Bevezet

1
Bevezetés a nevelés történetébe

• PTE, BTK
• Pukánszky Béla
• egyetemi tanár

2
4. A korai kereszténység embereszménye és
gyermekképe Gyermekszemlélet a középkorban,
nevelési szokások, gyermekkor-történeti kutatások
3
Az Ótestamentum gyermekképe

• Az ótestamentumi teokratikus zsidó
  agrártársadalom az eszmény szintjén (gyermekkép)
  nagyra értékelte a gyereket utódként, a
  közösség fennmaradásának zálogaként.
• A gyermeket nem önmagáért becsülték, hanem úgy
  mint Jahve kegyes ajándékát, jóindulatának
  bizonyítékáét.
• Születése ezért áldás volt, a gyermektelenség
  pedig sorscsapás.
• A fogamzásgátlás módszereit és a gyerekek
  kitevését a görögökkel és rómaiakkal
  ellentétben ezért a zsidók nem alkalmazták.

4

• Mivel minden gyermek áldásnak számított (még a
  fogyatékos is), ezért a patriarchális
  háromgenerációs család elemi kötelessége volt a
  gyermekek felnevelése (beleértve a
  leánygyermekeket is). A fiúkat hétéves koruktól
  iskolába küldték.
• A gyermeki egyéniség mindazonáltal még kevésbé
  érdekelte oket, mint a görögöket vagy a
  rómaiakat.
• A kötelezo engedelmesség alapján a gyerekek dolga
  az alkalmazkodás és a szorgalmas tanulás volt,
  fejlodéslélektani szempontok vagy
  tanulás-módszertani megfontolások nem jöttek
  számításba.

5

• Az volt az elterjedt nézet, hogy az apa fenyíto
  szigora (a testi fenyítés is) gyermeke iránti
  szeretetének ékes bizonyítéka.
• A családban az apa kultikus-szakrális funkciót,
  papi szerepet is betöltött, szélsoséges
  engedetlenség esetén akár meg is ölhette
  gyermekét (ld. patria potestas).
• A gyakorlati élet gyermekfelfogása ezért a
  gyermeket értetlen, fejletlen lénynek tekintette,
  aki hibái és fogyatékosságai miatt állandó isteni
  és emberi nevelésre szorul.

6

• A zsidók sokkal gyanakvóbban tekintettek
  gyermekeikre, mint a görögök vagy rómaiak.
  Ártatlanságról szó sem volt, sot az átöröklött
  eredendo bun tana miatt úgy gondolták, hogy már a
  magzat is vétkezik anyja méhében.
• A megszületo gyermeket különösen fogékonynak
  tartották az bunökre (akár az érzéki bunökre is).
• A születésétol bunös, gonoszságra hajlamos
  gyermek lelkét csak az Isten (a szülok és
  nevelok) iránti tisztelet és feltétlen
  engedelmesség mentheti meg.

7
Jézus Krisztus

• Názáreti Jézus tanításaiban gyökeresen eltért a
  saját népének köztudatában élo gyermekképtol.
• Elutasította az ótestamentumi rigorózus felfogást
  (gyermek nevelésre szoruló hiánylény), és a
  késohellén kor mentalitásához kapcsolódott (a
  gyermek tiszteletre, követésre méltó lény).

Albrecht Dürer Jézus levétele a keresztrol
8

• Jézus Krisztus szavaiból egy olyan új gyermekkép
  bontakozott ki, amely még az oskeresztény
  közösségeken belül is ellenállásba ütközött.
• A krisztusi felfogásban a gyermek a társadalmi
  kiskorúság, a peremre taszítottság szimbólumként
  jelenik meg.
• A gyermek a szegények, a betegek, a fogyatékosok
  kiszolgáltatottságának megtestesítoje.
• A Jézus gyermekekkel kapcsolatos újtestamentumi
  szavait tartalmazó szöveghelyeken, az ún.
  gyermek-perikópákban a gyermek egyszerusége,
  tudatlan, de áhítatos hite felmagasztosul.

9

• A felnottek elé állítja követendo például a
  gyermeki lelki nyitottságra és önátadásra való
  képességet. Az igazi keresztény ember hitélete a
  gyermekéhez hasonlatos kész a krisztusi tanítás
  lelki befogadására és a vallási közösségben való
  lelki föltárulkozásra.
• Isten birodalmában Jézus a gyermekeknek és a
  gyermeki lelku felnotteknek központi szerepet
  szán.
• Figyelemre méltó, hogy nem beszél a gyermek
  ártatlanságáról, hanem kiemeli jóhiszemu
  jámborságát, lelki alázatát, naivitását,
  egyszeruségét.

