudomány (csillagászat, földrajz,
  geológia, biológia, fizika, kémia) valamint az
  emberrel és a társadalommal kapcsolatos
  tudományok (történelem, szociológia).
• 2. A tananyag kiválasztása teremtsen lehetoséget
  a különbözo tudományok közötti kapcsolatok és
  összefüggések bemutatására. Ezzel kapcsolatban
  arra kell törekedni, hogy az oktatás ne vesszen
  bele a részletekbe, mert az zurzavart okoz a
  gyermekek fejében. Ezért az ismeretszerzés
  elsosorban a különbözo dolgok közötti
  összefüggések meglátását jelentse.

35

• 3. Mivel nincs lehetoség arra, hogy a felnövekvo
  gyermeknek közvetlenül bemutassuk a természet és
  a kultúra egészét, ezért az önálló
  tapasztalatszerzéshez kidolgozott témákat úgy
  kell kiválasztani, hogy azok lehetové tegyék az
  összefüggések meglátását elosegíto, egészleges
  szemléletmód kialakítását.
• 4. Az egyes témák kiválasztásakor törekedni kell
  arra, hogy azok megmozgassák a gyermekek
  képzeloerejét és fantáziáját, és érdeklodésüket
  felkeltsék.
• 5. A tantervnek lehetové kell tennie az ismeretek
  történeti-genetikus összefüggésrendszerének
  elsajátítását is.

36
A koncepció fobb pedagógiai vonatkozásai - az
elokészített környezet

• A Montessori által a nevelés-oktatás legfobb
  formájának tekintett önmuvelo jellegu szabad
  munka jelentosen megváltoztatta a nevelo és a
  gyermek kapcsolatát A pedagógusnak, aki erre a
  különleges nevelésre akar felkészülni, elsosorban
  azzal kell tisztában lennie nem az a feladata,
  hogy a gyermekeknek a tárgyak által közvetítsen
  ismereteket a dolgok tulajdonságairól, mint
  például mennyiség, forma szín. () Ezek az
  eszközök nem újszeru segédeszközök, amelyeket a
  régi pedagógus kezébe adunk, hogy tanári
  feladatának teljesítéséhez segítséget nyújtsunk.
  Régebben az aktivitást foként a pedagógustól
  várták el, módszerünkben pedig foként a
  gyermektol.i
• i Montessori, M. (1995) A gyermek
  felfedezése. Budapest, Herder, 142.

37

• A fenti idézet is érzékelteti, hogy Montessori
  nevelési koncepciója a hagyományos nevelési
  eljárásokkal szemben nem a közvetlen
  eszközökkel, és nem kizárólag a gyermek
  intellektuális fejlesztését elotérbe helyezo
  pedagógiai hatás elérésére törekszik, hanem a
  nevelo indirekt módon, tudatosan elokészített
  környezet segítségével kíván hatni a gyermekre.
• Ez olyan pedagógiai tér kialakítását jelenti,
  amelyben a gyermekhez méretezett környezet és
  eszközök biztosítják a mindenkori fejlodési
  sajátosságoknak (szenzibilis szakaszoknak)
  megfelelo gyermeki szükségletek alapján
  kibontakozó aktív gyermeki tanulás feltételeit.
• Az így kibontakozó tevékenység célja, hogy
  gyermeket saját cselekedetei útján segítse hozzá
  az egyre nagyobb mértéku önállósághoz és
  tökéletesedéshez. A Montessori pedagógiai
  koncepciójában központi szerephez jutó
  elokészített környezet egyik fontos, ún.
  személyi tényezoje a megváltozott szerepet
  betölto tanár.

38
A tanár megváltozott szerepe

• A Montessori iskola világában a tanár feladata
  jelentos mértékben megváltozott. Többá már nem
  kizárólagos tudásközvetíto, a tanulói
  ismeretszerzés egyetlen forrása, hanem a tanuló
  önmuvelodési folyamatának hátterében tevékenykedo
  szervezo-irányító.
• Ebben a minoségében elokészíti a taneszközöket,
  újakat tervez és készít, ellenorzo feladatlapokat
  szerkeszt, megfigyeli növendékeit, és ennek
  alapján személyre szabott segítséget nyújt,
  tanácsokat ad a témaválasztáshoz. Indirekt módon
  - anélkül, hogy osztályzatokat osztana -
  ellenoriz, figyelmeztet, és korrigálja a
  tévedéseket.
• Miként azt Montessori megfogalmazza
  Módszeremben a pedagógus keveset tanít, de sok
  megfigyelést végez. Mindenekelott az a feladata,
  hogy a gyermek pszichikai akítvitását és
  fejlodését irányítsa. Ezért változtattam a
  tanító elnevezést irányítóvá.

