Bevezet

1
Bevezetés a DELPHI-be

• Készítette Peto László

2
I.

• A program megtervezése

3
BEVEZETÉS

• Windowsos alkalmazások fejlesztéséhez jó darabig
  csak a - legyünk oszinték, nem igazán könnyen
  kezelheto - C nyelv állt rendelkezésre.
• Mikor a Microsoft kihozta Visual Basic nevu,
  komponens alapú fejleszto rendszerét, a Borland
  is elérkezettnek látta az idejét, hogy - miután
  már korábban megjelentette népszeru Turbo Pascal
  programnyelvét Windowsos változatban - vizuális
  fejlesztoi környezettel lássák el a Pascal-t.
• Így született meg a Delphi fejlesztorendszer,
  amit óriási lelkesedéssel fogadtak a Windowsos
  programozók.

4
BEVEZETÉS

• Könnyedén és gyorsan hozhatunk létre segítségével
  igényes, bonyolult Windows programokat.
• A korszeru fordító technika eredményeként
  optimalizált és gyors futású programot nyerünk.
• A Delphi ugyanis a forráskód lefordítása után
  valódi, végrehajtható gépi kódot állít elo (ezzel
  szemben a Visual Basic interpreter típusú
  program, azaz a forráskódot futási idoben
  értelmezi).

5
BEVEZETÉS

• A Delphi programozásához persze újszeru, vizuális
  fejlesztoi stílus "illik", a hagyományos
  programnyelvekben járatos programozóknak új
  programozási technikához kell hozzászokniuk.
• Ennek ellenére - minthogy a Delphi a Pascal
  nyelvre épül - alkalmazásához szükség van
  bizonyos Pascal ismeretekre.
• Az Object Pascal programozói nyelvezete az
  angolra épül, s maga a Delphi feliratok, menük,
  üzenetek stb. is angolul szerepelnek. Ezért
  elonyt jelenthet az angol nyelv bizonyos szintu
  ismerete.

6
A Delphi megjelenése

• A Delphi elindítása után a következo képernyovel
  jelentkezhet be

7
A Delphi megjelenése

• A Delphi fejlesztokörnyezet négy fo területbol
  áll a fejrészbol, ami a menüt, az eszközöket és
  a komponenseket tartalmazza, a bal oldalt látható
  objektumfelügyelobol (Object Inspector), a
  formszerkeszto ablakból és a formszerkeszto által
  részben eltakart kódszerkesztobol.
• Utóbbi úgy válik láthatóvá, ha a formszerkeszto
  alól "kilógó" részére rákattintunk.

8
A Delphi megjelenése
9
A Delphi munkaterület fejrésze

• Bármilyen száraznak is tunhet a következo rész, a
  menük többé-kevésbé részletes ismertetése
  kikerülhetetlen.
• Elozetesen csak annyit kell megemlíteni, hogy a
  Delphi menüje is helyzetérzékeny, azaz esetenként
  a legördülo menülista tételei attól is függnek,
  hogy éppen milyen muveletet végezünk.

10
A File menü

• New... A menüpont kiválasztásakor egy
  összefoglaló jellegu, többlapos párbeszéd-ablak
  jelenik meg (New Items), ahonnan új projektet,
  vagy más elemeket választhatunk. Általában van
  egyszerubb módszer is...

11
A File menü

• A New lapon új projektet nyithatunk meg, vagy pl.
  formot vagy unitot adhatunk a projekthez.
• A Project1 lap a már kész formok átalakítását,
  belolük új formok eloállítását tesz lehetové.
• A Dialogs lapról néhány típus párbeszéd-ablak
  készítéséhez nyújt segítséget.
• A Data Modules lapon adatkezelo formok
  készítéséhez kapunk segítséget, végül a Projects
  oldal a több dokumentumból (MDI) és az egy
  dokumentumból (SDI) álló felületet tartalmazó
  projekthez nyújt segítséget.

12
A File menü

• New Application Innen egyszerubben nyithatunk új
  projektet.
• New Form Új form hozzáadása.
• New Data Module Adatbázis jellegu formot
  kezdhetünk építeni.
• Open... Létezo unitot vagy formot nyit meg,
  amivel egyúttal a projektünkhöz hozzá is
  adhatjuk.

13
A File menü

• Reopen A legutóbb használt néhány projekt ill.
  fájl nyitható meg innen.
• Save Elmenti az aktuális fájlt.
• Save As... Másik név alatt menthetjük el a
  fájlt.
• Save Project As... A projektet új néven menti
  el.

14
A File menü

• Save All A projekthez tartozó összes fájlt
  elmenti.
• Close Bezárja az aktuális fájlt. Ha még nem volt
  elmentve, rákérdez a mentésre.
• Close All Az összes megnyitott fájlt bezárja. A
  mentetlenekre rákérdez.
• Use Unit A unitok kezelését könnyíti meg (ha
  több unitból áll a projekt).

15
A File menü

• Add To Project Formot vagy unitot adhatunk a
  projektünkhöz, ...
• Remove From Project ... ezzel meg
  eltávolíthatjuk.
• Print Nyomtatás.
• Exit A Delphibol való kilépés egyik lehetosége.

16
Az Edit menü

• Undelete vagy Undo és Redo A szokásos
  visszavonás-visszaállítás pár.
• Cut Kivágás.
• Copy Másolás.
• Paste Beillesztés.

17
Az Edit menü

• Delete Törlés.
• Select All A szövegszerkeszto ablak minden sorát
  kijelöli (formszerkesztoben minden elemet).
• Align to Grid Rács, amelynek segítségével
  pontosan helyezhetok el a komponensek a
  formokon.
• Bring to Front A kijelölt objektumot a többi
  fölé helyezi, ...

18
Az Edit menü

• Send to Back ... ez pedig alá.
• Align Párbeszédablak segíti a precíz
  komponens-elhelyezést.
• Size A kijelölt objektum pontos méreteit
  állíthatjuk be.
• Scale A komponens nagyíthatóságáról lehet
  intézkedni.

19
Az Edit menü

• Tab Order Egy formon azt lehet beállítani, hogy
  a Tab billentyuvel milyen sorrendben lépkedjük
  végig a komponenseken.
• Creation Order A nem vizuális komponensek
  létrehozása.
• Lock Controls A form elemeinek rögzítésére
  való.
• Object A formra helyezett OLE objektum
  szerkesztése.

20
A Search menü

• Find... Szöveget kereshetünk vele. A megnyíló
  párbeszédablakban megadható a szöveg, megadható,
  hogy megkülönböztesse-e a kis- és nagybetuket
  (Case sensitive), vagy hogy csak teljes szavakat
  kell-e keresni (Whole words only). Megadható a
  keresés tartománya, azaz hogy a teljes szövegben,
  vagy csak a kijelölt blokkban kell-e keresni
  (Global, Selected), a keresés iránya elore, vagy
  vissza (Forward, Backward) történjen stb.
• Replace... Szöveget cserélhetünk, a Text to find
  sorba a keresendo, a Replace with sorba a
  csereszöveget kell beírni. A keresési funkciónál
  megismert beállítási lehetoségek itt is
  megvannak. A Replace all bekapcsolásával
  valamennyi elofordulást automatikusan lecseréli.

