A takarm

1
A takarmányok kémiai összetétele
2
A növényi és állati szervezet vegyi összetétele
3
A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE
A nitrogéntartalmú és a nitrogénmentes anyagok
energiát szolgáltatnak, míg a szerves hatóanyagok
nem szolgáltatnak energiát az állati szervezet
számára
4
A víz

• Élettani jelentosége igen nagy, hiszen minden
  anyagcserefolyamat kizárólag csak vizes közegben
  képes lejátszódni
• Az állati szervezet optimális víztartalmát az
  életkora nagymértékben meghatározza.
• Az újszülött állat víztartalma kb. 90, míg a
  kifejletté alig éri el az 50-ot
• A vizet az állat felveheti ivóvízként, vagy
  takarmánnyal.

5
Gazdasági állataink vízszükséglete
6
A vegetációs víz és az anyagcserevíz

• A takarmányban található víz neve vegetációs víz.
  
• hosszabb ideig vesz részt az emésztésben,
• az ivóvíz gyorsan kiürül
• A vegetációs víz jobban elosegíti a
  tejelválasztást, és hizlalásnál a lazább vizesebb
  hús képzodését
• Az ivóvíz testhomérsékletre való felmelegítése
  energiát von el a szervezettol.
• Harmadik víznyerési lehetoség a szervezet számára
  a zsírok lassú biológiai oxidációjából
  felszabaduló nagymennyiségu anyagcserevíz. Ez az
  anyagcserevíz fedezi a szervezet
  vízszükségletének egy részét.

7
A takarmányok víztartalom szerinti csoportosítása

• vizenyos takarmányok
• víztartalom 65-95
• Pl zöldtakarmányok tavaszi legelo,
  kukoricacsalamádé, zöld lucerna stb, gyökér és
  gumós sárgarépa, marharépa, burgonya, lédús
  termések tök, dinnye.
• Étrendi hatásuk jó, fokozzák a tejtermelést
  (laktagóg hatás).
• kevés a táplálóanyag-és rosttartalmuk, ezért
  hashajtó (laxáns) hatásuk lehet.
• Rosszul tárolhatók, könnyen romlanak

8
A takarmányok víztartalom szerinti csoportosítása
II.

• közepes víztartalmú takarmányok
• víztartalom 20-60.
• Pl. friss kukoricaszár, erjesztett takarmányok,
  fonnyasztott lucerna.
• légszáraz takarmányok
• víztartalom 12-16.
• Pl. szénák, szalmák, még nem szárított
  gabonamagvak.
• A szabadban tárolt takarmányok víztartalma
  nagymértékben függ a levego mindenkori
  páratartalmától.
• mesterségesen szárított takarmányok
• víztartalom 8-11.
• Pl. gabonamagvak 105 C-on történo szárítása után
  
• zöldlisztek, vérlisztek, szárított répaszelet.
• A légszáraz és mesterségesen szárított
  takarmányok etetése esetén az állatok több
  ivóvizet fogyasztanak.

9

• A takarmányok szerves anyagait a következo
  csoportokba soroljuk
• nitrogénmentes szerves anyagok
• nitrogéntartalmú szerves anyagok
• szerves hatóanyagok

10
NITROGÉNMENTES SZERVES ANYAGOK

• Jelentoségük abban áll, hogy energiát
  biztosítanak a szervezet számára, a zsírképzés
  alapjai, aránylag a legolcsóbb táplálóanyagok
• Ide tartoznak
• a zsírok
• nitrogénmentes kivonható anyagok
• és a nyersrost.

11
A zsírok

• a takarmányok zsírtartalmát a Soxhlet-féle
  petroléteres extrahálással állapítják meg
• Takarmányok nyerszsír szerinti csoportosítása
• Magas a nyerszsírtartalma az olajosmagvaknak
• (25-45).
• Közepes nyerszsírtartalmúak a gabonamagvak
• (2-4).
• Alacsony nyerszsírtartalmúak a fufélék és
  pillangós zöldtakarmányok (1-2)
• Igen szegény nyerszsírtartalmúak a gyökér és
  gumós, valamint leveles zöldtakarmányok
• (0,1-0,4)

12
A zsírok II.
13
A zsírok III.

• A telített zsírok szobahomérsékleten szilárdak,
  (pl. sertészsír és a faggyú)
• A telítetlen zsírok lágyak vagy folyékonyak, (pl.
  a növényi olajok, a kacsa- és libazsír)
• Depozsír az állati szervezetben lerakódott
  tartalékzsír
• Szerepe
• a takarmányozás hiányosságainak pótlása
• befolyásolja a szervezet hoháztartását.
• esszencális zsírsav más néven F vitamin
  jelentosége az állatok termékenyülésében,
  fejlodésében és növekedésében van.

