Vulk

1
VulkánokKészítette Bajádi Kristóf

• Felszínalaktan

2
Általánosságban

• A vulkánok avagy tuzhányók a Föld felszínének
  olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut
  a magma, az asztenoszféra izzó kozetolvadéka. A
  Föld vulkánjait kialakulásuk oka szerint két
  csoportba soroljuk
• Többségük a távolodó és közeledo kozetlemezek hatá
  rain (az aktív lemezhatárokon) alakul ki,kisebb
  részük az aktív peremszegélyektol távol,
  a köpenyhooszlopok (köpenycsóvák)
  fölötti forrópontokon jön létre.
• A magma felszíni tevékenysége a vulkanizmus
  ebbol keletkeznek világszerte a vulkáni kúpok,
  vulkáni hegységek. Vulkanizmusról csak akkor
  beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét
  (ilyenkor láva lesz belole). Olyankor, amikor a
  magma a mélységben megreked, és ott
  kristályosodik kozetté, a folyamat
  nevemagmatizmus. A vulkáni tevékenység és a hozzá
  kapcsolódó jelenségek vizsgálatával
  a vulkanológia foglalkozik.

3
A mitológiában

• A római mitológiában, a göröghöz hasonlatosan, a
  tuzhányókat az istenek munkájának tekintették,
  mivel sem a tudomány, sem az alkímia nem tudta
  elfogadhatóan magyarázni muködésüket. Szantorini
  (vagy Théra) kitörése egy másik görög mítosz
  alapjául is szolgált a Deukalión szerint Poszeidó
  n bosszút állva Zeuszon elöntötte Attika, Argolisz
  , Szaloniki ésRódosz tengerparti területeit.
  A görögök úgy tartották, hogy az Etna alatt
  volt Héphaisztosz muhelye, ahol Zeusz fegyvereit
  kovácsolta. Gyermekei, az egyszemu küklopszok lege
  ndáját valószínuleg az Etna oldalán levo számos
  mellékkráter alakja inspirálta. Vergilius szerint 
  Athéné, bosszújától vezérelve az Etna alá
  börtönözte be Enkeláduszt, akinek a
  fájdalomkiáltásai okozták a hegy muködését
  és morajlását. Ugyancsak Vergiliustól tudjuk,
  hogy Héphaisztosz Enkeládusz testvérét, Mímaszt a 
  Vezúv alá börtönözte be. A római költo szerint
  a Campi Flegrei lávaárjai a többi bebörtönzött
  óriás vérébol jöttek létre.

4
A kereszténység szerint

• A keresztény hiedelemvilágban a vulkanizmust
  számos áltudományos elmélettel magyarázták, és
  elsosorban a Sátán munkájának tudták be. Úgy
  tartották, hogy a katasztrófákat csak szentek
  csodái akadályozhatják meg. Ezért például i. sz.
  253-ban a Catania lakosai Szent
  Ágota relikviáival körmenetet szerveztek az Etna
  közelgo lávaárjának megakadályozására, és a
  lávaár csodával határos módon elkerülte a várost.
  Ugyanez a módszer 1669-ben már nem vált be a
  város nagy részét elöntötte a láva.
• A Vezúv 1660-as kitörésekor lezúduló kodarabokban
  kereszt alakú piroxén ikerkristályok is voltak,
  és ezeket a helyi lakosok Szent
  Januarius (Nápoly védoszentje) csodájának
  tekintették.

5
Más mítoszokban

• Nemcsak az Európában, de a Csendes-óceán Tuzgyuruj
  ének vidékén is mítoszok övezték a vulkáni
  jelenségeket. A maori mitológiában Taranaki és Ton
  gariro (két új-zélandi vulkán) jóbarátok voltak,
  de barátságuk hamar féltékenységi viszályba
  csapott át, mert mindketten Pihangába szerettek
  bele (o is egy új-zélandi vulkán
  megszemélyesítoje). Amaorik máig sem telepszenek
  meg a Taranaki és Tongariro közötti területen,
  mert félnek, hogy ismét fellángol a két egykori
  barát vitája.
• A hawaii bennszülöttek mondavilágában a tuz
  istenét, Pelét saját húga  Namaka, a tenger
  istennoje szigetrol szigetre egyre délkeletnek
  uzi a tuzhányók alatt. Úgy tartják, hogy mai
  lakhelye a Kilauea lávatavaalatt van. Ez az
  elképzelés pontosan egyezik azzal a ténnyel, hogy
  a Csendes-óceáni litoszféralemez északnyugatnak
  mozog a szigeteket kialakító elsodleges
  köpenyoszlop fölött, tehát délkelet felé haladva
  egyre fiatalabb és fiatalabb vulkánokat találunk.

