Title: A piac k
1A piac kínálati oldalaVállalatok alapítása
2Az eloadás menete
- A piac kínálati oldala
- A kereslet és a kínálat kapcsolata
- A kis- és közepes vállalatok (kkv-k) és alapításuk
3A piac kínálati oldala
- A piac kínálati oldalán a termelok jelennek meg
az általuk eladásra szánt termékekkel és
szolgáltatásokkal. - S a már említett egyszerusíto feltételezésünk
szerint a piacon a vállalatok csak az általuk
megtermelt termékeket kínálják fel. - E termékmennyiség nagyságának a meghatározásánál
(nyilvánvaló okokból) nem veszíthetik azonban
szem elol a termékek eloállítási költségeit sem.
4A termelési költségek alábbi típusait
különböztethetjük meg
- Állandó költségek
- Változó költségek
5- A fix (más néven állandó) költségek (FC, Fixed
Cost) olyan költségek, melyek nulla termelés
esetén is felmerülnek, és nagyságuk minden
termelési szinten (hozzávetoleg) azonos. Ilyen
költség például a cég telephelyének a bérleti
díja, vagy a vezérigazgató fizetése.
6- A változó költségek (VC, Variable Cost) olyan
költségek, amelyeknek a nagysága a termelés
növelésével párhuzamosan növekszik. Ilyen
költségek például a termék eloállításához
felhasznált anyagok, alkatrészek költségei.
7- Az összes, vagy teljes költség (TC, Total Cost) a
termeléssel kapcsolatban felmerült összes
költség. Képlete TC FC VC - Jelen helyen a költségeket csak termelési
szempontok szerint osztályozzuk. A költségek
egyéb szempontok szerinti csoportosítására késobb
térünk ki. - Ha a vállalat kibérel például egy csarnokot,
akkor a bérleti díjat akkor is ki kell fizetnie
ha semmit nem termel, és akkor is ugyanannyit
kell fizetnie ha a termelése maximális.
8- A fentiekben említett költségtípusok egy
termékegységre jutó mennyiségét az adott
költségtípus átlagköltségének nevezzük. -
- A közgazdaságtannak szélesköru tapasztalatokon
alapuló megállapítása az, hogy az eloállítás
fajlagos (egy termékre jutó) költségei a
megtermelt termékmennyiség növelésével
általában - csökkenthetok. A csökkenést például
az egy termékre jutó fix költségek mérséklodése
magyarázhatja.
9A kereslet és a kínálat kapcsolata
- A közgazdaságtan további szokásos (egyszerusíto)
feltételezése, hogy a vállalatok elsodleges célja
a nyereségnek, más szóval a profitnak - a teljes
bevétel és a teljes költség különbségének (a Tp
TR TC értéknek) - a maximalizálása.
10- Minden vállalati döntésnél, így az értékesítési
döntéseknél is azt kell tehát megvizsgálni, hogy
a döntés miként hat a nyereségre, melyik az a
döntési lehetoség (variáns), amelyiknek a
megvalósításával a leheto legtöbb nyereséget
érhetjük el.
11- Ha a vállalatvezetoket cégük céljairól kérdezik,
legtöbbször a szükségletek kielégítését, a
munkahely-teremtést stb. említik. - A piacgazdaságokban azonban a vállalatok soha nem
tekinthetnek el a profit-termelés kényszerétol
sem, hiszen ha veszteségesek, csodbe mehetnek és
felszámolhatják oket.
12Fedezeti pont
- A fedezeti pont-elemzés gyakran használt elemzési
eszköz az eladási volumen és a nyereség közötti
kapcsolat feltárására. A (számviteli alapú)
elemzés azt feltételezi, hogy a bevétel az
eladási ár és az eladott mennyiség szorzata, a
teljes költség pedig a fix költségeknek, valamint
a termékegységre jutó változó költségek és az
értékesítet mennyiség szorzatának az összege.
13- S azt az alaptételt fogalmazza meg, hogy a
vállalkozásnak legalább annyit kell termelnie és
értékesítenie, hogy árbevétele fedezze állandó és
változó költségeit . A fedezeti pont által
meghatározott termelési volumen esetén a cégnek
nincs nyeresége, de vesztesége sem. - A számítás a vállalati pénzáramlás (cash flow)
számait felhasználva is elvégezheto.