21
A Search menü

• Search Again A keresési, illetve csere muvelet
  ismételheto.
• Incremental Search Ez is keresés, de begépelés
  közben a keresett szöveghez ugrik.
• Go to Line Number... A megadott számú sorra
  ugrik a kurzor.
• Find Error A fordítás vagy futtatás utáni hiba
  helyére ugrik.
• Browse Symbol Szimbólumot kereshetünk (csak
  fordítás után használható).

22
A View menü

• Project Manager A Project Manager ablak
  megjelenítésére való.
• Project Source A kódszerkeszto ablakot hozza be,
  ahol a projekt forráskódú szövegét nézhetjük
  meg.
• Object Inspector Az objektumfelügyelo ablakot
  jeleníti meg.
• Alignment Palette A megnyitott ablakban a
  kijelölt elemeket egyszeruen rendezhetjük el.

23
A View menü

• Browser Csak lefordított program esetén él.
  Osztályok, metódusok hivatkozásait, hatáskörét
  tekinthetjük meg.
• Breakpoints Töréspontokat helyezhetünk el a
  programban, illetve ezeket tekinthetjük meg. A
  programfutás ellenorzésére használjuk.
• Call Stack Hibakeresésnél használjuk, az
  eljáráshívások ellenorzésére.
• Watches A programfutás ellenorzésekor bizonyos
  változók értékét kísérhetjük figyelemmel.

24
A View menü

• Threads Másodlagos folyamat megjelenítése.
• Component List Komponenseket helyezhetünk el a
  formon. A komponens palettáról egyszerubb...
• Window List A Delphiben megnyitott ablakok
  megjelenítésére való.
• Toggle Form/Unit A form és a unit között
  kapcsolgathatunk.

25
A View menü

• Units A projektben lévo unitok jelennek meg.
• Forms A projektben lévo formok jelennek meg.
• New Edit Window Egy új szövegszerkeszto
  (kódszerkeszto) ablak nyílik meg, aminek
  felhasználásával a forráskódú szöveg különbözo
  részeit szerkeszthetjük.
• Speedbar Az eszközpalettát tehetjük láthatóvá (
  ) vagy tüntethetjük el.
• Component Palette A komponenspalettát tehetjük
  láthatóvá vagy tüntethetjük el.

26
A Project menü

• Add to Project... A File menüben is
  megtalálható, ...
• Remove from Project... ... miként ez is.
• Add to Repository... Ha olyan formot
  készítettünk, amit máskor is fel akarunk
  használni, felvehetjük a kelléktárba.
• Compile A módosított forráskód lefordítására
  való.

27
A Project menü

• Build All A projekt összes unitját lefordítja.
• Syntax Check Ellenorzi a kód szintaktikáját.
  Futtatás, de fordítás elott is érdemes
  elvégezni.
• Information... A lefordított fájlról szolgáltat
  adatokat.
• Options... Többoldalas párbeszéd-ablakban lehet
  különbözo beállításokat tenni

28
A Run menü

• Run Futtatja a programot. Ha a program szövege
  megváltozott, akkor elobb automatikus fordításra
  és szerkesztésre kerül sor (jegyezzük meg az F9
  billentyut!).
• Parameters Futási paraméterek beállítására
  való.
• Step Over A programfutás követésére való.
  Szubrutinokba nem megy be (F8).
• Trace Into A programfutás soronkénti követésére
  való. Szubrutinok hívásakor a szubrutinok
  utasításain is végigmegy a program. Itt is fontos
  az F7 funkcióbillentyu.

29
A Run menü

• Trace to Next Source Line Lépés a következo
  programsorra.
• Run to Cursor Nem fut végig a program, hanem
  csak az aktuális kurzorpozícióig (F4).
• Show Execution Point Megmutatja a következo
  programsort.
• Program Pause Felfüggesztés.

30
A Run menü

• Program Reset Befejezi a lépésenkénti
  futtatást.
• Add Watch... Egy figyelendo változót lehet
  beírni, a programfutás során figyelemmel
  kísérheto az érték alakulása.
• Add Breakpoint... Töréspontokat lehet beszúrni a
  programba.
• Evaluate/Modify... A programfutás során
  keletkezett változó értékekre lehet rákérdezni az
  Expression mezoben, az értékek a Result mezoben
  jelennek meg.

31
A Component menü

• New... Új komponenseket készíthetünk (már ha
  szükséges).
• Install... Kész, vásárolt komponenseket
  telepíthetünk a Delphi komponenskönyvtárába.
• Open Library... Új komponenskönyvtárat hozhatunk
  létre.
• Rebuild Library A komponenseken végrehajtott
  módosításokat rögzíthetjük.
• Configure Palette... A komponenspaletta
  testreszabása.

32
A Database menü

• Explore Betölti a Database Explorert, amely
  lehetové teszi az adatbázis-struktúrákban való
  keresést.
• Form expert... Adatbázis beviteli képernyok
  készítését segíti.

33
A Tools menü

• Options... Többlapos párbeszéd-ablakban a Delphi
  különbözo beállításait lehet elvégezni.
• Repository... Az Add to Repository paranccsal
  létrehozott kelléktárhoz való hozzáférés.
• Tools... A Delphi-hez adott eszközök elérése.
• Image Editor Az egyik ilyen eszköz lehet pl az
  Image Editor képszerkeszto-rajzoló, ...
• Database Desktop ... a másik pedig a Database
  Desktop.

34
A Help menü

• Help Topics A Tartalom, Tárgymutató és Keresés
  nevu lapokból álló segítség.
• About... A minden programhoz járó Névjegy Delphi
  változata.

35
Az eszközpaletta

• Látható, hogy a Delphi ablakai a Windowsnál
  megszokott jellemzokkel bírnak címsor,
  ablakkezelo gombok, vezérlomenü stb.
• A Delphi címsora a Project1 feliratot viseli (ez
  a felirat azonban a különbözo állapotoknak
  megfeleloen - pl. mentés után - változhat!).
• A menü 11 tételt tartalmaz, amelyekbol szabványos
  legördülo menük jelennek meg.

36
Az eszközpaletta

• Az itt található parancsok gyakrabban használható
  része a menüsor alatt, baloldalon található
  eszközpalettán is megtalálható ikonként.
• Ezek a gombsorok természetesen testreszabhatók,
  azaz olyan gombokkal egészíthetok ki, amiket
  munkánk során gyakran használunk, a kevésbé
  használatosak pedig eltávolíthatók.
• A gombok funkciójáról súgócímke ad tájékoztatást,
  azaz ha valamelyikre ráállunk az egérkurzorral,
  egy keretben lévo felirat mondja meg, mire is
  való.

37
A komponenspaletta

• A komponenspalettán több lapon, tematikus
  csoportokba gyujtve találhatók a Delphi
  komponensei (összesen több, mint 100 darab).
• Már a Standard lapon található elemekkel
  felépítheto egy átlagos form, azaz Windows ablak
  (menü, gombok, jelölo négyzetek, rádiógombok stb.
  felhasználásával), az esetleg még szükséges
  komponensek a további lapokon találhatók.
• A form szerkesztése úgy történik, hogy a
  komponenseket az adott gombra kattintva
  elhelyezzük a formfelületen.
• Az egyes elemek tulajdonságait az Object
  Inspector-ban (objektumfelügyelo) állíthatjuk be.

