John Locke (1632-1704)

1
John Locke (1632-1704)

• Oxford Boyle, privát orvosi stúdiumok
• 1666 barátságot köt Lord Shaftesburyvel (aki
  ekkoriban még nem lord, és nem is lordkancellár)
• 1683 a II. Károly és testvére (a késobbi. II.
  Jakab) elleni összesküvés kurdarca után
  hollandiai emigráció
• 1689 a dicsoséges forradalom után visszatérés
  Angliába
• Fo muvei
• Értekezés az emberi értelemrol (1689)
• Értekezés a polgári kormányzatról (1690)
• Levél a vallási türelemrol (1689)

2
Tudás és vélekedés (becslés) 1.

• A cél nem a szkepticizmus legyozése, hanem
  elemezni miben áll a tudás, és annak alapján
  megállapítani, hogy mirol rendelkezhetünk
  tudással, s mivel kapcsolatban kell beérnünk a
  puszta vélekedéssel (becsléssel).
• Tudás vs. vélekedés hagyományos
  megkülönböztetés.
• Tudás az ideák egyezésének vagy meg nem
  egyezésének észlelése egy állító vagy egy
  tagadó kijelentés igazságának belátása.
• Idea fogalom, képzet, érzéki benyomás
  bármilyen gondolati, észlelési állapot tartalma
  (mint Descartes-nál). Az ideák a mentális
  kijelentések alkotó elemei.

3
Tudás és vélekedés (becslés) 2.

• Tudás
• A piros szín
• A megegyezés belátásához nem kell más az ideákon
  kívül.. Maguk az ideák feljogosítanak a ketto
  összekapcsolására.

Becslés A víziló húsa édes A viziló, a hús, és
az édes ideái alapján nem döntheto el. Valami más
is kell az ideákon kívül. Ez a valami lehet 1.
tapasztalat 2. tanúbizonyság
4
Empirizmus vs. racionalizmus

• Az empirizmus szerint a tudás a tapasztalatból
  származik, a racionalizmus szerint az észbol
  jó ez a gyakori megfogalmazás?
• 1. pontosítás a tudás itt nem foglalja magába
  a vélekedést, ti. mind a racionalisták, mind az
  empiristák elfogadják, hogy a vélekedés során rá
  vagyunk utalva a tapasztalatba.
• 2. pontosítás a tapasztalatból származik nem
  úgy értendo, hogy a tapasztalat elégséges hozzá.
  A tudás az empiristák szerint is belátást,
  mentális megragadást igényel.
• Descartes a tapasztalatból nem származhat tudás.
  
• Locke van tapasztalatból származó tudás, ti. az
  érzéki tudás,
• A különbség honnan származnak azok az ideák,
  melyek lehetové teszik a tudást?
• Descartes innáták, tapasztalati ideára nem
  épülhet tudás, csak vélekedés
• Locke minden idea a tapasztalatból származik.

5
Támadás az innátizmus ellen 1.

• Az innátista érve
• (1) Vannak egyetemesen helyeselt elvek.
• (2) Ha valamilyen elv egyetemes helyeslésnek
  örvend, akkor innáta.
• Vannak innáta elvek.
• Re (2) még ha tényszeruen igaz volna is, hogy
  vannak egyes igazságok, melyekben az egész
  emberiség egyetért, ez akkor sem bizonyítanál,
  hogy azok velünk születtek, ha tudunk mutatni
  bármino más utat, melynek révén az emberek
  általános egyetértésre jutnak ama dolgok felol,
  melyekben valóban egyetértenek (I.2.3.)
• Re (1) Az ami van, van és a lehetetlen, hogy
  ugyanaz a dolog létezzék is meg ne is tételek
  nem egyetemesen elfogadott állítások (I.2.4.)
  nyilvánvaló, hogy sem a gyermekek sem az
  elmebetegek között nem akad senki, aki a
  legcsekélyebb mértékben is felfogná oket vagy
  gondolkodna rajtuk s ez a hiány elégséges ahhoz,
  hogy semmissé tegye ama egyetemes helyeslést,
  melynek szükségképpen kísérnie kell minden velünk
  született igazságot (I.2.5.)

6
Támadás az innátizmus ellen 2.

• Az innátista válasza az innáta elvek
  diszpozícióként vannak jelen elménkben, s ez a
  jelenlét megfelelo körülmények között helyeslés
  formájában megnyilvánul.
• 1. variáció minden ember megismeri oket az
  innáta elveket, és egyet is ért velük, midon már
  elsajátította az ész használatát (I.2.6.)
• csak nem vélhetjük velünk születettnek azt,
  aminek felfedezéséhez az ész támogatása
  szükségeltetik, hiszen ekkor, mint mondottam,
  mindama szilárd igazságot, amire az ész valaha is
  megtanít, velünk születettnek kell felfognunk.
  (I.2.9.)
• mily gyakran figyelhetjük meg, hogy a gyermek
  már jóval azelott használja az eszét, hogy
  ismerné ezt az alapelvet lehetetlen, hogy
  ugyanaz a dolog létezzék is meg ne is! Az
  írástudatlan emberek s a vad bennszülöttek
  jelentos része pedig, még az értelmes életkorba
  lépve is, nem egy évet tölt el anélkül, hogy
  valaha is ezen a tételen vagy hasonló általános
  állításokon törné a fejét. (I.2.12.)

7
Támadás az innátizmus ellen 3.

• 2. variáció rögvest egyetértünk az ilyen az
  innáta alapelvekkel, amint megismertük és
  megértettük oket (I.2.17.)
• Válaszul visszakérdezek az azonnali egyetértés,
  mellyel elso hallásra hozzájárulunk valamely
  tételhez, ha megértettük a benne lévo
  kifejezéseket, csakugyan a velünk született
  alapelvek kétségtelen ismertetojegye-e? a
  fehér nem fekete, a négyzet nem kör, a sárga
  szín nem édesség ezekkel s még számtalan más,
  hasonló kijelentéssel, de legalábbis annyival,
  ahány elkülönített ideával rendelkezünk, minden
  épelméju embernek elso hallásra szükségképp egyet
  kell értenie, feltéve, hogy tudja, a tételben
  foglalt megnevezések mit jelölnek (I.2.18.)
• Akkor Descartes-nak meg a racionalizmusnak annyi?

8
Ideáink eredete

• Az elme születéskor üres papiros (I.1.2.).
• Egyszeru ideáinkat a tapasztalatból szerezzük az
  érzeklésbol (piros, édes, szögletes, kemény)
  valamint a reflexióból, azaz belso tapasztalatból
  (észlelés, akarás, megkülönböztetés). Ezeket
  csupán befogadjuk, megszerzésükkor passzívak
  vagyunk.
• Az összetett ideákat (arany, lopás, szabadság,
  háromszög, testvér) az egyszeru ideákon végzett
  muveletek révén alkotjuk meg.
• Vajon az összes idea származhat ilyen módon a
  tapasztalatból?

9
Absztrakt ideák

• az elme az egyedi tárgyakról szerzett, egyedi
  ideákat általánosítja ami oly módon történik,
  hogy úgy tekintjük ezeket, amint az elmében
  megjelenítésekként állanak, elhatároltan minden
  további létezéstol s a valóságos létezés olyan
  körülményeitol is, amilyenek például az ido és a
  hely, valamint bármely más kíséro ideától. Ezt
  nevezzük tehát elvonatkoztatásnak, melynek során
  egyedi létezokrol megszerzett ideák a maguk egész
  fajának általános képviseloivé válnak nevük
  pedig általános név lesz, amelyet bármire
  alkalmazhatunk, ami csak az adott elvont ideával
  összhangban áll. Így ha az elme ma megfigyeli
  ugyanazt a színt a krétában vagy a hóban, amit
  tegnap a tejbol szerzett be, akkor csak a régebbi
  megjelenítést veszi fontolóra, és az illeto nem
  teljes egészének képviselojévé teszi meg s
  miután a fehérség nevet adta neki, ezzel a
  hangsorral mindig ugyanazt a minoséget jelöli
  meg, bárhol is képzeli el avagy fedezi fel s
  ekként jönnek létre az univerzálék, legyenek bár
  ideák vagy kifejezések.. (II.11.9.)
• 1. egyed 2. egyed 3. egyed
• a b c d e a b f g i a c i k j
• a b c d e a b f g i a c i k j
  elvonatkoztatás ? absztrakt idea a

