Bevezet

1
Bevezetés a bunügyi tudományokba
2
A bünteto jogtudomány fobb irányai

• A felvilágosodás korában születik a tudomány.
• A büntetojog tudományának elso alakja Beccaria.
• 1764 ben a buncselekményekrol és a
  büntetésekrol írt munkát ? ekkortól számítjuk a
  modern büntetojog megjelenését.

3
Büntetojogi iskolák

• Klasszikus iskola
• A tett-büntetojogi iskola alapja.
• A buncselekményt nem mint társadalmi jelenséget,
  hanem mint a ratio alapján létrejött jogi
  produktumot szemléli.
• A vizsgálódás tárgya az írott jog.
• Fobb tanításai
• nullum cirmen sine lege elve a buncselekményeket
  le kell írni, a büntetojogot kodifikálni kell,
  mert csak az a buncselekmény, amit a törvény
  büntetni rendel.
• A büntetés az elkövetett tett igazságos
  megtorlása. A büntetés az elkövetett tett
  súlyához kell, hogy igazodjék ? proportionalis,
  tett-arányos rendszer.

4

• Kriminológiai iskolák
• kriminál - antropológiai iskola
• kidolgozója Lombroso (börtönorvos)
• Méréseket hajt végre elítélteken, úgy gondolta,
  hogy a bunözok külso testi jelek (stigmák)
  alapján felismerhetoek.
• A külso megfigyeléseket elméleti stigmákkal látta
  el a bunözoi hajlam hordozói ezek az emberek,
  ez a hajlam pedig öröklodo tulajdonság.
• Véleménye szerint azért van bunözés, mert vannak
  emberek, akik bunözonek születtek.
• Az iskola a tettest vizsgálja és nem a tettet.
• Ennek mai tudománya genetika, kriminál
  genetika.

5

• A kriminál szociológiai iskola az antropológiai
  iskola kritikájaként született. Képviseloje
  Lacassaque
• Véleménye szerint az embert a társadalmi
  környezet formálja bunözové.
• Azért van bunözés, mert léteznek olyan társadalmi
  okok, melyek az embert bunözové teszik.
• Az egyén bunözové válásának folyamatában
  társadalmi tényezok vesznek részt.

6

• A harmadik iskola Ferri tudós nézetei alapján
  születik meg.
• A bunözésben egyénben rejlo okai és kívülálló
  okai vannak.
• A kedvezotlen társadalmi feltételekre nem
  mindenki reagál egyformán.
• Lényegében ez az iskola az elso 2 iskola
  tanításait ötvözi.

7

• Közvetíto iskola
• 1883-ban alakul, Franz Liszt nevéhez fuzodik.
• A tett- és tettes büntetojogi iskolák között
  közvetít.
• Az elso ízben buncselekményt elkövetokkel
  szemben a klasszikus iskola szerinti tett-arányos
  büntetést, még a visszaesoknél intézkedést kell
  alkalmazni.
• Az elmebeteg bunözok, fiatalkorúak külön kezelése
  itt jelenik meg eloször.

8

• Neoklasszikus iskola
• a II. vh. után alakult ki, részben anyagi jogi,
  részben eljárásjogi szempontokat szem elott
  tartva.
• Az egyén erkölcsi felelosségét hirdeti és humánus
  jelszavakat hangoztat.
• Elsosorban a buncselekmény elkövetésének a
  megelozésére és az elköveto társadalomba való
  visszavezetésére helyezi a hangsúlyt és azt
  vallja, hogy a büntetoeljárás során alapveto
  jelentosége van az elköveto személyiségének
  vizsgálatának, ezért a nyomozás szakaszában
  pszichológus szakérto bevonását tartja
  szükségesnek.
• Ez biztosítja az egyénnel szemben a
  legmegfelelobb büntetés kiszabását.

9
Tett felelosség Tettes felelosség
a buncselekmény jogellenes magatartás a buncselekmény antiszociális, társadalomra veszélyes magatartás
a felelosség tárgya a tett a tett csak szimptómája a személy antiszociális beállítottságának, így az csak ok a büntetojogi beavatkozásra.
a tettet bunösen kell elkövetni. ( szándékosan vagy gondatlanul ) a bunösség helyét a tettes antiszociális személyisége foglalja el ? társadalomra veszélyes személyiség
a tettesnek szabad akarata van ? indeterminizmus. A tettes erkölcsileg is felelos tetteiért. (individuál etikai felelosség) a tettes erkölcsileg nem felelos tetteiért, hanem csak a társadalmi elvárhatóság szintjén ? determinizmus (szociál etikai felelosség)
Megtorló büntetés (igazságos, tett-arányos) büntetés helyett átnevelo intézkedés vagy javító jellegu intézkedés ? személyiség arányos
10
A büntetojog forrásai

• A büntetojog elso forrása a Btk., az 1978. évi
  IV. törvény.
• A Btk.-n kívül a büntetojog forrásai közé
  tartoznak az Alkotmánybíróság büntetojogi tárgyú
  határozatai. Komoly hatást gyakorlanak a jogra az
  Alkotmánybíróság határozatai, melyek 2 részbol
  állnak rendelkezo részbol és indokolásból.
• Az AB határozat rendelkezo része a büntetojog
  jogforrásai.
• A büntetojog forrásai közé tartoznak továbbá a
  nemzetközi szerzodések, egyezmények ill. a
  nemzetközi jog általánosan elismert elvei.

11
A Bünteto Törvénykönyv rendszere

• A Btk. (1978. évi IV. törvény ) szerkezetileg
  két részbol, a részeken belül fejezetekbol, a
  fejezeteken belül pedig címekbol áll.
• A Btk. két része az Általános Rész és a Különös
  Rész.
• Az Általános Rész azokat a rendelkezéseket
  tartalmazza, amelyek bármelyik buncselekmény
  értékelésénél szóba jöhetnek.
• Itt határozza meg a törvényhozó pl. a
  buncselekmény fogalmát, a büntethetoség általános
  feltételeit, a szankciók fajait, a büntetés
  kiszabásának általános szabályait stb.

12

• Általános Rész 9 fejezetbol áll
• Az I. fejezet a büntetotörvény hatályát rendezi.
• A II. fejezet a buncselekmény és az elköveto
  kérdéskörét szabályozza, az alábbi címekben
• cím A buncselekmény
• II. cím Kísérlet és elokészület
• III. cím Az elkövetok.
• A III. fejezet a büntetojogi felelosségre vonás
  akadályait szabályozza, az alábbi címekben
• cím A büntethetoséget kizáró okok
• II. cím A büntethetoséget megszünteto okok.
• A IV. fejezet a Büntetések és intézkedések címet
  viseli és az alábbiak szerint tagolódik
• cím A büntetések
• II. cím Az intézkedések.
• Az V. fejezet a büntetés kiszabásának kérdéseit
  szabályozza.
• A VI. fejezetben a mentesítés a büntetett
  eloélethez fuzodo hátrányok alól nyert
  szabályozást.
• A VII. fejezet a fiatalkorúakra vonatkozó
  rendelkezéseket,
• A VIII. fejezet pedig a katonákra vonatkozó
  rendelkezéseket tartalmazza.
• Az értelmezo rendelkezéseket tartalmazó IX.
  fejezettel zárul a Btk. Általános Része.