38
Az objektumfelügyelo

• Az Object Inspector voltaképpen egy kétlapos
  párbeszéd-ablak, ahol beállíthatjuk a form és a
  komponensek tulajdonságait (név, méret, szín,
  betuk stb.).
• Ez történik a Properties nevu lapon.
• Az Events (események) lapon pedig az egyes
  elemekhez kapcsolódó eseményekrol (pl.
  egérkattintás, billentyuütés stb.)
  intézkedhetünk.
• Az objektumfelügyeloben mindig a formszerkeszton
  aktív (kijelölt) elem tulajdonságai állíthatók,
  módosíthatók.

39
Az objektumfelügyelo
40
A formszerkeszto

• A formszerkeszto az a felület, amelyen a
  tervezett Windows ablakot kialakítjuk.
• A formon (urlapon) kell elhelyezni a menüt,
  gombokat stb., az objektumfelügyeloben pedig
  megadhatjuk ezek tulajdonságait.
• Már maga a form is már egy teljes, ámbár üres
  Windows ablakot takar.
• Ha lefuttatnánk, egy olyan üres Windows ablakot
  kapnánk, amit méretezhetünk, áthelyezhetünk,
  használhatnánk a jobb felso ablakgombokat, de még
  a rendszermenüt is.

41
A formszerkeszto

• Az ábrán egy nyomógomb komponenst tettünk az
  urlapra. A form felületén a komponensek
  elhelyezését pontozott rács segíti.
• Az ablakmodellek leírását a Delphi .DFM
  kiterjesztésu állományokban tárolja.

42
A kódszerkeszto ablak

• A kód- (szöveg-) szerkeszto ablak alapesetben a
  formszerkeszto alatt alig látható.
• Akkor tunik elo, ha a kilógó alsó részére
  kattintunk, vagy megnyomjuk az F12
  funkcióbillentyut. A következo ábra szerinti
  ablak látható

43
A kódszerkeszto ablak

• Az ablakban az eddig "megírt" Object Pascal
  nyelvu kódszöveget látjuk.
• A Delphi ugyanis az általunk vizuális módon
  szerkesztett form, illetve a komponensek
  Pascal-kódját rögtön beilleszti az aktuális unit
  megfelelo helyére.
• A unitok fájljai .PAS kiterjesztésuek. Minden
  egyes formhoz tartozik egy unit (de létezik form
  nélküli unit is!). Egy program alá természetesen
  általában több form és több unit is tartozik.

44
A kódszerkeszto ablak

• Maga a program (azaz "delphiül" projekt) kódja is
  megtekintheto, ha a View menü Project Source
  parancsát választjuk.
• A projekt forráskódja .DPR kiterjesztésu
  állományban tárolódik.

45
A kódszerkeszto ablak

• Bár az ábrák szerinti kódszerkeszto ablak a
  kódszövegnek csak kis részét láttatja (valójában
  ezek is méretezheto ablakok!), annyi máris
  kitunik, hogy az Object Pascal szövegszerkesztoje
  - a "régi" Turbo (Borland) Pascal 7.0 haladó
  hagyományait követve - automatikusan kiemeli a
  programnyelv kulcsszavait, a megjegyzéseket pedig
  dolt kék betukkel írja.

46
Próbálkozzunk a Delphivel!

• A Windows egész filozófiája az ablakokra van
  alapozva, ezért a Windowsos felületre tervezett
  Delphi alkalmazásokat is ablakokban kell
  elképzelni.
• A program (projekt) különbözo részei, muveletei
  egy-egy, arra a feladatra tervezett ablakban
  játszódnak le.
• Magyarul a program felhasználói felületét az
  ablakok szolgáltatják.

47
Próbálkozzunk a Delphivel!

• A Delphiben kétféle programozási stílussal kell
  dolgoznunk.
• Az egyik a komponensekkel való programozás.
• A komponensek elore elkészített építoelemek,
  amelyekbol úgy állítjuk össze a programot, mint
  egy Lego-játékot az építokockáiból.
• A másik programozási mód a "hagyományos" a
  problémamegoldás Object Pascal programnyelven
  való megfogalmazása.
• A Delphi a forráskód egy részét saját maga
  készíti el, a tulajdonképpeni algoritmusokat
  nekünk kell megírnunk.

48
Próbálkozzunk a Delphivel!

• Mik ezek a komponensek? Adott feladatra tervezett
  elemek, amelyeket Object Pascal-ban írtak meg, s
  amelyek forráskódjához a Delphi bizonyos
  verzióiban hozzá is férhetünk.
• A komponenseket a nevük elé írt T beturol
  ismerhetjük fel.
• A komponenseket az urlapon (formon) helyezhetjük
  el.
• Maga a form komponens neve TForm, a ráírt szöveg
  TLabel, a ráhelyezett nyomógomb pedig TButton
  stb.

49
Elso Delphi programunk

• A Delphi felhasználásának módszerét legkönnyebben
  egy egyszeru programocska elkészítésével
  mutathatjuk be.
• A feladat a következo a kezdo üres ablakban
  egérkattintásra jelenjen meg egy szöveg
  ("Kattints ide!"), ha odakattintunk, íródjék ki
  egy másik szöveg ("Kattints a szövegen
  kívülre!").

50
Elso Delphi programunk

• Indítsuk el e Delphit, s máris ott áll kezdo
  ablakunk, az objektumfelügyeloben pedig a Form1
  TForm1 felirat, ami arra utal, hogy a projekt
  TForm1 nevu elso formjával dolgozunk.
• Az ablak címkéjét nevezzük át Elso Delphi
  programra.
• Ehhez az Object Inspector-ban keressük meg a
  Caption tulajdonságot (valószínuleg ez az aktív),
  s a Form1 helyére írjuk be az Elso Delphi program
  szöveget. Az ablak címsorában már látjuk is az új
  címkét

51
Elso Delphi programunk

• Ez tulajdonképpen már most is egy futtatható
  program.
• Futtassuk is a Run gomb vagy az F9
  funkcióbillentyu megnyomásával.
• A felajánlott neveket, helyet elfogadhatjuk, de
  módosíthatjuk is.
• Az eredmény egy üres ablak, aminek a címkéjét mi
  adtuk meg, és minden, a Windows-ablakokra
  jellemzo tulajdonságokkal rendelkezik
  (méretezhetoség, az Alt F4 "ismerete" stb.).
• Ha bezárjuk az ablakot, folytathatjuk a
  "programfejlesztést".

52
Elso Delphi programunk

• Eloször egy szövegmezot kell letennünk.
• Kattintsunk az eszközpaletta Standard lapján a
  Label komponens jelére, majd tegyük le az urlapra
  (kattintsunk a közepére).
• Vegyük észre, hogy most az objektumfelügyeloben a
  Label-re vonatkozó tulajdonságokat állíthatjuk be
  (Label1 TLabel).
• Az Events lap OnClick eseménymezojén kattintsunk
  kétszer.
• Megjelenik a kódszerkeszto ablak az eseménykezelo
  sablonnal

53
Elso Delphi programunk

• procedure TForm1.Label1Click(Sender
  TObject)begin
• end
• Most - egyelore minden magyarázat nélkül - írjuk
  be az eseménykezelo utasítást a begin ... end
  közé
• Label1.Caption'Kattints a szövegen kívülre!'