10
A háromszög ideája

• Ekként például nem követel-e némi fáradságot és
  ügyességet a háromszög általános ideájának
  létrehozása (amely pedig nem is tartozik a
  legelvontabbak, legátfogóbbak és legnehezebbek
  közé), tekintve, hogy ennek sem lapos-, illetve
  tompaszögunek, sem derékszögunek, sem egyenlo
  oldalúnak, sem egyenlo szárúnak, sem pedig
  egyenlotlen oldalúnak nem szabad lennie, hanem
  ezek mindegyikének kell lennie, s ugyanakkor
  egyikének sem. Valami tökéletlen dolog ez
  valójában, ami nem is létezhetik olyan idea,
  melyben bizonyos részek több, különbözo és
  összeférhetetlen ideából épülnek föl. (IV.7.9.)
• Berkeley kritikája
• Valóban van olyan ideánk a háromszögrol, amely
  sem lapos-, illetve tompaszögu, sem derékszög,
  sem egyenlo oldalú, sem egyenlo szárú, sem pedig
  egyenlotlen oldalú, hanem ezek mindegyikének kell
  lennie, s ugyanakkor egyike sem? Nekem ugyan
  nincs.
• Jogos-e?

11
Locke vs. Berkeley

• Berkeley
• Az általános ideák képzetek hiszen az
  érzékekbol más nem származhat.
• A képzetek nem (elég) absztraktak ld.
  háromszög.
• Az általános ideák nem absztrakt ideák
• Hanem? Konkrét ideák, melyeket oly módon
  használunk, hogy figyelmen kívül hagyjuk egyedi
  vonásaikat. Pl. a háromszög szögeinek összegére
  vonatkozó bizonyításban nem használjuk ki azt,
  hogy hegyes szögu háromszögrol van szó. Tehát
  nem készítünk egy sajátos ideát, amely azokat és
  csak azokat a tulajdonságokat tartalmazza,
  amelyek minden háromszögben megvannak.
• Próbálja meg egy konkrét képzetének
  felhasználásával, Berkeley receptjét követve,
  elgondolni azt, hogy a férfiak csapodárok!
• A képzet miért éppen a férfiakra vonatkozik?
  Hogyan mutathatja a csapodárságot?
• Locke-nak igaza van igenis kellenek absztrakt
  ideák. De hogyan jöhetnek ezek az érzékekbol?

12
Elsodleges és másodlagos minoségek

• Az ideák észleletek az elmében (II.8.7.)
• A minoségek az anyag módosulásai ama testekben,
  amelyek ilyen észleleteket okoznak bennünk
  (II.8.7.), képességek ideák eloidézésére
  (II.8.8.)
• elsodleges minoségek tömörség, kiterjedés, alak,
  mozgathatóság (szám, szerkezet)
• másodlagos minoségek szín, illat, íz, hang,
  tapintás
• Elso elhatárolás
• Az elsodleges minoségek tökéletesen
  elválaszthatatlanok a testtol amelyeket az
  érzékeloképesség mindig megtalál az anyag minden
  részecskéjében, amely elég nagy ahhoz, hogy
  észleljük, másrészt pedig az elme
  elválaszthatatlannak talál az anyag minden egyes
  részecskéjétol, még ha kisebb is annál, hogysem
  érzékeink külön-külön, önmagában észlelhetnénk.
  (II.8.9.)
• A másodlagos minoségek nem egyebek, mint a
  dolgokban magukban lakozó képességek ezek olyan
  változatos érzékleteket hoznak létre bennünk
  elsodleges minoségeik, tehát tömegük, alakjuk,
  szerkezetük, és érzékelhetetlen részecskéik
  mozgása révén, mint a színek, hangok, ízek, stb.
  (II.8.10.)

13
Elsodleges és másodlagos minoségek

• Második elhatárolás
• a testek elsodleges minoségeinek ideái
  hasonlatosak az illeto minoségekhez, s eloképeik
  valóságosan léteznek is a testekben magukban
  ezzel szemben azok az ideák, melyeket a fenti
  másodlagos minoségek hoznak létre bennünk,
  egyáltalán nem hasonlítanak létrehozóikra. A
  testekben magukban ugyanis nem létezik semmi
  olyasmi, ami ideáinkhoz hasonlítana (II.8.15.)
• Az észlelés reprezentációs elmélete?
• az alma minoségei az alma ideája hasonlóság
• kerek kerek
• ökölnyi ökölnyi
• részecskék elsodleges édes -
• minoségei és elrendezésük piros
  -
• Nem!

14
Kétféle magyarázó stratégia

• skolasztikus stratégia posztulálj a dologban a
  megfigyelheto minoségeknek megfelelo minoségeket
• hátrány tautologikus magyarázatok.
• - Miért altat el az ópium?
• - Mert altató ereje van?
• - Mi az altató ero?
• - A dolog ama képessége, melynek révén elaltatja
  azt, aki elfogyasztja
• mechanista stratégia A megfigyelheto minoségeket
  egy bizonyos korlátozott fogalomkészlettel kell
  magyarázni, melynek elemei a részecskék
  elsodleges minoségei (méret, alak, mozgás),
  illetve azok a minoségek melyekkel a részecskék
  sokaságai rendelkeznek (szám, elrendezés, mozgás
  egymáshoz képest)
• elsodleges minoségek amelyekkel magyarázhatunk

15
Érvek a distinkció mellett 1.

• a manna, részeinek térfogata, alakja,
  szerkezete és mozgása révén, bizonyos képességgel
  rendelkezik arra, hogy bennünk a rosszullét, s
  idonként az éles fájdalom vagy akár a szélgörcs
  érzékletét idézze elo. Hogy a rosszullét és
  fájdalom ezen ideái nem a mannában vannak, hanem
  pusztán a manna muködéseinek hatásai bennünk, s
  hogy nincsenek sehol, amikor éppen nem érezzük
  oket, nos, ezzel is habozás nélkül egyetért
  mindenki. De már afelol jószerével lehetetlen
  meggyozni az embereket, hogy az édesség és a
  fehérség nincsen valóságosan jelen a mannában
  holott ezek sem mások, mint a manna
  tevékenységének hatásai szemünkön, illetoleg
  ínyünkön, méghozzá részecskéinek mozgása, mérete
  és alakja révén, amint azt is mindenki elismeri,
  hogy a manna által kiváltott fájdalom és
  rosszullét sem egyéb, mint ezen anyag hatása
  gyomrunkra és zsigereinkre, érzékelhetetlenül
  kicsiny részecskéinek mozgása, mérete és alakja
  révén (II.8.18.)

16
Érvek a distinkció mellett 2.

• Vegyük most fontolóra a vörös és a fehér
  színeket a porfírban zárjuk el a fény útját,
  hogy ne essék a porfírra, és színei
  szertefoszlanak, s a továbbiakban már nem hoz
  létre efféle ideát bennünk azonban a fény
  visszatértére újfent eloidézi bennünk ezen
  jelenségeket. Gondolhatja-e mármost valaki, hogy
  bármino valóságos változás történik a porfírban a
  fény jelenlétének vagy hiányának hatására,
  továbbá, hogy a fehérség és a vörösség amaz ideái
  valóban benne vannak a fénybe helyezett
  porfírban, holott nyilvánvaló, hogy az a sötétben
  egyáltalán semmilyen színnel sem rendelkezik?
  (II.8.19.)
• Zúzzunk össze egy mandulát, s tiszta fehér színe
  piszkosra változik, édes íze pedig olajossá. De a
  mozsártöro ütése miféle valóságos változást képes
  bármely testben eloidézni, a test szerkezetének
  megváltozásán kívül? (II.8.20.)

17
Érvek a distinkció mellett 3.

