Title: ANYAGFOLYTONOSS
1ANYAGFOLYTONOSSÁGI HIBÁK (repedés, törés,
korróziós kár) HELYREÁLLÍTÁSA
- Kötohegesztés
- Forrasztás
- Ragasztás
- Elemrészek cseréje
2Hegesztés
3Kötohegesztés
- A hegeszthetoséget meghatározza
- a hegesztendo alkatrész anyaga,
- szerkezeti kialakítása,
- a meghibásodás módja, oka
- a hegesztési technológia,
- az alkatrész igénybevétele.
4A javítási technológia sorrendje
- A repedés helyének feltárása, repedésvizsgálat,
- A javítás módjának meghatározása kötohegesztés,
forrasztás, ragasztás, elemrészek kivágása,
cseréje-, toldás, foltozás. - Elokészítés a javításhoz (hegesztéskor)
- a repedés végeinek elfúrása,
- kimunkálás a varrat alakjának megfeleloen,
illetve a sérült részek kivágása, új elemrészek
beillesztése, - szükség esetén az alkatrész elomelegítése.
- A kötés létrehozása.
- Szükség esetén a sérült rész környezetének
megerosítése. - Szükség esetén - a lehetoségeknek megfelelo -
hokezelés (normalizálás, nemesítés) - Repedésvizsgálat, tömörségi vizsgálat.
5Acél alkatrészek kötohegesztése
- Az acélok hegeszthetosége függ a széntartalomtól
- kis széntartalmú acélok (0,22 széntartalomig)
jól hegeszthetok, - közepes széntartalmú acélok (0,35...0,40
széntartalom esetén) kielégítoen hegeszthetok, - nagy széntartalmú acélok (0,45 -nál nagyobb
széntartalom esetén) nehezen (korlátozottan)
hegeszthetok. - A nagyobb széntartalmú acélból készült
alkatrészeket az edzodés veszélye miatt ajánlatos
elomelegíteni. - Az ötvözött acélok edzodése az ötvözo elemektol
is függ.
6Öntöttvas alkatrészek kötohegesztése
- Öntöttvasak általános tulajdonságai
- Az öntöttvas olyan Fe-C ötvözet, melynek
széntartalma meghaladja a 2,6 -ot. A
gyakorlatban ez 2,5-3,5 (hipoeutektoidos). Ha
szenet kötött állapotban (cementit) tartalmazza
az öntöttvas fehérvasnak, ha a szén grafit
állapotú szürke öntvénynek nevezzük. - A cementit kiválását elosegíto ötvözok S, V, Cr,
Sn, Mo, Mn. - A grafit kiválását elosegíto ötvözok C, Si, Al,
Ni, Cu, Co. - A leggyakrabban használt szürkevas összetétele
- C 2,8 -3,8 Si 1-2,4 S 0,7
- Mn 0,6-1,2 P 0,12
7- Az öntöttvas hegesztéskor figyelembe veendo
tulajdonságai - rideg (az egyenlotlen felmelegedés-lehulés
feszültséget okoz, ez töréshez, repedéshez
vezet). - kisebb homérsékleten ömlik meg, mint a vasoxid
(megnehezíti a hegesztést, oxidzárványok rontják
a varrat szilárdságát). - nagy homérsékleten huzamos ideig üzemelt
öntöttvas alkatrészek rosszul, vagy egyáltalán
nem hegeszthetok (a grafit magas homérsékleten
oxidálódott) - hirtelen válik hígfolyóssá (a solidus és a
liqvidus közelsége miatt) lehetoleg vízszintes
helyzetben hegesszünk.
8Öntöttvas alkatrészek kötohegesztése
- Az öntöttvas villamos ívvel és gázlággal egyaránt
hegesztheto. - Hegeszto eljárások
- - hideg hegesztés,
- - hegesztés helyi elomelegítéssel (felmelegítéses
hegesztés), - - meleg hegesztés
9Öntöttvas hideghegesztése
- Hideghegesztés csak villamos ívhegesztéssel
lehetséges. - A hozaganyag acél vagy nikkel bázisú elektróda
(Az ötvözetlen acél hegesztésére használt
elektródák megfeleloek). - Az acélnak nagyobb a hotágulási együtthatója, így
gyorsabban zsugorodik, ezért repedések
keletkezhetnek. Ez elkerülheto, ha a varratot
szakaszosan rövid hernyókkal rakjuk fel és
tömörítjük. - A kötésszilárdság növelheto, ha a felületbe
lágyacél csapokat csavarunk. - Szilárdsági és tömíto igénybevétel esetén a
gyököt és a varratkoronát Ni, Monel vagy
ausztenites Cr-Ni elektródával kell hegeszteni
10Szürkeöntvényre lágyacél elektródával készített
varrat keresztmetszete
- a) réteg lágyacél
- b) réteg szénben dúsult
- c) réteg martenzites
- d) réteg fehér öntöttvas
- e) réteg átalakult szürke
- öntvény
- f) réteg eredeti alapfém
11Nikkel alapú lágyacél varrat szürkeöntvényben
12Alapozás nikkelbázisú elektródával
13Menetes lágyacél csapokkal merevített varrat
14Szürke öntvények hegesztése helyi elomelegítéssel
- A hideghegesztés hátrányait részben kiküszöböli a
félmeleg, ill. helyi elomelegítéssel való
hegesztés. - A munkadarabot lehetoleg 200-300 ?C-ra
elomelegítjük, a hegesztési hely környezetében az
elomelegítés homérsékletét növeljük - Végezheto villamosívvel és gázlánggal.. Az
elektróda nagy Si tartalmú (grafit kiválás
segítésére). - Fontos, hogy a hideg részek ne akadályozzák a
meleg részek hotágulását. Pl. keretes
szerkezetnél a töréssel szemközti oldalon is el
kell végezni a melegítést
15Keretes szerkezet helyi elomelegítése
16Különbözo módon repedt öntöttvas kerekek helyi
elomelegítése
17Szürkeöntvények meleghegesztése
- Lehet villamosívhegesztés vagy gázhegesztés.