54
Elso Delphi programunk

• Most kattintsunk a form felületére, ezzel a
  formot tesszük kijelöltté, majd az ismét
  objektumfelügyeloben az Events lap OnClick
  eseménymezojén kattintsunk kétszer.
• Most az urlapon való kattintás eseménykezelését
  oldjuk meg.
• Ekkor a szövegmezoben a Kattints ide szöveget
  akarjuk megjeleníteni. Az eseménykezelo sablont
  egészítsük ki a következo módon

55
Elso Delphi programunk

• procedure TForm1.FormClick(Sender TObject)
• begin
• Label1.Caption'Kattints ide!'
• end

56
Elso Delphi programunk

• Ezzel kész is vagyunk a programkészítéssel.
• Ha ismét futtatjuk a programot, az ablak közepén
  egy Label1 feliratot látunk.
• Kattintsunk bárhová az ablakon belül, s a szöveg
  megváltozik.
• Fogadjunk szót a feliratoknak, s a kattintgatást
  addig folytathatjuk, míg meg nem unjuk.
• Ha ez bekövetkezik, zárjuk be az ablakot, hogy
  visszatérjünk a kódszerkesztobe.

57
Elso Delphi programunk

• A programindításkor az ablakban csúfkodó Label1
  feliratot még eltüntethetjük.
• Rákattintással jelöljük ki az urlapon a Label-t,
  majd az Object Inspector Caption mezojében adjunk
  a Label-nek egy üres karakternyi nevet (üssünk a
  Space billentyuvel egy szóközt).
• Az újbóli futtatáskor már üres ablakkal
  kezdhetünk.

58
A második Delphi program

• Az ablakok egy speciális típusa a menüvel
  rendelkezo ablak.
• Már kezdoként összetett, bonyolult
  menüszerkezetet tudunk eloállítani, most
  példaként egy erosen egyszerusített Windowsos
  menüt szerkesztünk.
• Az ablak egyéb jellemzoi szabványosak.
• A menüszerkezetet a következo táblázat mutatja
  be

59
A második Delphi program
60
A második Delphi program

• Ugyanúgy, mint az elso program esetén, egy üres
  formból indulunk ki.
• A form címsorát nevezzük át "Második Delphi
  program"-ra.
• Már tudjuk, ez úgy történik, hogy az
  objektumfelügyelo Caption sorába beírjuk a
  szöveget.
• Most helyezzük el a formon a TMainMenu ( ) nevu
  komponenst (rákattintunk a komponenspalettán az
  elem jelére, majd bárhol rákattintunk a formra,
  vagy kétszer kattintunk az elem jelére).

61
A második Delphi program

• Már "csak" a menüt kell megírnunk. Ez a
  menüszerkeszto ablakban történik.
• Kattinsunk kétszer a formon lévo TMainMenu
  komponensre, s megnyílik a menüszerkeszto.

62
A második Delphi program

• Mivel az elso menühely aktív, írhatjuk is az elso
  menücímet "Fájl".
• Vegyük észre, hogy a szöveget tulajdonképpen az
  Object Inspector Caption cellájába írjuk be.
• Az Enter megnyomása után megnyílik a Fájl menü
  alá tartozó menütételek elso eleme.
• Ide írjuk be a "Megnyitás"-t, a "Mentés"-t, majd
  a "Bezárás"-t.

63
A második Delphi program

• A fomenü második eleme beírásához a jobbranyíl
  billentyuvel lépjünk egyet, s írjuk be a
  "Szerkesztés" szót.
• Az ide tartozó három menütételt a már ismert
  módon írhatjuk be.
• Hasonló módon kell eljárnunk a további menük
  esetén is, s a "Névjegy" cím beírásával végeztünk
  is a menü elkészítésével.

64
A komponensekrol

• Az elozo fejezetekben láthattuk, hogy a
  programfejlesztés a Delphi-ben valóban egyszeru,
  de a felhasználható komponenseket meg kell
  ismernünk.
• Ugyancsak szükséges, hogy a komponensekhez
  tartozó tulajdonságokat is ismerjük.
• A következokben ezeket tekintjük át - terjedelmi
  korlátok miatt korántsem a teljesség igényével.

65
A Standard lap komponensei

• A komponenspaletta elso, Standard lapján a
  leggyakrabban használt komponenseket találjuk
  meg.

66
Az Additional lap komponensei

• Egyéb, különlegesebb, de még mindig kissé
  általános jellegu komponensek gyujtohelye.

67
A Win32 lap komponensei

• Néhány Windows stílusú kiegészíto elem található
  itt.

68
A Dialogs lap komponensei

• A Dialogs lap komponensei a párbeszéd-ablakok
  néhány típusát segítik elkészíteni.

69
A System lap komponensei

• A System párbeszéd-lapon rendszer- és egyéb
  alkalmazáskomponensek találhatók.

70
A formokról

• A Delphi alapeleme a form vagy urlap.
• Az urlap komponens neve TForm.
• A Delphi indításakor kapott üres ablak egy TForm
  komponens, amelyen pontozott rács helyezkedik el.
  
• A rács segíti a szükséges komponenseket
  elhelyezni az urlapon.
• Az alkalmazás készítésének elso szakasza nem más,
  mint a TForm objektum megszerkesztése (a
  komponensek elhelyezése), a tulajdonságok és
  eseménykezelések megadása.

71
A formok tulajdonságai

• A Delphi objektumainak tulajdonságait általában
  az Object Inspector-ban, magyarul
  objektumfelügyeloben állíthatjuk be.
• Természetes, hogy mindig az az elem módisítható,
  amely aktív, amely ki van jelölve.
• A tulajdonságok nevei azonban ugyanazok minden
  komponens esetében, és ez igaz az eseményekre is.
  
• Korábban már láttuk, hogy az objektumfelügyelo
  kétlapos ablak.
• Az egyik, Properties nevu lapon a
  tulajdonságokat, az Events lapon pedig az
  eseményeket állíthatjuk be.

72
ActiveControl

• Azt határozhatjuk meg, hogy melyik komponensen
  legyen a fókusz, azaz pl. gomb komponense esetén
  melyik nyomógomb legyen az alapértelmezett
  (körülötte sötétebb keret).
• A tulajdonság neve melletti, egyelore üres részre
  kattintsunk rá, s a legördülo listából - amely a
  formon található komponenseket tartalmazza -
  kiválaszthatjuk a kívánt elemet.

73
AutoScroll

• A tulajdonságnak két állása van True és False.
• A True beállítása azt jelenti, hogy az ablak -
  amennyiben futási idoben olyan kicsire
  módosítódik, hogy tartalma nem fér el benne -
  automatikusan kiegészül gördítosávval.

74
BorderIcons

• A tulajdonságnevek egy része elott jel látható
  (hasonló a Windows Intézohöz).
• Ez azt jelenti, hogy ha kétszer rákattintunk,
  akkor további altulajdonságok jelennek meg,
  amelyeket egyenként lehet beállítani (ha - jel
  van elotte, akkor viszont összezárható).
• A BorderIcons tulajdonsággal egyébként a
  Windowsos rendszermenü és ablakméretezo gombok
  megjelenésérol rendelkezhetünk.

75
BorderIcons

• biSystemMenu a rendszermenü (vezérlomenü)
  engedélyezése a True vagy a False választásával.
• biMinimize az ablakminimalizáló gomb
  engedélyezése.
• biMaximize az ablakmaximalizáló gomb
  engedélyezése.
• biHelp a Help gomb engedélyezése.

76
BorderStyle

• Az ablakszegély stílusát és méretezhetoségét
  határozza meg. A legördülo listából a következok
  közül választhatunk
• bsDialog szabványos párbeszéd-ablak keret, nem
  méretezheto.
• bsSingle nem méretezheto szimpla vonalas keret.
• bsNone nem látható, nem méretezheto keret,
  ablakmaximalizáló, minimalizáló ikonja, vagy
  rendszermenüje lehet.
• bsSizeable normál méretezheto keret.
• bsSizeToolWin olyan mint a bsSizeable, de kisebb
  címsora van.
• bsToolWindow olyan mint a bsSingle, de kisebb
  címsora van.

