A felvil

1
A felvilágosodás politikai és gazdasági szemlélete

• Néhány adalék a korszak tanaihoz

2
J-J. Rousseau (1712-1778)

• Felvilágosodás korabeli gondolkodó, de sokban
  eltér kortársai szemléletétol! (Vö. magántulajdon
  bírálata ? liberális felvilágosult elv, mely
  szerint a magántul. minden szabadságjog alapja)
• Radikális (kispolgári) demokrata // jellemzo rá a
  szentimentális rajongás ? életprogram indoklása
• állami intézményeink , amelyek az igazi
  közjót és a valódi igazságot mindig feláldozzák
  a közhatalom tekintélyével szentesíti a gyengék
  elnyomását és az erosek igazságtalanságát.
• Tagadta a muvelodés és civilizáció pozitív
  hatását a társ-ra a vadember boldogsága ?
  Vissza a természethez! ? Voltaire
• DE! a kultúrkritika a társ.kritika kezdete A
  magántulajdont rossznak tartotta, de
  megszüntethetetlennek is elutasította a vagyoni
  különbségeket. ? Feladat tulajdonkorlátozás "Ha
  mindenkinek van valamije és senkinek sincs túl
  sokja.
• ?A szigorú progresszív adózás híve

3
A társadalmi szerzodésrol (Contrat social)

• A társ. szerz. gondolata megjelent már A. Szt.
  Tamásnál, ill. Locke-nál is, de náluk alattvalók
  szerzodnek a fej-mel, Rousseaunál pedig az egyén
  az egésszel!
• Cél Közvetlen demokrácia (mindenki aktív
  részvétele a döntéshozatalban)
• Hobbes-t is bírálta a társ. szerz. nem a nép és
  egy külso, a féktelen népet kordában tartó
  hatalom (Leviatán) között kell, hogy létrejöjjön!
• Locke és Montesquieu társ. szerz-ével (a polg-k
  és a pol. hatalom szerzodése, partikuláris
  érdekek tisztelete) ? népszuverenitás elve,
  melynek lényege
• képviseleti rszr-rel ? kis közösségek tagok
  aktív (döntései) részvétele ? a közjó érvényesül,
  így nincs szükség ellenorzésre, a közjónak
  mindenki alá kell, hogy rendelje magát!
• Az "ált. akaratot" (volonté generale) rá kell
  kényszeríteni az egyénekre ? diktatúra? (ld.
  Robespierre)
• aki nem hajlandó követni az általános akaratot,
  azt az egész alakulat fogja engedelmeskedésre
  kényszeríteni más szóval, kényszeríteni fogják,
  hogy szabad legyen.
• Általános akarat (közjó) ? magánérdek (volonte de
  tous)
• ? a citoyen ? burzsoá.

4

• Képviseleti demokrácia elvetése ?
• cél közvetlen, nép általi törv.hozás (közvetlen
  népuralom), ui. Rousseau szerint a demokrácia
  egy kézben összpontosul a tv.hozó és a végrehajtó
  hatalom, kormányzat nélküli kormányzás
• Eszköz állampolgári minimumvallás
• Egyfajta metapolitikai konszenzus biztosítéka
• Példakép pl. Spárta
• Felkérték Korzika és Lo. alkotmányának
  megszerkesztésére
• Hatott Robespierre-re, Kantra, Marxra,
  Nietzschére, Freudra, XX. sz. ideológiákra
  (foként totalitárius rendszerekre, de a
  liberalizmusra is)
• DE! Míg Rousseau a közvetlen demokrácia híve
  volt, addig Robespierre csak a közvetlenséget
  tekintette alapnak.

5
Rousseau államelmélete
A természeti állapotból a polgári állapotba tett
átmenet alaposan megváltoztatja az embert, mert
az igazságosságot teszi az ösztön helyébe, s a
cselekedeteknek morális tartalmat ad, aminek
korábban híján voltak. Az általános akarat
mindig helyes, de nem mindig kormányozza
felvilágosult ítéloképesség Íme, ezért van
szükség törvényhozóra. ?kívülrol jön,
?denaturalizálja az emberi term-t ?a polg-kat
egymástól függetleníti, a közösségtol teszi
függové oket Közülünk mindenki aláveti személyét
a közösségnek és mindenét, amije van, a közakarat
legmagasabb vezetésének. olyan kormányzati
formát találni, mely a törvényt az ember fölé
emeli.
Törvények
Közakarat
megbízás
Kormányzat
Társadalmi szerzodés
Általános akarat
6
Közgazdaságtan

• Általános gazd., társ. tendenciák
• A 17. sz. végére lezárult a "kis jégkorszak", az
  égh. felmelegedett ? a mg. feltételei javultak
  vetésforgó ? legelo ? ? takarmánynövények
  istállózás ? trágya ? növekvo élelmiszermennyiség
• Új népélelmezési cikkek burgonya, kukorica,
  paradicsom, paprika, tök, dohány, kávé, kakaó,
  tea,
• SS a halandóság ?
• fo irányítója Ny-Európa, mely már képes önmagát
  élelmiszerekkel ellátni ? k-eur. o-k eladási
  lehetoségei beszukültek
• a 18. sz. kihívásaira a merkantilizmus már nem
  tudott választ adni ? a gazd. erejét a mg. és a
  keresk. adja