10

• Jézus parancsa a felnottekhez szól legyetek
  olyan jámborak, egyszeruek és nyitottak, mint a
  gyerekek!
• Ekkor kis gyermekeket hozának hozzá, hogy
  kezeit vesse azokra, és imádkozzék a tanítványok
  pedig dorgálják vala azokat.
• Jézus pedig monda Hagyjatok békét e kis
  gyermekeknek, és ne tiltsátok meg nekik, hogy
  hozzám jojjenek mert ilyeneké a mennyeknek
  országa. És kezeit reájuk vetvén, eltávozék
  onnan. (Máté, 19, 13-15.)
• A közismertebb szöveghely szerint Márk
  evangéliumából Engedjétek hozzám a kisdedeket,
  mert ilyeneké a mennyek országa. (Márk, 10,
  14.)

11

• Ha jól belegondolunk, Krisztus a feje tetejére
  állítja a tradicionális patriarchális társadalom
  hierarchiáját, amikor a gyermeket, a gyermekies
  magatartást állítja a középpontba követendo
  példaként.
• Mint korábban láttuk, Aleida Assmann a krisztusi
  gyermekképet a relatív gyermekkép kategóriájába
  sorolta.

12

• A krisztusi gondolatokban manifesztálódó relatív
  gyermekképben az apafigurához való kötodés
  fejezodik ki. (Pszichológiai kifejezéssel a
  dependencia-igény kifejezodése.)
• A gyermekiség itt metaforaként jelenik meg a
  keresztény embernek a mindenható Atya iránti
  kötodését és alázatát fejezi ki érzékletes módon.
  
• Assmann rávilágít, hogy ez új eszmei impulzust
  jelentett a kereszténység számára, mivel a
  gyermeki jámborságot emelte az ideál szintjére.
• A relatív gyermekkép tehát a célt tuzi ki a
  keresztény ember számára amilyenné válnunk
  kell.

13
Keresztény egyházatyák

• A keresztény egyházatyák Jézus Krisztus
  nyomdokain járnak, amikor a gyermeki
  egyszeruséget, a lelki nyitottságot, a jámbor,
  áhítatos hitéletet magasztalják.
• A görög-hellén hagyományokhoz kapcsolódva
  kultikus magaslatokra emelik a gyermeki
  ártatlanságot, tisztaságot.

14

• Alexandriai Kelemen (kb. 150-215) számára az
  Isten számára tetszo gyermekiség nem
  tudatlanságot, oktalanságot, balgaságot jelent,
  hanem a képezhetoséget és a tanulás iránti
  vágyat.
• A Logos Paidagogos szerzoje számára a gyermek
  szimbólum a atyja (Isten) felé bizalommal
  forduló és anyjába (Egyház) lelki segítségért
  kapaszkodó keresztény ember szimbóluma.

15

• A 2-3. századból származó görög és latin szövegek
  füzére, amely Corpus Hermeticum címen vált
  ismertté érdekes gyermekkép-elemzésekre ad
  alkalmat.
• E szövegekben az újplatonikus-gnosztikus
  filozófia alapjain nyugvó abszolút gyermekkép
  elemei mutathatók ki
• Tekints fiam a gyermek lelkére, amely még nem
  tapasztalta meg a saját lényegétol való
  elszakadást. Nézd a gyermek kicsiny és tökéletes
  testét, amelyet még nem kerítettek hatalmukba a
  szenvedélyek, s amely még a világlélekhez
  kötodik. A gyermek lelki-testi fejlodésével ez az
  osi szépséges harmónia elenyészik. Az osi szép és
  jó felejtése a szenvedélyek bunéhez vezet.

16

• A hermetikus iratok szerzoi szerint a gyermeki
  lélek közvetlenül kötodik a világlélekhez, és így
  az oseredeti kozmikus harmónia letéteményese.
• A materiális világ buneivel még nem szennyezett
  gyermeki lélek a felnottek számára példaképpé
  válik.
• A gyermekre a Corpus Hermeticum szerzoi úgy
  tekintenek, mint egy kultikus személyre, akinek
  példáját követve a világi bunöktol terhes felnott
  lelkek ismét eljuthatnak majd az osi harmóniához.
• A gyermek ebben a kultuszban itt nem kötodik az
  isteni apafigurához, hanem maga válik istenséggé.
  (Abszolút gyermekkép)

17

• A pelagianizmusnak az eredendoen harmóniával
  teljes emberi természetrol szóló tanítása
  konfliktusba került a keresztény ortodoxia
  képviseloinek felfogásával.
• Pelagius tanítását a 432-ben tartott efezoszi
  zsinat eretnekségnek bélyegezte.
• Ebben nagy szerepe volt Ágostonnak és az általa
  képviselt gyermekképnek.

