Title: 44. Minos
144. Minoségbiztosítási technikák
2Intervallumba esés valószínusége normális
eloszlás esetén
3Képességvizsgálatok
- A folyamatképesség és a gépképesség megmutatja,
hogy a folyamat és a gép képes- e adott
minoségszint teljesítésére, vagy sem. - Gépképesség egyetlen gép/ muvelet vizsgálata,
függetlenül a többi folyamatelemtol, rövid
adatgyujtés, homogén körülmények között - Mérorendszer képesség egy méroberendezés képes-e
adott pontosságú, megbízhatóságú mérések
elvégzésére - Folyamatképesség teljes folyamat vizsgálata,
hosszabb idointervallumban
4Képességindex
- Képesség vizsgálata során a folyamat ingadozását
viszonyítjuk az eloírt követelményekhez, azaz a
turésmezohöz. A képesség index értéke a
következoképpen számítható ki - ahol
- Cx képesség index (capability)
- FTH felso turéshatár
- ATH alsó turéshatár
- TM turésmezo
- a folyamat elméleti szórásának becslése.
5A képességindex értékének változása, várható
érték a turésmezo közepén
- Lehetséges esetek
- Cx1 selejtmentes gyártás, minden 1000 munkadarab
közül három turésen kívüli - Cxlt1 selejtmentes gyártás nem lehetséges
- Cxgt1 selejtmentes gyártás mindaddig lehetséges,
amíg az eloszlás várható értéke mindkét
turéshatártól legalább 3s távolságra esik
6Korrigált képesség index
- A képességi mutató csak a turésmezo szórás
viszonyt fejezi ki, de nem mutatja meg, hogy hol
helyezkedik el a turésmezon belül a gyártott
termékek átlaga. A képesség megítélésére ezért
meg kell határozni a középértékre vonatkoztatott
képességi mutatót is (Cxk).
7Korrigált képesség index
8Folyamatképesség vizsgálatok
- Elozetes folyamatképesség vizsgálat a gyártás
indítása elott kis mintákon, Cél hozzávetoleges
kép a gyártás képességérol - Középtávú folyamatképesség vizsgálat a gyártás
folyamán megfelelo hosszúságú mintavételezés
során tájékozódunk a folyamat teljesítoképességéro
l. Folyamatosan, idorol-idore számítjuk a
képességindex értékeit. - Hosszútávú folyamatképesség vizsgálat Több
hónapig tartó folyamatos muködés során képet
szeretnénk kapni arról, hogy a hónapok során nem
változott-e a képesség.
9Gépképesség (cmk) és folyamatképesség (cpk)
kapcsolata
- Egy gyártási folyamatban több, nem feltétlenül
egyforma gép szerepel, így ha a folyamat
kimenetelére megfelelo selejtarányt, azaz
képességet szeretnénk elérni, a gépképességet
szigorúbbnak kell tekinteni, mert az adott gépen
kialakított minoségi paramétereken a többi
gyártási lépés még ronthat. A képesség akkor
megfelelo, ha és
10Gépképesség (cmk) és folyamatképesség (cpk)
kapcsolata
- Az egyes iparágak változóan szigorú
követelményeket írnak elo a külso és belso
szállítókra. Mivel a gép- és folyamatszórás
szoros kapcsolatban van, ezért az eloírások
indexpárokra vonatkoznak
cmk 1,33 1,67 2,00 2,33 2,67 3,00
cpk 1,00 1.33 1,67 2,00 2,33 2,67
Bosch
Ford
11Minoségbiztosítási technikák
- Puha módszerek erosen függnek a szubjektumtól
- Brain storming (ötletroham)
- Delphi módszer
- Kemény módszerek adatokon, méréseken alapulnak
- Hisztogramok, tapasztalati eloszlások
- Ellenorzo kártyák
- ABC Pareto diagram
- Ishikawa (halszálka) diagram
- FMEA módszer
12Brain storming
- Új helyzetek, új problémák csoportos megoldásakor
- Gyors megoldási kényszer
- 5..15 fos team, 20..60 perc ido
- Moderátor, esetenként néhány indító, serkento
javaslat - Fontosabb szabályok
- tömör, rövid, néhány szavas javaslatok
- a javaslatokhoz sem egyetértés, sem ellenvetés,
sem kritika nem hangozhat el - minden vélemény az egész csoport véleménye, nem
személyhez kötött - a javaslatokat mindenki szabadon adja elo
- szakadjunk el a megszokott napi problémáktól
- a javaslatokat ebben a fázisban nem értékeljük.
