AETAS

1
AETAS és KRONOSZ

• Az idoszámítás és a naptárak
• Vázlat

2
Az ido mint kutatási kérdés

• Nincs világos és pontos a meghatározása az
  idonek,
• Az ido mint probléma,
• Csillagászat,
• Fizika,
• Filozófia,
• Történelem, történetírás,

3
Az idoszámítás rendjei

• Tropikus ido
• a tavaszi napéjegyenloségtol a következoig tartó
  idoszak 365,2422 365 nap, 5 óra, 48 mp,
• Sziderikus ido
• egy csillag helyzetéhez viszonyított ido
  365,2563 365 nap, 6 óra, 09 mp,
• Anomalisztikus ido 365 nap, 6 óra 13 mp,
• Bessel-év (Annus Fictus)
• Akkor kezdodik, amikor a nap rektaszcenziója
  280, kb. újév táján,

4
Az ido mérése a természet kínálata

• A nap
• a Föld tengelyforgása - nappalok és éjszakák
  váltakozása a nap,
• A napév
• Csillagok csillagos égbolt napi
  körbefordulása ( a csillag, vagy sziderikus nap)
• A Föld és Nap körüli keringés idotartamát, a
  bolygó pálya menti mozgásainak idotartama
  (tropikus év)
• A hold év
• A holdév a hold járása után számíttatik ki, az az
  354nap,
• A holdhónap
• Hold havi keringése, fényváltozási periódusait
  azonos fázistól azonos fázisig (szinódikus hónap)

5
A ciklikus ido számítása

• Lunáris
• holdév - muzlim
• Szoláris
• Napév - keresztény
• Luniszoláris
• Napév és holdhónap kombinációja - zsidó
  idoszámítás,

6
(No Transcript)
7
(No Transcript)
8
(No Transcript)
9
A naptár

• Egyiptom naptemplomok, 365 nap,
• Théba hat órát tettek még hozzá,
• Demokritosz, Hipparchosz
• Albategnius,

10
A zsidó naptár - Luáh

• Átvette a keleten formálódó rendszereket
• (pl. 13. hónap, 19 éves ciklusok),
• A Szinhedrin feje II. Hílél vezette be a 4.
  századtól,
• Holdjárás 29 és fél nap,
• A hónapok 29 vagy 30 naposok, ? Változó az évek
  hossza 353 385 nap,
• Minden év 11 nappal rövidebb mint a 365 napos év
  ? 19 év alatt x -11 nap 209 7 darab 30 napos
  hónapnak felel meg,
• 19 éves ciklusokra oszlik,
• Kétféle év lett
• 12 közönséges év - 12 hónappal,
• 7 szökoév - 13 hónappal, (3., 6., 8., 11., 14.,
  17., 19.)
• A dolog így sem stimmel ezért a hesván és kiszlév
  hónapokat egy-egy nappal megrövidítik 355 vagy
  385), illetve meghosszabbítják (353 vagy 383
  napos),
• vl

11
Zsidó naptár - Luáh

• Zsidó ünnepek a természet a naptár a
  vallási eloírások kombinációjaként jön létre
• Peszáh,
• Sávout,
• Szukot,
• Jon kippur,
• Kezdete
• Egyetemi kivonulás, királyok trónra lépése, 538
  babilóniai fogság kezdete, 198 -165 Szeleukida,
  312 Szelekuida Nikánor,
• Zsidó hónapok,
• Tisri, herván, kiszlév, tévét, svát, ádár,
  (ádársémi), nszám, ijár, sziván, tamuz, áv, elül,
• ,

12
A görög idoszámítás

• Az ido hoz létre és pusztít el mindent. Az ido
  inkább oka a pusztulásnak, mint a
  keletkezésnek. Arisztotelész
• A ciklikus ido volt a fontos számukra,
• Görög naptár zavaros és sokszínu még egy
  poliszban is
• Hivatalos 12 hónapos,
• Vallási ünnepek naptára 12 hónapos (július és
  október a fo szezon),
• Prütaneiák naptára, 10 hónap 35-36 napos,
• O

13

• Az olimpiai ido, amit minden város elfogadott
  Timaiosz történész vezette be,
• Az éliszi Hippiasz (V. sz.) számolta ki a 776ot,
• A korai korszakban
• Az év hossza 12 hónap (29/30 nap), és minden
  harmadik évben lett 13. hónap is,
• Az 5. századtól nyolcéves ciklusban gondolkodtak,
  ahol öt 354 napos, három 384 napos volt,
• Az ido mérése
• Napóra (gnómón) Metón csillagász találmánya
• és a vízóra (klepszüdra),
• m