18
Szent Ágoston (Aurelius Augustinus) (Tagaste,
Souk Ahras, 354 Hippo, 430)
19
Antropológiai felfogása, emberképe

• Két ember él bennünk a lelki (szellemi) és a
  testi (természetes) ember.
• A lelki ember a bölcsesség (sapientia) révén
  képes az örök igazságok szemlélésére a testi
  ember ismerete, tudása (scientia) kizárólag a
  földi dolgokra vonatkozik.
• A tanulás, a tudás végso célja csak a bölcsesség
  elsajátítása lehet.
• Augustinus szerint tehát a tudományos ismeret
  csak abból a szempontból értékelendo, hogy
  mennyire segíti a Biblia szent könyveinek a
  megértését.

20
Keresztelés, traducianizmus

• Ágoston elott a keresztelés egészen Keresztelo
  Szent János óta a felnottek keresztelését
  jelentette.
• A Bibliában nem találunk egyértelmu utalást a
  csecsemok és kisgyermekek megkeresztelésének
  szükségességére. Nem kötelezo, de megengedett.
• Az Apostol Cselekedeteinek könyvében például a
  következoket olvassuk Most annakokáért mit
  késedelmezel? Kelj fel és keresztelkedjél meg és
  mosd le a te buneidet, segítségül híván az Úrnak
  nevét. (Csel, 22, 16.) Itt tehát egyértelmuen
  felnottek keresztelésére történik utalás.
• A keresztelést megelozte a tanítás, a keresztény
  tanok elsajátítása az ún. kathekéta-iskolákban.

21

• Körülbelül 400-ig a keresztelés felnottek és a
  keresztény tanításban részesített gyermekek
  keresztelését jelentette.
• Az elso csecsemo-keresztelésre 200 körül került
  sor, de csak az 5-6. században vált általánossá.
• A 418-ban tartott karthágói zsinat szerint a
  megkereszteletlen gyerekek elkárhoznak.
• A nyugati egyházatyák közül Ágoston volt az,
  akinek az eredendo bunrol szóló tanítása dönto
  mértékben járult hozzá a csecsemo-keresztelés
  általánossá válásához.
• Ágoston az emberiség kollektív bunösségérol
  beszél, ez alól kell feloldozni az újszülöttet.

22

• Ha megkereszteletlenül hal meg, lelke a pokol
  tornácára kerül, s ott fog szenvedi az
  örökkévalóságig.
• Ágoston szerint a világ minden szenvedésének oka
  Ádám bunére vezetheto vissza.
• Minden gyermeket ez az átok sújtja születésekor,
  ezért jön sírva és nem nevetve a világra.
• A gyermek különösen esendo és kiszolgáltatott a
  hús vétkének, mivel az értelem még gyenge
  ahhoz, hogy az isteni parancsokat kövesse.

23

• Az eredendo bun csapdájából az ember csak a lelki
  újjászületés, a keresztség felvétele révén
  szabadulhat meg.
• Figyelemre méltó, hogyan szorul háttérbe az antik
  görögök eszméje az ember nevelés révén történo
  kiteljesedésérol, s hogyan lesz általánossá a
  vízió a Gonosz karjaiba ájuló, vétkezo
  emberrol.
• Ágoston azt követeli a keresztény embertol, hogy
  tekintsen befelé, ismerje meg saját ingatag
  természetét, majd az értelem erejével legyen úrrá
  saját magán.

24

• Ágoston a kereszténység legsötétebb misztériumát
  teremtette meg az eredendo bunrol szóló
  tanítást.
• A tétel, mely szerint minden egyes ember örökli
  Ádám bunét, traducianizmus-nak hívjuk.
• Tanainak alátámasztására Ágoston kijózanítóan
  szigorú analízis alá vonja a gyermekkort,
  elsosorban saját gyermekkorát.

25

• Arra a kérdésre, hogy milyen bunöket követhet el
  egy újszülött, Ágoston válasza
• A gyermek sírása, akár az éhség okozza, akár más,
  az alantas ösztönök kifejezodése
• Ezen a földön senki sem tiszta a színed elott a
  buntol, még az egynapos csecsemo sem Talán bun
  volt, hogy sírva kívántam az emlot? Most, ha
  ilyet cselekednék, nem ugyan anyamellel, hanem
  koromhoz illo ételre kapkodással, nevetnének
  rajtam és méltán gáncsolnának Ártatlan ugyan a
  gyönge csecsemotest, de a lélek immár nem
  ártatlan benne. (Augustinus Vallomások. Bp.,
  1987. 32.)

26

• Ágoston traducianizmusra alapozott negatív
  gyermekképe félresöpörte az antik-hellén és az
  újtestamentumi-korai keresztény-pelagiánus
  tanokat a gyermek, a gyermekkor nagyszeruségérol.
  