6
Vulkánok megismerése

• A vulkáni kitörések látványossága miatt a
  vulkánok megfigyelése és leírása már a görög
  filozófusokat is foglalkoztatta. Az elso konkrét
  megfigyelések Arisztotelész korából (i. e. 4.
  század) származnak. Késobb a vulkánosság
  magyarázatában két, egymással szembehelyezkedo fil
  ozófiai iskola alakult ki Anaximenész és
  követoi (neptunisták) szerint a vulkánkitöréseket
  a földrengések okozzák, azokat pedig a föld
  alatti üregek beomlásai. Ezzel szemben Anaxagorász
   és követoi (plutonisták) úgy vélték, hogy a
  vulkáni muködést kiváltó elsodleges ok a föld
  alatti üregekben meggyulladt éter. Ez utóbbi
  felfogást fogadta el késobb Platón,
  illetve Arisztotelész is o a vulkáni
  tevékenységet a föld alatti gázok
  meggyulladásával magyarázta. Úgy vélte, hogy a
  tuz könnyebb oselem, mint a föld, ezért ez van
  legfelül, tehát a Föld mélyén hidegnek kell
  lennie. Ezzel szemben Püthagorasz, majd
  késobb Empedoklész úgy vélte, hogy a Földnek
  folyékony, izzó magja van, amirol a legendák
  szerint maga Empedoklész is meggyozodött, amikor
  megmászta az Etnát, és belenézett. Az elso,
  ténylegesen vulkanológiai leírás Sztrabóné (i. e.
  1. század). Részletesen leírta a Lipari-szigeteket
  , és arra a következtetésre jutott, hogy
  a Vezúv is egy vulkán (abban az idoben a Vezúv
  már hosszú ideje aludt). Ugyancsak o ismerte fel
  a vulkanizmus és földrengések kapcsolatát.

7

• Nemcsak a görög, de az ókori kínai tudósoktól is
  maradtak fent vulkanológiai leírások. Az i. e. 3.
  században élt Wang Chia Shih I Chi munkájában
  ezer mérföld mélységbol feltöro forróvízrol és
  a hegyek tetején megjeleno, sárga füstfelhokrol
  (kénes kigozölgésekrol) számol be. Szintén az i.
  e. 3. században élo Shu Ching említ meg egy
  hatalmas forróságot árasztó vulkánt, ami még a
  követ is megolvasztja.

8

• Vulkáni kráter  a felszínnek az a tölcsér alakú
  mélyedése a kürto felszíni végénél, amelyen a
  törmelékanyag és a láva a felszínre jut. Alakja,
  átméroje és mélysége változó.
• Vulkáni kúpot a felszínre hozott törmelékanyag
  és láva építi fel.
• Kaldera  a robbanásos kitörések eredménye.
  Olyankor képzodik, amikor a magmakamrában annyira
  megno a túlnyomás, hogy a felszabadult gázok kúp
  alakban lerobbantják a magmakamrát fedo
  kozeteket. Ezután a fedo maradéka koncentrikus
  törésvonalak mentén berogy a kiürült gázok
  helyére. A teljes beomló terület elérheti a több
  száz, vagy akár a pár ezer négyzetkilométert is.
• A vulkán a fentebb sorolt, számtalan módosulattal
  és változatban fejlodo formák együttese.

9
Vulkánok felépítése

• Magmakamra (vagy magmatuzhely) olvadt
  kozetekkel teli üreg a Föld szilárd kérgében. Az
  olvadék a rétegnyomás hatására a törésvonalak ment
  én a felszín (alacsonyabb nyomás) felé mozdul el,
  széttolva, felboltozva, illetve magába olvasztva
  a felette levo kozeteket. A magmakamrák helyzetét
  nehéz meghatározni, ezért elsosorban a felszín
  közeli (110 km mély) kamrákat ismerjük. Ha a
  magma hosszabb ideig tartózkodik a kamrában,
  összetevoi suruségének megfeleloen rétegezodni
  kezd. Ahogy kihul, a szilikátos olvadék egyre
  kevesebb vizet képes oldatban tartani, és
  gáztalanodik. A felszabaduló vízgoz (szén-dioxid,
  kénes gázok stb.) jelentosen megnövelik a
  kamrában uralkodó nyomást, és amikor a belso
  nyomás túllépi a rétegnyomást, a vulkán
  robbanásos kitöréssel kezd muködni. Ha a
  feltörekvo magma megreked a földkéregben, és ott
  szilárdul meg, mélységi magmás testek keletkeznek,
  amiket alakjuk és helyzetük függvényében
  batolitnak, lakkolitnak, szillnek, kozettelérnek
  (dyke-nak) stb. nevezünk.
• Vulkáni csatorna (avagy diatréma) egy olyan
  nyílás a földkéregben, amelyen a magma a
  felszínre tör. A diatrémát általában automagmatiku
  s breccsa tölti ki a megszilárdult magmában a
  csatorna oldalairól leszakított kozetdarabok
  úsznak.

10
Vulkánok keletkezése

• A vulkanológiai és lemeztektonikai kutatások
  során megállapították, hogy a földi vulkánok
  elhelyezkedése (néhány kivételével) követi
  a litoszféralemezek határait. Ezek a vidékek
  nyitott és mély törésrendszerek, amelyeken
  keresztül a magma a felszínre juthat. A
  lemezszegélyek típusától függoen a vulkánok
  divergens vagy konvergens lemezszegélyeken
  keletkezhetnek. Létezik egy harmadik típusú
  keletkezési mód is, a forrópont
  (vulkán) (hot-spot) vulkanizmus, amely csak
  áttételesen kötodik a lemeztektonikai
  mozgásokhoz.

11
Aktív vulkánok

• Cotopaxi, Erta Ale,Etna,Eyjafjallajökull,Ferdinan
  dea-sziget,Galeras,Grímsvötn,Kartala,Merapi,Murara
  ,Novarupta,Nyamuragira
• Nyiragongo,
• Ojos del Salado,
• Pichincha,Pinatubo,Reventador,Sangay,Stromboli,Tam
  bora,Tavurvur,Tungurahua,Tupungato,Vulcano,