Az iskola

1
Az iskola és az egyetem együttmuködésea
pedagóguspályára való felkészítés során

• Poór Zoltán
• Veszprémi Egyetem
• Tanárképzo Kar

2
A Veszprémi Egyetem tanárképes szakjai

• Angol nyelv és irodalom / angol nyelvtanár
• Francia nyelv és irodalom / francia nyelvtanár
• Német nyelv és irodalom / német nyelvtanár
• Magyar nyelv és irodalom
• Ember-, erkölcs- és társadalomismeret
• Informatika
• Kémia
• Környezettan

3
A Veszprémi Egyetemen folyó tanárképzés fobb
jellemzoi

• Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék
• Tantárgypedagógusok szaktudományos tanszékeken
• Pedagógiai Kutatóintézet Pápán
• Doktori Iskola neveléstudomány
• Pedagógusképzés pedagógiája Dr. Zsolnai József
• Anyanyelv- és irodalompedagfógia Dr. Zsolnai
  József és dr. Sipos Lajos
• Idegennyelv-pedagógia Dr. Bárdos Jeno
• Nincs gyakorlóiskola partneriskolai hálózat van

4
A mai gyakorlat (1)

• 111/1997. sz. kormányrendelet
• a pedagógiai-pszichológiai tanulmányok 2. vagy 3.
  félévében 60 óra ún. egyéni iskolai gyakorlat -
  az intézményi élet megfigyelésére,
• - az alapdokumentumok áttekintésére,
• - az intézményen belüli szervezeti formák
  megismerésére
• általában egy hét a hallgató volt általános vagy
  középiskolájában
• a tapasztalatokat portfolióban rögzítik
• a gyakorlat szerves része a tapasztalatok
  feldolgozása.

5
Dilemma

• A jelöltek azt látják-e, amit látniuk kell, amit
  látni szeretnének vagy amit az iskola láttatni
  akar?
• A pedagógiai-pszichológiai stúdiumokat irányító
  oktatóknak kevés beleszólásuk van abba, hogy mi
  és hogyan történjék az iskolában töltött ido
  alatt.
• Az iskola felé megfogalmazott kérésekbol és
  portfoliós feladatokból világos, hogy milyen
  tapasztalatok lennének szükségesek az elméletben
  tanultak kiegészítésére, de
• ritka, hogy az iskola a pedagógusképzést közös
  felelosségnek fogja fel.
• Az egyetem szabad idosávot erre a feladatra nem
  tud biztosítani.

6
A mai gyakorlat (2)

• 111/1997. sz. kormányrendelet
• a szakdidaktikai / szaktárgyhoz kapcsolódó
  tantárgy-pedagógiai stúdiumok zárásaként kb. 105
  órányi iskolai (tanítási) gyakorlat többnyire a
  képesíto vizsgát megelozo két utolsó félév
  valamelyikében.
• Az iskola (tanítási) gyakorlatot 3szakember
  irányítja
• - a szaktárgyi mentor / vezetotanár /
  szakvezeto
• - az ún. iskolai koordinátor
• - az ún. tanszéki koordinátor
• Felkészítés mentorképzés (angol / német)
• együttmuködéses gyakorlási formák

7
Feladatok a tanítási gyakorlat során

• 30 tanóra hospitálása és megbeszélése az iskolai
  koordinátorral, illetve a szaktárgyi mentorral
• - 10 más muveltségterületi vagy osztályfonöki
  óra
• - 20 szaktárgyi
• 15 szaktárgyi óra tanítása (elokészítéssel és
  követo elemzéssel, értékeléssel
• az iskola életének minden lényeges momentumában
  való részvétel
• dokumentumok megismerése
• portfolió-vezetés

8
Gondok

• Az egyetem szabad idosávot / félévet erre a
  feladatra nem tud biztosítani a jelöltek
  egyénenként változó órarendi leterheltségük
  mellett tesznek eleget gyakorlati
  kötelezettségüknek.
• Késobb alakul ki az egyetemi órarend, mint az
  iskolai.
• Az iskolai (tanítási) gyakorlat egy tantárgy!?!
• A kredit-rendszer adta hallgatói szabadság nem
  teszi lehetové, hogy az iskolai (tanítási)
  gyakorlat egységes rendszerben muködjék.
• A hallgatók egyéni útja kifürkészhetetlen
  irányokat vesz.
• Kicsi az esély a hivatás-specifikus
  személyiség-fejlesztésre.