• Ágoston évszázadokra befolyásolta a középkor
  gyermekeszményét és gyermekfelfogását. Kialakult
  a meggyozodés, hogy a gyermekkor a szenvedések
  kora.
• A domináns ágostoni dogma árnyékában azonban
  tovább élt a gyermekkort dicséro újtestamentumi
  gondolat is, és érdekes teológiai-pedagógiai
  vitákat eredményezett a reformáció korában és az
  újkor évszázadaiban.

27
Az eredendo bunrol

• Szent Ágostonnak az ember eredendo bunére
  vonatkozó gondolatai nagy hatást gyakoroltak a
  középkor emberfelfogása, gyermekképére.
• Az ember azzal, hogy embernek született,
  elvesztette szabad akaratát. Krisztus áldozatának
  révén a keresztség felvételével megváltást
  nyerhet az elotte járó nemzedékek buneitol, de
  lelke még mindig terhes a bun robbanóanyagával,
  a bunre való hajlammal.
• Még csak természeti ember (homo naturalis), de
  megvan a lehetosége arra, hogy Isten kegyelme
  által újjáteremtodve szellemi emberré (homo
  spiritualis) váljék.

28

• Az ember veleszületett ösztönei hordozzák a bun
  alapanyagát, de ez igazi bunné csak az ember
  beleegyezésével (consensus) válik.
• Az ember esendo, de mégsem elveszett Isten
  felkínálja a lehetoséget számára, hogy ne
  azonosuljon saját ösztöneivel.
• Még ha vétkezik is, a könyörület megbocsátása
  elérheto számára. Megmutatja az ingatag akaratú,
  tévelygo embernek az erkölcsi tökéletesedés útját.

29
Pedagógiai következtetések

• Ebbol a gondolatmenetbol konkrét pedagógiai
  következmények vonhatók le
• A szülo és a nevelo szeretettel tudja a gyermek
  az esendo, bunre hajlamos akaratát megacélozni, a
  magasrendu lelki célok felé irányítani.
• A legfontosabb pedagógiai feladat tehát az akarat
  nevelése.
• A szeretet viszont nem zárja ki, sot, e felfogás
  szerint egyenesen megköveteli a gyakori testi
  fenyítést.

30
Hatása a középkori gyermekképre

• Szent Ágoston tanítása az eredeti bunrol
  hozzájárult annak a középkori keresztény nevelési
  felfogásnak a kialakulásához, miszerint a gyermek
  eredendoen rosszra törekvo hajlamait a nevelonek
  kell jó irányba fordítania.
• A nevelés voltaképpen folyamatos küzdelem a
  gyermek bunös természete ellen. Mivel a gyermek
  lelkileg még fejletlen, képtelen a jó
  felismerésére.
• A fejlodés feltétele, ha magát feltétel nélkül
  aláveti a felnottek akaratának, ha ellenkezés
  nélkül azt teszi, amit parancsolnak neki.
  Engedelmes, alázatos, tekintélyt tisztelo emberek
  kialakítására törekedtek.

31

• Augustinus gyermekképe mindezekkel együtt sem
  könyvelheto el egyszeruen úgy mint egy
  pesszimista szemléletmód.
• Hitt a nevelhetoségben, érdeklodött a gyermekek
  fejlodése iránt, élénken foglalkoztatta az
  anya-gyermek kapcsolat.
• A 130. zsoltárhoz fuzött magyarázatában például a
  korai elválasztás veszélyeire hívja fel a
  figyelmet Ha a kicsiny gyermeket valami
  szerencsétlenség folytán megfosztják édesanyja
  tejétol, belehal ... Ügyeljetek arra, hogy ido
  elott el ne válasszák a csecsemot.

32
Életkori szakaszok a Vallomások-ban

• Életkor Jellemzo vonások gondozási, nevelési
  feladatok
• 03 Csak a szopáshoz értettem, szenderegtem
• gyönyöruségemben.
• Mosollyal, kapálózva, gügyögve, próbál
• kapcsolatot teremteni a felnottekkel.
• Sír, ha nem figyelnek rá, ha kívánságát nem
• teljesítik.
• 3 7 Otthon kell nevelni.
• Megköveteli, hogy sürögjenekforogjanak
• körülötte.
• Beszélni tanul.
• Nem tanítják, magától, szavanként
• tanulja a nyelvet.
• Arcmozdítással, szemhunyorgatással, egyéb
• testrészek integetésével teremt kapcsolatot
• a felnottekkel. (Szavak nélküli kommunikáció,
• testbeszéd.)
• Szüleim tekintélye óvott, felnott emberek

33

• 7
• serdülés Iskolába jár.
• Idonként lanyhul a tudás iránti
  vágya. Csalogatott a játék gyönyörusége
  és megbüntettek érte...
• Könyörög, hogy ne verjék.
• Nem szeret tanulni.
• Nem rajongtam a tudományokért...
• Rákényszeríttették a tanulásra, s ez
  javára szolgált. Késobb megszereti a
  tanulást.
• Többet ér a tudás kötetlen vágya,
• mint a szükség félelmes szabálya.