13

• A Btk. Különös Része az egyes buncselekmények
  törvényi tényállásának leírását ill. az azokhoz
  tartozó büntetések leírását foglalja magában.

14
A bünteto törvény szerkezete és értelmezése

• A büntetojogszabály szerkezete (Különös Rész
  tényállásáé)
• A bünteto jogszabály szerkezeti felépítése 2
  részbol áll
• törvényi tényállás diszpozíció (nullum crimen
  sine lege)
• büntetési tétel szankció (nulla poena sine
  lege) 
• A diszpozíció a törvényi tényállás leírja azt a
  cselekményt, amellyel azonos cselekmény a
  buncselekmény.
• A szankció a büntetési tételt, annak nemét és
  mértékét határozza meg.

15

• A diszpozíciók fajai
• egyszeru diszpozíció csak az elkövetot ( aki)
  és az elkövetési magatartást határozza meg.
• leíró diszpozíció amely részletezi a törvényi
  tényállás egyes elemeit. (pl. lopás aki idegen
  ingó dolgot mástól azért vesz el, hogy azt
  jogtalanul eltulajdonítsa )
• utaló diszpozíció valamely -ra vagy bekezdésre
  utal.
• keret-diszpozíció tartalmát más jogszabályok
  egyes rendelkezései töltik meg tartalommal

16

• Más szempontú osztályozás
• alapeseti törvényi tényállások egy adott
  buncselekmény tipikus változata pl. emberölés
• minosített eseti törvényi tényállások ritkábban
  fordulnak elo, a jogalkotó súlyosabbnak ítél
  bizonyos elkövetést és azt súlyosabb büntetési
  tétellel fenyegeti ( pl. különös kegyetlenséggel
  elkövetett emberölés)
• privilegizált eseti tényállások a törvényhozó
  szerint enyhébben büntetendo pl. a méltányolható
  okból fakadó eros felindulásban elkövetett
  emberölés.

17

• A szankció lehet
• abszolúte határozott ( a magyar büntetojogban
  nincs)
• abszolúte határozatlan ( a magyar büntetojogban
  nincs )
• relatíve határozott (- tól - ig rendszer )
• relatíve határozatlan ( a magyar büntetojogban
  nincs csak a büntetés felso vagy alsó határa
  van meghatározva )

18
A büntetojogszabály értelmezése

• A jogszabály értelmezésének célja a jogszabályban
  megnyilvánuló törvényhozói akarat pontos
  tartalmának a megállapítása, ami a bünteto
  jogszabályok helyes alkalmazásának alapveto
  feltétele.
• A jogszabály értelmezésnek két alapveto tétele
  van
• az értelmezésnél a törvényesség követelménye
  sérthetetlen, a jogszabály értelmezése során soha
  nem lehet a törvény szövegével ellentétben álló
  következtetésre jutni.
• Az értelmezés soha nem válhat jogalkotássá az
  értelmezés nem mehet túl a törvényhozói akarat
  feltárásán.

19

• Az értelmezés módja szerinti osztályozás
• nyelvtani értelmezés szavak, nyelvtani szerkezet
  elemzése, etimológiai, morfológiai (alaktani)
  értelmezés
• logikai értelmezés formális logika szabályainak
  alkalmazásával
• rendszerezo értelmezés a tényállás összevetése
  más bünteto jogszabályokkal, ill. az egész
  jogrendszer alapelveivel.
• történeti értelmezés ezt általában a tudomány
  gyakorolja.

20

• Az értelmezés alanya szerinti osztályozás
• jogalkotói értelmezés maga a jogszabály definiál
  pl. meghatározza, hogy mi a nagy nyilvánosság
• jogalkalmazói értelmezés ilyenek a Legfelsobb
  Bíróság(Kúria) bünteto jogegységi döntései (BJE)
• tudományos vagy jogirodalmi értelmezés a
  jogtudomány muveloi alkotják, kommentárokban,
  szakkönyvekben, tankönyvekben fejtenek ki
  álláspontokat, mely nem kötelezo.

21

• Az értelmezés eredménye szerinti osztályozás
• kiterjeszto értelmezés a jogszabály alkalmazási
  körét a nyelvtani értelmezéshez képest tágabban
  vonják meg
• megszorító értelmezés a kiterjeszto értelmezés
  ellentéte a jogszabály alkalmazási körét a
  látszólagosnál szukebben állapítják meg.

22
A bünteto törvény hatálya

• A bünteto törvény hatálya
•  
• Hatályon valamely jogszabály érvényben létét,
  annak érvényességét értjük, a hatályon kívül
  helyezés pedig az érvényesség megszüntetését
  jelenti.
• A bünteto törvény
• idobeli (mikortól meddig elkövetett)
• területi (hol megvalósított)
• személyi (kikre vonatkozik) hatályáról
  rendelkezik a törvény.

23
Az idobeli hatály

• 2. A buncselekményt az elkövetése idején
  hatályban levo törvény szerint kell elbírálni. Ha
  a cselekmény elbírálásakor hatályban levo új
  bünteto törvény szerint a cselekmény már nem
  buncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor
  az új törvényt kell alkalmazni egyébként az új
  bünteto törvénynek nincs visszaható ereje.

24

• A jogszabály ugyancsak többféleképpen vesztheti
  hatályát. Ennek 3 esete van
• ha egy más jogszabály hatályon kívül helyezi (
  kifejezett rendelkezéssel )
• ha a jogszabályban meghatározott érvényességi
  határido letelt ( ez a büntetojogi rendelkezések
  esetében általában nem szokásos, bár elvileg nem
  kizárt ) és
• ha ellentétes jogszabály (törvény) lép hatályba,
  még akkor is, ha kifejezetten nem helyezi
  hatályon kívül a korábbi normát.

25

• Foszabály a buncselekményt az elkövetés idején
  hatályban lévo törvény szerint kell elbírálni.
• Kérdés az, hogy mit értünk a buncselekmény
  elkövetésének idopontja alatt?
• A kérdést az is indokolttá teszi, hogy vannak
  olyan buncselekmények, melyeket folyamatosan
  követnek el, vagy pedig a buncselekmény törvényi
  tényállása elhúzódva valósul meg.

26

• A jogtudományban ezzel kérdéssel kapcsolatban 3
  elmélet alakult ki
• tevékenységi elmélet ( magatartási elmélet) az
  elkövetési ido addig tart, amíg az elköveto az
  elkövetési magatartást kifejtette
• eredményelmélet amikor a törvényi tényállásban
  meghatározott eredmény bekövetkezett
• cselekmény-egység elmélete a buncselekményt
  idobelileg akkor követik el, amikor a törvényi
  tényállás bármely eleme megvalósul, vagyis az
  elkövetési magatartást kifejtik, az okfolyamat
  ennek következményeképpen megindul, vagy az
  eredmény bekövetkezik.

27
A visszaható ero

• A Btk. rendelkezései szerint a visszaható ero
  két vonatozásban érvényesül, ha a cselekmény
  elbírálásakor olyan törvény lép hatályba, amely
  szerint a cselekmény
• már nem büntetheto vagy ( ennek gyakori esete
  lehet a vagyon elleni buncselekmények esetében az
  értékhatár megváltozása )
• enyhébben bírálandó el.
• Ezekben az esetekben a cselekményt az
  elbíráláskor hatályban lévo jogszabály alapján
  kell elbírálni.