14
A zsírok IV.

• A takarmányzsíroknak hatásuk van az állati
  termékekre is.
• A kukoricadarán hizlalt sertéseknek lágyabb lesz
  a szalonnájuk, lágyabb lesz a kérodzok faggyúja
  is.
• A magas zsírtartalom hasmenést okozhatnak,
  tartósan pedig az állat elhízásához vezet.

15
Nitrogénmentes kivonható anyagokN.m.k.a.

• Ha a takarmány szervesanyag-tartalmából levonjuk
  a nyersfehérje, a nyers zsír és a nyersrost
  együttes mennyiségét, megkapjuk a nitrogénmentes
  kivonható anyagokat /N.m.k.a/
• Könnyen emésztheto, fontos energiahordozó
  táplálóanyagok tartoznak ide

16
Nitrogénmentes kivonható anyagokN.m.k.a. II.
17
A szénhidrátok

• A cukrok a legkönnyebben emésztheto, édes ízu
  táplálóanyagalkotók.
• A magas cukortartalom gátolja a rost feltáródását
  az emésztokészülékben, étvágytalanságot okoz.
• A takarmányokban a cukrok erjedése, ha az
  tejsavas irányba történik, tartósítja és kellemes
  ízuvé teszi a takarmányt.

18
A szénhidrátok II.

• A monoszacharidok a legegyszerubb cukrok, amelyek
  foleg gyümölcsökben és erjedt melaszban fordulnak
  elo.
• A diszacharidok
• szacharóz a /répacukor/ leggyakrabban eloforduló
  cukorféleség.
• laktóz csak a tejben fordul elo, és igen nagy
  jelentosége van a szopós állatok növekedésében.
• maltóznak jellegzetesen kellemes íze van, amelyet
  az állatok nagyon kedvelnek, ezért is kedvenc
  csemegéje a sertésnek a pörkölt árpa.
• A poliszacharidok
• keményíto bontására az amiláz enzim képes
• inulin foleg a csicsókában fordul elo,
  cukorbetegek is fogyaszthatják.
• Glikogén vagy állati keményíto Az állati
  szervezet a szénhidrátok egy részét máj- és
  izomglikogén formájában képes raktározni.
• Cellulóz és hemicellulóz a nyersrost fo alkotói.

19
A szerves savak

• Szerves savak elsosorban a silózott
  takarmányokban fordulnak elo, ezek a tejsav, a
  vajsav és az ecetsav.
• A vajsav és az ecetsav kellemetlen íz- és
  szaghatást keltenek a takarmányban.
• A szerves savak kis mennyiségben hasznosak
• kedvezoen alakítják a gyomor és a belek pH-ját,
• korlátozzák a káros baktériumok elszaporodását
• Étvágyjavítóak
• A hangyasavat és a propionsavat
  takarmánytartósításra használják

20
Nyersrost I.

• laboratóriumi körülmények között savas-lúgos
  fozés hatására sem oldódnak ki a takarmányból. Az
  állati szervezetben is az emésztés során csak
  baktériumok hatására képesek feltáródni.
• Takarmányok rosttartalom szerinti csoportosítása
• Rostban gazdag takarmányok a szalmák és a szénák
  (30-40)
• Közepesen rostosak a gabona- és hüvelyes magvak,
  valamint a fiatal zöldtakarmányok (2-10)
• Rostban szegények a gyökér- és gumóstakarmányok
  (1)

21
Nyersrost II.

• A nyersrost
• egy része cellulózból épül fel, amely nehezen
  emésztheto,
• illetve hemicellulózból, ez könnyebben
  emésztheto.
• Jelentosége
• biztosítja a belek perisztaltikáját,
• jóllakottság érzetét váltja ki,
• túladagolva azonban inkrusztáló
  (táplálóanyag-felszívódást gátló) hatása van.
• Az optimális nyersrost tartalom a takarmány
  szárazanyag százalékára vonatkoztatva
• kérodzok számára 17-23,
• sertések és baromfiak számára 3-6.