77
Caption

• Magyarul képszöveg, felirat.
• Itt az ablak címsorában szereplo szöveg, az ablak
  neve.
• Közvetlenül kell beírni a Caption szövegmezobe.

78
ClientHeight, ClientWidth

• A form hasznos, kereten belüli méretét lehet
  megadni pixelben.

79
Color

• A form háttérszínét adhatjuk meg.
• Vagy a legördülo listából választunk, vagy a jobb
  oldali cellára kétszer kattintunk, s a megjeleno
  párbeszéd-ablakból választunk.

80
Ctl3D

• Három- vagy kétdimenziós megjelenítésrol
  intézkedhetünk.

81
Cursor

• Rengeteg kurzorforma közül válogathatunk, amely a
  form fölötti helyzetre értendo.
• A súgóban meg lehet tekinteni.

82
Enabled

• A form csak True állásban reagál külso
  eseményekre, False állapotban nem!

83
Font

• A betuk megjelenítését határozhatjuk meg egy
  többszintu beállítási listán
• A három pontra kattintva összetett
  párbeszéd-ablakban tehetok meg a beállítások.

84
FormStyle

• Négy beállítási lehetoség közül választhatunk.
• Az fsNormal az alapértelmezett, az fsStayOnTop
  esetén az ablak mindig a többi fölött fog
  elhelyezkedni, az MDI-s tulajdonságokat pedig MDI
  formok esetén kell választani.

85
Height

• A form magasságát állíthatjuk be pixel egységben.

86
HelpContext

• Súgó alkalmazása esetén használatos.

87
Hint

• Ez is a súgóval kapcsolatos tulajdonság (a
  ShowHint tulajdonság True-ra állításánál aktív).

88
HorzScrollBar

• A függoleges gördítosáv beállításának összetett
  beállítását tehetjük meg (a láthatóságot a
  Visible tulajdonság True-ra állításával
  biztosíthatjuk).
• A vízszintes gördítosáv tulajdonságait a
  VertScrollBar határozhatjuk meg.

89
Icon

• A kívánt ikont a három pontra kattintva
  kereshetjük meg.
• Az ikon a rendszermenü jeleként fog szerepelni, s
  ezt látjuk a Tálcán összezárt alkalmazásikonon
  is. A Delphi-hez adott "elore gyártott" ikonokat
  az Images/Icons mappában találjuk.
• Természetesen máshonnan származó, akár saját
  gyártású ikonok is felhasználhatók.

90
KeyPreview

• A billentyuleütéseket a False beállításkor a
  komponens, True választásakor pedig a form
  dolgozza fel.

91
Left

• A form helyzetét állíthatjuk be a képernyo bal
  oldalától (pixelekben mérve).
• A felso résztol való távolságot a Top tulajdonság
  írja le.

92
Menu

• Menütervezésnél használjuk.
• Külön lesz róla szó.

93
Name

• A formnak (de általában az objektumoknak)
  adhatunk nevet, hogy olvasható programszövegünk
  legyen.
• Legfeljebb egyszeru programoknál hagyjuk meg az
  eredetit.
• A név- (azonosító-) adás szabályai már a
  Pascal-ból ismertek.

94
ObjectMenuItem

• OLE objektum menücímként való kezelésekor
  használjuk.

95
PixelsPerInch

• Azt állíthatjuk be, hogy a form egy inch-nyi
  részén hány képernyopont (pixel) legyen (a Scaled
  tulajdonság True-ra állásánál).
• A képernyofelbontástól független programírást
  teszi lehetové.

96
PopupMenu

• A helyi vagy gyorsmenü nevét adhatjuk meg.

97
Position

• A form elhelyezését leíró tulajdonság. Öt
  beállítási lehetoség van
• poDefault teljes mértékben a Delphi dönt a form
  helyérol és méretérol.
• poDefaultPosOnly a Delphi dönt a form helyérol,
  méretét viszont nem változtatja.
• poDefaultSizeOnly a form ott lesz, ahol a
  tervezéskor hagytuk, de a méretet a Delphi
  állítja be.
• poDesigned ott és olyan lesz a form, amilyen a
  tervezéskor volt.
• poScreenCenter a képernyo közepére helyezi a
  formot.

98
PrintScale

• A form kinyomtatási módját leíró tulajdonság.
• poNone nem lesz léptékváltoztatás, így a nyomat
  különbözni fog a képernyotol.
• poPrintToFit a nyomtatási méretek úgy
  módosulnak, hogy ráférjen a papírra.
• poProportional a képernyon és a papíron lévo
  form méretei megegyeznek.

99
Scaled

• A PixelsPerInch tulajdonságnál volt róla szó.

100
ShowHint

• A Hint tulajdonságnál volt róla szó.

101
Tag

• Egész számot adhatunk meg, amivel információt
  tárolhatunk az adott objektumról.

102
Top

• A form helyzetét állíthatjuk be a képernyo
  tetejétol (pixelekben mérve).
• Lásd Left tulajdonság is!

103
VertScrollBar

• Lásd a HorzScrollBar-nál leírtakat.

104
Visible

• A form látható vagy sem (futási idoben).

105
Width

• A form szélességi méretét lehet beállítani
  pixelekben.

106
WindowMenu

• MDI alkalmazásoknál ablakmenüt lehet a formhoz
  rendelni.

107
WindowState

• A form alapértelemezett méretarányát leíró
  tulajdonság.
• wsMaximized Maximalizált méretu form.
• wsMinimized Minimalizált méretu form.
• wsNormal Sem nem maximalizált, sem nem
  minimalizált méretu form.

108
A formok eseményei

• A Delphi programok eseményvezéreltek, ami azt
  jelenti, hogy a program valamilyen esemény
  bekövetkezésére (pl. egy nyomógomb megnyomására,
  billentyuleütésre stb. reagálva) fut tovább.
• Az események kezelését segíti az
  objektumfelügyelo második, Events nevu lapja.
• Az eseménykezelést lényegében nekünk kell
  megírnunk, amihez a Delphi forráskódú sablont
  szolgáltat.
• A sablont az eseménynév jobb oldali cellájára
  való kétszeri kattintással, vagy az adott elemre
  való kettos kattintással hívhatjuk elo.

109
OnActivate

• Akkor használódik, amikor az inputfókusz
  áttevodik a formra

110
OnClick

• A formra való kattintás váltja ki.
• Elso Delphi programunkban már használtuk.

111
OnClose, OnCloseQuery

• Az OnCloseQuery eseményt az ablak bezárása,
  pontosabban bezárási kísérlete váltja ki, és az
  OnCloseQuery esemény után hajtódik végre.
• A formot bezárhatjuk az AltF4 billentyupárossal,
  a bezáró ikonnal stb.
• Használhatjuk az eseményt a form bezárásának
  letiltására, memória-felszabadításra.
• Az OnClose esemény határozza meg az ablakbezárás
  módjait (az esemény Action paraméterei caNone,
  caHide, caFree, caMinimize).

112
OnCreate

• A form és komponensei kezdeti tulajdonságainak
  beállítására használjuk.
• Az esemény a form elso végrehajtásakor következik
  be.