28
A területi és személyi hatály

• 4 elv ismert
• 1) A területi elv eszerint az állam bünteto
  hatalma a területén elkövetett valamennyi
  buncselekményre nézve kiterjed, függetlenül az
  elköveto állampolgárságától. 
• Ennek az elvnek az a hátránya, hogy ha akár a
  magyar, akár a nem magyar állampolgárok külföldön
  elkövetett buncselekményeivel sértik meg az állam
  érdekeit a cselekmény büntetlen marad.

29

• 2) A honossági elv eszerint az állam bünteto
  hatalma a saját állampolgáraira nézve terjed ki,
  függetlenül attól, hogy belföldön vagy külföldön
  követték-e el a buncselekményt.
• Elvi álláspontja az, hogy a magyar állampolgár az
  országa törvényeit nemcsak belföldön, hanem
  külföldön is köteles betartani.
•  
• 3) Az állami önvédelmi elv eszerint az állam
  bünteto hatalmát függetlenül az elkövetés
  helyétol és az elköveto állampolgárságától
  kiterjesztheti azokra a buncselekményekre is,
  melyek az alapveto érdekeit sértik.
•  
• 4) A feltétlen bünteto hatalom elve eszerint
  bárki által, bármely jogtárgyat sérto
  buncselekményt az állam jogosult üldözni, az
  elkövetés helyétol és az elköveto
  állampolgárságától függetlenül.

30
A nemzetközi büntetojogi együttmuködés
intézményei (1996. XXXVIII. tv)

• A törvény körülírja a bunügyi jogsegély formáit,
  ezek
• a kiadatás
• a bünteto eljárás átvétele ill. átadása
• a szabadságvesztés végrehajtásának átvétele ill.
  átadása
• eljárási jogsegély
• a külföldi állammal kapcsolatos feljelentés.

31

• Általános feltétel a jogsegély iránti megkeresés
  nem teljesítheto, és nem terjesztheto elo, ha az
  csorbítja a Magyar Köztársaság felségjogát,
  veszélyezteti a biztonságát és sérti a közrendet.
• A törvény szerint ezt egyrészt az
  igazságügyminiszter, másrészt a legfobb ügyész
  vizsgálja.
•  
• A jogsegély iránti megkeresés akkor terjesztheto
  elo, ha
• a cselekmény a magyar törvény és a külföldi állam
  joga szerint is büntetendo,
• ha az nem katonai vagy politikai buncselekményre
  vonatkozik.

32
A buncselekmény fogalom történeti fejlodése

• A buncselekmény fogalmának elso tartalmi ismérve
  a felvilágosodással jelent meg a nullum crimen
  sine lege gondolatával buncselekmény az, amit a
  törvény annak nyilvánít.
• Jehring munkálta ki azt a gondolatot, miszerint a
  jogellenesség az elköveto személyétol független
  és csak a cselekmény jogilag tilalmazott voltára
  utal.
• Jogellenes az a magatartás, amely az általános
  jogszemlélet szempontjából helytelen.

33

• A jogellenesség tehát a tettre vonatkozó
  tilalmat hordoz közömbös tehát az elköveto
  tudattartalma, ez csak a tettrol, és nem a
  tettesrol alkotott értékítélet.
• Ez a jogellenesség formális jogellenességet
  takar, mert a buncselekmény tárgyi oldaláról van
  levezetve, társadalom-etikai töltésu.
• A jogellenesség körében megkülönböztetjük az
• alaki jogellenességet a cselekmény büntetojogi
  normába ütközését, és
• az anyagi jogellenességet a jogi tárgyak
  sértését vagy veszélyeztetését jelenti.

34

• A hatályos Btk. 10. -a határozza meg a
  buncselekmény fogalmát
• 10. (1) Buncselekmény az a szándékosan vagy -
  ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti -
  gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely
  veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény
  büntetés kiszabását rendeli.
• (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a
  tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar
  Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági
  rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait
  sérti vagy veszélyezteti.

35

• Három pilléru buncselekmény fogalom
• tényállásszeruség
• jogellenesség
• Bunösség

36

• A tényállásszeruség értékelésmentes fogalomként
  él, amit a bírónak az ítélkezés során csak
  felismerni kell, értékelnie nem.
• A jogellenesség formális jogellenességként (a
  tilalom megszegése) való felfogásához belép a
  materiális jogellenesség fogalma a cselekmény
  jogtárgyat sért vagy veszélyeztet, ami az
  elköveto javára értelmezheto azzal, hogy nincs
  kizárva a cselekmény formális jogellenessége
  esetén a materiális jogellenesség hiánya.
• Ezzel párhuzamosan jöttek létre a jogellenességet
  kizáró okok, részben törvényileg (jogos védelem,
  végszükség stb.), részben pedig a Btk.-n kívüli
  kizáró okok (sértett beleegyezése, hivatali
  kötelezettség teljesítése stb.).
• A bunösség fogalmi változása a XX. század elején
  következett be az axiológiai bunösség fogalommal
  (értéktani bunösségfogalom).
• Eszerint a bunösséget nemcsak lélektani
  mozzanatok alkotják, hanem afelett értékítélet is
  lebeg, nevezetesen a társadalmi elvárhatóságra/
  felróhatóságra épített bunösség.
• A formális tényállásszeruség és a materiális
  jogellenesség mellett szükséges, hogy az elköveto
  a bunösen (szándékosan vagy gondatlanul)
  valósítsa meg cselekményét, mert ennek hiányában
  a büntetojog az objektív felelosséget alkalmazná.

37
A buncselekmények súly szerinti osztályozása

• Az egyes buncselekmények súlyuk, jellegük,
  erkölcsi színezetük, társadalomra veszélyességük
  miatt annyira eltérnek egymástól, hogy nem lenne
  célszeru azonos megítélésben részesíteni
  elkövetoiket.
• Ezt az eltérést indokolt a buncselekmény
  elnevezésében is kifejezésre juttatni.
• A buncselekmények súlya és jellege tekintetében
  az eltérések kifejezésére az egyes jogrendszerek
  a buncselekmények kettos vagy hármas felosztását
  követik.

38

• A francia Code Penal (1810) a buncselekmények
  három csoportját különböztette meg
• buntettek (crimen) legsúlyosabb buncselekmények,
  esküdtszéki hatáskör
• vétségek (deli) törvényszéki hatáskör
• kihágások (contraavancion) rendorségi hatáskör
•  
• Az 1878. évi Csemegi kódex ezt a mintát vette át
  anélkül, hogy e különbségtételbol az anyagi, vagy
  az eljárásjogban levonták volna a
  következtetéseket.
•  

39

• A buncselekményektol jóval kisebb társadalomra
  veszélyességük miatt kell a szabálysértéseket
  elhatárolnunk, ami az ezeket elkövetoknél nem
  indokolná a büntetojogi felelosségre vonást. Éles
  határvonalat azonban nem húzhatunk a
  buncselekmények és a szabálysértések közé, hiszen
  sok esetben nehézséget okoz annak eldöntése, hogy
  a szóban forgó cselekmény buncselekménynek vagy
  szabálysértésnek minosítendo-e.
• A buncselekmény kettos felosztását a Btk. 11.
  (1) bekezdése mondja ki A buncselekmény buntett
  vagy vétség.
•  
• A buntett fogalma a (2) bekezdés szerint
  Buntett az a szándékosan elkövetett
  buncselekmény, amelyre a törvény két évi
  szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását
  rendeli el.
•  
• Ebbol következoen Minden más buncselekmény
  vétség.