34
A muveltség rostája

• A Szentírás szövegeinek olvasásához görög és
  héber nyelvismeretre van szükség.
• A szent könyvekben eloforduló allegóriák, képes
  beszéd, az utalások megértését segíti, ha a
  muvelt hívo ismeri a természetet, eligazodik a
  számok világában, de a történelem, az asztronómia
  és a zeneelmélet sem idegen számára.
• A Biblia tanításának megvédéséhez jártasnak kell
  lennie a retorikában, s gondolatait logikusan, a
  dialektika szabályai szerint kell kifejtenie.

35

• Augustinus az ókori klasszikus muveltség
  valamennyi ágát be tudta illeszteni a keresztény
  ember számára fontos tudományok rendjébe, úgy,
  hogy ezek a Szentírás megértésére elokészíto
  (propedeutikus) szerepre tettek szert.
• Ez az antik muveltség azonban csak megfelelo
  szelekció után kerülhet a keresztény ember elé.
  Így például elutasítja az asztrológiát, a
  csillagjóslást, hiszen a csillagok jelképeibol
  elore megmondani az újszülöttek erkölcseit,
  cselekedeteit, sorsát, nagy tévedés és nagy
  balgaság.
• Ágoston igen szigorú a antik muvészetek dolgában
  is, a keresztény embert ezektol is eltiltja.

36
A tanításról

• Figyelemreméltó gondolatokat a katekhumenátusok
  részére írt muve A kezdok tanításáról.
• Kathekumenátus áttéro pogányok iskolája
• Kathekumen keresztény tanító
• A keresztény vallásra áttéro felnottek
  oktatásában ügyelni kell arra, hogy a tanítás
  alkalmazkodjék a jelöltek értelmi és érzelmi
  fejlettségéhez, egyéniségéhez. Nagyon fontos,
  hogy a rendszeres oktatást elozze meg az
  érzelmek, mindenekelott az Isten iránti szeretet
  felkeltése. Ebben is a tanítónak kell példát
  mutatnia. Csak akkor lesz eredményes, ha
  lelkesedéssel, szeretettel végzi munkáját.

37
A pelagianizmus

• Pelagius (350 körül-5. sz. eleje) brit szerzetes
  sok követot gyujtött maga köré az emberi
  természet erejérol, jóra való törekvésérol szóló
  tanaival.
• Eszerint az egyes ember Ádám bunét nem örökli,
  szabadon dönthet, hogy vétkezik-e vagy sem, tehát
  felelos tetteiért. A bun feltételezi a tudatos
  személyes döntést, tehát az újszülött
  gyermekeknek nem lehet bunük. Ez azonban nem
  jelenti azt, hogy nem lenne szükségük a
  keresztség felvételére, a Krisztus által való
  megváltásra. Sot, ez nélkülözhetetlen, mivel a
  bunös szokások kialakulásának veszélye állandóan
  leselkedik a gyermekre. Ha nem követi az Isten
  által kijelölt utat, akkor napról napra herdálja
  azt a mérhetetlen kincset, amelyet születésekor
  lelkében hordoz.

38

• Minden újszülött ártatlan, mint Ádám a bunbeesés
  elott.
• Az ember képes Isten parancsának követésére.
• A bun útjára való lépés tudatos döntés eredménye.
• Szükségtelen a makulátlanul tiszta lelku
  gyermeket a keresztség szentségével feloldozni
  olyan bunök alól, amelyeket el sem követett.
• A pelagianizmus tanait több zsinaton is
  elítélték, a mozgalom az 5. sz. harmincas éveiben
  meggyengült.

39
Gyermekkép, gyermekkor a középkorban

• E hosszú, közel ezer esztendos korszak
  gyermekképe, gyermek-imázsa korántsem volt
  egyértelmuen negatív (mint pl. Szent Ágostoné
  vagy Eustache Dechamps késoközépkori költoé, aki
  szerint boldog az, akinek nincs gyereke, mert
  csak fáradság és gond van velük).
• Éppilyen sok érv szól amellett, hogy a gyerekkor
  megítélése pozitív volt, hiszen a keresztény
  tanítás értelmében a gyermeket Isten a szülok
  gondjaira bízta rájuk hárul gondozásuk,
  keresztény szellemu nevelésük, oktatásuk.
• A krisztusi tanítás nyomán több szerzo írta, hogy
  a kisgyermekkor a tisztaság, az ártatlanság kora.
  