113
OnDblClick

• Kétszeres egérkattintás váltja ki.

114
OnDeactivate

• Más alkalmazásra való váltáskor következik be
  (pl. a programot a Tálcára tesszük alkalmazásikon
  formájában, s egy másik alkalmazással, pl.
  szövegszerkesztovel kezdünk dolgozni).

115
OnDestroy

• A memória-felszabadítás eszköze ablakbezáráskor.

116
OnDragDrop, OnDragOver

• Az egér mozgását figyelo események (l. még
  OnMouse...).

117
OnHide

• Az ablak elrejtésekor következik be.

118
OnKeyDown, OnKeyPress, OnKeyUp

• A billentyuleütéseket figyelo események.

119
OnMouseDown, OnMouseMove, OnMouseUp

• Az egér mozgását figyelo események (l. még
  OnDrag...).

120
OnPaint

• Ha az ablak egy részét ideiglenesen eltakarta
  valami (pl. egy másik ablak), akkor az
  újrarajzolásról itt kell gondoskodni.

121
OnResize

• Az ablak átméretezésekor az elemek áthelyezését
  és átméretezését itt kell megoldani.

122
OnShow

• A form megjelenése elott bekövetkezo esemény.

123
A legfontosabb komponensekrol

• A komponenseket már áttekintettük korábban, most
  a leggyakrabban használt komponenseket ismerjük
  meg részletesebben, tulajdonságaikon keresztül.
• Itt természetesen csak azokat a
  komponenstulajdonságokat ismertetjük, amelyek a
  formtulajdonságoknál még nem fordultak elo (a
  tulajdonságnevek egyébként minden esetben
  azonosak).

124
A TLabel komponens

• Elso Delphi programunkban már használtuk ezt a
  komponenst, dolgoztunk a Caption tulajdonsággal
  és megismertük az onClick eseményt is.
• A TLabel komponens bármilyen szöveg elhelyezésére
  alkalmas üzenet kiírására, egy másik komponens
  megnevezésére stb.

125
Align

• A Label komponenst a form, illetve a tartalmazó
  komponens széléhez viszonyítva igazítja.
• alTop A felso részre igazít.
• alBottm Az alsó részre igazít.
• alLeft Balra igazít.
• alRight Jobbra igazít.
• alNone Nem igazít sehová.
• alClient Elfoglalja az egész formot.

126
Alignment

• A szövegmezon belül a szöveg elrendezését
  oldhatjuk meg.
• taCenter Középre rendez.
• taLeftJustify Balra rendez.
• taRightJustify Jobbra rendez.

127
AutoSize

• True állásnál a címke felveszi a szöveg méretét,
  False állásnál nem.

128
Transparent

• Ennek is két állása van True és False.
• Ha a True-t állítjuk be, akkor a címke átlátszó
  lesz, s ami alatta van (pl. egy ábra), látszani
  fog.

129
Wordwrap

• True esetén sortörést állítunk be.

130
A TEdit komponens

• Egysoros szövegmezo, ahova a felhasználó beírhat
  valamit, de néha üzeneteket is megjelenítenek
  benne.

131
AutoSelect

• True állásnál ha a fókusz a mezore kerül, akkor a
  benne lévo szöveg kijelölodik.

132
AutoSize

• True állásnál a szerkesztési terület magassága a
  választott betumérethez igazodik, szélessége
  azonban nem változik.

133
CharCase

• A beírt szöveg karaktereit konvertálja (vagy nem
  konvertálja).
• ecLowerCase A beírt szöveget kisbetussé
  alakítja.
• ecUpperCase Nagybetussé konvertál.
• ecNormal Kis- és nagybetuk is megjeleníthetok,
  azaz a szöveg olyan lesz, ahogy a felhasználó
  begépelte.

134
HideSelection

• True állásnál ha a fókusz a mezorol elkerül,
  akkor a benne lévo szöveg kijelölése megszunik,
  ellenkezo esetben megmarad.

135
MaxLength

• A begépelheto karakterek számát adhatjuk meg.

136
PasswordChar

• Jelszó esetén használjuk.
• Az alapértelmezett érték 0, de ha nem akarjuk
  láttatni a begépelt jelszót, más karaktert kell
  beállítani.

137
ReadOnly

• True állásnál csak olvasható a szöveg, nem
  szerkesztheto.

138
Text

• A mezoben megjeleno kezdeti szöveg.

139
A TMemo komponens

• Többsoros szövegmezo, ahol majdhogynem korlátlan
  hosszúságú szöveget jeleníthetünk meg.
• Tulajdonságai - minthogy a TEdit-tel rokon
  komponens - sok tekintetben azonosak.

140
Lines

• A szövegmezobe írhatunk be szöveget.
• Vagy a három pontra kattintunk, vagy a
  tulajdonság mezore kétszer, s a megjeleno
  ablakban szerkeszthetjük szövegünket.

141
WantsTabs

• Ha azt akarjuk, hogy a felhasználó a tabulátor
  billentyut is használhassa a szövegszerkesztés
  során, True-ra kell állítani.
• False esetén a fókuszt mozgatjuk a Tab
  billentyuvel a formon.

142
WantReturn

• True esetén a felhasználó az Enter-rel sort
  emelhet, False esetén az Enter-t a form kapja meg
  feldolgozásra.

143
A TButton komponens

• Egyszeru nyomógomb, ami a Windowsos alkalmazások
  gyakorlatilag kikerülhetetlen eleme.
• Cancel True esetén a nyomógomb az Esc
  billentyure is reagál.
• Default True esetén a nyomógomb lesz az
  alapértelmezett, így az Enter billentyuvel is
  muködtethetjük.

144
A TBitBtn komponens

• Ez is nyomógomb, ami az Additional lapon
  található.
• Abban különbözik a TButton komponenstol, hogy a
  szövegen kívül bittérképes grafika is
  elhelyezheto rajta.
• Tulajdonságai természetesen hasonlítanak a
  TButton-ra, itt csak a TBitButton tulajdonságait
  vesszük sorra.

145
Glyph

• A nyomógombon elhelyezendo ábrát kereshetjük meg
  és jelölhetjük ki, ha a tulajdonság jobb oldali
  cellájára duplán kattintunk, vagy a három pontos
  ikonra egyszer.
• A képszerkeszto ablakba (Picture Editor)
  tölthetjük a kívánt bittérképes ábrát. A Delphi
  által ajánlott ábrák az Images/Buttons
  könyvtárban találhatók.

146
Kind

• Tizenegy különbözo Delphi-szabvány szerinti gomb
  közül választhatunk

147
Layout

• Az ábra helyzetét határozhatjuk meg (balra,
  jobbra, fel, le).

148
Margin

• A gomb és kerete közötti távolság megadása.

149
NumGlyphs

• Egy gombon több, de maximum négy azonos méretu
  kép is elhelyezheto.
• Ezek számát állíthatjuk be itt.

150
Spacing

• A felirat és a keret közötti távolság megadása.

151
A TCheckBox és a TRadioButton komponens

• A TCheckBox a jól ismert jelölonégyzet, amibol
  több is elhelyezheto egy csoportban, s
  rákattintással több is kijelölheto. Ha egymást
  kizáró lehetoségek közül kell választani, a
  TRadioButton (rádiógomb) lehetoséget kell
  választani.
• Checked True állásban az adott opció
  alapértelmezetten kijelölt (a négyzetben pipa, a
  körben pedig pont látszik).