39

• A többi reformpedagógiai koncepcióhoz hasonlóan a
  Montessori módszer egyik legfontosabb
  sajátossága, hogy abban is megszunik az oktatás
  hagyományos formájára jellemzo tanárközpontúság
  A nevelomunka a pedagógus és a környezet között
  oszlik meg. () A gyermek használja ezeket az
  eszközöket, o az aktív és nem a pedagógus.
• A nevelo feladatainak megváltozása számos további
  gyakorlati következménnyel jár A pedagógusnak
  az eszközök használatát kell elmagyaráznia.
  Követíto az eszközök és a gyermekek között. Ez
  egyszeru, de sokkal nehezebb, mint a régi
  iskolában, ahol az eszközök segítették a
  gyermekeknek megérteni a pedagógus magyarázatát,
  akinek saját gondolatait kellett átadnia és
  befogadtatnia a gyermekekkel. A mi pedagógusunk
  nem tesz egyebet, mint megkönnyíti és érthetové
  teszi a gyermek számára kigondolt állandó, aktív
  munkát, az eszközök kikeresését, az azok
  segítségével folyó gyakorlást.

40

• A pedagógusnak új tipusú feledatához, a gyermeki
  munka segítojeként tehát olyan mesterségbeli
  tudással, és készségekkel, olyan
  személyiségtulajdonságokkal kell rendelkeznie,
  amelyek korábban nem voltak kiemelt
  jelentoségüek Körültekintonek, jóérzésunek,
  kell lennie. Nincs szüksége szavakra, energiára,
  szigorúságra, inkább bölcsességre, hogy az
  igényeknek megfeleloen körültekinto,megfigyelo,
  segítségnyújtó legyen, keveset beszéljen, inkább
  hallgasson. Olyan erkölcsi magatartást kell
  tanusítania, amelyet idáig egyetlen módszer sem
  követelt tole. Nyugodtnak, türelmesnek,
  megbocsátónak és alázatosnak kell lennie.
  Jellemével hat, nem a szavaival.
• A Montessori-pedagógus felkészültségének további
  újszeru szakmai elemei az alábbiakban
  összegezhetok

41

• Eszközök ismerete Ehhez nem elegendo azok csupán
  elméleti szintu tanulmányozása, hanem azok
  használatát sokáig kell gyakorolnia, hogy ennek
  útján tapasztalati úton mérje fel az egyes
  eszközök használatával kapcsolatos nehézségeket,
  azok érdekességét, elemezze azokat a
  benyomásokat, amelyeket a gyermekek kaphatnak az
  egyes eszközök használata során.
• Rend fenntartása A gyermeket nem csupán új
  környezetével, hanem annak rendjével is meg kell
  ismertetnie. Törekedjen arra, hogy minden
  eszköznek meglegyen a pontos helye, ahonnan az
  bármikor elveheto, illetve ahova az
  visszahelyezheto. A gyermekek mindig fejezzék be
  az adott eszközzel folyó tevékenységet,
  tiszteljék az önmaguk és környezetük számára
  kialakított szabályokat. Csak a polcra kitett,
  szabad tárgyakat használhatják. Ügyelnie kell a
  versengés elkerülésére, annak tudatosítására,
  hogy a mások által használt eszközök nem léteznek
  a többiek számára.
• Felügyelet A pedagógusnak ügyelnie kell arra,
  hogy a munkában elmélyült gyermekeket a többiek
  ne zavarják.