40

• A társadalomra veszélyesség kettos funkciója
  (jogalkotói-jogalkalmazói 28. - 36. )
•  
• A társadalomra veszélyesség egyrészt jogalkotói
  kategória az emberi magatartások körébol a
  jogalkotó emeli ki azokat a magatartásokat,
  melyeket büntetni kell, vagyis amelyeket
  társadalomra veszélyesnek ítél.
• Ez azonban önmagában nem elegendo, hanem azok
  súlya és jelentosége alapján is differenciálnia
  kell meghatározva, hogy melyeket kell
  súlyosabban és melyeket kell enyhébben a
  jogalkalmazónak megítélnie.
• Ez a felismerés tette indokolttá a
  buncselekményeknek buntettekre és vétségekre
  felosztását.

41

• A társadalomra veszélyesség másrészt
  jogalkalmazói kategória is a bíróság a konkrét
  cselekmény elbírálásakor azt is vizsgálja, hogy a
  cselekmény eléri-e azt a fokot, amely a
  buncselekmény fogalmi elemét kimeríti, vagy pedig
  a magatartás súlyánál fogva erre nem alkalmas
  akár az elkövetés, akár az elbírálás idején.
• Az ilyen értékelésre a 28. és a 36. ad
  lehetoséget.
• A bíró azzal is értékeli a társadalomra
  veszélyesség fokát, hogy a magasabb fokú
  társadalomra veszélyesség súlyosító, míg az
  alacsonyabb fokú társadalomra veszélyesség
  enyhíto körülmény a büntetés kiszabása során.

42
Az elkövetési tárgy és az elkövetési magatartás

• A törvényi tényállás ismérvei 
• A törvényi tényállás elemzése azért szükséges,
  mert egyetlen elem hiánya kizárttá teszi a
  buncselekmény megállapítását.

43

• Az elkövetési tárgy 
• Az elkövetési tárgy az a fizikai értelemben vett
  dolog vagy tárgy, amelyre nézve az elköveto a
  cselekményt megvalósítja, amelyet az elköveto
  közvetlenül sért vagy veszélyeztet, és amelyen
  keresztül az elköveto az általános és különös
  tárgyat támadja. (pl. lopásnál az idegen ingó
  dolog) 
• Ha az elkövetés tárgya nem objektív dolog, hanem
  személy, akkor passzív alanyról beszélünk, vagyis
  azt a személyt nevezzük passzív alanynak, akinek
  a személyét vagy jogát a cselekmény sérti. ( pl.
  a rágalmazásnak nincs elkövetési tárgya csak
  passzív alanya)
• A sértett perjogi fogalom, az, akinek a
  személyét vagy jogát a buncselekmény sérti. A
  sértett tágabb fogalom, mint a passzív alany ?
  minden passzív alany sértett, de nem minden
  sértett passzív alany.
• Jogi személy elköveto nem lehet, de passzív alany
  lehet.

44

• Az elkövetési magatartás
•  
• Az elkövetési magatartás a tárgyi oldalon
  jelentkezo szükséges ismérv.
• Objektív szempontból olyan cselekményt értünk
  ezen, amely tényleges hatást vált ki, valamint
  erre alkalmas is.
• Ez a tényleges hatás a materiális (eredmény)
  buncselekménynél a tényleges eredmény
  bekövetkezésében jelentkezik, de a kísérleti
  szakban megrekedt cselekmények esetében is
  feltétel az, hogy a magatartás objektíve alkalmas
  legyen az eredmény eloidézésére.
• Az immateriális (alaki) buncselekmények esetében
  is feltétel, hogy a magatartás valamely hatás
  eloidézésére alkalmas legyen. (pl. hamis
  tanúzásnál)

45

• Szubjektív szempontból az elkövetési
  magatartással szemben az a követelmény, hogy az
  akaratlagos (tudat által vezérelt) legyen.
• Nem beszélhetünk errol pl. akkor, ha a dada
  megijed és elejti a csecsemot az öntudatlan
  állapotban végrehajtott mozgásoknál (anya alvás
  közben agyonnyomja a mellette fekvo csecsemot ). 
• A törvényi tényállás csupán a
• Van azonban olyan eset, amikor a törvény a
  részesi cselekményt sui generis buncselekményként
  pönalizálja ( pl. hamis tanúzásra felhívás,
  öngyilkosságban való közremuködés ).

46

• Nyitott törvényi tényállásról akkor beszélünk,
  amikor a törvény csak az eredményre utal, magát
  az elkövetési magatartást nem, részletezi.
• Ezek jellemzoje, hogy mind aktív, mind passzív
  magatartással, mulasztással (valamely
  kötelezettség ellenére nem-tevéssel)
  megvalósíthatók. (emberölés, személyi szabadság
  megsértése )
•  

47
Az eredményAz okozati összefüggés

• Az eredmény
•  
• A buncselekményeket 2 csoportba soroljuk
• eredmény-buncselekmények ? materiális
  buncselekmények
• alaki buncselekmények ? immateriális
  buncselekmények.
•  
• Az eredmény a buncselekmény törvényi
  tényállásának tárgyi oldalán elhelyezkedo
  rendszerinti ismérv.
• Az eredmény valamely külvilágban bekövetkezo
  változás. Eredménye csak a materiális
  buncselekményeknek van.
• Az eredmény fajtája szerint megkülönböztetünk
  sérto és veszélyezteto materiális
  buncselekményeket.

48

• A sértési eredmény olyan tényleges sérelmet
  (halált, testi sértést, kárt) idéz elo, amely a
  külvilágban valamilyen elváltozást jelent, jól
  felismerheto, természettudományos módszerrel,
  egzakt módon mérheto.
• A sérto eredmény lehet
• biológiai típusú eredmény halál, testi sérülés
• vagyoni buncselekményeknél a kár (pl. csalás
  vagyoni hátrány)
• gazdasági eredmények adóbevétel csökkenése,
  vámbevétel csökkenése
• társadalmi eredmények pl. a köznyugalom
  megsértése garázdaság esetén.

49

• Veszélyezteto materiális buncselekmények
  amelyeknél eredményként a veszélyhelyzet
  létrejötte szerepel, mely nem mást, mint a
  sérelem lehetoségének a bekövetkezése.
• Ezek jellegzetessége, hogy nincs kísérleti
  alakzatuk.
• A materiális és immateriális buncselekmények jogi
  természetének eltérése
• a materiális buncselekmény akkor befejezett, ha
  az eredmény beáll, addig a cselekmény a kísérlet
  szakaszában van
• az immateriális buncselekmények az elkövetési
  magatartás kifejtésével befejezetté válnak.

50

• Az okozatossági elméletek
• Az okozatossági elméletek 2 csoportra oszthatók
• filozófiai jelleguek,
• jogszempontú elméletek.