14
A római naptár

• Rómában kezdetben az ido nem mennyiségileg
  meghatározható adat,
• A római naptár a holdmozgás figyelésén alapult,
• Calendae, Nonae, Idus,
• Romulus 10 hónapos, 29 s 30napos,
• Numa Pompilius 12 hónapos, 355 nap,
• A Decemvirek naptárreformja Kr.e. 450 körül,
• Az év kezdetété Kr. e. 153-ban helyezték át,
• Julius Caesar - Kr.e./I.e. 46-ban naptárreform,
• Szoszigenész egyiptomi csillagász,
• 445 napos év, a zurzavar utolsó esztendeje
• A hónapok 29 és 31 naposok,
• Az év 355 napos és két évente van 22 és 23
  szökohónapot ,
• Minden harmadik év szökoév lett,
• 128 évente egy nap elcsúszás van,

15
A római naptár

• A kilencedik nap, amikor a parasztok jönnek a
  városba - nonus dies
• Kr.u. 2-tol a hét lesz a fontos,
• Az év napjai
• Dies fasti (közügyekre alkalmasak) és dies
  nefacti,
• Dies festi (isteneknek való) és dies profesti
  (embereknek való),
• Gyásznapok,
• Vannak rögzített ünnepek és mozgó ünnepek,
  amelyekrol a pontifexek döntenek,
• A köztársaság korában 45 ünnepet tartottak
  nyilván,

16
A római naptár hónapjai

• Ianuarius Janus isten hava,
• Februarius a tisztulás hava,
• Martius Mars Isten hava,
• Aprilis Apru hava (szerelem etruszk),
• Maius A növekedés hava,
• Junius Juno istenno hava,
• Quintilis Julius
• Sextilis Augustus
• September,
• October,
• Nevember,
• December,

17
Az ido mérése Rómában

• Napkeltétol napnyugtáig,
• A zenit ketté osztja, dél a hetedik óra kezdete,
• Dél elott 6 óra (Hora), dél után 6 óra (Hora
  septima),
• Változó órák hossza,
• Éjszaka biztos pontja éjfél,
• Ez osztja ketté
• Az ido mérése
• Az elso napóra - solarium Kr.e. 3. sz.
• Kr.e. 159 Scipio Nasica vízóra clepsydrák,
• Császárkor, hordozható napórák,
• Gnomon árnyékot veto obeliszk Heliopoliszból,
• Ara Pacis Facundus Novius csillagász tervezte,

18
A Gergely naptár

• Próbálkozások a 13. századtól a naptár
  reformjára,
• VI. Kelemen (1342-1352) elvetették a
  javaslatot,
• Regiomontanus kísérlete,
• XIII. Gergely
• 1576 a bizottság összehívása
• 1582. október 4 15.
• A protestáns országok késobb veszik át
• Anglia,
• Dánia,
• Svédek,
• Svájciak,

19
Az ido további osztása

• Kultúrtörténetileg is elkülönülve alakult ki,
• Voltak 1-14, voltak 2x12 órás megoldások,
• Ptolemaiosz ekvinokciális órák,

20
Az ido mérése

• Napóra,
• Klapszüdra vízóra,
• Sumérek felosztása nappal éj 6-6 óra, 1 óra 30
  perc,
• Kr.e. 5. sz. Babilónia 12 órára osztották a
  dolgokat,

21

• Nemzetközi megállapodás
• 1884 a ma is használatos ido,
• A rómaiak találták ki, hogy a nap éjjel kezdodjön
  17. századtól terjedt el,
• V

22
Az ido kezelése a történelemben

• Mitikus ido, amelyben nincs múlt, hanem csak egy
  végtelen jelen,
• A folklór ideje, ahol van egy múlt és egy
  szembeállított jelen,
• Az annales ideje, ahol osztva van az ido,
• A történészi ido, az epochális ido, temporálva
  vannak a dolgok, s ez a lényeg,

23
Az ido mint probléma

• Ciklikus lineáris,
• Objektív szubjektív,
• Monokronikus polikronikus,

24
A lineáris ido

• Korszakok, szakaszolások,
• Nemzedéki megközelítés
• Vasary a középkor

25
A keresztény idoszámítás

• 525 - Dionysius Exiguus
• Anno Domini kifejezés - Beda Venerabilis
  népszerusítette Az angol nép egyháztörténete
  muvével - 730 körül,
• Kölni karthausi szerzetes Werner Rolevnick
  használta a Kr.e. kifejezést,
• Ante Cristum a 17. századtól jött divatba Denis
  Pétau francia jezsuita szerzetes,
• A 18. századi francia felvilágosodás a semleges
  i.e. és i, sz. kifejezéseket használta,

26
Történelmi korszakok és termelési módok

• NY. Buharin és Preobrazsenszkij A kommunizmus
  ábécéje
• Vlami

27
(No Transcript)
28
(No Transcript)