- Az alapanyaggal azonos minoségu tömör, jól
megmunkálható varrat készítheto. - Ívhegesztéshez C és Si tartalmú elektródát
használnak. - Elokészítéskor a felületet V alakúra munkálják,
majd izzó kokszba vagy faszénbe ágyazzák, és
600-700 ?C-ra hevítik. Az egyenletes melegedés
miatt a hevítés sebessége kisebb, mint 150 ?C/h. - A fürdo dezoxidálására bóraxot használnak.
Hegesztés után a heganyagot faszénporral
behintik, homokkal és hamuval betakarják, lassan
hutik (max. 150 ?C/h).
18ALUMÍNIUM, ALUMÍNIUMÖTVÖZETEK HEGESZTÉSE
- Anyagtulajdonság és hegeszthetoség
- Az alumínium ötvözetek többé - kevésbé jól
hegeszthetok. Különleges fizikai, kémiai és
szilárdsági tulajdonságaik miatt az acél és egyéb
fémektol eltéro technológiával hegeszthetok. - Az alumínium olvadáspontja 658 ?C, amely az
ötvözéssel általában csökken. - Az alumínium fajhoje az acél fajhojének
kétszerese, hovezeto képessége az acél hovezeto
képességének több mint háromszorosa. - A megömlesztett alumínium (ömledék) felületén
oxidhártya (Al2O3) keletkezik. - Dermedés alatti homérsékleten szilárdságuk és
nyúlásuk jelentosen csökken.
19Ötvözotartalom hatása a hegeszthetoségre
- réz, magnézium és a vas - szilárdságnövelo
- titán és króm - szemcsefinomító
- mangán és antimon - korrózióállóság növelo
- nikkel - hoállóság növelo
- ólom, bizmut - forgácsolhatóság növelo
20Alumínium hegesztési eljárások
- Az alumínium gázhegesztése
- Az alumínium és ötvözeteinek gázhegesztéséhez
semleges lángot kell használnunk és
elengedhetetlen a folyósítószer használata. - Az alapanyag gondos tisztítást igényel. A durva
oxidréteget és szennyezodést mechanikus vagy
vegyi úton távolíthatjuk el. - A munkadarabot célszeru 150-200 ?C -ra
elomelegíteni.
21Alumínium hegesztési eljárások
- Az alumínium kézi ívhegesztése
- Ötvözött elektródát (Mg-Si és Al-Cu-Mg, ill.
AlSi) bevonattal és egyenáramot fordított
polaritással () használnak. 2 Ti a gázbuborék
képzodést csökkenti. - A fröcskölés erosebb mint acélok esetében.
- Félautomatikus és automatikus hegesztés
- Argon-védogázas fogyóelektródás hegesztés (mind
köto-, mind felrakóhegesztési eljárásként
használható)
22Kitörött részek javítása beönto eljárással
- Az eljárás alkalmas Al öntvények (motortömb)
töréseinek javítására. - A javítás technológiája
- a törési felület elokészítése
- a törött részt az eredeti alak negatívjának
megfelelo lemezsablonnal való beformázása - a lemezsablon tömítés azbeszt zsinórral és
gipsszel - a külso lemezsablonon beöntonyílás és
leszerelheto felöntotölcsér elhelyezése - az öntvény anyagának megfelelo ötvözettel a
hiányos rész kiöntése - a sablon eltávolítása
- megfelelo elomelegítés közben a beöntött résznek
az alapanyaggal való körbe hegesztése
23FORRASZTÁS
24FORRASZTÁS
- Az elomelegített alapanyaggal érintkezésbe hozva
a megömlesztett forraszanyagot, diffúziós kötés
alakul ki. - A forraszanyag más fémötvözet, mint az alapanyag.
- Forraszanyagok
- Lágyforraszok
- alacsony homérsékleten (max. 420 ?C) olvadó
ötvözetek - ónötvözetek
- ólomötvözetek
- Keményforraszok
- 650 ?C-nál nagyobb homérsékleten olvadó
ötvözetek - közönséges ötvözetek réz, cink, ón, nikkel,
szilícium, mangán - nemesfém ötvözetek ezüst, arany, platina.
-
25A forrasztás technológiai sorrendje
- a munkadarab elokészítése (kimunkálás,
összeillesztés) - tisztítás (zsírtalanítás, oxid eltávolítás)
- elomelegítés a nedvesítési homérséklet (a
forraszanyag szétfolyási homérséklete) fölé - folyatószer adagolása - az oxidhártya feloldására
és az alapanyag, valamint a forraszanyagnak az
oxidációtól való megvédésére - a forrasz adagolása - megömlesztés a forrasztási
homérsékleti tartományban - utólagos megmunkálás.