9
További gondok

• Sok hallgató és sok mentor gyorsan teljesítendo
  kötelezettségnek fogja fel a feladatokat.
• Nincs esély a pályaszocializáció megkezdésére
  sem.
• Több iskolavezeto nem adja meg a lehetoséget az
  iskolai élet tanórán kívüli dimenzióinak
  megismerésére.
• Egyszeru pénzügyi síkra helyezodik az
  iskola-egyetem érdek- és kapcsolatrendszere.
• Megeshet, hogy az az iskola, amely tavasszal nem
  tárta szélesre kapuit a jelölt elott, osszel
  kifogásolja a pályakezdo pedagógiai / metodikai
  felkészültségének alaposságát.

10
A mesterségbeli tudás tanulásának formái az
egyetemi kurzusok keretében

• Önismeret-fejlesztés a reflektív pedagógia
  alapjai
• Esetmegbeszélések tapasztalati tanulás
• Rendszeres óralátogatások megfigyelési
  feladatokkal a szakdidaktikákon belül
• Mikrotanítások a szakdidaktikákon belül
• Tananyag-fejlesztési projektfeladatok
• Kisebb-nagyobb kutatási feladatok iskolákban

11
Nehézségek

• A hivatalos iskolai gyakorlatnak nem számító
  idoszakban az iskolák közremuködését csupán
  gesztusokkal tudjuk megköszönni.
• Az iskola közremuködése igazgatók
  presztízskérdése marad csupán.
• Iskolai pedagógusok hivatalosan nem vonhatók be
  szakdidaktikai szemináriumok vezetésébe
• Nincs hagyománya és egyelore perspektívája sem
  annak, hogy a tantárgypedagógusok közoktatásban
  is tanítsanak óraadóként.

12
Kinek az ügye a pedagógusképzés?

• Felsooktatás
• Szukös források
• Szuk cselekvéstér
• Korlátozott gyakorlati kompetenciák
• Nincs megbízható pedagógiai alkalmasságot méro
  rendszere

• Közoktatás
• Szolgáltatásnak fogja fel
• Nincs hatása a képzés elméleti és gyakorlati
  vonatkozású tartalmára
• Nem vesz részt a jelöltek kiválasztásában
• Nincs szava a képesítési folyamatban nincs
  jelen a képesíto vizsgákon

13
Kié a felelosség a pedagógusképzést illetoen?

• Felsooktatás
• teljes felelosség
• Közoktatás
• nem vállal felelosséget
• nem gyakorolja a megrendelo szerepét
• szolgáltatóként nem látja át, hogy saját maga
  számára készíti fel a jelöltet
• nem jelezte még eddig, hogy a folyamat végén
  szeretné ellenorizni a minoséget

14
Idealizált jövoképpoórzoltáni utópia

• A pedagógusképzés posztgraduális szinten valósul
  meg.
• A jelölt egy pedagógiai muhelyhez (iskolához)
  tartozik.
• Napi munkája az iskolához köti tanárasszisztens
• Hetente kétszer-háromszor megjelenik egy-egy
  regionális pedagógusképzési szemináriumon,
  amelyet egy-egy egyetem / foiskola által
  akkreditált kiváló pedagógus vezet.

15
poórzoltáni utópia - folytatás

• A szemináriumon szaktárgytól függetlenül
  dolgozzák fel az iskolában tapasztalt pedagógiai
  élményeket és azokat az egyetem / foiskola
  útmutatásai alapján kapcsolják az elméleti
  tanulmányokhoz
• Az egyetem / foiskola elméleti kurzusain hetente
  vagy kéthetente egyszer jelenik meg a jelölt
  elméleti alapok lerakása, tapasztalatok
  rendszerezése érdekében.
• Ilyenkor újabb gyakorlati feladatokat is kap,
  amelyekrol majd ismételten a szemináriumokon
  reflektál

16
utópia további folytatás

• A jelölt napi munkáját mestere / mentora
  irányítja
• A mentor és a regionális szeminárium vezetoje
  szakvizsgás felkészítést kap és egyetemi /
  foiskolai akkreditációt
• A mesterségbeli tanulás egyik eszköze a
  gyakorlatalapú kutatás, portfolióvezetés és
  reflektív megközelítés
• A pedagógus képesítési folyamatban a közoktatás
  és az egyetem egyaránt részt vesz.
• A képesíto vizsgát egy országos bizottság elott
  teszi le a jelölt.

17
Elony és hátrány

• Csak kis létszámú jelölt képzésére /
  hivatás-specifikus felkészítésére alkalmas ez a
  szemlélet
• Helyet ad a közoktatásnak is a képzésben
• Módot ad a felsooktatásnak arra, hogy gyakorlati
  szakembereket is bevonjon a folyamatba
• Karakteresebben leválasztja a pedagógusképzést a
  mai felsooktatási gyakotlattól és szervezeti
  változásokat eredményezhet
• Napi kooperációt igényel a köz- és felsooktatás
  között
• A képesítés egy független testület elé kerül