Civiliz

1
Civilizációk és világvallások

• 3. Eloadás
• Az etnocentrizmus jelensége és evolúciója

2
A felajzott világ áldozatai..

• Film Ütközések
• Amerikai történet,
• K. Wolf német
• Zimmermann mostani történet
• Implicit asszociációs teszt rejtett rasszizmus
• A legújabb Ferguson-i történet forgatókönyve
  hasonló

3

• Csak egy no vagyok, egy azóta munkanélkülivé
  vált kisgyerekes anyuka, aki egy pánik-helyzetben
  hozott egy rossz döntést. Oszintén sajnálom.
  írta a menekült kisgyereket megrugó, egy másikat
  pedig elgáncsoló jobbikos operator, miután
  szégyent hozott a világon minden magyarra.

4
Az idegenek elutasítottságának változása
Magyarországon
5
Általános elemzési keret-modell
Spirituális közösség
Nemzet
Vallások és civilizációk
Államok
Etnocentrizmus
Területi szervezodés
Spirituális szervezodés
Kultúra
Életprogram- szervezodés
Értékek
6
Mi a közösségi identitás?

• Az egyénnek két típusú identitása van egyéni
  identitása és csoport-identitása.
• Közösségi/csoport identitás a tudatunkba beépül,
  hogy saját közösségünkkel azonosítjuk magunkat. A
  közösséget ért fenyegetést, mint saját magunk
  elleni támadást érzékelünk.
• A csoport-identitásnak a fejlodés során különbözo
  szintjei alakulnak ki
• (1) Etnocentrikus szindróma a mieinkhez
  feltétlen segítokészséggel, a másokhoz eleve
  gyanakodva és bizalmatlanul közelíteni,
• (2) Törzsi tudat,
• (3) Nemzeti identitás,
• Az identitás-központ a több lehetséges kollektív
  identitást közül kiemelkedik egy, amely az össze
  többi szerepét kiosztja.

7
Az etnocentrizmus meghatározása

• Az etnocentrizmus A saját csoport iránti
  lojalitás, a saját csoport elotérbe helyezése,
  valamint a kívül állók iránti gyulölet és
  semmibevételük (W.G. Sumner 1912)
• Az a sajátos érzelmi beállítódás, hogy, bár
  születésünkkor mindenkire mosolygunk, mire
  kinyílik a csipánk megtanuljuk, hogy vannak,
  akikben megbízhatunk, és vannak, akiktol félnünk
  kell.
• Amikorra felnövünk, megtanuljuk a világot két
  egymástól élesen elkülönülo részre bontani
  ismerosökre, akiket szeretünk, és akikben
  megbízunk, és ismeretlenekre, félelmet váltanak
  ki, és akiktol tartanunk kell.

8
Az etnocentrikus szindróma kísérleti vizsgálata

• A Hamilton-törvény (a közösségben élo állatok
  altruizmusának mértéke a rokonsági/genetikai
  kapcsolat szorosságával arányos)
• Tajfel - a minimális csoportközi helyzet (mire
  kattanunk be?)
• M. Shariff - cserkész-csapat kísérlete (hogyan
  ugraszthatsz össze csoportokat?)
• A parókiális altruizmus kísérlete (hogyan jelenik
  meg az etnocentrizmus?)
• Axelrod etnocentrikus szindróma
  rátermettség-növelo szerepe (hasznos-e az
  etnocentrizmus?)
• Ösztönös etnocentrizmus (rasszizmus) létezése a
  fejlett társadalmakban (implicit asszociációs
  teszt)

9
A Hamilton törvény

• Hamilton törvény (1963 The Evolution of
  Altruistic Behavior )
• r ? a gt c
• A képlet alapja, hogy a kapcsolatoknál egyaránt
  tekintetbe veszi azok költségét, és hasznát.
  Konkrétan, a képlet összekapcsolja az
• r genetikai kapcsolat közvetlenségét
  (szorosságát) jelölo tényezot,
• a az altruista kapcsolatból származó hasznot,
  és
• c szembe állítja vele az altruista viselkedés
  költségét.
• A képlet azt a logikus végeredményt mutatja, hogy
  ha egy lény azt tapasztalja, hogy a rokonoknál
  jelentkezo haszon (amely a segítség
  mennyiségének, és a rokoni kapcsolat
  szorosságának amely genetikai közelségre utal -
  a szorzata) nagyobb, mint az önmagának okozott
  költség, akkor célszeru altruista módon
  viselkedni.
• Ennek bekövetkeztét az evolúció különféle
  mechanizmusokkal egyéni és szociális tanulás,
  hormonrendszer - is segíti.