• A gyermekek imájának nagyobb erot tulajdonítottak
  a felnotténél, vallási körmenetek élén helyet
  kaptak a gyermekek is.

40
A gyerekek helyzete, kitevés, nevelési szokások

• Shulamith Shahar véleménye szerint a középkori
  nevelési elméletek több rokonságot mutatnak a
  modern pszichológia és pedagógia teóriáihoz, mint
  a 18. században közkeletu nevelési koncepciók.
• A középkori szerzok többségének felfogása szerint
  ugyanis a gyermekkel hétéves koráig gyöngéden
  kell bánni, és nem szabad vele szemben túlzott
  fegyelmi és önmérsékleti követelményeket
  támasztani.
• Shahar differenciáltabban közelíti meg a
  gyermekek kitevésének (expositio) középkorban is
  ismert gyakorlatát is. A csecsemok magára
  hagyását az egyházi jog és a zsinati határozatok
  tiltották. A plébánosok számára írt útmutató
  kézikönyvek arra szólítják fel a papokat, hogy
  közösítsék ki azokat, akik ilyen bunt követnek
  el.

41
Befogadás, menhelyek

• A talált gyermeket feltételesen
  megkeresztelték, mivel nem tudhatták,
  részesült-e a keresztség szentségében.
  Kórházakat, gyermekmenhelyeket hoztak létre az
  elesettek befogadására.
• Az elso árvaházat Dateo (latinosan Dateus),
  Milánó püspöke alapította 787-ben, ezt több
  hasonló intézmény követte (Bergamo 982, Padua
  1000, Montpellier 1070, Firenze 1161). III. Ince
  pápa 1198-ban alapította Rómában a Szentlélekrol
  elnevezett lelencházat, a hagyomány szerint
  azért, mert látott egy halászt, akinek a
  hálójában a Tiberis vizébol kifogott csecsemo
  holtteste akadt fenn. (Sok anya dobta a folyóba
  újszülött gyermekét.)

42
Gyermekgyilkosság

• Egyre jobban megszilárdult az az erkölcsi norma,
  amelynek alapján a közvélemény elítéli a
  csecsemogyilkosságot. Boccaccio elszörnyedéssel
  ír azokról az anyákról, akik megölték a
  gyermeküket, vagy az erdoben hagyták oket
  vadállatok és madarak prédájául.
• A fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint
  Franciaországban, Németországban, Itáliában és
  (helyenként) Angliában is bíróság elé állítottak
  asszonyokat gyermekük megölése miatt.
• Némelyik gyilkosság kegyetlen és döbbenetes volt,
  átmeneti elmezavar és félelem következménye,
  máskor pedig a gyermeket kitették egy félreeso
  helyen a mezore, és ez rövid ido alatt a
  halálához vezetett.

43
Fatalizmus

• A középkorban rendkívül gyakori gyermekbalesetek
  okát Shahar abban keresi, hogy az emberek
  gondolkodása más volt, mint a mai nem voltak
  képesek elore látni azokat a körülményeket,
  amelyek balesetet okozhattak és nem tanultak a
  tapasztalatból. Sokszor ösztönösen cselekedtek,
  gondolkodásmódjuk fatalisztikus volt úgy vélték,
  az Úr a szentjei segítségével megvédi oket és
  gyermekeiket minden bajtól.
• A fatalizmus egyik válfaja volt az a remény, mely
  szerint az Úr, szentjein keresztül megvédi oket
  és gyermekeiket. Egy asszony, akinek a városba
  kellett mennie, senkit sem talált, akire a
  gyermekét bízhatná, kivéve az Urat és az áldott
  Domonkost. Amikor visszatérve látta, hogy a háza
  lángokban áll, kiáltozni kezdett áldott
  Domonkos, add vissza a fiamat! Mindezzel együtt
  világos semmi sem bizonyítja, hogy azok a
  szülok, akik nem vigyáztak a gyermekeikre, nem is
  szerették oket. (Shahar, 2000, 131.)

44
A gyermeki ártatlanság

• A középkori szerzok közül többen úgy tüntetik fel
  a gyermekkort, mint a tisztaság, ártatlanság és
  hit korát. Bartholomaeus Anglicus Sevillai
  Izidor nyomán azt állítja, hogy a puer (fiú)
  a puritas szóból származik, a lány puella
  pedig a pupilla, szembogár szóból, mert a
  fiúk és leányok olyan tiszták, mint a szem
  pupillája.
• A gyermekkor tisztasága és szépsége késobb
  elenyészik a felnottkor így egyfajta veszteség
  az ártatlanság és a vele járó önfeledt deru
  elveszítése. (idézi Shahar, 2000, 16.)
• A dolgokra való rácsodálkozás képessége és
  ártatlansága révén a gyermek idonként olyan
  jelentos igazságra döbben rá, amely a felnottek
  elott is rejtve marad. Ezen a ponton a középkori
  szerzok a 19. századi romantika felfogását
  elolegezik meg.