22
NITROGÉN TARTALMÚ SZERVES ANYAGOK

• Nyersfehérje a takarmányok nitrogéntartalmú
  szerves anyagai
• Meghatározása Kjeldahl módszerrel, a takarmány
  teljes nitrogén tartalmát meghatározzuk, majd ezt
  az értéket megszorozzuk 6,25-tel, így megkapjuk a
  vizsgált takarmány nyersfehérje tartalmát ( a
  fehérje 16-a a nitrogén 100/166,25)

23
Nyersfehérje II.

• Ha ezt az emésztetlen fehérjét levonjuk a
  nyersfehérjébol, megkapjuk az emésztheto
  fehérjét
• A nyersfehérjék biológiai értékét a bennük lévo
  létfontosságú esszenciális aminosavak adják.
  Ilyenek pl. a metionin, lizin, triptofán,
  tisztin. A nélkülönözhetetlen aminosavak száma
  állatfajonként változó

24
Aminosavak

• Esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavak
• Az állat nem vagy nem kielégíto mennyiségben tud
  eloállítani, ezért a táplálékban készen kell
  kapnia.
• Nem esszenciális (nélkülözheto) aminosavak
• Transzaminálás révén az állati szervezet is elo
  tudja állítani.
• Feltételesen esszenciális (asszisztáló)
  aminosavak
• Meghatározott más aminosavakból tud eloállítani
  az állati szervezet.

25
AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTOSÉG SZERINTI
CSOPORTOSÍTÁSA
Az elso oszlop besorolásától függ.
26
LIMITÁLÓ AMINOSAV
Azt az aminosavat, amely adott takarmányban vagy
takarmányadagban az állat szükségletéhez képest a
legkisebb mennyiségben fordul elo, limitáló
aminosavnak nevezzük.
27
Esszenciális aminosav ellátás

• a kérodzok elogyomraiban lévo baktériumok
  amidokból és más NPN anyagokból állati fehérjét
  tudnak szintetizálni, majd ezek a baktériumok az
  oltógyomorba kerülve megemésztodnek,
• a sertés és baromfifajok erre nem képesek, nekik
  az esszenciális aminosavakat a takarmányokban
  adagolni kell.

28
A takarmányok fehérjetartalmuk alapján történo
csoportosítása

• magas fehérjetartalmúak (40-70) az állati
  eredetu takarmányok (Pl. húsliszt, halliszt,
  húspép.), pillangósvirágú zöld és
  szálastakarmányok, az extrahált darák és hüvelyes
  magvak.
• közepes fehérjetartalmúak (15-20) pl.
  gabonamagvak és egyéb zöldtakarmányok, valamint
  ezek szénái.
• alacsony fehérjetartalmúak (5-10) pl. a
  szalmafélék, takarmányrépa és burgonya.

29
NPN anyagok (non protein nitrogen)

• Karbamid
• Szalmiákszesz
• Kérodzok takarmányozása
• Mérgezés!

30
SZERVES HATÓANYAGOK

• Ezekre az anyagokra kis mennyiségben van
  szükségük az állatoknak,
• már kis adagjukkal kedvezo hatásokat tudunk
  elérni az állatok anyagcseréjében.
• Ezek a
• vitaminok,
• hormonok,
• antibiotikumok,
• enzimek,
• antioxidánsok

31
Vitaminok

• Vízben oldódó vitaminok
• vízben oldódnak, ezért a szervezet nem tudja
  raktározni oket, naponta pótolni kell.
  Túladagolva nem okoz megbetegedést, mert a
  felesleg kiürül
• Zsírban oldódó vitaminok
• zsírban oldódnak, ezért raktározni képes a
  szervezet, nem igényel minden napos pótlást.

32
Vitaminhiány, -túladagolás

• Avitaminózis teljes vitaminhiány
• Hipovitaminózis részleges vitaminhiány
• Hipervitaminózis vitamin túladagolás
• Antivitaminok olyan anyagok, amelyek egyes
  vitaminok hatását gátolják
• pl kumarin K-vitamin-vérzékenység

33
Vízben oldódó vitaminok I.

• B vitamincsoport
• B1 vitamin (aneurin) a szénhidrátok
  anyagcseréjében és az idegrendszer normális
  muködésében van szerepe.
• B2 vitamin (riboflavin) a sejtképzésben valamint
  az enzimrendszer felépítésében vesz részt.
• B3 vitamin (nikotinsav) zsírok és a szénhidrátok
  energiaforgalmában vesz részt.
• B4 vitamin (colin) a zsírbeépítést segíti elo.
• B5 vitamin (pantoténsav) sejtlégzésben van
  fontos szerepe, enzimalkotó, hámvédo hatása is
• van.
• B6 vitamin (piridoxin) enzimalkotó, növekedésben
  és a tojástermelésben jelentos, a
  fehérjeforgalom fontos vitaminja.
• B12 vitamin (kobalamin) a szervezet
  fehérjeforgalmát befolyásolja, részt vesz az
  esszenciális aminosavak felépítésében.