- Ötletek csoportosítása, értékelése,
eloterjesztése
13Delphi módszer
- Az elmélyült egyéni problémamegoldásra épül,
ugyanakkor team munka - A legfontosabb szakemberek felkérése
- A probléma, az elérendo cél pontos
megfogalmazása, a team tagoknak elküldése - Átgondolt, részletes megoldáskeresés több hét,
hónap alatt - Több forduló (3..5)
- Egy értékelo csoport készíti el a kompromisszumos
végso javaslatot. - Lényegesen hosszabb a Brain storming módszernél.
14Hisztogramok, tapasztalati eloszlások
- Hisztogramkészítés lépései
- Mérés, adatok felvétele, gyujtése
- Gyakorisági táblázat felállítása. Ingadozás
kiszámolása - Szükséges osztályok számának meghatározása.
- Az osztályszélességek osztályhatárok, végpontok
meghatározása. - Gyakorisági táblázat elkészítése
- Hisztogram rajzolás
- A hisztogram elemzése
- A középpont elhelyezkedése
- Szóródás mennyire lapos az illesztheto görbe
- Forma normális harangeloszlás-e, esetleg
bimodális (két csúcsú) eloszlás
15Hisztogramok, tapasztalati eloszlások
- Elonyök
- Nagy adatmennyiséget ábrázol, amit nehezen
lehetne táblázatok segítségével elemezni. - Mutatja a relatív gyakoriságot összevetvén az
oszlopok egymáshoz képest méretét. - Gyorsan felismerhetové teszi az adatok alapjául
szolgáló eloszlást, - Segít annak kiderítésében, hogy megváltozott-e a
folyamat - Segít megválaszolni azt a kérdést, hogy eleget
tud-e tenni a folyamat a vevok igényeinek.
16Mért adatok és hisztogram
17Hisztogramok bontása (pl. gép és muszak szerint)
18Dinamikus adatrögzítés, ellenorzokártyák
- A paraméterek idobeli változását mutatja,
dinamikus információ - Központi vonal (átlag, medián), alsó és felso
ellenorzo vonal (szórás, terjedelem) - Megmutatja, van-e trend a folyamatban a
szabályozás hatékony eszköze - Megmutatja, hol és milyen gyakran esnek a határon
kívülre az értékek
t
19ABC Pareto diagram
- Az okok kis hányada okozza a hatások (okozatok)
nagy részét - A problémák kis része (kevesebb, mint egyharmada)
okozza a selejtveszteség nagy hányadát (több,
mint kétharmadát)! - Fo cél, hogy rangsoroljuk a problémákat, illetve
az egyes problémák okait, ezzel biztosítsuk a
lényegre való koncentrálást - A Pareto diagramon általában az egyes
problématípusok által okozott problémák mértékét
(például selejtes darabok száma, selejtveszteség
értéke, stb.) jelenítjük meg oszlopdiagramon,
amelyen az oszlopokat (a problématípusokat)
nagyságrendi sorrendbe állítva ábrázoljuk.
Értelemszeruen az elso néhány oszlop mutatja az
alapvetoen fontos néhányat, a többi pedig a
jelentéktelen sokat.
20ABC Pareto diagram készítése
- A lehetséges problématípusok összegyujtése. Ne
legyen túl kevés (hatnál kevesebb) vagy túl sok
(húsznál több) típus. - Súlyossági (objektív) méroszám selejtes darabok
száma, reklamációk száma, selejtveszteség, stb. - Adatgyujtés megtervezés, adatgyujto lap, táblázat
készítése. - Adatgyujtés a problémák szerint csoportosítva.