42
A Montessori-eszközök(Il materiale)

• Kilenc tábla a fuzés, csatolás, csokorkötés
  gyakorlására, amelyeken különbözo gombok, fuzok,
  szíjak, szalagok vannak. A gyermek kézügyességét
  fejlesztik, és az önálló öltözködésre
  tanítják.
• Tapintási gyakorlatokhoz használatos eszközök
  Sima, érdes felületek a tapintási érzék
  fejlesztésére, hét tábla - a sima a selyemtol a
  bolyhos szövetig - sorozatok összeállítására.
• Ho-, és súlyérzékelés hermetikusan elzárt ovális
  fémtartályok, különbözo hovezetési
  tulajdonságokkal rendelkezo tárgyak sorozata (fa,
  filc, üveg, márvány, vas), továbbá azonos méretu
  (6 x 8 cm) különbözo súlyú fából (akác, dió,
  fenyofa) készült táblák. A gyerekek bekötött
  szemmel választhatják ki az egyenloket.
• Ízlelo- és szaglóérzék fejlesztése különbözo
  illatanyagokat tartalmazó zacskók, a négy alapíz
  (édes, sós, keseru, savanyú) elkülönítésére
  szolgáló dobozok.

43

• Vizuális és auditív érzékelések eszközei
• Hengersorok és építoelemek dimenziók
  felismerésére. Hengerek három fahasáb, amelyek
  mindegyikében 10-10 henger helyezheto el a
  számukra kialakított nyílásban. A gyerekek
  azokat kezdetben kiszedik, majd visszarakják a
  helyükre, késobb bekötött szemmel, tapintással
  ismétlik a feladatot. Rudak és hosszúságok,
  hasábok, kockák rendszere 1-10 dm hosszú rudak,
  1-10 cm élu, 20 cm magas hasábok, 1-10 cm élu
  kockák a legegyszerubb számtani, mértani
  alapfogalmak megismerésére - mennyiségek
  nagyságának összehasonlítására, kisebb, nagyobb
  többszörös szemléltetésére - szolgálnak.

44

• Színfelismerés eszközei a színérzék
  fejlesztéséhez Színes kártyák a színérzék
  fejlesztésére. Három doboz - egyikben 6,
  páronként egyenlo piros, sárga, kék, másodikban
  22, páronként egyenlo (11 alapszín), harmadikban
  9 szín 7-7 árnyalat - ezeket késobb a nyelvtani
  gyakorlatoknál is használják. Érzékelésen alapuló
  geometriai ismeretek sík sablonok és geometriai
  formák - Mértani idomok kb. 30 db különbözo
  formájú keményfa síkidom a látás és tapintás
  útján történo formaérzékelésre, geometriai formák
  rajzolására, számos kombináció kialakítására
  alkalmas (pl. kör, négyzet, háromszög, rombusz,
  trapéz, ellipszis, különbözo görbe vonalak stb.)
  - Három kártyasorozat fehér négyzet alakú, 10 cm
  oldalhosszúságú kartonok, amelyekre különbözo
  geometriai alakzatokat és sablonokat ragasztanak.
  
• Eszközök az eltéro hangok megkülönböztetéséhez
  Zörgo dobozok - kétszer hat henger alakú fa és
  kartondoboz más-más hanggal. Páronként kell az
  azonosakat kikeresni. Zenei hangok - két sorozat
  csengo a hanglépcso hangjainak megfeleloen. Az
  azonosakat a skála hangjai szerint rakják sorba a
  gyerekek.

45
(No Transcript)
46
(No Transcript)
47
(No Transcript)
48
(No Transcript)
49
(No Transcript)
50
(No Transcript)
51

• A Montessori-intézetek sajátos tevékenységformája
  a csendgyakorlat.
• Ez úgy kezdodik, hogy a tanító foglalkozás közben
  suttogva néhányszor elismétli a csend szót.
  Erre a gyerekek tevékenységüket abbahagyva,
  kényelmes helyzetben mozdulatlanul maradnak.
• Ezután a tanító által nevükön szólított gyermekek
  zaj nélkül odamennek hozzá, majd visszamennek a
  helyükre.
• A csendnek Montessori szerint kettos szerepe van.
  Egyrészt pótolja az óraközi szüneteket, másrészt
  fokozza a gyermekek önfegyelmét, mozgási
  ügyességre, nyugalomra szoktat.