• meg tudjuk magyarázni, hogy ugyanaz a víz
  ugyanabban az idoben miként hozhatja létre a
  hideg ideáját az egyik kéz által, a másik által
  pedig a hoét, holott ha az említett ideák
  valóságosan benne volnának a vízben, lehetetlen,
  hogy ugyanaz a víz ugyanazon idoben forró és
  hideg is legyen egyaránt. Hiszen ha elképzeljük,
  hogy a kezünkben lévo melegség semmi egyéb, mint
  idegeink avagy életszellemeink parányi
  részecskéiben végbemeno, bizonyos fajú és fokú
  mozgás, akkor megérthetjük, miként lehetséges,
  hogy ugyanaz a víz ugyanabban az idoben a ho
  érzékletét keltse az egyik kézben, a másikban
  ellenben a hidegét Ha azonban a ho, illetve a
  hideg ideája nem más, mint a testünk parányi
  részeiben lejátszódó mozgás fokozódása, illetoleg
  csillapodása valamely más test részecskéinek
  hatására, akkor már könnyu megértenünk, hogy
  amennyiben ez a mozgás erosebb az egyik kézben,
  mint a másikban s ha továbbá olyan testet
  érintünk a két kézhez, melynek részecskéi
  gyorsabban mozognak, mint az egyik, ám ugyanakkor
  lassabban, mint a másik kéz részecskéi, akkor az
  egyik kéz mozgását erosbíteni fogják, a másikét
  viszont csökkenteni, kiváltva ezáltal a ho,
  illetve a hideg egymástól eltéro érzékleteit,
  amelyek tehát ettol függenek. (II.8.21.)

18
George Berkeley (1685-1753)

• 1700 Trinity College, Dublin
• 1724 Derry foesperese
• 1728-31 Rhode Island
• 1734- Cloyne püspöke
• Fontosabb muvei
• Tanulmány az emberi megismerés alapelveirol
  (1710)
• Hülasz és Philonusz három párbeszéde (1713)

19
Berkeley filozófiája röviden

• Egy ifjú szólt, ó nézz oda,
• Mily furcsa, hogy nincs ott fa.
• S ha mégis ott van,
• Hogyhogy ott van,
• Ha senki nem néz most oda?
• VÁLASZ
• Jó uram,
• Miért oly furcsa,
• Én mindenütt jelen vagyok..
• S ez az ok,
• Melyért ott van a fa,
• Hisz mindig látja,
• Kiváló tisztelettel
• az Ön Ura.

Két dolog létezik szellem és idea. A szellem
szubsztancia, független létezo, oksági ereje
van. Az ideák létezése abban áll, hogy észleljük
oket. Az anyagi dolgok ideák együttesei, azonban
az emberi tudattól függetlenül is léteznek, ti.
Isten észleli oket.
20
Berkeley vállalkozása

• A cél leszámolni a szkepticizmussal és a
  materializmussal
• Szkepticizmus a világ, ahogy ténylegesen
  létezik, különbözik attól, amilyennek ideáink
  megjelenítik.
• Materializmus (Berkeley szóhasználatában)
  létezik anyag.
• A szkepticizmus a materializmusból fakad ha a
  szellemünkben lévo ideánkon kívül létezik anyag
  is, akkor létezik valami olyasmi, ami különbözik
  ideáinktól.
• A megoldás küszöböljük ki az anyagot, s akkor
  nem marad semmi, ami ideáinktól különbözne. Így
  egy füst alatt a szkepticizmustól is
  megszabadulunk.

21
Locke materializmusa Berkeley szerint

• Locke
• 1. A minoségek nem állhatnak fenn önmagukban,
  szükségük van valamilyen hordozóra ez az
  általában vett szubsztancia avagy
  szubsztrátum. Errol a szubsztrátumról nincs más
  ideánk azon kívül, hogy a minoségek hordozója.
• 2. Az elsodleges minoségek ( mechanikai
  tulajdonságok) ideái hasonmások, a másodlagos
  minoségek ideái nem.

Berkeley 1. Ez a bizonyos szubsztrátum lenne az
anyag. 2. Az elsodleges minoségek ideái
tényleges anyagi tulajdonságoknak felelnek meg,
míg a másodlagos minoségek ideái pusztán ideák.
22
A materializmus bírálata

• Re 1 Az anyagi szubsztancia ideája absztrakt
  idea.
• Az anyagi szubsztanciáról nincs semmilyen
  határozott ideánk ahogy Locke maga is
  elismeri.
• Re 2 Szeretném azonban, ha mindenki
  utánagondolna és próbát tenne, képes-e gondolati
  absztrakcióval felfogni egy test mozgását és
  kiterjedését a többi érzéki minoség nélkül.
  (10.)
• Azt mondják például, hogy a meleg és hideg
  csupán az elme módosulásai, nem pedig olyan
  reális létezok lenyomatai, amelyek a testi
  szubsztanciában vannak jelen, és kiváltják
  ezeket az érzeteket, mivel ugyanazt a testet,
  amely az egyik kéz számára hidegnek tunik, a
  másik melegnek találja. Mármost miért ne
  érvelhetnénk ugyanilyen jól amellett, hogy az
  alak és a kiterjedés sem az anyagban rejlo
  minoségek lenyomatai vagy képmásai, mivel
  különbözoknek tunnek ugyanannak a szemnek a
  számára, ha különbözo helyzetekben van, vagy
  azonos helyzetben lévo szemek számára, ha
  különbözo a szerkezetük nem lehetnek tehát
  semmi olyannak a képei, ami az elmén kívül
  helyezkedik el és határozódik meg? (14.)

23
Esse est percipi 1.

• Ideák és szellemek.
• Az ideák esetében létezni annyi, mint észleltnek
  lenni.
• Thomas Reid ellenvetése
• Berkeley kettos mércét alkalmaz. A szellemrol
  sincs ideánk, hiszen a szellem aktív, míg az idea
  passzív. Amit észlelünk, az idea, a szellem nem
  idea, tehát nem észleljük..
• De nemcsak az ideák esetében, hanem az
  úgynevezett testek esetében is!
• 1. Errol tudást szerezhet bárki, aki
  fontolóra veszi, mit is értünk a létezés
  kifejezésen, amikor érzékelheto dolgokra
  alkalmazzuk. Azt mondom, az asztal, amelyek írok,
  létezik azaz látom és tapintom, és ha kimennék a
  dolgozószobámból, azt kellene mondanom, létezett,
  értve ezen, hogy ha a dolgozószobában lennék
  észlelhetném, vagy hogy valamely más szellem
  éppen észleli. (3)

24
Esse est percipi 2.

• 2. Valóban, furcsa módon elterjedt vélemény az
  emberek között, hogy a házak, hegyek, folyók,
  egyszóval az érzékelheto objektumok valamiféle
  természetes vagy reális léttel bírnak, amely
  különbözik attól, hogy az elmében észleletként
  léteznek. De bármilyen biztonsággal hagyja is
  jóvá a világ ezt az elvet, ha valaki a lelke
  mélyén kétségbe vonná, ha nem tévedek,
  észrevehetné, hogy nyilvánvaló ellentmondást
  foglal magába. Mert mi mások az említett
  objektumok, mint az érzékeinkkel észlelt dolgok,
  és mi mást észlelünk a saját ideáinkon vagy
  érzeteinken kívül és vajon nem teljesen
  elfogadhatatlan-e, hogy ezek bármelyike vagy
  valamely kombinációjuk észrevétlenül létezzék?
  (4.)

25
Esse est percipi 3.

• 3. Ámde mondják Önök bizonyára mi sem
  könnyebb, mint fákat elképzelni például a
  parkban, vagy könyveket egy dolgozószobában, noha
  senki nincs ott , aki észlelné oket. Erre azt
  felelem, hogy ezt valóban megtehetik minden
  nehézség nélkül de esedezem mi más ez, mint
  hogy elméjükben bizonyos ideákat alkotnak,
  amelyeket könyveknek és fáknak neveznek, közben
  pedig mellozik egy olyan személy ideájának
  megalkotását, aki észlelheti ezeket a tárgyakat?
  De vajon Önök nem észlelik vagy gondolják-e oket
  mindvégig? Ez az eset tehát nem felel meg a
  célnak, s csak azt tanúsítja, hogy Önök képesek
  elméjükben ideákat kialakítani vagy elképzelni,
  azt azonban nem, hogy lehetségesnek képzelhetnél
  gondolkodásuk tárgyainak elmén kívüli létezését.
  Ehhez úgy kell felfogni és elgondolni oket,
  mintha felfogás és elgondolás nélkül léteznének
  ami nyilvánvaló ellentmondás. (23.)
• El tudom képzelni, hogy létezik valami, amit nem
  tudok elképzelni.
• Ez ellentmondás?