51

• A filozófiai jellegu elméletek 
• A természet világában a jelenségek egymással
  összefüggenek.
• A conditio sine qua non elmélet a feltételek
  egyenértékuségének a tana, alapvetoen
  természettudományos alapállású.
• Az elmélet szerint az eredmény létrejöttében
  közrejátszó minden ok egyenlo értéku (pl. az
  anya, aki gyilkos gyermekét a világra hozza).

52

• Az okok körét olyan tágan vonja meg, amely a
  büntetojogász számára használhatatlan más felol
  túlságosan szuken, mert tagadja a mulasztás
  okozatosságát valaminek a meg nem tevése az
  elmélet szerint okként nem veheto figyelembe,
  mely ellentmond a természet törvényeinek.
• Alapveto hibája az, hogy a társadalmi
  folyamatokat azonosítja a természet folyamataival
  és azt egyoldalúan fogja fel.

53

• A jogszempontú elméletek
• Minthogy a büntetojog számára a filozófiai
  okozatosság nem használható, kialakultak olyan
  elméletek, amelyek a jogilag releváns ok
  megragadására törekedtek.
• Így születtek meg a különbözo ok kiválasztási
  teóriák.

54
A szándékosság. Motívum, célzat

• A bunösségrol (szándékosság, gondatlanság)
  általában
•  
• A bunösség a buncselekmény általános törvényi
  tényállásának alanyi oldalán elhelyezkedo
  szükséges ismérv.
• A bunösség fogalma anyagi jogi értelemben
  gyujtofogalom, amely a szándékosságot és a
  gondatlanságot foglalja magában.
• Az anyagi jogi értelemben vett bunösség az alany
  tudati, gondolati világával, pszichikumával függ
  össze, és azt fejezi ki, hogy az elköveto az
  elkövetési tevékenységéért és annak
  következményeiért felel, vagyis tehet arról,
  amit elkövetett.

55

• A bunösség alakzatai között a szándékosság és a
  gondatlanság között a tudattartalom
  szempontjából teszünk különbséget.
• A szándékos buncselekmény elkövetoje elore látja
  magatartásának lehetséges következményeit, és
  ezeket a következményeket kívánva egyenes
  szándék vagy abba belenyugodva eshetoleges
  szándék cselekszik.
• A szándékosság mindkét tudati formájánál
  felismerheto egy tudati és egy érzelmi elem.
•  
• Gondatlanság esetén az elköveto elore látja
  magatartásának következményeit, de könnyelmuen
  bízik annak elmaradásában ( tudatos gondatlanság
  -luxuria ), vagy pedig azért nem látja elore
  magatartásának a következményeit, mert elvárható
  figyelmet és körültekintést elmulasztotta
  (hanyagság- negligentia).

56

• Az egyenes és az eshetoleges szándéknál és a
  tudatos gondatlanságnál a tudati elem azonos az
  eredmény (következmény) elore látása
• az érzelmi elem azonban eltéro egyenes
  szándéknál a következmény kívánása, az
  eshetoleges szándéknál az ebbe való belenyugvás
  (közömbösség ), míg a tudatos gondatlanság esetén
  a következmény bekövetkezése elmaradásában való
  könnyelmu bizakodás jellemzi az elkövetot.

57

• A bunösség alkotóelemei, összetevoi
• a törvényi tényállás tárgyára, a tárgyi oldal
  ismérveire kiterjedo szándékosság vagy
  gondatlanság
• legalább korlátolt beszámítási képesség
• a társadalomra veszélyesség tudata, vagy
  negligentia esetén e tudat lehetosége.

58

• A szándékosság 
• A szándék lélektani, a szándékosság pedig jogi
  fogalom. A szándék a célt is magában foglalja, a
  lélektani szándék nem tételezi fel a beszámítási
  képességet.
• A szándékosság nem azonos a célzatossággal, mert
  szándékosan cselekszik az is, akinek a szándéka
  csupán eshetoleges.

59

• A Btk. 13. -a határozza meg a szándékos
  elkövetést
• 13. Szándékosan követi el a buncselekményt, aki
  magatartásának következményeit kívánja, vagy e
  következményekbe belenyugszik.
• A Btk. a szándékosság 2 fokozatát határolja el
• az egyenes szándékot (dolus direktus) a
  következmény kívánása
• az eshetoleges szándékot (dolus eventualis) a
  következményekbe való belenyugvás.

60

• A szándékosság mindkét változatában az érzelmi,
  tudati oldal azonos, a különbség az érzelmi
  oldalon van ( a következmény kívánása vagy az
  abba való belenyugvás ).
•  
• Materiális buncselekmények esetén a tudat
  kiterjed
• a buncselekmény elkövetési tárgyára (passzív
  alany)
• az eredmény lehetoségére és az okozati folyamat
  jellegére ( az elköveto tudatának nem kell
  teljesen átfognia az okozati lánc minden tagját,
  csak annak a lényegét )
• ha az elkövetés módja, eszköze, ideje és helye a
  törvényi tényállás része az elköveto tudatának
  erre is ki kell terjednie.

61

• Immateriális buncselekmény esetén a tudat
  átfogja
• a buncselekmény elkövetési tárgyának az
  ismeretét,
• a tárgyi oldal ismérveit
• a cselekmény jogtárgy-sérto jellegét az
  elkövetési magatartás hordozza ezt a
  tulajdonságot tudnia kell ( pl. becsületsértés
  esetén a kifejezés lealacsonyító jellegét ).

62

• Sértési és veszélyeztetési szándék 
• A materiális buncselekmények közül vannak,
  amelyek a törvényi tényállásban foglalt sérto,
  mások viszont veszélyezteto szándékot fogalmaznak
  meg. 
• A sértési szándéknak a tényleges sérelemre kell
  kiterjednie a szándékos veszélyeztetési
  cselekmények esetében a szándék csak a
  veszélyhelyzet eloidézésére terjedhet ki, vagyis
  a sérelem objektív lehetoségére.
• Ha az elköveto szándéka ezen túlmegy, akkor már
  sérto szándékról beszélünk.
• Ha a szándék csak a sérelem lehetoségére terjes
  ki, de magára a sértésre nem un. limitált
  veszélyeztetési szándékról beszélünk.

63

• A motívum és a célzat 
• A motívum és a célzat a buncselekmény általános
  törvényi tényállásának alanyi oldalán
  elhelyezkedo esetleges ismérvek.
• Motívum indítóok, amely mint belso buzdítás,
  hatóero, az elkövetot a buncselekmény
  megvalósítására indítja. Ez az akarati szféra
  talaján áll. Minden szándékos buncselekményt
  valamilyen motívumból követnek el, de ez nem
  minden esetben feltárható.
• Motívum az, amely miatt az elköveto a
  buncselekményt megvalósítja .
• A gyakorlatban gyakori motívum a szeszes ital
  hatása alatti elkövetés.
•  
• Célzat az elköveto valamely általa elore
  felismert cél elérése érdekében cselekszik.
• Célzatos csak szándékos buncselekmény lehet, sot
  csak az egyenes szándékkal elkövetés lehet
  célzatos.
• A Btk. több törvényi tényállásba ( pl. lopásba,
  csalásba ) beépíti a célzatot.