14A fedezeti pont
15- A számviteli fedezeti volumen számításához
alkalmazható alapképlet könnyen levezetheto az
évi összes árbevétel összköltség összefüggésbol
kiindulva. - mennyiség x egységár
- ? állandó költség ? változó költség
-
16-
-
-
- Qf fedezeti mennyiség
- FC állandó (fix) költségek
- v termékegységre eso (egységnyi) változó költség
- p egységár
17Korlátozó tényezok
- A fedezeti pont számítás alkalmazása során néhány
korlátozó tényezore, hibalehetoségre is
figyelemmel kell lenni - A kalkuláció a költségeket a szokásos számviteli
csoportosításoktól eltéroen nem költség-nemenként
(anyag-, bér-költség stb.) és nem az
elszámolhatóság (közvetlen, közvetett költségek)
szempontjából, hanem a termelés mennyiségéhez
való viszony alapján csoportosítja.
18- Vannak szokásosan állandó költségnek tekintheto
tételek (amortizáció, bérleti díj, biztosítás
stb.), és jellemzo változó költségelemek (pl.
anyagköltség), de a költségeknek a
volumenváltozásra való reagálás szerinti
csoportosítását az alkalmazás során minden
esetben meg kell határozni (a profilok
sajátosságaihoz igazodóan, különbözo termelési
tartományokban stb.).
19Korlátozó tényezok
- A fedezeti pont-számítás a fenti módon akkor
alkalmazható, ha a vállalat egyetlen terméket
állít elo, vagy különbözo termékeket változatlan
összetételben állít elo. - A módszer a vázolt formájában - azzal a
feltételezéssel él, hogy az árbevétel és a
költségek a kibocsátás függvényében lineárisan
(arányosan) változnak.
20- A gyakorlatban azonban a nagyobb kibocsátás az
eladási ár csökkenésével, ennek révén az
árbevétel arányosnál mérsékeltebb növekedésével
jár. A változó költségek sem minden esetben
változnak a kibocsátott (értékesített)
mennyiséggel arányosan hiszen gyakoriak a
progresszíven és degresszíven változó költségek.
21- A fix költségek is csak meghatározott kapacitást
feltételezve tekinthetok állandóaknak. Ezért
sokszor célszeru a nem lineáris összefüggések
figyelembe vétele is. (Például, több fedezeti
pont van, az elérheto eredmény optimális szintje
is megállapítható stb.)
22Fedezeti számítás nem lineáris összefüggések
feltételezésével
23Marshall kereszt
- Végül a közgazdaságtannak alapveto feltételezése,
hogy a piacon a keresletnek és a kínálatnak a
verseny során kialakuló kölcsönhatása határozza
meg azokat az árakat, és eladott mennyiségeket,
amelyeken az eladás és a vétel valóban létrejön.
24- Ha ugyanis a kereslet kisebb, mint a valamely
áron eladásra felkínált termékmennyiség, az erre
lehetoséget találó eladók az árak csökkentésére
(mások termelésük csökkentésére) kényszerülnek. - Ha viszont a kínálat kisebb, mint a valamely ár
esetén kialakuló kereslet, akkor az erre elegendo
jövedelemmel rendelkezo vevok kényszerülnek arra,
hogy elfogadják a magasabb árakat (míg mások
csökkentik keresletüket).
25- Az ilyen módon az ár nagysága nyomán változó
keresleti és kínálati görbék elobb-utóbb a
mindkét fél által elfogadható ár szintjén metszik
egymást (s az egymást keresztezo két vonal
szokásos elnevezése a Marshall kereszt).
26A kis- és közepes vállalatok (kkv-k) és alapításuk
- A vállalkozás és a vállalat fogalma
- A magyar gazdasági nyelv gyakran használja a
vállalkozás kifejezést például az angollal
ellentétben vállalat értelemben is (angolul
entrepreneurship, illetve enterprise, s nem
csereberélhetok).
27- A vállalkozás a gazdasági tevékenység
létrehozatala és fejlesztése. - Kissé szukített értelmezésben minden új üzleti
egység létrehozási kísérlete (magánfoglalkoztatást
, új vállalkozói szervezet alapítását, már létezo
vállalkozás bovítését célzó tevékenység), amely
akár magánszemély(ek), akár csoport(ok) vagy már
létezo üzleti vállalkozás(ok) törekvése.