34
Vízben oldódó vitaminok II.

• C vitamin (aszkorbinsav) általános
  sejtanyagcsere-serkento, ezáltal növeli a
  szervezet ellenálló képességét.
• H vitamin (biotin) a mikroorganizmusok
  szaporodását és fejlodését segíti elo a
  bélrendszerben.
• Folsav vérképzo hatása van

35
Vízben oldódó vitaminok III.

• A B vitaminok a gabonamagvakban, a
  takarmányélesztoben, valamint az állati eredetu
  takarmányokban fordulnak elo leginkább, ill. nagy
  részük szintetizálódik a kérodzok elogyomraiban a
  mikroflórában.
• A folsav és a C vitamin a friss zöld takarmányban
  van nagy mennyiségben, de a bélflóra is elo tudja
  állítani

36
Zsírban oldódó vitaminok I.

• A vitamin (axeroftol) hámvédo vitamin, fokozza a
  csírahám aktivitását, az általános
  ellenállóképességet, és biztosítja a retina
  normális muködését. Provitaminja a karotin, amely
  minden zöld növényben nagy mennyiségben
  megtalálható.
• D vitamin (kalciferol) az ergoszterinbol D2
  vitamin a koleszterinbol pedig a D3 vitamin
  szintetizálódik a napfény ultraibolya
  sugárzásának hatására. Jelentoségük a
  csontképzésben van, tejbe, tojásba nagy
  mennyiségben beépül.

37
Zsírban oldódó vitaminok II.

• E vitamin (tokoferol) elosegíti a
  szaporodásbiológiai folyamatokat, izomerosíto.
  Elsosorban zöldtakarmányokban fordul elo és
  olajos magvakban.
• K vitamin (fillokinon) fontos szerepet játszik a
  véralvadásban. Az állati eredetu, és a
  zöldtakarmányokban található leginkább.

38
NÉHÁNY AVITAMINÓZISOS BETEGSÉG I.

• B1 vitamin hiánya csak baromfiban fordul elo,
  ideggörcsöket okoz, fáradékonyságot,
  izom-gyengeséget.
• B2 hiányában csökken a sejttevékenység és a
  növekedés, továbbá a peteérés és a magzat
  fejlodése.
• B3 hiányában mérséklodik a növekedés, a fejlodés,
  csökken a termékenyítoképesség.
• B4 hiánya májelzsírosodást okoz, baromfikban
  csontosodási zavart és íncsuszamlást.
• B5 hiánya az együregu gyomrú állatoknál gyomor és
  bélmuködési zavarokat okoz, de borgyulladás is
  lehet a tünete.
• B6 hiánya borgyulladást, izomgörcsöket,
  mozgászavarokat okoz.
• B12 hiányában vérszegénység alakul ki, csökken a
  növekedés, és a szervezet ellenálló képessége.

39
NÉHÁNY AVITAMINÓZISOS BETEGSÉG I.

• H vitamin hiánya leginkább csak a baromfiban
  fordul elo, növekedési zavart okoz.
• A folsav hiányában vérszegénység lép fel, és
  csökken a tömeggyarapodás.
• C vitamin hiányában lassul a növekedés, csökken
  az ellenálló képesség, vérszegénység,
  vérzékenység léphet fel.
• F vitamin hiánya májelfajulást és borgyulladást
  okozhat.
• E vitamin hiányában az állat termékenyíto és
  termékenyülo képessége csökken, gyakori a
  vetélés.
• D vitamin hiánya fiatal állatban angolkórt,
  kifejlett állatoknál csontlágyulást idéz elo.
• A vitamin hiánya borgyulladást okoz,
  farkasvakságot idéz elo, és szaporodási
  rendellenességek lépnek fel.
• K vitamin hiánya vérzékenységet okoz.