Nagyobb számú minta (mintegy 100-1000 adat) - Az adatok alapján a problémák sorrendbe állítása
- A Lorenz-Pareto diagram megrajzolása. A
vízszintes (x) tengelyen a "problémák" a
"hibafajták" vannak súlyuk szerint csökkeno
sorrendbe rendezve.Az egyéb problémák"-at, ha
van ilyen kategória, mindig a diagram végére kell
tenni - Oszlopok és kumulatív diagram megrajzolása
21Pareto diagram fajták
22Problémás Pareto diagramok
- Az okok (tényezok) több, mint egyharmada adja az
okozatok többségét - túlságosan elaprózott okok - Egy ok (vagy túl kevés ok) adja az okozatok nagy
részét túl általános megfogalmazás - Az Egyéb okok oszlop túl hangsúlyos - több
lényeges tényezot is ide soroltunk
23Ishikawa diagram (halszálka diagram)
- A felmerült problémák okainak meghatározása, a
megoldás felé mutató elemi lépések feltárása - Leghatékonyabban alkotó csoportmunka keretében
valósítható meg - A csoport a problémát különbözo szempontból
ismero, több területrol (gyártás, technológia,
ellenorzés, tervezés, stb.) válogatott
szakemberekbol álljon.
24Ishikawa diagram készítése
- A probléma (okozat, hatás vagy eredmény) pontos,
szabatos megfogalmazása - Minél több lehetséges ok (tényezo) összegyujtése
(Brainstorming). Itt okok és ne célok
szerepeljenek - Az okok csoportokba rendezése, ezek lesznek az
Ishikawa diagram fo ágai - A csoportosított okok (tényezok) Ishikawa
diagramban való ábrázolása általánosból az elemi
felé - Értékelésekor meg kell határozni azokat a
legfontosabb okokat, illetve tényezoket, amelyek
az okozatra (problémára, eredményre) a legnagyobb
hatást gyakorolják
25Az Ishikawa diagram szerkezete
26Automata SMD beültetogép vizsgálata
27FMEA módszer
- FMEAFailure Mode and Effect Analysis Hibamód és
Hibahatás Elemzés - Kulcsfontosságú módszer a hibák kijavításától a
hibák megelozéséhez" vezeto úton - Célja, hogy gyártórendszerek, termékek és
gyártási folyamatok kockázati tényezoit értékelni
lehessen - Cél a potenciálisan gyenge pontok, ezek okainak
és következményeinek feltárása - A hiba hatás súlyosságának (S), a hiba
elofordulási gyakoriságának, valószínuségének (A)
és a hiba detektálhatóságának (E) számszeru
megadásával képezheto az ú.n. kockázati tényezo
(K), aminek segítségével a gyenge és kockázatos
pontok feltárhatók. - K S A E
28FMEA fo lépései
- elemekre bontás (termék alkatelemek, folyamat
elemek), - funkciók feltárása,
- hibák, következmények, okok, ellenorzések
láncolatainak feltárása, - súlyozás és kiértékelés,
- javaslatok készítése,
- döntés, végrehajtás,
- újabb elemzés (visszacsatolás).
29FMEA kockázat megítélése (súlyozás)
- K AES, K,A,S 1(jó)10 (rossz)
- Pl A hiba felfedezhetoség (S) megítélése
- 10 Teljesen biztosan nem fedezheto fel
- 9 Nagyon alacsony az ellenorzések valószínusége
a felfedezésre - 8 Alacsony az ellenorzések esélye a
felfedezésre - 7 Alacsony az ellenorzések esélye, kis
valószínuséggel felderítik - 6 Közepes esély, lehet, hogy felderítik100-os
vízuális ellenorzéssel - 5 Közepes esély, lehet, hogy felderítik100-os
idomszeres ellenorzés - 4 Közepesen magas, az ellenorzések nagy
valószínuséggel felderítik - 3 Magas az esély, az ellenorzések nagy
valószínuséggel felderítik - 2 Nagyon magas az esély, az ellenorzések szinte
biztosan felderítik - 1 Teljesen biztos, hogy az ellenorzések
felderítik
30FMEA példa általános forrasztási hibák
Hiba Gyakoriság Súlyosság Felismer-hetoség Szorzat
Lyukak, behorpadások a forraszban 3 3 3 27
Forraszpaszta nem megfelelo megolvadása 2 8 3 48
Nem megfelelo nedvesítés 2 5 3 30
Túl sok forrasz, hídképzodés 1 10 2 20