52
A Montessori intézetek oktatási gyakorlata

• A Montessori-gyermekházak tanterme otthonosan
  berendezett dolgozószoba, ahol minden tanuló a
  saját asztala mellett önállóan dolgozik. Az
  oktatás a szabad munkára alapozódik.
• Mindig ezzel kezdodik a napi tevékenység, amihez
  a legtöbb helyen háromszor 45 perces idoszak áll
  a gyermekek rendelkezésére.
• Egy közös alapszintu tananyagot leszámítva,
  mindenki teljesen szabadon sajátíthatja el az
  érdeklodésének leginkább megfelelo
  ismeretköröket, amihez megfelelo eszközök és
  elegendo ido áll a rendelkezésére.
• Nincs frontális osztálymunka, sem egyöntetu
  haladás és feleltetés.
• Az önálló, csendes, fegyelmezett munka - amelynek
  kialakítására szintén csendgyakorlatok, meditáció
  tréningek szolgálnak - az alapveto munkaforma,
  ennek megteremtéséhez nincs szükség külso
  követelménytámasztásra, külsodleges tanári
  fegyelmezésre.

53

• Az öntevékeny tanulási folyamatot nem törik meg
  szünetek, de az individuális munka
  egyoldalúságának ellensúlyozására különbözo közös
  foglalkozások (vita, beszélgetés, közös ének,
  sport stb.) szolgálnak. A Montessori-gyermekházakb
  an nem különül el, hanem szervesen kapcsolódik
  egymáshoz az óvodai és az iskolai szint.
• Minden egyes tantárgy tanulásához további, az
  iskolai munkára továbbfejlesztett eszközöket
  használnak, melyek segítségével az ismeretek
  önálló elsajátítása sokkal eredményesebbé teheto.

54

• A padokban mozdulatlanul ülo, passzív, illetve
  elsosorban verbális aktivitásra késztetett
  tanulói tevékenység helyett a Montessori
  intézetek megengedett, sot megkívánt
  tevékenységformája a gyermeki aktivitáson
  alapszik.
• A foszereplo a szabadon mozgó, a termet
  szükségleteiknek megfeleloen átrendezo,
  társaikkal, tanáraikkal kommunikálni képes,
  feladataikat - a rendelkezésükre bocsátott
  választékból - önállóan kiválasztani és megoldani
  képes, aktívan tevékenykedo gyerek.

55

• A hagyományos tanórák és évfolyamosztályok
  helyett, a gyermekek életkori integráció alapján
  kialakított, különbözo életkori (3-6 6-9 9-12
  stb.) csoportokban folyamatosan dolgoznak,
  illetve saját igényüknek megfelelo idopontokban
  pihenhetnek.
• Ennek során a kötelezoen eloírt haladási ütem
  helyett a saját fejlodési ütem a meghatározó. A
  gyerekek szabadon választhatnak a nyitott
  polcokon elhelyezett eszközökbol, illetve
  vállalhatnak feladatokat a különbözo muveltségi
  területekrol.
• A tevékenység kezdetén a pedagógus bemutatja a
  kiválasztott eszközt, illetve feladatot, majd
  azok használatát a gyerekek egyedül vagy
  valamelyik társaikkal közösen, önállóan
  gyakorolják.
• A kisebb gyerekek napi tervet, a nagyobbak heti
  tervet készítenek, melynek keretében önállóan
  végzik vállalt feladataikat, csak nehézségek
  esetén kérik a tanár segítségét.

56

• A napjainkban muködo Montessori intézetek a
  pedagógiai koncepció irányelveinek megtartása
  mellett tananyagukba - a kor igényeinek
  megfeleloen - az új muveltségi tartalmakat is
  felvették (pl. számítástechnika, idegen nyelvek
  oktatása).
• Jelenleg Magyarországon egy az iskoláztatás egész
  idotartamára kiterjedo intézmény a Csepelen
  muködo Montessori Oktatási Centrum, amelynek
  keretében jelenleg egy óvodai (3-6 év), két
  alapiskolai (6-9 év és 9-12 év) csoport és három
  gimnáziumi (13 14 15 év) osztály muködik. Az
  iskola teljes 6 6-os rendszerének kiépítése
  folyamatban van.i
• i V.ö. Bíróné Balogh V. Bordács M. Németh
  A. (1998) Maria Montessori pedagógiája. In.
  Pukánszky B. Zsolnai A. (szerk.) Pedagógiák az
  ezredfordulón. Budapest, Eötvös József
  Könyvkiadó, 21-22.

57
(No Transcript)
58
Elsodleges forrásmunka

• Németh András - Skiera, Ehrenhard
  Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti
  Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.

59
Javasolt olvasmányok

• Pukánszky Béla és Zsolnai A. (szerk.) Pedagógiák
  az ezredfordulón. Budapest, Eötvös József
  Könyvkiadó, 1998.
• Internet http//montessori.lap.hu/