45
Jézus-kultusz

• A 12. században virágkorát élte a gyermek Jézus
  kultusza. Krisztust gyakran kicsiny gyermekként
  ábrázolták, akit anyja karjaiban tart, és egy
  almát majszol. (Az alma közkedvelt motívum ebben
  a korban a világ szimbóluma.) Ilyen meghitt,
  bensoséges jelenetnek vagyunk tanúi Altdorfer
  következo festményén

46
Altdorfer Madonna gyermekkel 1520-22
47
Anya-gyermek kötodés

• A középkori szülok és gyermekeik közötti
  kötodésre más szerzoknél is találunk
  bizonyítékokat. Egyedülálló példával bizonyítja
  ennek a bensoséges érzelmi kapcsolatnak a
  meglétét Emmanuel Le Roy Ladurie muvében,
  amelyben egy dél francia falu viselkedési
  formáit, szokásait elemzi a történeti szociológia
  eszközeivel. (Le Roy Ladurie, 1997)
• Montaillou település lakóinak életét 1294-1324
  között kíséri figyelemmel, s a kutatásaihoz
  megbízható forrásul szolgáltak az eretnekséggel
  gyanúsított parasztok vallomásait tartalmazó
  inkvizíciós jegyzokönyvek. (Az egyházmegye
  püspöke rendkívül alapos vizsgálódást folytatott
  a faluban kathar eretnekek felbukkanásának
  gyanúja miatt.)
• A hétköznapi élet minden részletére kiterjedo
  beszámolókban szó esik a gyermekek gondozásáról,
  nevelésérol is. Megtudjuk belolük, hogy az
  édesanyák nem adták dajkához gyermeküket, maguk
  szoptatták oket.

48

• Ez a táplálás hosszú ideig tartott, olykor
  kétéves koron túl is. A kisgyermek ezalatt
  mindenhová követte édesanyját, szinte állandó
  fizikai kontaktusban volt vele. (Montaillou
  terén álltam, kicsi lányommal a karomon...
  emlékezett egy édesanya.)
• A kisgyermekek iránti gyengédség kifejezése
  gyakori volt. A haldokló gyermeket édesanyja
  egész nap karjaiban tartotta, sírással,
  jajveszékeléssel fejezte ki fájdalmát, mikor a
  gyermek meghalt.
• Vigasztalást az kathar eretnek tanításban lelt,
  amely szerint a halott gyermek lelke egy másik
  ember testében újjászülethet talán éppen egy
  jövendo újszülött teste adhat otthont neki.
  (Megholt lelked Isten a következo fiúgyermeknek
  vagy lánynak adja, akit majd fogansz hangzott
  el gyakran a vigasz.) (Le Roy Ladurie, 298, 305)

49
A kisgyermekek életkörülményei, pólyázás,
dajkaság
Simone Martini Madonna Lucignano d'Arbia (1321)
50
Mantegna Jézus a pólyában (15. század)
51
Dajkák

• A kisdedek többsége anyjától messze, szoptatós
  dajkánál töltötte élete elso két esztendejét.
• Ezek az asszonyok sokszor több gyermek
  táplálására is vállalkoztak, így többnyire nem
  alakulhatott ki szorosabb kapcsolat a gondjaikra
  bízott gyermekekkel.
• A képeken látható gyermekek jóltápláltsága is
  csalóka. Nem hihetünk sem a virulóan egészséges
  kis Jézuskákat ábrázoló képeknek, sem pedig a
  gömbölyded puttókat szerepelteto reneszánsz
  festményeknek a korabeli egyéves forma gyerekek
  többsége alultáplált és beteges volt, és kevés
  eséllyel rendelkezett arra, hogy megérje a
  felnottkort.

52

• A gyermekgondozási és nevelési tanácsadó
  kézikönyvek szerzoi éppen ezért különleges
  figyelmet szenteltek a dajka kiválasztásának
  minden szempontból alkalmas, egészséges,
  erkölcsös életet élo asszonyt javasoltak.
• (A gyakorlatban mégis többször elofordult, hogy a
  csecsemonek a dajka hibájából bekövetkezo halála
  után a család a következo gyermekét is ugyanarra
  a noszemélyre bízta.)
• Elég nehéz elképzelni, hogy a egy dajka, akit
  férje általában több gyermek befogadására és
  táplálására kényszeríttet mindig ügyel rá, hogy
  a gyerek száraz legyen, dolgát serényen és
  gyorsan végezve azonnal felveszi, ha sír, a
  kisdedet.
• A gyerekek többségének az élete a dajka házában
  nem volt biztonságban, s ha túlélték is a
  megpróbáltatásokat, kevés szeretetet kaptak.
  Kíméletesebb megoldást jelentett, ha a szülok
  megengedhették maguknak, hogy a szoptatós dajkát
  befogadják házukba. Erre azonban csak a
  vagyonosabbak vállalkozhattak.