28- P. Drucker még szukebben értelmezi a fogalmat.
Nézete szerint a vállalkozás lényege a
hagyományostól eltéro - új piacot teremto, új
vevoket szerzo - menedzsment tevékenység
megkezdése (az innováció).
29- Például a GE új, a céget kereskedelmi papírokkal
(részvényekkel stb.) finanszírozó gyakorlatának
kialakítása, a Mc Donalds gyors-étkezteto
technológiájának létrehozatala, a konténeres
tengeri hajó-szállítás egységes technikai,
illetve szervezési rendszerének a kiépítése, a
szakosodott kórházak megalapítása.
30A lakosság vállalkozási hajlandósága a
piacgazdaságok fontos jellemzoje.
- A GEM (Global Entrepreneurship Monitor)
vizsgálatok szerint a legaktívabb vállalkozók a
vállalkozni kívánókkal, új vállalkozásokkal
legmagasabb arányban rendelkezok távoli kis és
szegény országok, Peru, Uganda, Ecuador, ahol a
magas arányt a kényszervállalkozások
eredményezik. Ezeket Újzéland, Ausztrália és az
USA követi, e gazdag országokban a lehetoség
motiválta vállalkozók magas száma a jellemzo.
31- A legtöbb EU ország és Magyarország is - a
legnépesebb következo csoportban van (ahol a
közepes vállalkozási készség részben az USA-ban
megszokottnál kisebb innovációs aktivitásnak is
egyik fontos magyarázata). - Kevés viszont a vállalkozó (többek között)
Hong-Kongban, Szlovéniában és az ilyen
társadalmi hagyományokkal rendelkezo Japánban.
(Szerb 2005).
32- Amint ez ismeretes, a vállalkozás során igen
különbözo üzleti egységek, például önálló
szervezetek, így vállalatok - más szóval cégek
alapíthatók (de vállalaton belüli új
önelszámoló részlegek is létrehozhatók).
33- A vállalat-alapítás célszeruségét az ún.
tranzakciós költségeknek (a termelést/értékesítést
végzo intézmények költségeinek) az alakulása
magyarázhatja. - Akkor érdemes ugyanis céget létrehozni, ha
muködtetése révén olcsóbb a termeléshez/értékesíté
shez szükséges munkamegosztás megszervezése, mint
ha önálló vállalkozók vagy nagyvállalati
részlegek - tennék ezt a piacon (részletesebben
lásd Coase 2003.)
34A kis- és középvállalatok (kkv-k) fogalma
- A XIX. század második, majd a XX. század elso
felében - a fent ismertetett, lineáris
összefüggéseket feltételezo fedezeti elemzés
eredményeit alátámasztva - világszerte a termelés
növelése, az ebbol származó (ún. nagyságrendi)
megtakarítások bizonyultak a leginkább
versenyképeseknek, s a tömegtermelésre
szakosodott nagyvállalatok álltak a gazdasági
haladás élvonalában.
35- Az elmúlt évtizedekben azonban (a felgyorsuló
muszaki haladás hatására) a rugalmasság, a
gyors alkalmazkodás vált a vállalati
versenyképesség kulcs-fontosságú tényezojévé. - Ennek hatására sorra szuntek meg a munkahelyek az
acél-, gépkocsi-, gumi-, szórakoztató
elektronikai ipar korábban legfontosabb
munkahelyteremto nagyvállalatainál, illetve a
nagy állami szolgáltató intézményeknél, az
iskoláknál, egyetemeken, kórházakban.
36- Az újonnan alapított kis- közepes vállalatok
például a Microsoft, a Netscape, a Cisco Systems,
az Amazon.Com, a Yahoo gazdasági ereje viszont
szinte robbanásszeru gyorsasággal nott. - Munkahely-teremto képességük is igen nagy volt
(az USA-ban például egyaránt felszívták a háborút
követo baby-boom ekkor munkába álló fiataljait, a
nagyvállalatoktól elbocsátottak tömegeit és az
éppen ekkortájt munkába állni kívánó korábbi
háziasszonyok millióit).
37- Megszületett a Small is beautiful (a kicsi
szép) jelszava, s egyre nagyobb figyelem fordult
a kkv-k felé.