26
Ha nincsen anyag, mi hozza létre az ideákat?

• Részben mi magunk, képzeloeronk révén. De
• Bárnily hatalmam is legyen azonban gondolataim
  felett, úgy találom, hogy az érzékeimmel éppen
  észlelt ideák nem függenek ugyanilyen módon az én
  akaratomtól. (29.)
• Az érzéki ideák erosebbek, élénkebbek és
  világosabbak, mint a képzelet ideái azonfelül
  állandóak, rend és összetartás jellemzi oket, s
  nem véletlenszeruen idézodnek fel, mint azok,
  amelyek az emberi akarat hatásárára jönnek létre,
  hanem szabályos láncolatban vagy sorban, amelynek
  bámulatra méltó összefüggése kielégítoen
  tanúskodik Szerzoje bölcsességérol és
  jóindulatáról. (30.)
• Vagyis érzéki ideáink rendje ( a természeti
  törvények) bizonyítják Isten létezését.

27
David Hume (1711-1776)

• jogi tanulmányok az edinburgh-i egyetemen
• 1734-37 Franciaország
• 1744 és 1751 sikertelen kísérlet pályázat
  egyetemi katedrára
• 1752-63 az edinburghi jogi könyvtár igazgatója
• 1763-66 követségi titkár Párizsban
• Fo muvei
• Értekezés az emberi természetrol (1739-40)
• Tanulmány az emberi értelemrol (1758)
• Tanulmány az erkölcs alapelveirol (1751)

28
Benyomások és ideák

• Minden, ami az elmében van észlelet.
• Az eroteljesek és eleven észleletek a
  benyomások, a halvány észleletek az ideák.
• E megkülönböztetés megfelel az érzékszervi (vagy
  belso) érzékelésbol származó észleletek és a
  fogalmak közti szokásos megkülönböztetésnek.
  Akkor miért nem úgy állítja fel Hume a
  megkülönböztetést, hogy a benyomásokat a külso
  tárgyak okozzák?
• Mert nem feltételezhetjük, hogy léteznek külso
  tárgyak. A tudományos módszer a tapasztalatra
  támaszkodik, és amit tapasztalatunk, azok
  észleletek.
• Hume nem állítja, hogy nincsenek külso tárgyak
  talán vannak , de filozófiai rendszerében ezeket
  figyelmen kívül hagyja. Pl. amikor tényekrol
  beszél, ezeken benyomásokat ért.

29
Empirizmus

• Fogalom-empirizmus minden fogalmunk érzékszervi
  benyomások alapján jön létre.
• Elso megjelenésükkor egyszeru ideáink kivétel
  nélkül olyan benyomásokból származnak, amelyek
  megfelelnek az ideáknak, és amelyeket az ideák
  pontosan visszaadnak (É 26.)
• Egyszeru ideák aranyhegy
• Recept az ideák tartalmának tisztázására (
  fogalmaink elemzésére) keressük meg, milyen
  egyszeru ideákból jönnek létre.

30
Az észleletek rendje és az asszociáció

• A benyomások ismeretlen okból jönnek létre
  elménkben.
• Az ideák egymásutánjai (a gondolatmenetek)
  azonban értelmezheto rendet követnek.
• E rend részben az emlékezetbol fakad az
  emlékezet által felidézett ideák élénkebbek,
  rendjük kötött.
• Részben pedig a képzeloerobol. A képzeloero az
  asszociáció szabályainak megfeleloen hívja elo az
  ideákat. Az ideák három módon társíthatók
  egymással
• hasonlóság (pl. festményrol a modellre),
• térbeli és idobeli érintkezés (pl. eloszobáról a
  nappalira),
• ok és okozat kapcsolata alapján (pl. sebrol a
  fájdalomra).

31
A hit 1.

• Az állítások sajátos összetett ideák. Miben
  különböznek azok az állítások, amelyekben
  hiszünk, azoktól, amelyekben nem hiszünk?
• A különbség nem állhat maguknak az ideáknak a
  tartalmában hiszen akkor lehetetlen volna, hogy
  valaki hisz valamit, amit másvalaki tagad.
• Egyszeru eset azok az állítások, amelyeknek
  tagadása ellentmondás. (Hume ezeket szükségszeru
  igazságoknak nevezi.) Ilyenkor rákényszerülünk,
  hogy az ideákat az adott kombinációban képzeljük
  el. Ilyenkor azt hisszük, amit el tudunk
  gondolni.
• A nem szükségszeru állítások a tényekre
  vonatkozó állítások esetében a hit az
  ideakombináció élénksége.
• Az emlékezetbol származó állítások eleve élénkek.

32
A hit 2. (T 5.2.)

• A nem emlékezetbol származó állításoknál az
  élénkség valamilyen az állítással asszociált
  benyomásból fakad.
• Az aktuális érzékelésbol származó hit esete
• 1. állítás Demeter Tamás szemüveges.
• 2. állítás Demeter Tamás nem szemüveges
• Benyomásom van a szemüveges Demeter Tamásról,
  ezért az 1. állítás lesz eleven.
• De hogyan hihetünk olyan dolgokat, amelyekre nem
  emlékszünk, és amelyeket nem látunk?
• Az ok-okozati asszociáció révén.
• Látom a fahasábot a tuzben. Hiszem, hogy meg fog
  gyulladni. Miért?
• Oksági kapcsolat révén. A tuzben lévo fahasáb és
  az égo fahasáb között oksági kapcsolat van.
  Jelenlegi benyomásom fahasáb a tuzben oksági
  asszociáció útján felélénkíti az égo fahasáb
  ideáját.

33
Hume a tudásról (T 4.1.)

• Ideák kapcsolatára (szükségszeru igazságokra)
  vonatkozó tudás
• Tagadása önellentmondás.
• Intuícióból és bizonyításból származik

• Tényekre (kontingens igazságokra) vonatkozó tudás
• Tagadása nem ellentmondás. Forrásai
• emlékezet
• érzékelés
• oksági következtetés

Ami nem származtatható sem a priori logikai
következtetésekbol, sem a tapasztalatból, az
értelmetlen halandzsa. Vélt tudásunk jó része
ilyen Ha ezzel az elvi meggyozodéssel
végigpillantanánk a könyvtárunkon, micsoda
selejtezést kellene végrehajtanunk. Ha kézbe
veszünk bármilyen kötetet, például egy iskolás
metafizikai muvet, csak azt kell kérdeznünk
tartalmaz-e valamilyen mennyiségre vagy számra
vonatkozó elvont okfejtést? Nem tartalmaz. S
tartalmaz-e valamilyenre tényre vagy létre
vonatkozó tapasztalati okoskodást? Azt sem
tartalmaz. Akkor tuzbe vele, mert ez esetben csak
szofisztika és áltatás lehet. (T, 256)
34
Az oksági következtetés alapja (T 4.1-2., 5.1.)

• 1. kérdés min alapul az oksági következtés?
• Nem az észen, hiszen ellentmondás nélkül el tudom
  gondolni, hogy az okot éppen a szokásos okozat
  ellenkezoje kövesse. Ennélfogva a tapasztalaton.
• 2. kérdés és ha adott a releváns tapasztalat,
  megalapozható-e az ész révén az oksági
  következtetés? (Ha számtalanszor tanúja voltam a
  tuzbe vetett fahasáb meggyulladásának, s most a
  tuzbe vetek egy fahasábot, megalapozható-e az ész
  révén, hogy lángra fog kapni?)
• Nem. Változatlanul el tudom képzelni az
  ellenkezojét.
• És ha a természet uniformitására hivatkozom ti.
  hogy hasonló okokat mindig hasonló okozatok
  követnek?
• Akkor sem. El tudom képzelni, hogy a természet
  rendje megváltozik. Az uniformitási elv maga is
  csak oksági következtetéssel alapozható meg,
  ezért körben forgunk.
• Hume válasza a szokáson. Az ismételt tapasztalás
  kialakít bennünk egy automatizmust.