53
Életkörülmények

• Kétéves kor körül, dajkaságból visszatérve a
  szüloi házba újabb nehézségekkel kellett
  szembenézniük egy számukra teljesen idegen
  édesanya gondjaira voltak bízva, akinek
  figyelméért többi testvérükkel együtt kellett
  vetélkedniük.
• A gyerekek élete nem volt könnyu a családban. A
  meglehetosen rideg, régi gondozási-nevelési
  szokások (szoros pólyázás, dajkaság stb.)
  évszázadokon át háborítatlanul hagyományozódtak
  át. Ritka volt a gyermekét kényezteto szülo,
  igyekeztek hozzászoktatni oket a felnott korukban
  várható nehézségekhez.

54

• A gyerekek többsége nem élt sokáig együtt
  szüleivel.
• Néhány év múlva (általában 6-7 éves korban) a
  szegényebb családok gyerekeit szolgálni küldték,
  a tehetosebbek iskolába kerültek vagy kolostorba.
  
• Az arisztokrata családok esetében gyakran fordult
  elo, hogy gyermekeiket a jó modor elsajátítása
  céljából más családoknál helyezték el.

55
Fokozódó figyelem a gyerekek iránt

• A reneszánsz festok muveinek témaválasztása egy
  sajátos változásra is ráirányíthatják
  figyelmünket.
• Az európai civilizációban ekkorra már a
  korábbinál nagyobb szerepre tett szert a család.
• Ennek 15-16. századra megfigyelheto
  megszilárdulása folytán kiszabadult a korábbi
  nemzetiségi kötelékekbol, és bensoségesebb
  életteret alakíthatott ki tagjai számára
• Ezt a változást a képzomuvészet témáinak
  alakulásán is nyomon követhetjük.
• Újdonság, hogy elobb az asszonyok, majd a
  gyermekek is megjelennek a mesterségeket ábrázoló
  képeken, az ekkorra elterjedo kalendáriumok
  lapjain. A következo metszet egy korabeli
  nevelési tanácsadó könyv címlapjáról való

56
Bartholomaeus Metlinger nevelési tanácsadó
könyvének címlapja (1473)
57

• A gyerekek tömegeinek életkörülményei a 15-16.
  században nem sokat javultak, mégis
  kialakulófélben volt egy új szüloi magatartás,
  gyermekek iránti attitud, amely a gyerekek, a
  gyerekkor fokozatos felértékelodését
  eredményezte.
• Ez a folyamat azonban nem volt ellentmondásoktól
  mentes. Voltaképpen kettos tendencia érvényesült
  az emberek mentalitásában, gondolkodásmódjában
  az egyik változás a gyermekkorra irányította a
  figyelmet, míg erosen élt még a gyereket a
  felnottek világához láncoló attitud is.
• A gyerekek ruházata például megegyezett a
  felnottekével, majd csak a 17. századtól kezdve
  alakul ki a sajátos gyermek-öltözet

58

• A gyermek tehát már gyakran témája a
  festészetnek, noha ez a tematika ellentmondásos.
• Többnyire a felnottek világának részeként
  ábrázolják oket, gyakran felnottes vonásokkal
  felruházva.
• A felnottek világágába való betagolódás, a
  felnotté válás mint kívánatos cél jelenik meg,
  ide pedig az iskolán keresztül vezet az út.
• Jan Van Scorel Iskolásfiú címu, 1531-ben festett
  képén saját fiát ábrázolja piros sapkával a
  fején, egyik kezében tollat, másikban pedig
  papírlapot tartva.
• Az iskolások attribútumaival felruházott gyerek
  arca derus, elégedett - ez meglehetosen ritka az
  iskolások korabeli (és késobbi) ábrázolásában.

59

• De o a humanista tudósok iskolájába jár, nem
  pedig tömegiskolába. A tanulás számára nem okoz
  nehézséget, az emberhez legméltóbb humán
  tanulmányok (studia humanitatis) neki az öröm
  forrását jelentik.
• A humanisták magániskolájában a légkör
  kiegyensúlyozott, nyugodt, a tanár csak néhány
  növendékkel foglalkozik, így általában nincs
  szükség fegyelmezésre, verésre. A fiú egész
  lényébol sugárzik annak tudata, hogy jó úton jár
  humanista tanulmányai felkészítik az életre, a
  felnottek világába való beilleszkedésre.

60
Jan van Scorel Iskolásfiú (1531)