38- A jelzett változások miatt Európában is
szükségessé vált a kkv fogalom módosítása. Az
Európai Bizottság az elso közös kkv-meghatározást
jelento 1996. április 3-i 96/280/EK ajánlása
elsodlegesen azt a célt szolgálta, hogy a
különbözo közösségi és nemzeti szintu
fogalomhasználatokat egységesítse.
39- A gazdasági fejlodés, valamit az érintettek
egyeztetése következtében került sor a
2003/361/EK ajánlás 2003. májusában történo
kihirdetésére, amely 2005. január 1-jén lépett
hatályba. Az egyes kategóriákra vonatkozó
ajánlott küszöbértékeket az 1.1. táblázat
mutatja.
40A KKV fogalom küszöbértékei
41- Ahhoz, hogy egy (magyar) vállalat kkv-nak
minosüljön, több kritériumnak kell megfelelnie. - Kkv az a vállalat, amelynek összes
foglalkoztatott létszáma 250 fonél kevesebb,
továbbá éves nettó árbevétele legfeljebb 50
millió eurónak megfelelo forintösszeg, és
mérleg-foösszege legfeljebb 43 millió eurónak
megfelelo forintösszeg.
42- A kkv kategórián belül kisvállalat az a cég,
amelynek összes foglalkoztatott létszáma 50 fonél
kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy
mérleg-foösszege legfeljebb 10 millió eurónak
megfelelo forintösszeg. - Ugyancsak a kkv kategórián belül
mikro-vállalatnak minosül az a cég, amelynek
összes foglalkoztatott létszáma 10 fonél
kevesebb, valamint éves nettó árbevétele és
mérleg-foösszege legfeljebb 2 millió eurónak
megfelelo forintösszeg.
43- Nem minosül azonban kkv-nak az a fentieknek
megfelelo vállalat sem, amelyben egy
nagyvállalat, illetve az állam vagy az
önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni
részesedése - toke vagy szavazati joga alapján -
külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25-ot.
44- Az EC a küszöbértékek frissítésén túl pontosan
megadja a kritériumok értelmezését, s
megkülönbözteti - az önálló, a partner, és a
kapcsolt vállalakozás fogalmának bevezetésével -
a vállalkozások egymáshoz fuzodo viszonyát is. - A vállalatok méretének a meghatározását az utolsó
összevont (konszolidált) beszámoló, ennek
hiányában éves beszámoló vagy egyszerusített éves
beszámoló szerinti foglalkoztatott létszám és
nettó árbevétel vagy mérleg-foösszeg alapján kell
meghatározni.
45- Az egyéni vállalkozás minosítése az adóbevallása
szerint, a foglalkoztatott létszám alapján
történik. Az egyszerusített vállalkozói adó
hatálya alá tartozó vállalat minosítése a saját
nyilvántartása szerint, a foglalkoztatott létszám
alapján történik (s a kkv minosítéshez a cégnek
foglalkoztatott létszámra vonatkozó
nyilvántartással kell rendelkeznie).
46- Éves beszámolóval, egyszerusített éves
beszámolóval, összevont (konszolidált)
beszámolóval, a személyi jövedelemadó bevallással
nem rendelkezo újonnan alapított vállalat
esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell
figyelembe venni.
47- Amennyiben egy vállalat éves szinten túllépi a
foglalkoztatott létszám- vagy pénzügyi
határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek
eredményeként csak abban az esetben veszíti el,
illetve nyeri el a közép-, kis- vagy
mikro-vállalkozói minosítést, ha két egymást
követo beszámolási idoszakban túllépi az adott
határértékeket, vagy elmarad azoktól. - Az adatokhoz teljes mértékben hozzá kell adni a
vállalathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó
cégek adatait, ha az adatok összevont
(konszolidált) éves beszámolóban nem szerepelnek.
48- Önálló vállalat az a cég, amely nem minosül
partner, illetve kapcsolódó vállalatnak. - Partnervállalat az, amely nem minosül kapcsolódó
vállalkozásnak, és amelyben más vállalatnak
kizárólagosan, vagy több kapcsolódó vállalatnak
együttesen, illetve amelynek más vállalatban
kizárólagosan, vagy több kapcsolódó vállalattal
együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett
tokéje vagy szavazati joga alapján - legalább
25.