152
A TListBox és a TComboBox komponens

• A TListBox egy görgetheto listaablak, a lista
  elemei közül választható ki a kívánt elem. A
  TComboBox is egy listaablak, de itt van lehetoség
  a listától eltéro elem beírására is.
• Column A TListBox listaablakban a látható
  oszlopok számát lehet beállítani.
• ExtendedSelect, MultiSelect A TListBox
  tulajdonságai ezek is. Amennyiben a MultiSelect
  True-ra van állítva, akkor lehetoség van egynél
  több elem kiválasztására. Ha a MultiSelect
  mellett az ExtendedSelect is True állásban van,
  akkor - Windowsos módra - a Shift-es és a Ctrl-os
  kijelölési mód is alkalmazható.
• Sorted True állásban a lista új elem beírásakor
  sorbarendezodik.
• Style A lista megjelenési formáját lehet
  beállítani.

153
A TStringGrid és a TDrawGrid komponens

• Mindkét komponens az Additional lapon található.
• A TStringGrid komponens szövegtáblázat
  létrehozását segíti, míg a TDrawGrid komponensben
  a szövegen kívül ábrát is elhelyezhetünk.
• A formra letett komponens emlékeztet az Excel
  táblázatra.

154
A TStringGrid és a TDrawGrid komponens

• ColCount A táblázat oszlopainak száma állítható
  be.
• DefaultColWidth, DefaultRowHeight Az oszlopok és
  a sorok méretét lehet megadni.
• FixedCols, FixedRows A fejléc, vagy az elso
  oszlop celláinak módosíthatatlanságát biztosítja.
  
• FixedColors A rögzített cellák színe állítható
  be.
• GridLineWidth A cellahatárokat alkotó vonalak
  vastagsága adható meg (0 esetén nincs vonal).
• Height, Width A táblázat méretei adhatók meg.

155
A TStringGrid és a TDrawGrid komponens

• Options Rengeteg - elsosorban a táblázat
  kinézetéért felelos - tulajdonság állítható itt
  be. Például
• goFixedVertLine False választásakor az elso
  (rögzített) sor cellák nélküli összefüggo sáv
  lesz.
• goFixedHorzLine False állásban az elso
  (rögzített) oszlop cellák nélküli összefüggo sáv
  lesz.
• goVertLine A False érték beállításakor a
  táblázat függoleges vonalai eltunnek.
• goHorzLine False állásban a táblázat vízszintes
  vonalai eltunnek.

156
Tervezés

• Hány ablakot tartalmaz?
• Ablakok neve
• Milyen komponenseket használunk fel?
• Komponensek neve
• Milyen változókra lesz szükség?
• Változók neve

157
Készítés

• A szükséges algoritmusok lejegyzése
• Az algoritmusok programnyelvre fordítása
• Kódolás
• Fordítás, futtatás
• Hibajavítás

158
3. program

• Szöveg kiíratása az értékadó utasítás

159
Szöveg kiíratása, értékadó utasítás

• Feladat
• Készítsünk egy KIÍRÓ nevu programot, amely egy
  ablakban megjeleníti a következo szöveget
• HARMADIK DELPHI PROGRAMOM
• Értékadó utasítás
• változókifejezés

160
Ablakok

• Az ablak címsorán a felirat legyen a program neve
  (a Formot nevezzük el kiirablak névre)

161
Komponensek

• Egy Label komponens szükséges
• Neve legyen szoveg
• A szöveget ne változtassuk meg az
  objektumfigyeloben (a Captiont kéne átírni), a
  változtatás futás közben történjen értékadással.
• A Font tetszolegesen állítható az
  objektumfigyeloben.

162
Beállítások

• form1.name kiirablak
• kiirablak.caption kiíró
• kiirablak.label1.name szoveg
• kiirablak.szoveg.font tetszolegesen állítható

163
Utasítás bevitele

• Válasszuk ki az objektumfigyeloben az Events
  fülnél az onActivate eljárást!
• Az eljárás törzsébe írjuk be az értékadó
  utasítást
• kiirablak.szoveg.caption HARMADIK DELPHI
  PROGRAMOM
• Mentés (unitnév harmadik.pas projektnév
  harmadikpr.dpr)
• Futtatás!!! (automatikusan létrejön egy
  harmadikpr.exe, ami Delphi nélkül is futtatható!)

164
4. program

• Szöveg bevitele

165
Szöveg bevitele

• Készítsünk egy programot, amellyel a nevünket
  közölve a következo választ kapjuk
• Kedves ltnévgt! Jó napot kívánok!
• A program neve Köszöno legyen!

166
Ablakok

• Egy ablakra van szükségünk. A form neve legyen
  koszono, a címsorába Köszöno kerüljön!

167
Komponensek

• A szöveg beviteléhez szükséges egy edit
  komponens.
• Neve bevitel, ne tartalmazzon semmit
• A válaszolási folyamat elindításához szükséges
  egy button komponens.
• Neve gomb, Felirata Válasz
• A válasz kiírásához szükséges egy label
  komponens, amely csak a gomb megnyomásával válik
  láthatóvá.
• Neve kiir, nem látható

168
Beállítások

• form1.name koszono
• koszono.caption Köszöno
• koszono.edit1.name bevitel
• koszono.bevitel.text
• koszono.button1.name gomb
• koszono.gomb.caption Válasz
• koszono.label1.name kiir
• koszono.kiir.visible false

169
Eljárás bevitele

• Mivel a nyomógombra kattintva történik választás,
  ezért a gomb onClick eljárásának törzsébe írjuk
  be a következot
• koszono.kiir.caption Kedves
  koszono.bevitel.text ! Jó napot kívánok!
• koszono.kiir.visible true
• Mentés (negyedik.pas negyedikpr.dpr)
• Futtatás (negyedikpr.exe)

170
5. program

• Egész típusú eredmények kiíratása

171
Egész számok kiíratása

• Készítsünk olyan programot, amelybe beviszünk két
  egész számot, és gombnyomásra kiszámítja az
  összegüket.
• A probléma az, hogy a szövegbeviteli mezoben
  mindig string helyezkedik el, és a címke is csak
  szöveget tud megjeleníteni.
• A bevitt adatokat szövegbol számmá, a kiírandót
  számból szöveggé kell alakítani.

172
Szöveg átalakítása egész számmá

• function StrToInt(const S string) Integer
• az StrToInt függvény a zárójelbe írt szövegbol,
  ha tud számot állít elo.

173
Egész szám átalakítása szöveggé

• function IntToStr(Value Integer) string
• az IntToStr függvény a zárójelben lévo egész
  számból szöveget állít elo

174
Ablakok

• Egyetlen ablak szükséges, a neve legyen
  osszeadas, a címsorában Összeadás jelenjen meg!