35
Mi az oksági kapcsolat? 1. (É I.3.14.)

• Mit jelent az, hogy A B-t okozza?
• (1) milyen egyszeru ideák alkotják az okság
  ideáját (2) ezek milyen benyomásokból
  származnak.
• (1) az okság ideájának összetevoi
• téridobeli érintkezés A és B térben és idoben
  szomszédos
• idobeli elsoség A megelozi B-t
• szükségszeru kapcsolat A után B-nek kell
  lennie
• (2) Milyen benyomás felel meg a szükségszeru
  kapcsolatnak?
• Érzékeim nem szolgáltatnak ilyen benyomást.

36
Mi az oksági kapcsolat? 2. (É I.3.14.)

• Hume válasza
• A gyakori ismétlés nyomán ugyanis észreveszem
  olyan megszokás alakult ki bennem, mely arra
  készteti szellememet, hogy az egyik tárgy
  felmerülésekor megjelenítse maga elott ama tárgy
  szokásos kísérojének a képét is, és hogy ez
  utóbbit, az elso tárggyal való kapcsolata
  folytán, élesebb fényben jelenítse meg. Tehát
  ebbol a benyomásból vagy késztetésbol merítjük a
  szükségszeruség ideáját. (220)
• A szükségszeruség ideáját nem a dolgokból, hanem
  magunkból merítjük. Amikor a dolgok között
  szükségszeru kapcsolatot feltételezünk, saját
  gondolkodási habitusainkat vetítjük ki a
  dolgokra.
• Azt mondani, hogy a dolgok között szükségszeru
  kapcsolat van, nem is hamis, hanem értelmetlen
  errol semmiféle ideánk nincs.

37
A testek folytonos és külön létezése

• Feltételezzük a testek idoben folytonosak és
  függetlenek az elmétol.
• Ez a hit nem származhat az érzékekbol, ti. a
  testeket nem érzékeljük ilyennek.
• Nem származhat az észbol sem, hisz a
  filozófiailag iskolázatlanok is így hiszik.
• A képzeloerobol származik.
• 1. hiba összekeverjük a kettot, és a másodikat
  is azonosságnak véljük.
• Ugyanakkor tudjuk, hogy nem lehet azonos.
• 2. hiba az ellentmondás feloldására a képzelet
  kitölti a hiátust van egy tolünk független,
  idoben azonos tárgy.
• Lehet, hogy van ilyen de a hitnek nincs
  racionális alapja.

38
Thomas Hobbes (1588-1679)
Az angol polgárháború kérdései Meddig terjed a
király hatalma? Meddig terjednek a király
jogosítványai az egyházakkal szemben? 1640
Franciaországba menekül 1649 I. Károly
lefejezése 1651 Leviatán megjelenése 1652
visszatér Angliába 1660 Stuart restauráció II.
Károly 1666 törvényjavaslat, mely lehetové tenné
Hobbes bíróság elé állítását
39
A szerzodéselmélet
A szerzodéselmélet a politikai filozófia két
legfontosabb kérdését kívánja megválaszolni 1.
Mi a legitim politikai hatalom forrása? 2. Mire
terjed ki a legitim politikai hatalom? Válasz
1-re a politikai hatalom szerzodésbol származik,
s azért tartozunk engedelmeskedni neki, mert a
szerzodést be kell tartani. 2. megválaszolásához
azt kell megfontolnunk, hogy a természeti
állapotban amikor nem létezik politikai hatalom
miféle szerzodésben mennénk bele.
40
Az elso elofeltevés boldogság és hatalomvágy
az életben a boldogság nem az elégedett lelki
nyugalmat jelenti. Mert olyan finis ultimus
(végso cél) vagy summum bonum (legnagyobb jó),
amit a régi erkölcsfilozófusok könyveikben
emlegetnek, nem létezik. A boldogság a vágy
állandó elorehaladása az egyik tárgytól a
másikig, ahol azonban az elobbi elérése csupán a
másik eléréséhez vezeto út. Ennek pedig az az
oka, hogy az emberi tárgyak vágya nem az egyszeri
és pillanatnyi élvezet, hanem a jövobeli
vágyakhoz vezeto út biztosítása. Ezért az
emberiség általános törekvésének elsosorban az
újabb és újabb hatalom iránti örökös és szüntelen
vágyat tartom, amelynek csak a halál vet véget.
És ennek oka nem mindig abban rejlik, hogy a
ember az elért élvezetnél nagyobb élvezetet
remél, vagy hogy a szerényebb hatalommal nem éri
be, hanem abban, hogy a jóléthez szükséges
pillanatnyi hatalmát és eszközeit továbbiak
megszerzése nélkül nem tudja biztosítani.
(145-146)
41
A második elofeltevés egyenloség
Az emberek képességeiket tekintve nagyjából
egyenloek. Testileg a leggyengébb ember is
megölheti a legerosebbet Szellemileg tegyük
félre a tudományos gondolkodásra való képességet
a hétköznapi okosság a tapasztalatból származik,
s mindenki ugyanannyira hozzáférhet. A
képességeknek ebbol az egyenloségébol ered a
céljaink elérésére irányuló remény egyenlosége
(167)
42
A természeti állapot háború
Ugyanazokra a dolgokra vágyunk ha másért nem
is, hatalomvágyunk miatt. Ezekre a dolgokra
ugyanolyan jogot formálunk. Egymás ellenségei
leszünk. A viszály három oka versengés,
bizalmatlanság, dicsvágy. Versengés harc a
szukös forrásokért. Dicsvágy a hatalomvágy
motiválja.
43
A legfobb ok a bizalmatlanság
... ha valaki egy alkalmas darab földet beültet,
bevet, beépít, vagy éppen birtokában tart, s egy
támadónak csak egyetlen ember erejétol kell
félnie, akkor valószínunek látszik, hogy az
emberek egyesült erovel eluzik ot földjérol, és
megfosztják nemcsak munkájának gyümölcsétol,
hanem életétol vagy szabadságától is. A támadót
azonban ugyanez a veszély fenyegeti mások
részérol. És ennek a kölcsönös bizalmatlanságnak
a következménye, hogy mindenki számára önnön
biztonságának legésszerubb záloga a megelozés,
vagyis az a a törekvés, hogy erovel vagy csellel
mindenkit leigázzon, akit csak tud, míg aztán már
nem lát maga körül olyan hatalmat, amely
fenyegethetné. És ezáltal nem is lépi túl azt a
határt, amelyet az önfenntartás megkövetel, és
ezért ez általában megengedett dolog. (167)
44
A természeti állapot

• A hadiállapot nem jelenti, hogy állandóan harci
  cselekmények zajlanak. Elég hozzá, hogy
  ismeretesek a háborús szándékok, s ezért
  akármikor számítani lehet tényleges
  összetuzésekre.
• Ilyen körülmények közt nincs helye szorgalomnak,
  mert a gyümölcse bizonytalan, ezért nincs se
  földmuvelés, se tengeren túlról behozott áru, se
  kényelmes épület, nincsenek nagy erot igénylo
  tárgyak ide-oda szállításához szükséges eszközök,
  semmiféle ismeretszerzés a Föld ábrázatára
  vonatkozóan, se idoszámítás, se muvészetek, se
  irodalom, se társadalmi érintkezés, s ami a
  legrosszabb örökös félelem uralkodik, az
  eroszakos halál veszélye fenyeget, s az emberi
  élet magányos, szegényes, csúnya, állatias és
  rövid. (168-9)
• Valóban ez lenne közhatalom nélkül a helyzet?
• fegyveresen utazunk, zárjuk az ajtókat, a
  szekrényeket
• a kormányzat nélkül éro vademberek Amerikában
• a királyok és szuverén hatalmasságok állandóan
  háborúznak

45
Természetjog és a természeti törvények

• A természetjog mindenki számára azt a
  szabadságot jelenti, hogy önnön erejét saját
  akarata szerint lényének, vagyis életének
  megoltalmazására használhatja, s következésképpen
  mindent megtehet, amit a cél érdekében saját
  megítélése és értelme szerint szükségesnek tart
  (171)
• A természeti törvény, lex naturalis, az értelem
  által felismert olyan eloírás vagy szabály, amely
  megtiltja nekünk, hogy olyasmit tegyünk, ami
  életünket kiolthatja, vagy ami a megoltalmazására
  szolgáló eszközöktol megfoszt minket, továbbá,
  hogy elmulasszunk valamit, amivel véleményünk
  szerint életünket legbiztonságosabban
  megoltalmazhatnánk. (171)
• általános szabály
• racionálisan felismerheto
• eloírja azt a viselkedést, mely legjobban
  szolgálja fennmaradásunkat