49- Kapcsolódó vállalatok azok, amelyek egymással az
alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban
állnak - a) egy vállalat egy másik vállalat tulajdoni
részesedésének (részvényeinek) vagy a
szavazatának a többségével rendelkezik, vagy - b) egy vállalat egy másik vállalatban jogosult
arra, hogy a vezeto tisztségviselok vagy a
felügyelo bizottság tagjai többségét megválassza,
vagy visszahívja, vagy
50- c) egy vállalat egy másik vállalat felett a
tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött
szerzodés vagy a létesíto okirat rendelkezése
alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a
szavazati aránytól, a megválasztási és
visszahívási jogtól - dönto irányítást,
ellenorzést gyakorol, vagy
51- d) egy vállalat egy másik vállalatban - más
tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött
megállapodás alapján - a szavazatok többségét
egyedül birtokolja. - e) azok a vállalatok, amelyek egy vagy több
vállalaton keresztül állnak egymással a
fentiekben (a-d pontokban) felsorolt
kapcsolatban.
52- f) azok a vállalatok, amelyek egy természetes
személy vagy közösen fellépo természetes
személyek egy csoportja révén a fent (a-e pontok)
meghatározott jellegu kapcsolatban állnak
egymással, amennyiben tevékenységüket vagy
tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy
egymással szomszédos piacokon folytatják.
53- A befektetok érdekeltsége tekintetében önálló
vállalatnak minosül az a vállalat, - amellyel a befektetok külön-külön és együttesen
sem állnak a fenti pontokban meghatározott
kapcsolatban, - vagy amelynek a befektetoi sem közvetlenül, sem
közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy
amelynek a befektetoi nem vállalkozásként
muködnek. Ellenkezo esetben a cég kapcsolódó
vállalatnak minosül.
54Vállalat-alapítás. Társasági jogi és cégjogi
összefüggések
- A Magyar Köztársaság Alkotmánya (a többször
módosított 1949. évi XX. törvény) a piacgazdaság
és a jogállamiság egyik alap-kritériumának
tekinti a vállalkozás szabadságát, azonban az
egyes vállalati típusok kizárólag törvényben
meghatározott formában muködhetnek.
55Az egyéni vállalkozás
- Egyéni vállalkozás a belföldinek minosülo
természetes személy vagy külföldinek minosülo
külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. - Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi
természetes személy jogosult, aki - cselekvoképes,
- lakóhelye van, és
- nincs kizárva az egyéni vállalkozás
gyakorlásából.
56- Gazdasági tevékenységen az
- üzletszeruen - ellenérték fejében,
- nyereség- és vagyonszerzés céljából,
- rendszeresen - folytatott termelo vagy
- szolgáltató tevékenységet értjük.
57- Az egyéni vállalkozó tevékenységét az
- egyéni vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti
meg, és az abban - meghatározott tevékenység keretei között
folytathatja (ha a tevékenység folytatását
jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, csak
ennek birtokában kezdheti meg). - Köteles személyesen közremuködni a tevékenység
folytatásában, de - alkalmazottat, bedolgozót,
- segíto családtagot és
- középfokú szakoktatási intézményi tanulót is
foglalkoztathat.
58- A tevékenységébol eredo kötelezettségeiért teljes
vagyonával, korlátlanul felel, ezért természetes
személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat,
és egyidejuleg nem lehet gazdasági társaságnak
korlátlanul felelos tagja.
59A közkereseti társaság (kkt.)
- A közkereseti társaság létesítésére irányuló
társasági szerzodéssel a társaság tagjai arra
vállalnak kötelezettséget, hogy - korlátlan és egyetemleges felelosségük mellett
- üzletszeru közös gazdasági tevékenységet
folytatnak, és az ehhez szükséges - vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére
bocsátják.
60- A közkereseti társaság jogi személyiséggel nem
rendelkezik. - A jogi személyiség hiánya nem a jogképesség
korlátozottságát jelenti, hanem mindössze annak
kifejezodése, hogy a közkereseti társaság
elsodlegesen személyegyesíto társaság, és csak
másodlagosan vagyonegyesülés. - Ezek szerint tehát a közkereseti társaság a tagok
személyétol elkülönült önálló jogalany.