40
Hormonok

• Sok takarmánynövény tartalmaz növényi
  ösztrogéneket, mint pl. a vörös here, lódihere,
  szarvaskerep.
• Ezek az ösztrogénhez hasonló tüneteket,
  szaporodásbiológiai rendellenességeket okoznak
  az állati szervezetben. Pl. rendszertelen ivarzás
  vagy vetélés fordulhat elo.
• Fonnyasztással a fitoösztrogének káros hatása
  megszunik.

41
Antibiotikumok

• penicillin, sztreptomicin, flavomicin
• hozamfokozó hatásuk van
• kedvezoen befolyásolják a bél mikroflóra
  összetételét
• segít elhárítani a bélfertozéseket
• kedvezoen befolyásolja a B vitamincsoport
  szintézisét
• elosegíti az aminosavak felszívódását
• segít kivédeni a tartástechnológia okozta
  stresszhatásokat

42
Enzimek

• Az élo szervezet anyagcserefolyamatainak
  szerves katalizátorai
• segítik a tápláló anyagok felszívódását, és ezen
  keresztül fejtik ki hozamfokozó hatásukat
• Pl. alfa-amiláz savas proteáz

43
Antioxidánsok

• A takarmányok eltarthatóságát elosegíto és a
  zsírok avasodását gátló anyagok
• A-, E-, C-vitamin

44
SZERVETLEN ANYAGOK

• Makroelemek
• Mikroelemek
• Mérgezo elemek (dózis teszi a mérget)

45
Makroelemek I.

• Ca, P, Mg, K, Na, Cl, S
• A Kalcium és a Foszfor
• az összes ásványi anyagtartalomnak közel 90-át
  adják.
• a csontok felépítésében van szerepük,
• hiányuk fiatal állatokban angolkórt, idos
  állatban csontlágyulást idéznek elo.
• A foszforhiány szaporodási problémákat,
  meddoséget (reverzibilis) okozhat.
• A magnézium
• a csontok felépítésében is részt vesz
• Hiánya és túladagolása egyaránt káros, pl. a
  magnéziumhiány okozza a teheneknél ismert
  futetániát, amely a tavaszi friss legelokön
  alakulhat ki, mert csökken a magnézium
  felszívódása, és az állatok szívbénulásban
  elpusztulhatnak.
• ellenkezoje is elofordul, az ellési bénulás
  esetében mikor is a tejjel a szervezetbol
  nagymennyiségu Ca és P ürül, ennek következtében
  az Mg szint relatívan megno, és idegbénulást
  okoz.

46
Makroelemek II.

• A kálium, nátrium és kloridok
• elsosorban a szervezet lágy szöveteiben és a
  testnedvekben fordulnak elo, a szervezet
  homeosztázisát biztosítják (belso környezetének
  egyensúlyát).
• minden állati eredetu takarmányban megtalálhatók,
  
• K szükségletét az állati szervezet a
  takarmányokból boségesen fedezni tudja, hiánya
  nem fordul elo.
• Na-t azonban rendszeresen adagolni kell, nyalósó
  vagy takarmánysó formájában.
• (A sertések 0,5, baromfiak 0,7-ban kapjanak sót
  az abrakban.)
• A Kén
• a szervezet fehérjéiben fordul elo,
• részt vesz az inzulin felépítésében
• hiányában csökken a toll és gyapjútermelés.

47
Mikroelemek

• A vas és a réz
• a vér hemoglobinjában található, hiánya
  vérszegénységet okoz.
• A zöldtakarmányokat fogyasztó állatoknál nem áll
  fenn ez a veszély,
• A jód
• a pajzsmirigy tiroxinjának felépítéséhez
  szükséges.
• Ha hiánybetegség tünete (golyva) lép fel,
  jódozott sóval lehet pótolni.
• A mangán
• májban, izomban és a csontszövetben fordul elo,
  hiányában szaporodási és csontképzési
  rendellenesség léphet fel.
• A fluor
• a csontokban és a fogzománc építésében jelentos,
  hiánya általában nem alakul ki.
• A kobalt
• a B12 vitamin szintéziséhez szükséges a kérodzok
  elogyomraiban.
• A cink
• enzimek és az inzulin felépítésében vesz részt,
  hiánya nem szokott elofordulni, mert a
  takarmányokban elegendo van.

48
Mérgezo elemek

• Alumínium
• Arzén
• Bór
• Ólom (beépül az állati termékekbe is)
• Réz (juhoknál)