7
Közgazd. folyt.

• Fiziokraták Quesnay (1694-1774), Turgot
  (1727-1781) (1774-6 Fro. pénzügyi foellenore)
• Quesney Kené
• Pompadour háziorvosa
• Elsoként tanulmányozta a teljes gazd-t egészében,
  rszr-ként!
• Fellépett ? a luxustermékek forgalmazásával,
  önkényes adóztatással,
• Füzisz kratein g. a természet uralma
• ? A zavaró állami beavatkozás helyett a gazd.
  életet term-s, Isten által elrendelt rendnek kell
  tekinteni.
• merkantilizmussal ? a szabad, természetes fejl.
  hívei Laissez faire, laissez passer
• a tuljadon, a vállalkozás, szabad verseny
  eredményesebb a közp. irányításnál az államnak
  csak a piac normális muködését kell
  szabályozniaDe! csak a mg. új érték teremtoje!
  ? a mg-t kell fejl. Az ip. és keresk. helyett

8
A. Smith (1723-1790)

• Szabadversenyes kapitalizmus
• 1776 Nemzetek gazda(g)sága
• Az egyéni önérdek által mozgatott munka a gazd.
  fo hajtóereje önérdek és közérdek összhangja!
• Ha kiküszöböljük a kedvezés és korlátozás minden
  rszr-ét, magától kialakul a természetes szab.
  világos és egyszeru rszr-e. Amíg az egyes ember
  nem vét az igazságosság tv-e ellen, teljes szab-t
  élvez, hogy neki tetszo módon érvényesítse
  érdekeit.
• az áruk értékét az eloállításukra fordított,
  társ-lag szükséges munka mennyisége hat. meg
• A társ. harmónia záloga a szabad verseny és a
  szabad keresk. ? a piac önszabályozó szerepe.
• éjjelior-állam A piacot békén kell hagyni!

9
Szabadkomuvesség

• Jelszavak egyenloség, testvériség, szabadság
• Titkos társaságok szervezése testvéri szövetség
• 1. Nagypáholy London, 1717, Lúdhoz és
  rostélyhoz címzett fogadóban egész Európában
  elterjedtek a páholyok, a 18. sz. 2. felében
  divattá vált muvelt körökben (de! csak férfiak
  léphettek be)
• Nem lehetnek tagok sem ostoba ateisták, sem
  vallástalan szabadgondolkodók
• Jó erkölcsu, szabad ffi, békés alattvaló, aki
  kötelességtudó, nem lázad a fennálló renddel
  szemben
• Apolitikusak, vallásról, nemzetrol, államügyekrol
  nem vitáztak
• A testvériségen belül csak az érdemek számítottak
• Nem gyakorlati, hanem elvont filozófikus céljaik
  voltak a világ titkának megfejtése, a világ
  jobbítása, a komuves tökéletesítése.

10
Szabadkomuvesség 2.

• Cél az egész emberiség erkölcsi és szellemi
  felemelése, a rászorulók támogatása
• Jelentosége demokratizmus, a konzervatív,
  tekintélyuralmi feudális rend fellazítása.
• A misztikum és az új eszmék keveredése ?
  félreértések, tévhitek, visszaélések
• Szimbólumok komuveskanál, kalapács, körzo,
  mester, triangulum
• Tagok pl. Newton, Locke, Voltaire, Montesquieu,
  II. Frigyes, Lotharingiai Ferenc,

11
Felvilágosult abszolutizmus

• Ált. jellemzok
• FogalomKortárs fiziokratáktól
  származik."Koronás forr."
• Okok
• Absz. uralk-k célja adók gt ? hds., hiv-k
  fenntartása? az o. teherbíró képességének,
  nagyhat. lehetoségeinek gt (ld. pl. Colbert -
  merkantil.)
• Centrum - periféria (Ibériai-fsz., Itália,
  Skandinávia, Köz-Eur.) egyre eroteljesebb
  elkülönülése
• Cél felzárkózásMód reformok, DE! ? nemesség,
  egyh. ? mégis jelentos modernizáció
• Kialakulás Forrása felvilágosodás, ui. a
  felvil. gondolkodói a társ. szerz. alapján a
  kir-któl ("népük szolgáitól") várták a szab. és
  boldogság bir-nak megteremtését ?? az uralk-k
  egy része ezt megpróbálta arra felhasználni, hogy
  tokés polg-ság híján eszmét és híveket toborozva
  reformok útján megújítsák és beteljesítsék az
  abszolutizmust ?? polg. fil. ? államrezon
  elmélete? polg fejl. // uralk. személyétol függo
  mértéku fejl. // feud. torzulások

12
Felvilágosult absz. folyt.

• Jellemzok- felülrol irányított reformok- a
  felvil. nemesség az udvarban szerzi meg
  muveltségét- cél egységes nemzetállam (ter.,
  gazd., kult.) létrehozása- nemzeti szellem
  újjászületése 1820 /30-ig- az uralk. népének
  1. szolgája
• Gazd. reformokJobbágyság védelme (Ha nyírni,
  fejni ) // nemesség megadóztatásaIpfejl.
  védovámok, adókedvezményekInfrastrukt. fejl.
  utak, csatornák építése ? jobb közlekedés, gazd.
  hatékonyságOktatás fejl-e képzett munkaero
• Felvilágosodás - felvilágosításOkt., eü. fejl-e,
  vallási toleranciaAz állam 1. szolgái pl. II.
  Frigyes, II. JózsefA társ. akarata ellenére is
  megjavítható

13
Felhasznált irodalom

• Száray Miklós Történelem III.
• Namzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007
• Száray Miklós Történelem III.
• Muszaki Könyvkiadó, Bp., 2003
• Herber-Martos-Moss-Tisza Történelem 4.
• Reáltanoda Alapítvány, 1995
• SH atlasz Filozófia
• Springer-Varlag, 1993
• Bayer József A politikai gondolkodás története
• Osiris Bp., 1998
• Ludassy Mária Négy arckép
• Szépirodalmi K., Bp., 1989
• Politikai filozófiák enciklopédiája
• Kossuth K., 1995

14
Köszönöm a figyelmet!