46
Az elso három természeti törvény
I mindenki békére törekedjék, ameddig csak annak
elérésére reménye van, ha pedig erre nincs többé
reménye, a háború minden eszközét és elonyét
igénybe veheti és felhasználhatja (172) A
természeti állapotban jogos a megelozo csapás
ilyen körülmények között mindenkinek mindenre
joga van, még mások testére is (172) II
mindenki önkéntesen mondjon le minden jogáról
feltéve, hogy a többiek is így tesznek, ha ezt a
béke és az önvédelem érdekében szükségesnek
tartja, s másokkal szemben elégedjen meg annyi
szabadsággal, mint amennyit o másoknak saját
magával szemben megenged (172) Szerzodés jogok
kölcsönös átruházása Megállapodás olyan
szerzodés, ahol az egyik vagy mindkét fél késobb
teljesít. III a megkötött megállapodásokat
teljesíteni kell (183)
47
Miért kell közhatalom?
Miért nem állapodunk meg egyszeruen egymással?
Miért kell létrehoznunk a politikai hatalmat? Az
olyan megállapodás, ahol a a felek egyike sem
teljesít azonnal, s amely ily módon a kölcsönös
bizalmon alapul, a puszta természetes állapotban
(vagyis a mindenkinek mindenki elleni
háborúskodásában) bármely indokolt gyanú
felmerülése esetén hatálytalanná válik. aki
elsonek teljesít, csak ellenségének dobja oda
magát prédául ellentétben azzal az
elidegeníthetetlen jogával, hogy életét és
létszükségleteit megvédhesse (177) Politikai
hatalomra azért van szükség, mert ennek van joga
és ereje, hogy szükség esetén kikényszerítse a
megállapodások betartását.
48
Az állam, mint az igazságosság forrása
Hatályos megállapodás nélkül nincs jogátruházás,
ezért mindenkinek mindenre joga van. Kényszeríto
ero nélkül nincs hatályos megállapodás a
megállapodások kard nélkül puszta szavak
(205) Állam/ politikai hatalom/ kormányzat nélkül
nincs kényszeríto ero. Ez igaz minden III-hoz
hasonló természeti törvényre. a természeti
törvények, vagyis az igazságosság, méltányosság,
szerénység, megbocsátás, egyszóval az a törvény,
hogy ne tégy másoknak olyat, amit magadnak nem
kívánsz, önmagukban azaz ha megtartásukra
semmilyen hatalomtól való félelem nem kényszeríti
az embereket ellenkeznek természetes
érzelmeinkkel, melyek részrehajlásra,
büszkeségre, bosszúra és más hasonlókra
késztetnek minket. (205)
49
Az állam létrehozása

• Az államot létrehozó szerzodés
• mindenki szerzodik mindenkivel
• lemond minden jogáról egy személy vagy egy
  gyülekezet javára
• azt megbízottjának tekinti, és mindent amit az a
  közbéke és a biztonság érdekében cselekszik, a
  saját cselekedetének ismer el.
• Az így létrejövo nem természetes személy az
  állam. A személy megtestesítoje az uralkodó (a
  szuverén), a többiek az alattvalók.

50
Az uralkodó jogállása 1.

• 1. Az államot létrehozó megállapodás
  visszavonhatatlan.
• Mert csak a permanens lemondás biztosíthatja a
  békét.
• Mert a szerzodés visszavonásával megfosztanánk
  az uralkodót tulajdonától.
• Mert Istennel kötött szerzodésre hivatkozni
  hazugság.
• 2. Az uralkodó nem követhet el szerzodésszegést.
• Mert nem szerzodo fél. Tudniillik
• Az alattvalók összességével nem szerzodhet, mert
  azok csak nem alkotnak egyetlen személyt.
• Külön-külön nem szerzodhet velük, mert ha az
  alattvaló azt állítaná, hogy az uralkodó
  szerzodést szegett, nem lenne olyan hatalom,
  amely ezt a vitát eldöntené, s így
  visszahullanánk a természetes állapotba.

51
Az uralkodó jogállása 2.

• 3. Az uralkodó cselekedeteit annak is el kell
  ismernie sajátjának, aki nem szavazott rá.
• Mert ha részt vett az uralkodót beiktató
  szavazáson, elfogadta, hogy tartania fogja magát
  a többség döntéséhez.
• Mert ha nem csatlakozik, megmarad a természeti
  állapotban, és bárki büntetlenül megölheti.
• 4. Az uralkodó nem követhet el jogtalanságot
  alattvalóival szemben.
• Mert az uralkodó cselekedeteit mindenkinek a
  sajátjának kell elismernie. Így aki az uralkodót
  jogtalansággal vádolja, magát vádolja.
• 5. Az uralkodót sem kivégezni, sem megbüntetni
  nem lehet.
• Mert az uralkodó tettei a mi tetteink. Ezért a
  saját tetteinkért egy másik személyt büntetnék.

52
Az önkényuralom veszélye
Itt azonban valaki azzal az ellenvetéssel
hozakodhatna elo, hogy eszerint az alattvalók
helyzete igen nyomorúságos, hiszen ki vannak
szolgáltatva az ily korlátlan hatalommal
rendelkezo személy vagy személyek gerjedelmeinek
és más féktelen szenvedélyeinek. e vádaskodók
nem gondolnak arra, hogy az emberi körülményekben
mindig akad egy s más kellemetlenség, s hogy a
legrosszabb, ami bármely kormányformában a népet
általában érheti, alig nyom valamit a latban, ha
azzal a nyomorúsággal hasonlítjuk össze, amely a
polgárháborúnak vagy az oly uratlan emberek
féktelenségének velejárója, akik felett nem áll
se törvény, se kényszeríto ero, amely a
fosztogatástól és bosszútól visszatartaná oket.
(218)
53
A természeti állapot

• 1. tökéletes szabadság
• 2. egyenloség
• 3. a természeti törvények érvényesek
• De ha a szabadság állapota is ez, mindazonáltal
  mégsem a szabadosság állapota. A természeti
  állapotot a természeti törvény kormányozza, amely
  mindenkit kötelez és az ész amely maga ez a
  törvény mindenkit, aki csak hozzá fordul,
  megtanít arra, hogy mivel az emberek valamennyien
  egyenlok és függetlenek, senki sem károsíthat meg
  egy másik embert, életében, egészségében,
  szabadságában vagy javaiban. (6.)
• 4. munkával tulajdon szerezheto
• A föld és az összes alacsonyabb rendu
  teremtmény közösen minden emberé, mégis
  mindenkinek tulajdona a saját személye. Ehhez
  senkinek sincs joga, csak magának. testének
  munkája és kezének muve szoros értelmében az övé.
  Amit tehát kiemel ebbol az állapotból, amelyben a
  természet hagyta, azt összevegyítette munkájával,
  hozzátett valamit, ami az övé, ezzel tulajdonává
  teszi. (27.)

54
Kontra Hobbes

• nincs ok a konfliktusra
• Ugyanaz a természeti törvény, amely tulajdont
  ad nekünk ezen a módon, egyszersmind korlátozza
  is ezt a tulajdont. Isten boségesen megad nekünk
  mindent (1 Tim 6, 17) ez az ész szava De
  milyen mértékben ad meg nekünk mindent? Annyira,
  hogy élvezzük. Amennyit valaki fel tud használni
  úgy, hogy bármi módon javára váljék az életnek és
  ne ártson, annyit foglalhat le munkájával
  tulajdonként. Ami ezen túl van, az már meghaladja
  az o részét, és másoké. (31.)
• hadiállapot csak akkor jön létre, ha valaki
  eroszakot alkalmaz velem szemben
• a természeti állapot nem hadiállapot
• Ebbol világosan kiderül a természeti állapot
  és a hadiállapot közötti különbség jóllehet
  némelyek összekeverték oket, annyira távol állnak
  egymástól, mint amennyire messze van a békesség,
  a jóindulat, a kölcsönös segítségnyújtás és a
  közös védekezés állapota az ellenségeskedés, a
  rosszindulat, az eroszak és a kölcsönös pusztítás
  állapotától (19.)
• Akkor mi szükség egyáltalán politikai hatalomra?