64
A büntethetoséget kizáró okok

• Az elköveto cselekménye csak látszólagosan
  valósítja meg valamely törvényi tényállást, de a
  buncselekmény 3 konjunktív elem közül valamelyik
  hiányzik.
• Voltaképpen a buncselekmény fogalmi elem nem
  teljesen valósul meg.
• A cselekmény elkövetésének az idopontjában
  hiányzik az az egyik feltétel, amely megalapozná
  a buncselekmény megállapítását

65
A büntethetoséget megszünteto okok

• A buncselekmény létrejön ugyan, mint a 3 ismérv
  adott, de valamely utólagosan felmerülo ok
  hiányában nincs helye a büntetojogi felelosségre
  vonásnak.
• Az elkövetés után jelentkezo olyan körülményrol
  van szó, amely elenyészteti a büntethetoséget.

66

• A jogirodalomban szokásos elsodleges és
  másodlagos büntethetoségi akadályok közötti
  megkülönböztetés
• elsodleges okok azok, amelyek a buncselekmény
  létrejöttét eleve kizárják,
• másodlagos okok azok, amelyek a buncselekmény
  létrejötte ellenére kizárják a büntethetoséget.

67

• A büntethetoséget kizáró okokat a Btk. 22. -a
  taxatíve felsorolja.
• Ezek az elkövetés idopontjában állnak fenn, és
  kizárják a buncselekmény létrejöttét.
• Elsodleges és másodlagos büntethetoségi
  akadályról beszélhetünk.
•  
• Az elsodleges büntethetoséget kizáró okok azok,
  amelyek kizárják
• A/ az elkövetové válást
• B/ a bunösséget
• C/ a társadalomra veszélyességet.

68

• A/ A beszámítást, a beszámítási képességet,
  vagyis az alannyá válást zárják ki
• gyermekkor
• kóros elmeállapot
• kényszer, fenyegetés (mint külso okok).
• B/ A bunösséget zárja ki
• A tévedés
•  
• C/ A társadalomra veszélyességet zárják ki
• jogos védelem
• végszükség
• elöljáró parancsának teljesítése
• megengedett kockázatvállalás
• hivatásból eredo jogok teljesítése
• jogszabály engedélye
• sértett beleegyezése
• fenyíto jog gyakorlása.

69

• D/ A büntethetoséget kizáró másodlagos akadályok
• a magánindítvány hiánya
• a kívánat hiánya
• a feljelentési jog hiánya
• a törvényben meghatározott egyéb ok fennállása.

70

• A beszámítási kizáró okok
• gyermekkor
•  
• 23. Nem büntetheto, aki a cselekmény
  elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte
  be.

71

• kóros elmeállapot
• 24. (1) Nem büntetheto, aki a cselekményt az
  elmemuködés olyan kóros állapotában - így
  különösen elmebetegségben, gyengeelméjuségben,
  szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy
  személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné
  teszi a cselekmény következményeinek
  felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek
  megfeleloen cselekedjék.

72

• a kényszer és a fenyegetés
• 26. (1) Nem büntetheto, aki a cselekményt olyan
  kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el,
  amely miatt képtelen az akaratának megfelelo
  magatartásra.
• (2) A büntetés korlátlanul enyhítheto, ha a
  kényszer vagy a fenyegetés az elkövetot
  korlátozza az akaratának megfelelo magatartásban.

73

• A Btk. a kényszer fogalmát nem határozza meg, a
  kialakult gyakorlat szerint ezen az ember testére
  vagy lelkére gyakorolt fizikai ráhatást kell
  érteni.
• Az aktív vagy passzív magatartásra gyakorolt
  kényszer hatása alatt álló személy azért nem
  büntetheto, mivel a kényszer hatása alatt
  tanúsított magatartása nem egyezik az eredeti
  akaratával.
• Különböztetünk az akaratot megtöro (bénító) és az
  akaratot hajlító eroszak között
• az akaratot megtöro (vis absoluta) fizikai
  eroszak lehetetlenné teszi az elkövetot az
  akaratának megfelelo magatartás tanúsításában
• az akaratot hajlító (vis compulsiva) eroszak
  esetében a megfenyegetett fokozatosan kerül olyan
  állapotba, amely ellenkezo magatartásra készteti
  azzal szemben, amivel eredetileg rendelkezett.

74

• A fenyegetés fogalmát a Btk. 138. -a szerinti
  értelmezo rendelkezés definiálja
• 138. E törvény alkalmazásában, eltéro
  rendelkezés hiányában fenyegetés súlyos hátrány
  kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a
  megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

75

• A fenyegetés többnyire a megfenyegetett
  személlyel szemben, esetleg a hozzá közel álló
  személlyel szemben helyez kilátásba súlyos
  hátrányt. (pl. a feleségét vagy a gyermekét
  lelövéssel fenyegeti) 
• A kényszer vagy a fenyegetés által kiváltott
  félelemnek olyannak kell lennie, amely
  befolyásolja kizárja vagy korlátozza a
  megfenyegetett személy akarati képességét.

76

• Ha a beszámítási képességet kizárja ez elköveto
  nem büntetheto, de aki a kényszert vagy
  fenyegetést alkalmazza, melynek hatása alatt a
  tettes buncselekményt valósított meg mint
  közvetett tettes vonható felelosségre, és
  tettesként felel az általa alkalmazott kényszer
  hatására elkövetett buncselekményért.
• Ha a kényszer vagy fenyegetés az (akarati)
  beszámítási képességet csupán korlátozza az
  ennek hatása alatt álló személy büntetojogilag
  felelosségre vonható ugyan, de a büntetés
  korlátlan enyhítésének van helye.

77

• 1. A jogos védelem 
• 29. (1) Nem büntetheto, akinek a cselekménye a
  saját, illetoleg a mások személye, javai vagy
  közérdek ellen intézett, illetoleg ezeket
  közvetlenül fenyegeto jogtalan támadás
  elhárításához szükséges.
• (2) Nem büntetheto az sem, aki az elhárítás
  szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt
  ijedtségbol vagy mentheto felindulásból képtelen
  felismerni.
• (3) A büntetés korlátlanul enyhítheto, ha az
  ijedtség vagy a mentheto felindulás az elkövetot
  korlátozza az elhárítás szükséges mértékének
  felismerésében.

78

• Támadáson aktív cselekményt értünk, amely
  tartalmilag jogtalan.
• A támadás tényállásszeru magatartás, de nem
  feltétlenül olyan, amely a Btk. Különös Részében
  foglalt törvényi tényállás kereteibe illeszkedik.
  A támadás általában eroszakos magatartás.
• A mulasztással szemben nincs helye jogos
  védelemnek.
•  
• A támadásnak jogtalannak kell lennie, amely azt
  jelenti, hogy pl. a hivatalos személy jogszeru
  magatartásával szemben nincs helye jogos
  védelemnek.
• Az olyan támadás elleni fellépés is a jogos
  védelem körébe tartozik, amely egyébként nem
  lenne buncselekmény, mivel a támadó gyerek vagy
  kórós elmeállapotú személy.