61- Cégneve alatt
- jogokat szerezhet és
- kötelezettségeket vállalhat,
- szerzodéseket köthet,
- perelhet és perelheto,
- de a közkereseti társaságnak nincs a tagjaitól
elkülönült, önálló szervezete (pl. a közkereseti
társaságnál nem muködhet taggyulés, hanem csak
tagok gyulése, amelynek tevékenységében
valamennyi tag személyesen részt vesz),
62- a vezeto tisztségviselo csak tag lehet
- a közkereseti társaság cégneve alatt folytatandó
üzletszeru közös gazdasági tevékenységhez
szükséges vagyont a tagok bocsátják a társaság
rendelkezésére.
63- A közkereseti társaság a kötelezettségeiért
elsosorban társasági teljes vagyonával
(korlátlanul) felel, de amennyiben a közkereseti
társaság vagyona a hitelezoi igények kielégítését
nem fedezi, akkor másodlagosan (mögöttesen) a
tagok a saját vagyonukkal korlátlanul és
egyetemlegesen felelnek. - E társasági forma az alapítók körében azért lehet
népszeru, mert olcsón és gyorsan létre lehet
hozni, de a felelosségi formájára tekintettel nem
a legkedveltebb társasági forma.
64Betéti társaság (bt.)
- A betéti társaság létesítésére irányuló társasági
szerzodéssel a társaság tagjai - üzletszeru, közös gazdasági tevékenység
folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon,
hogy - a társasági vagyon által nem fedezett
kötelezettségekért legalább egy tag (beltag)
felelossége korlátlan, és - a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy
másik tag (kültag) csak a társasági szerzodésben
vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles,
a társaság kötelezettségeiért azonban - a
törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.
65- A bt. a legnépszerubb gazdasági társasági forma,
tipikus kisvállalat. - Azért kedvelt, mert alapítása csakúgy, mint a
kkt. esetén viszonylag olcsó, egyszeru és
gyors, azonban a tagi felelosség, jóval
kedvezobb.
66- A betéti társaságot is társasági szerzodéssel
kell létrehozni, s az alapításkor a jogi
képviselo igénybevétele ugyancsak kötelezo. - A beltag aki a vagyonát kockáztatja
tipikusan az a személy, aki a társaság
irányítását és vezetését, valamint képviseletét
ellátja, a legfontosabb stratégiai kérdésekrol
azonban a tagok egyhangúan döntenek. - A nyereségbol a tagok - ha nem állapodnak meg
eltéroen - a társaságba bevitt vagyonuk arányában
részesednek (illetve a veszteséget is ugyanilyen
arányok szerint viselik).
67Korlátolt felelosségu társaság (kft.)
- A fogalmi meghatározás szerint a korlátolt
felelosségu társaság olyan gazdasági társaság,
amely elore meghatározott összegu törzsbetétekbol
álló törzstokével (jegyzett tokével) alakul, és
amelynél a tagnak a társasággal szembeni
kötelezettsége csak törzsbetétének
szolgáltatására, és a társasági szerzodésben
esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás
szolgáltatására terjed ki. A tag a társaság
kötelezettségeiért - törvényben meghatározott
kivétellel - nem felel.
68- A kft. a második legnépszerubb magyar vállalati
forma. Igaz, alapítása és a muködtetése is
költségesebb, mint a fentiekben kifejtett
társasági formáké, azonban a felelosségi
rendszere a legkedvezobb, hiszen nem a
magánvagyon, hanem csak a bevitt vállalkozói
vagyon a hitelezoi követelés fedezete.
69- A társaság legfobb döntéshozó szerve a taggyulés,
ezt legalább évente egyszer össze kell hívni. - A legfontosabb kérdésekben itt dönt a tagság.
- Az operatív irányítással egy vagy több ügyvezetot
lehet megbízni, aki(k) lehet(nek) a társaság
tagja(i), de lehet(nek) kívülálló személy(ek) is.
70- A kft., ha fizetésképtelen, felszámolási eljárás
keretében szüntetheto meg. - Ha viszont fizetoképes céget kívánnak
megszüntetni, végelszámolási eljárást kell
lefolytatni.
71Felhasznált irodalom
- Demeter László Fülöp Gábor Hollóné dr. Kacsó
Erzsébet Dr. Kádek István Námor Anna Dr.
Papanek Gábor DSc. Dr. Román Róbert Tánczos
Tamás Turóczi Gabriella Gyakorlati
vállalkozási ismeretek. PR-Editor Kft. 2007.
72