55
A természeti állapotból való kilépés okai

• A természeti törvény betartatása mindenkinek
  joga. Ámde
• 1. nincs olyan érvényes, rögzített és ismert
  törvény , amelyrol elismernék, hogy jó és a
  rossz mértéke
• 2. mindenki bíró, és mindenki végrehajtója is a
  természeti törvénynek, s mivel az emberek
  elfogultak önmaguk iránt, nagyon könnyen
  megeshet, hogy a saját ügyeiknél túlságosan
  elragadja oket a szenvedély és a bosszúvágy
• 3. hiányzik az a hatalom, amely megalapozná és
  alátámasztaná a helyes ítéletet, és biztosítaná
  kello végrehajtását (124.)
• Valóban ezek az igazi okok?
• Minthogy ugyanis mindenki király, akárcsak o
  maga, mindenki egyenrangú, és a többség nem
  tartja szigorúan tiszteletben a méltányosságot és
  az igazságosságot, ebben az állapotban nagyon
  bizonytalan a tulajdon élvezete. Ezért az ember
  hajlandó arra, hogy megváljék attól az
  állapottól, amelyben o maga szabad ugyan, de tele
  van félelmekkel, és állandóan veszélyeknek van
  kitéve. (123.)
• Akik megdöntik a jogos politikai hatalmat
  újból a hadiállapotnak teszik ki az embereket.
  (227.)

56
A szerzodés

• Kivel kötöm?
• Azzal, aki a politikai hatalmat gyakorolja
• Mirol mondok le?
• 1. önmagam és mások megvédésének korlátlan
  jogáról (részleges)
• 2. a büntetés jogáról (teljes)
• Mit kapok cserébe?
• 1. tulajdon védelme
• 2. törvények végrehajtása

57
A politikai hatalom korlátai 1.

• 1. Nem rendelkezhet teljesen önkényesen az
  emberek életével és tulajdonával. Mert hiszen a
  törvényhozó hatalom csupán a társadalom minden
  tagjának egyesített hatalma, amelyrol lemondtak
  annak a személynek vagy gyülekezetnek a javára,
  amely a törvényhozást megtestesíti, ezért e
  hatalom nem lehet nagyobb, mint amekkora hatalmuk
  ezeknek az embereknek a természeti állapotban
  volt Senki sem adhat át nagyobb hatalmat,
  mint amekkorával o maga rendelkezik és senkinek
  sincs teljesen önkényes hatalma önmaga vagy mások
  fölött, hogy elpusztítsa saját életét, vagy
  elvegye másnak az életét vagy tulajdonát.
  mivel a természeti állapotban nincs önkényes
  hatalma a másik élete, javai vagy szabadsága
  felett, hanem csak annyi, amennyivel a természeti
  törvény felruházta önmaga és a többi ember
  megvédése céljából, ezért csak ennyit ad vagy
  adhat át az államnak és általa a törvényhozó
  hatalomnak, úgyhogy ennél nagyobb hatalma nem
  lehet a törvényhozásnak. Legvégso határai
  tekintve a törvényhozók hatalma a közjóra
  korlátozódik a társadalomban. A társadalomban
  nem szunnek meg a természeti törvény eloírásai,
  hanem sok esetben csak világosabbá válnak
  mivel az alapveto törvény az emberiség megvédése,
  semmiféle emberi törvény nem lehet jó vagy
  érvényes, ha ellentétes ezzel. (135.)

58
A politikai hatalom korlátai 2.

• 2. A törvényhozó vagy legfobb hatalom nem
  igényelhet magának olyan hatalmat, hogy
  rögtönzött, önkényes rendeletekkel kormányozzon,
  hanem kihirdetett állandó törvények alapján és
  felhatalmazott, ismert bírók útján kell igazságot
  szolgáltatnia és döntenie az alattvalók jogairól.
  különben békéjük, nyugalmuk és vagyonuk
  éppúgy nem lesz biztonságban, mint ahogy nem volt
  a természeti állapotban. (136.)
• 3. A legfobb hatalom senkitol nem veheti el
  beleegyezése nélkül tulajdonának semmilyen részét
  sem. Minthogy ugyanis a tulajdon védelme az állam
  célja, és ez az, amiért az emberek társulásra
  lépnek egymással, ezért szükségképpen feltételezi
  és megkívánja, hogy az embereknek legyen
  tulajdonuk enélkül azt kellene feltételeznünk,
  hogy elveszítik, amikor tagjává lesznek a
  társadalomnak, holott éppen ez volt az a cél,
  amiért csatlakoztak hozzá. (137.)
• 4. A törvényhozó testület nem adhatja át másnak
  a törvényhozó hatalmat. Ez ugyanis ráruházott
  hatalom, amelyet az emberektol kapott, ezért akik
  a kezükben tartják, nem adhatják át másoknak..
  (141.)

59
A hatalmi ágak elválasztása

• A törvényhozó hatalomnak függetlennek kell lennie
  a végrehajtó hatalomtól.
• Minthogy a hatalom kihasználására amúgy is
  hajlamos emberi gyarlóság túl nagy kísértésnek
  van kitéve, ha ugyanazok az emberek tartják
  kezükben mind a törvényhozó hatalmat, mind a
  törvények végrehajtásának hatalmát minthogy
  ezáltal felmenthetik saját magukat az alól, hogy
  engedelmeskedjenek az általunk hozott
  törvényeknek, a törvények alkotását és
  végrehajtását pedig saját elonyükhöz igazítják, s
  így a közösség többi tagjától eltéro, a
  társadalom és a kormányzat céljával ellentétes
  érdekeik lesznek az elválasztás olyan új és
  oket közelrol érinto kötöttség, amely
  figyelmezteti oket, hogy a közjó érdekében
  alkossák meg a törvényeket. (143)

60
Hobbes vs. Locke

• Hobbes
• A természeti állapot hadiállapot.
• A természeti állapotban mindenre jogunk van, még
  a másik testére is.
• Egymással szerzodünk.
• A jogainkról való lemondás abszolút.
• Az így létrejövo hatalom (szinte) korlátlan
• és egységes.
• Locke
• A természeti állapot nem hadiállapot.
• A természeti állapotban csak arra van jogunk,
  amit a természeti törvények megengednek.
• A hatalom leendo birtokosával szerzodünk.
• A jogainkról való lemondás feltételes.
• Az így létrejövo hatalom korlátozott,
• és megosztott.

61
A szerzodés megsérül, ha

• 1. megváltozik a törvényhozó hatalom
• az uralkodó más törvényt érvényesít, mint
  amilyet a törvényhozó hatalom alkotott
• megakadályozza a törvényhozás összeülését
• az uralkodó az emberek beleegyezése nélkül
  megváltoztatja a törvényhozók választóinak
  személyét és a választás módját
• nem érvényesíti a törvényeket
• idegen hatalomnak veti alá a népet
• 2. a törvényhozás a beléje vetett bizalommal
  ellentétesen tevékenykedik
• ha tagjai megpróbálnak tulajdonsértést elkövetni
  az alattvalókkal szemben, és megpróbálják
  önmagukat vagy közösség valamely részét olyan
  úrnak megtenni, aki önkényesen rendelkezhet az
  emberek életével, szabadságával vagy vagyonával
  (221.)
• De ki dönti el, hogy megsértették a szerzodést?

62
Ki dönti el, hogy a szerzodést megsértették?

• Azt felelem erre a nép lesz a bíró. Mert ki
  ítélje meg, hogy megbízottja vagy képviseloje
  helyesen és a beléje vetett bizalomnak
  megfeleloen cselekszik-e, ha nem az, aki a
  felhatalmazást adja, és akinek a felhatalmazás
  megadása után is hatalma kell, hogy legyen arra,
  hogy leváltsa, ha az nem tesz eleget
  megbízatásának? Ha ez magánemberek között és
  egyes esetekben ésszeru, akkor miért volna
  másképp abban a legnagyobb fontosságú esetben,
  ahol milliók jóléte forog kockán, és ahol, ha nem
  veszik elejét, sokkal nagyobb a baj, orvoslása
  pedig nagyon nehéz, drága és veszedelmes? 240.