175
Komponensek

• Két edit komponens a bevitelhez, nevük legyen
  tag1be, tag2be. Egyik se tartalmazzon szöveget
  induláskor.
• Egy button komponens a számítás elindításához.
  Neve osszegez, Felirata Összegez
• Egy label komponens a kiíráshoz. Neve kiir,
  kezdetben nem látható

176
Beállítások

• form1.name osszeadas
• osszeadas.caption Összeadás
• osszeadas.edit1.name tag1be
• osszeadas.tag1be.text
• osszeadas.edit2.name tag2be
• osszeadas.tag2be.text
• osszeadas.button1.name osszegez
• osszeadas.osszegez.caption Összegez
• osszeadas.label1.name kiir
• osszeadas.kiir.visible false

177
Változók

• A két bevitt szövegbol számot készítünk, ezeket
  tárolni kell két egész típusú változóban.(a, b)
• A két szám összegének tárolásához szintén fel
  kell venni egy egész típusú változót. (c)

178
Változódeklaráció

• Mivel az eljárás most is a nyomógombhoz
  kapcsolódik, a nyomógomb onClick eljárásának
  változódeklarációs részébe írjuk be
• var a,b,cinteger

179
Eljárás beírása

• Az onClick eljárás törzsébe a következo kerül
• a StrToInt(osszeadas.tag1be.text)
• b StrToInt(osszeadas.tag2be.text)
• c ab
• osszeadas.kiir.caption IntToStr( c)
• osszeadas.kiir.visible true

180
Mentés, futtatás

• otodik.pas otodikpr.dpr
• otodikpr.exe

181
6. program

• Valós típusú eredmények kiíratása

182
Valós típusú eredmények kiíratása

• Készítsünk olyan programot, amely egy beírt
  számnak kiírja a négyzetgyökét!
• Probléma a bevitelnél és a kiírásnál az eddig
  megismert függvények csak egész számokra
  muködnek.
• A négyzetgyök kiszámításához szintén függvényt
  használunk.

183
Szöveg átalakítása valós számmá

• procedure Val(S String var V Real var Code
  Integer)
• S a szöveget tartalmazó változó
• V változóba kerül az átalakított numerikus érték
• Code változó úgynevezett hibakódot tárol, csak
  abban az esetben játszik szerepet, ha sikertelen
  az átalakítás, megadása azonban kötelezo.

184
Valós szám átalakítása szöveggé

• procedure Str(X hossz tizedesek száma var S
  String)
• X a valós számot tartalmazó változó
• S az átalakítás után kapott szöveget tároló
  változó.
• Az S nem lehet Caption, külön változó felvétele
  szükséges

185
Négyzetgyök

• function Sqrt(X Real) Real
• Az Sqrt függvény a zárójelbe írt szám
  négyzetgyökét adja eredményül.

186
Ablakok

• A program egyetlen ablakot igényel, neve legyen
  gyokablak, címsorába Négyzetgyökszámítás kerüljön.

187
Komponensek

• Egy Edit komponens a bevitelhez, neve szambe, ne
  tartalmazzon semmit induláskor
• Egy button komponens a számítás elindításához,
  neve gyokgomb, felirata Négyzetgyök
• Egy label komponens a kiíráshoz, neve kiir,
  kezdetben nem látható

188
Beállítások

• form1.name gyokablak
• gyokablak.caption Négyzetgyökszámítás
• gyokablak.edit1.name szambe
• gyokablak.tag1be.text
• gyokablak.button1.name gyokgomb
• gyokablak.gyokgomb.caption Négyzetgyök
• gyokablak.label1.name kiir
• gyokablak.kiir.visible false

189
Változók

• Egy változó szükséges a bevitt szám tárolásához.
  (a)
• Egy változó szükséges a kiszámított gyök
  tárolásához. (gy)
• Egy változó a val függvény hibakódjához (code)
• Egy változó a gyök szöveggé alakított
  változatának tárolásához (szov)

190
Változódeklaráció

• A nyomógomb eljárásának változódeklarációs
  részéhez írjuk be
• var a,gy real
• code integer
• szov string

191
Az eljárás beírása

• A nyomógomb eljárástörzsébe a következo kerül
• val(gyokablak.szambe.Text,a,code)
• gy sqrt(a)
• str(gy84,szov)
• gyokablak.kiir.caption szov
• gyokablak.kiir.visible true

192
Mentés, futtatás

• Hatodik.pas Hatodikpr.dpr
• hatodikpr.exe

193
7. program

• Az If utasítás

194
Az if utasítás

• Feltételes elágazást hajt végre
• if logikai kifejezés then
• begin
• utasítás1
• utasításn
• end else
• begin
• utasítás1
• utasításm
• end

195
Az if utasítás
If
Logikai kifejezés
true
false
THEN ág utasításai
ELSE ág utasításai
196
Megjegyzések

• Ha valamelyik ág csak egy utasítást tartalmaz,
  akkor a begin end páros elhagyható.
• ELSE ágnak nem szükséges lennie.

197
Feladat

• Készítsünk olyan programot, amely véletlenszeruen
  választ egy számot 1 és 100 között.
• Mi tippelünk, amire a program válaszol aszerint,
  hogy a tippünk a választott számnál nagyobb vagy
  kisebb, vagy esetleg ugyanannyi.
• Újdonság a véletlenszám kiválasztása.

198
Véletlenszám kiválasztása

• function Random( Range Integer)
• a Random függvény úgy választ ki egy egész
  számot, hogy az nem negatív, és kisebb, mint a
  Range-nél megadott érték.
• A függvény meghívása elott ki kell adni a
  randomize utasítást (ez kapcsolja be a
  véletlenszám generátort)

199
Ablakok

• A programhoz két ablakot használjunk!
• Az egyik a tippelést teszi lehetové, neve
  tippablak, címsorában Kitalálósdi
• A másik a tippelés eredményét írja ki, neve
  valaszablak, címsorában Válasz, a méretét
  célszeru kisebbre venni.

200
Komponensek

• Az elso ablakon egy edit komponens a tippeléshez
  (neve tippedit, kezdetben üres), és egy button
  komponens a második ablak elohívásához (neve
  tippgomb, felirata TIPP)
• A második ablakon egy label komponens a
  választáshoz (neve kiir) és egy gomb az ablak
  bezárásához (neve bezarogomb, felirata Jó)
• A labelt nem szükséges láthatatlanná tenni, mert
  a második ablak úgysem látszik induláskor.

201
Beállítások

• form1.name tippablak
• tippablak.caption Kitalálósdi
• form2.name valaszablak
• valaszablak.caption Válasz
• tippablak.edit1.name tippedit
• tippablak.tag1be.text
• tippablak.button1.name tippgomb
• tippablak.tippgomb.caption TIPP
• valaszablak.label1.name kiir
• valaszablak.button1.name bezarogomb
• valaszablak.bezarogomb.caption Jó

202
Változók

• Szükséges egy változó a véletlenszám tárolásához
  (vszam)
• Szükséges egy változó a tipp számként való
  tárolásához (tippszam)

203
Változódeklaráció

• Mindkét változó az egész programra vonatkozik,
  ezért a program deklarációs részében kell
  bejegyeznünk a következoket
• vszam, tippszam integer

204
Az eljárások

• 1. Eljárás (indításkor)
• A véletlenszámgenerátor bekapcsolása
• a szám kiválasztása
• 2. Eljárás (TIPP gomb)
• a szövegbeviteli mezo beolvasása
• a második ablak megfelelo feliratának beállítása
• a második ablak megjelenítése
• 3. Eljárás (Jó gomb)
• második ablak bezárása

205
1. eljárás

• A tippablak onCreate eljárásának törzsébe írjuk
  be a következot
• randomize
• vszamrandom(100)1

206
2. eljárás

• A tippgomb onClick eljárásához írjuk be
• tippszam StrToInt(tippablak.tippedit.text)
• if tippszam gt vszam then
• valaszablak.kiir.caption Ennél kisebbre
  gondoltam. else
• if tippszam lt vszam then
• valaszablak.kiir.caption Ennél nagyobbra
  gondoltam. else
• valaszablak.kiir.caption