79

• Intézett a támadás ha a cselekmény a jogi tárgy
  sértésének az állapotában van, vagyis tart a
  tárgysérto magatartás. (pl. ütlegelés, dolog
  elvétele)
•  
• Közvetlenül fenyegeto a támadás ha a támadás
  tényleges megkezdésének nincs akadálya, a támadás
  azonnal megkezdésétol, bekövetkezésétol kell
  tartani.
• Ennek a helyzetnek objektíve kell fennállnia. A
  megtámadottnak nem kell bevárnia a támadás
  tényleges megkezdését, elofordulhat ugyanis, hogy
  ilyenkor már nincs is objektív lehetoség a
  támadás elhárítására.
•  
• Amennyiben a támadó és a megtámadott mindketten a
  jogellenesség talaján állnak egyiküket sem
  illeti meg a jogos védelem. Kölcsönös támadásnál
  a jogos védelemre tehát senki sem hivatkozhat
  eredményesen.

80

• A támadás tárgyai
• az elhárító vagy mások személye
• ezek javai
• a közérdek.
• A jogos védelmi magatartás aktív cselekmény.
• Elhárításon olyan magatartást értünk, amely a
  támadó ellen irányul és célja a sérelem
  bekövetkezésének a megakadályozása.
•  
• Szükségesség az elhárító magatartást az
  indokolja, hogy más módon mint a Btk. Különös
  Részében foglalt buncselekmény törvényi
  tényállásába ütközo módon nincs mód a támadás
  kivédésére, elhárítására. Ez az elhárítás csak
  addig tart, amíg maga a támadás tart, az ezt
  követo fellépés már nem tartozik a jogos védelem
  körébe.

81

• Az arányosság követelménye azt jelenti, hogy az
  elhárító cselekménynek arányban kell állnia az
  elhárítani szándékolt jogtalan támadással.
  Kívánalom a jogos védelem során okozott sérelem
  nem legyen aránytalanul nagyobb, mint amelyet a
  jogtalan támadás okozott volna.

82

• Alapveto elv az, hogy a jogos védelmi helyzete
  úgy kell megítélni, ahogyan azt a jogtalanul
  megtámadott a támadás aktuális viszonyai között
  értékeli. A kockázatot ilyen esetben mindig a
  jogtalan támadó viseli.
•  
• Túllépésrol akkor beszélhetünk, ha a védekezo
  aránytalanul nagyobb érdeksérelmet okozott, mint
  amellyel a támadás objektíve fenyegetett. (pl.
  eroszakos közösülés esetén a támadó megölése nem
  aránytalan)
•  
• A védekezés arányának a megtartása nem egyszeru
  kívánalom, mert a jogtalan támadás esetén a
  védekezot a félelemérzete, ijedtsége, felindult
  lelkiállapota megfosztja attól a lehetoségtol,
  hogy a védekezés kello arányát be tudja tartani.
• Ez a különleges lelkiállapot nem pathológiás,
  hanem fiziológiás indulatot vált ki, és ennek e
  megítélése nem orvos-szakértoi kérdés, hanem a
  bíróság mérlegelési körébe tartozik

83

• A végszükség
•  
• 30. (1) Nem büntetheto, aki a saját, illetoleg
  a mások személyét vagy javait közvetlen és
  másként el nem hárítható veszélybol menti, vagy a
  közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a
  veszély eloidézése nem róható a terhére, és a
  cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek
  elhárítására törekedett.
• (2) Nem büntetheto az sem, aki azért okoz akkora
  vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására
  törekedett, mert ijedtségbol vagy mentheto
  felindulásból képtelen felismerni a sérelem
  nagyságát.
• (3) A büntetés korlátlanul enyhítheto, ha az
  ijedtség vagy a mentheto felindulás az elkövetot
  korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében.
• (4) Nem állapítható meg végszükség annak javára,
  akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva
  kötelessége.

84

• Közvetlen a veszély ha a sérelembe való
  átfordulásra rövid idon belül számítani kell
• Másként el nem hárítható a veszély ha az
  elhárító tevékenység a leginkább célravezeto.
• A veszély az elhárító szempontjából
  véletlenül keletkezett.
•  
• A veszély forrása lehet ember, állat, dolog vagy
  természeti esemény (árvíz vagy tuzvész) a
  veszélyt eloidézo magatartást a törvény nem
  határozza meg.
• A végszükségben cselekvo személy magát vagy
  másokat ment a vészhelyzetbol oly módon, hogy
  ennek során valamely buncselekmény törvényi
  tényállását valósítja meg.
•  
• A veszély elhárítására nem csak az a jogosult,
  akit a veszély fenyeget, hanem bárki más is, de
  feltétel, hogy aki az elhárítás érdekében fellép,
  annak nem róható a terhére a veszélyhelyzet
  létrehozása. Vagyis feltétel, hogy a cselekvo
  vétlen legyen a veszély létrehozásában.

85

• A tévedés 
• A tévedés mint büntethetoséget kizáró ok- a
  Btk. felelosségi rendszerében a szándékos
  bunösséget zárja ki. Ennek feltétele, hogy az
  elköveto tudata átfogja a buncselekmény tárgyának
  és tárgyi oldalának lényeges ismérveit. 
• 27. (1) Nem büntetheto az elköveto olyan tény
  miatt, amelyrol az elkövetéskor nem tudott.
• (2) Nem büntetheto, aki a cselekményt abban a
  téves feltevésben követi el, hogy az a
  társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre
  alapos oka van.
• (3) A tévedés nem zárja ki a büntethetoséget, ha
  gondatlanság okozza, és a törvény a
  gondatlanságból eredo elkövetést is bünteti.

86

• Btk. a tévedésnek 2 esetét ismeri
• ténybeli tévedés
• a társadalomra veszélyességben való tévedés.
•  
• Ad 1) A ténybeli tévedés
•  
• Ezen belül is 2 változatát különböztetjük meg a
  ténybeli tévedésnek
• a tényállási elemben való tévedés
• a ténykörülményben (a tényálláson kívüli
  körülményen) való tévedés.
•  
• Ad a) A tényállási elemben való tévedés azt
  jelenti, hogy az elköveto tudata nem fogja át az
  elkövetési magatartás kifejtésekor a cselekmény
  tárgyát vagy tárgyi oldalát jellemzo valamely
  lényeges körülményt. Ez vonatkozhat mind az
  alapeseti, mind a minosített esetbeli tényállási
  elemekre egyaránt.( pl. az elköveto nem tudta,
  hogy az általa elkövetett emberölés sok ember
  életét veszélyeztette, csak az emberölés
  alapesetéért felel.)