63
Ha pedig a szerzodést megsértik, akkor

• Az embereknek szabadságukban áll, hogy
  gondoskodjanak magukról, s a régitol különbözo,
  új törvényhozó hatalmat állítsanak fel oly módon,
  hogy megváltoztatják a bennük részesülo
  személyeket, a formáját vagy mindkettot, úgy
  ahogy biztonságuk és javuk szempontjából a
  legmegfelelobbnek találják. Mert a társadalom
  másvalaki hibájából sohasem veszítheti el osi és
  eredeti jogát, hogy megvédje magát, ami csakis
  egy állandó törvényhozó hatalom révén, valamint
  az általa hozott törvények igazságos és
  részrehajlás nélküli végrehajtása révén
  valósítható meg. (220.)
• De ez a tanítás lázadásokat fog gerjeszteni!

64
Lázadás

• Ki is lázad?
• A lázadás ugyanis nem személyekkel való
  szembeszállás, hanem szembeszállás azzal a
  tekintéllyel, amely egyedül az állam alkotmányán
  és törvényein alapul . (226.)
• Mindkét elobb tárgyalt esetben akár a
  törvényhozó hatalom változik meg, akár a
  törvényhozók cselekszenek azzal a céllal
  ellentétesen, amiért beiktatták oket a lázadás
  bunét követik el a bunösök. (227.)
• Ennélfogva
• Ez a tan mely szerint az embereknek
  hatalmukban áll új törvényhozás felállításával
  gondoskodni a biztonságukról, ha törvényhozóik a
  beléjük vetett bizalommal ellentétesen
  cselekedtek és tulajdonsértést követtek el
  ellenük a legjobb védekezés a lázadás ellen, és
  a legalkalmasabb eszköz annak megelozésére.
  (226.)

65
Tolerancia a politikai filozófiai érv

• Az állam célja a polgári javak (élet, szabadság,
  testi épség, tulajdon) biztosítása.
• A vallás célja a lélek üdvének biztosítása.
• A lélek üdve nem tartozik a polgári javak közé.
  Miért?
• Az állam nem avatkozhat vallási ügyekbe, amíg
  azok nem érintik a polgári javakat.
• Mert
• 1. Analogikus érv a lélek olyan, mint az
  egészség. Az ember dolga saját egészségérol
  gondoskodni, s az állam csak akkor léphet közbe,
  ha mások egészségét kockáztatja.
• 2. Az egyes ember maga viseli vallási
  meggyozodéseinek következményeit ezért az a
  döntés, hogy milyen vallást követ, ot magát
  illeti meg.

66
Pragmatikus érv

• A szertartások és hitek hatósági szabályozásával
  nem biztosítható a lélek üdvössége.
• A szertartások esetében cselekedetem csak akkor
  Istennek tetszo, ha önkéntes. Ha kényszer
  hatására veszek részt egy szertartáson, mit sem
  ér.
• A hitek esetében hiteim nem állnak akaratom
  uralma alatt. Hiába is akarnak kényszeríteni,
  hiszem, amit hiszek.

67
A locke-i türelem határai

• A hatóság részérol nem szerezhet jogot a
  türelemre az olyan egyház, amelyben mindenki, aki
  abba belép, átkerül egy másik fejedelem védelmébe
  és szolgálatába. (111. o.)
• Semmiképpen nem turhetok azok, akik tagadják
  Isten létét. Az istentagadók elott ugyanis nem
  szilárd és szent a huség, a szerzodés és az eskü,
  amelyeke pedig az emberi társadalom összetartó
  kötelékei, annyira, hogy ha Istent vagy akárcsak
  eszméjét kivesszük belole, az egész társadalom
  összeomlik. (Uo.)
• Nem ejt szót a felekezeti egyenjogúságról.

68
Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)

• Genfben születik
• 1728 Piemont, katolizál
• 1733-40 Franciaország, Warens báróno
• 1742-54 Párizs, Diderot, Therèse Levasseur
• 1754 Genf, újra protestáns lesz
• 1765 Hume Angliába menekíti
• 1767 újra Párizs
• Fo muvei
• Értekezés az egyenlotlenség eredetérol (1755)
• A társadalmi szerzodésrol (1762)
• Emil, avagy a nevelésrol (1762)

69
Rousseau szerzodéselmélete

• Hobbes és Locke szerzodéselmélete
• 1. Mi a legitim politikai hatalom forrása? -
  szerzodés
• 2. Mire terjed ki? kulcs milyen szerzodést
  kötnénk a természeti állapotban
• Rousseau
• 1. mint Hobbesnál és Locke-nál
• 2. nem hivatkozik a természeti állapotra
• Van egy további kérdése hogyan nyerjük el az
  erkölcsi szabadságot?
• szabad cselekvés (szokásos értelemben)
  kényszertol mentesen hozott döntéseinkbol fakad,
  erkölcsi és jogi felelosségünk van érte.
• Rousseau a szabadságnak van egy olyan értelme,
  amelyben nem minden a szokásos értelemben
  szabadnak gondolt cselekedet szabad.

70
Miért csak szerzodésbol származhat legitim
hatalom?

• A politikai hatalom nem természetes.
• 1) nem analóg a szülo hatalmával a gyermek
  felett
• 2) ha van is természetes rabszolga, osei
  természetük ellenére lettek azok
• Nem származhat az erosebb jogából.
• 1) az ero nem szül kötelezettséget
• 2) ha megvan az ero, minek a kötelezettség?
• Nem származhat háborús gyozelembol.
• ez is az erosebb jogán alapulna
• Nem származhat abból, hogy a nép önként aláveti
  magát egy uralkodónak.
• elobb néppé kell válnia pl. ha szótöbbséggel
  döntenek, min alapul,
• hogy a többségi döntés kötelezi a kisebbséget.
• Nem marad más lehetoség, mint a szerzodés.

71
A kérdés

• De ha valamennyi ember önfenntartásának legfobb
  eszköze a saját erejük és szabadságuk, hogyan
  ruházhatják ezt át akkor anélkül, hogy önmaguknak
  ártanának és elmulasztanának gondoskodni
  önmagukról? Ezt a nehézséget, vizsgálódásaim
  tárgyára vonatkozóan, a következoképpen
  fogalmazhatjuk meg
• Megtalálni a társulásnak azt a formáját, amely
  a köz egész erejével védi és oltalmazza minden
  tagjának személyét és vagyonát, s amelyben, bár
  az egyén egyesül a többiekkel, változatlanul csak
  önmagának engedelmeskedik és éppolyan szabad
  marad, mint amilyen azelott volt. (478)
• A zsarnoki hatalom nem ilyen forma hiszen
  minden jogunkról lemondunk, s cserébe nem nyerünk
  védelmet.

72
A válasz

• A társulás valamennyi tagja lemond önmagáról
  és minden jogáról az egész közösség számára.
  (478)
• Mert
• 1) mindenki egyenlo körülmények közé kerül
• 2) mert ha nem adnák fel minden jogukat, mindenki
  bizonyos tekintetben a
• maga bírája volna, s megmaradna a természeti
  állapot
• 3) egyetlen másik személy sem szerez hatalmat
  felettünk
• 1)-3) nem teszi érthetové, hogy miért nem
  ártanunk így magunknak, és miért maradunk
  ugyanolyan szabadok. Vajon miért?

73
Miért nem árthatunk magunknak e szerzodéssel?

• De mivel a fohatalom csupán a részeit alkotó
  egyénekbol áll, ezért nincs és nem is lehet az
  övékkel ellentétes érdeke így hát alattvalói nem
  szorulnak biztosítékra vele szemben, mert
  lehetetlen, hogy a politikai társadalom
  valamennyi tagjának a kárát akarná, alább pedig
  látni fogjuk, hogy külön-külön sem fog kárt tenni
  bennük (480-1)
• (Fohatalom a szerzodés eredményeképpen
  létrejövo hatalom, mely rendelkezik az összes
  szerzodo fél egyéni hatalmával a törvényhozó
  hatalom)
• Aggály De vajon nem fordulhat elo, hogy (a) egy
  kisebbség sikeresen manipulálja a többségét, s a
  fohatalom így olyan törvényeket hoz, amelyek nem
  szolgálják a társadalom többségének javát, vagy
  hogy (b) a többség, erejével élve, olyan
  törvényeket ho