87

• Ad b) A tényálláson kívüli ténykörülményekben
  való tévedés akkor lehet jelentos, ha az közvetve
  a tényállási elemre vonatkozik. (pl. a színész
  abban a tudatban volt, hogy a neki átadott
  kellék-pisztoly csupán riasztópisztoly, holott az
  éles loszert tartalmazott és megölte a színész
  társát )

88

• Vannak azonban a tévedésnek olyan esetei is,
  amikor a tévedésnek nincs jogi relevanciája,
  vagyis az elköveto a tévedése ellenére ugyanúgy
  felel, mintha nem lett volna tévedés hatása
  alatt. Ilyenek
• a személyben való tévedés (error in persona) az
  elköveto A-t akarja megölni, de a sötétben B-t
  tekinti A-nak és megöli
• a tárgyban való tévedés (error in objecto)
  tárgyat cserél össze az elköveto
• okozatosságban való tévedés más okfolyamattal
  hozza létre a szándékolt eredményt (pl. kútba
  dobja a sértettet azt gondolva, hogy a vízbe
  belefullad, de kiderült, hogy a kút kiszáradt és
  a koponyacsonttörés okozta a sértett halálát)

89

• Ad 2) A társadalomra veszélyességben való tévedés
•  
• A társadalomra veszélyességnek a tudata a
  buncselekménynek olyan lényeges ismérve, hogy
  ennek vizsgálata a szándék szempontjából
  elengedhetetlen. 
• A társadalomra veszélyességben való tévedés
  kizárhatja az elköveto bunösségét.
• A társadalomra veszélyesség tudata az
  elkövetonek a cselekményre vonatkozóan
  kialakított társadalmi felfogásról szerzett
  tudomása.

90

• A büntethetoséget megszünteto okokról általában
•  
• A büntethetoséget megszünteto okok
  jellegzetessége, hogy a buncselekmény létrejön
  ugyan, de valamely utólagosan felmerülo ok
  hiányában nincs helye a büntetojogi felelosségre
  vonásnak. Az elkövetés után jelentkezo, az
  elbírálás idején fennálló olyan körülményrol van
  szó, amely elenyészteti a büntethetoséget.
•  
• A büntethetoséget megszünteto okok a Btk. 32.-a
  szerint
• az elköveto halála
• az elévülés
• a kegyelem
• a cselekmény társadalomra veszélyességének
  megszunése vagy csekéllyé válása
• a törvényben meghatározott egyéb ok.

91

• Az elévülés 
• Az elévülés jogi hatása abban áll, hogy a
  buncselekmény elkövetését követo bizonyos ido
  (elévülési ido) után már nem indokolt a
  büntetojogi felelosségre vonás.
• Az elévült buncselekmény miatt nem indítható az
  elköveto ellen büntetoeljárás, ill. a korábban
  már megindult eljárás megszüntetésének van helye.

92

• Nem évülnek el ( Btk. 33.(2) )
• az 1945. évi VII. törvénnyel jogerore emelt egyes
  háborús buntettek
• a Btk. XI. fejezetében foglalt emberiség elleni
  buncselekmények
• az emberölés súlyosabban minosülo esetei
• az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati
  közeg elleni eroszak súlyosabban minosülo esetei
• a terrorcselekmény, a légi jármu hatalomba
  kerítése és a zendülés súlyosabban minosülo
  esetei, ha a halált szándékosan okozva követik
  el.

93

• A büntethetoség elévül
• olyan buncselekmény esetén, amelyre a törvény
  életfogytig tartó szabadságvesztést ír elo az
  elévülési ido 20 év
• egyéb buncselekmény esetén a büntetési tétel
  felso határának megfelelo ido, de legalább 3 év
  elteltével.

94

• A buncselekmény megvalósulási szakaszairól
  általában
•  
• A buncselekmény megvalósulásának a folyamata a
  következo szakaszokra bontható
• a buncselekmény elkövetésének az elhatározása ? a
  szándék keletkezése egy motivációs folyamat
  eredménye, ennek keretében zajlik le az elköveto
  pszichéjében a motívumok harca a cselekmény
  mellet és ellen felhozott érvek, megfontolások
  folyamata.
• Az elokészület ? amely a törvényi tényálláson
  kívül helyezkedik el
• A kísérlet ? a törvényi tényállás egy részének a
  megvalósítását jelenti, de a teljes törvényi
  tényállás még nem valóul meg
• A befejezett buncselekmény ? ez már a törvényi
  tényállás teljes megvalósulását jelenti.

95

• Az elokészület fogalmát a Btk. 18.-a határozza
  meg
• 18. (1) Ha a törvény külön elrendeli,
  elokészület miatt büntetendo, aki a buncselekmény
  elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt
  könnyíto feltételeket biztosítja, az elkövetésre
  felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös
  elkövetésben megállapodik.
• Az elokészület célzatos cselekmény, kizárólag
  egyenes szándékkal valósítható meg ehhez képest
  sem gondatlanul, sem eshetoleges szándékkal nem
  valósíthatóak meg.

96

• A kísérlet
•  
• Amíg a befejezett buncselekmény esetében a
  törvényi tényállás valamennyi tárgyi és alanyi
  ismérve hiánytalanul megvalósul, addig kísérlet
  esetében egy vagy több tárgyi elem hiányzik. A
  kísérlet tehát kizárólag tárgyi szempontból
  határolható el a befejezett buncselekménytol.
• Amikor az eredmény elmaradása miatt a
  buncselekmény nem fejezodik be kísérlettel
  állunk szemben.
•  
• 16. Kísérlet miatt büntetendo, aki a szándékos
  buncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi
  be.
• 17. (1) A kísérletre a befejezett buncselekmény
  büntetési tételét kell alkalmazni.

97

• A kísérlet ismérvei 
• 1) A véghezvitel megkezdése
• 2) A kísérlet második ismérve a buncselekmény
  végrehajtásának a megkezdése és a befejezés elott
  történo abbamaradása.
• 3) A kísérlet megállapításának a feltétele alanyi
  oldalon a szándékos bunösség is. Feltétel, hogy
  az elköveto tudata átfogja a cselekmény tiltott
  voltát és azt, hogy a magatartása objektíve
  alkalmas a káros következményt létrehozni.
• Az elorelátott eredményt vagy kívánnia kell, vagy
  abba bele kell nyugodnia.

98

• Alkalmatlan kísérlet
•  
• Az alkalmatlan kísérlet körébe tartozik az
  alkalmatlan tárgyon és az alkalmatlan eszközzel
  elkövetett kísérlet.
• Az alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet
•  
• Kizárólag az elkövetési tárgy relációban lehet
  beszélni alkalmatlan kísérletrol. Pl. a teherben
  nem lévo nonek magzatelhajtás véget történo muvi
  beavatkozás alkalmatlan tárgyon elkövetett
  kísérlet.

99

• Az alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet 
• Abban az esetben, amikor az elköveto által a
  buncselekmény megvalósításához használt eszköz a
  tettes tévedése folytán vagy más okból
  alkalmatlan, a buncselekmény ilyen eszközzel nem
  fejezheto be. Ilyen esetben alkalmatlan eszközzel
  elkövetett kísérlettel állunk szemben.
• Az alkalmasság alapfeltétele a célra
  alkalmasság, ezen belül vizsgálni kell, hogy azt
  rendeltetésszeruen használták-e, mennyiségileg
  kielégíto volt-e, az alkalmazás módja megfelelt-e
  a követelményeknek stb.
•  
• Abszolúte alkalmatlan az eszköz, ha a tettes
  által végrehajtani kívánt következmény azzal nem
  hozható létre és a védett tárgyat egyáltalán nem
  veszélyezteti. Pl. kockacukor evéssel a
  magzatelhajtás megvalósítása.
•  
• Relatíve alkalmatlan eszköz esetében az eszköz
  önmagában alkalmas a buncselekmény
  megvalósítására, csak a használt mennyiség vagy
  az eszköz minoségének hiánya vagy fogyatékossága
  miatt nem jön létre az eredmény.