10
A Hamilton törvény érvényesülése az ember
világában

1. Hajlamosan vagyunk a rokonságot mégpedig éppen
   a rokonság mértékében támogatni (pénzzel,
   segítséggel, idovel, még szervet is szívesebben
   adunk), és segítségért is hozzájuk fordulunk.
   Ugyanakkor a rokonnak kijáró védelem ezért olyan
   éles részben ebbol fakad a vérbosszú, szinte
   kényszeruen.
2. És fordítva, egyrészt minél távolabbi a rokonság
   a biológiai kapcsolat - annál nagyobb a
   valószínusége az eroszaknak (valódi és fogadott
   gyerek) és ugyanakkor ezért ítéljük el
   súlyosabban a közeli rokonok közötti eroszakot
   (az anyagyilkost!).

11
Tajfel a minimális csoporthatás kísérlet

• A kísérletben két absztrakt festo Klee és
  Kandinszky alkotásairól kellett véleményt
  formálni. A résztvevoket két csoportba osztották
  aszerint kit kedveltek, majd egyénenként pénzzel
  lehetett jutalmazni a többieket, akik hol az
  egyik, hol a másik másik csoportba tartoztak.
• A kutatók azt vizsgálták milyen stratégia vezeti
  az embereket a pénz szétosztása során maximális
  közös haszon, a saját csoport maximálása, a két
  csoport közötti különbség maximálása, vagy a
  tisztességes (fifty-fifty) döntés.
• A meghatározó döntési stratégia a saját csoport
  hasznának maximálása.
• A következtetés a véletlenszeru, és az élettel
  semmi kapcsolatban nem levo tényezo is
  csoportképzo ero, méghozzá úgy, hogy a fontos
  döntéseket, eroforrások felosztását meghatározza.
  

12
M. Sharif Robbers Cave kísérlet

• 1949-1954 nyári cserkész-tábor 10-12 éves
  résztvevokkel, véletlenszeruen csoportokba osztva
• Hagyták hogy kiformálódjanak a csoportok majd
  konfliktusokat tápláltak be. A következmény A
  két csoport között kitört a harc, egyik sem tudta
  hogyan kezdodött, de meg voltak gyozodve, hogy
  valaki a másik csapatból.
• A csoportidentitás jele Mi bátrak, kemények,
  becsületesek vagyunk. Ok disznók, szemetek,
  hazugok.
• A versenyben természetesnek vették, hogy
  tisztességtelen eszközöket alkalmazzanak, és
  megszentségtelenítették a másik szimbólumait.
• A kibékítés nem ment rábeszéléssel
  (istentisztelettel) csak a (1) közös ellenség
  (más táborból érkezo sport-csapat) vagy a (2)
  közös munka (a kényszer, hogy csak együttesen
  tudtak megoldani egy problémát) csökkentette azt.
  

13
Az altruista büntetéses játékok

• A játék-elméleten alapuló játékok
  fogoly-dilemma, diktátor-játék, ultimátum-játék,
  közös javak-játék.
• Majd bevezetik a játékba a közvetlen büntetést
  lehetoséget biztosítanak, hogy akinek a
  viselkedését nem megfelelonek ítéljük, azt saját
  káron megbüntethessük.
• Ezt a büntetési típust nevezték altruista
  büntetésnek, mert
• a bünteto saját forrásainak rovására történik,
• a bünteto nem kap közvetlenül nyereséget érte,
• a konkrét célszemélynek kárt okoz.
• A kísérletekben kétféle módon alkalmazták
• Vagy a résztvevo érintettek a játék végén
  tehették meg,
• Vagy külön büntetot vezettek be, aki a játék
  végén megítélte a viselkedést, és sajt pénzen
  büntethetett.
• A feltételezés az volt racionális ember nem
  büntet saját pénzen, ha ezért nem kap valamit
  cserébe.
• A valóságban az emberek nagy része örömmel és
  saját káron is büntet.

14
A parókiális altruizmus jelensége
A kísérletben a büntetéses DJ-t játszották, három
szereppel felosztó (D), kedvezményezett (K), és
bünteto (I). A csoportokat vegyesen állították
össze két, nem ellenséges, de távoli törzsbol
származó tagokból, (DKI, KI, DK, DI volt egy
törzsbol) A méltányosságot mindenki elismerte,
az önzést mindenki büntette, de A büntetési
hajlandóság erosen függött a csoportösszetételtol
Magas volt DKI és KI esetben, és alacsonyabb
volt DI és DK esetben Mindez a parókiális
altruizmussal magyarázható DI és DK esetben
sírjon az o mamája, míg a DKI és KI esetben a
méltánytalanság megtorlandó.
15
Az implicit asszociációs teszt

• Anthony Greenwald kísérlete szó asszociációs
  játék, könnyebb kapcsolatot teremteni a tudott
  kapcsolat, mint a nem-tudott kapcsolat esetén.
  (Rózsa illatos vagy ronda, kígyó veszélyes
  vagy szép)
• A következo lépésben a rózsa és a kígyó helyett
  tipikus fehér és színes neveket adott meg
  (George és Alonzo). Az eredmény könnyebb volt a
  George-t azonosítani a szép, és szeretet, és az
  Alonzo-t az ördög, és méreg szavakkal.
• A trend ez a fehéreket, még a feketék is
  hajlamosak inkább kedvezo szavakkal azonosítani,
  és fekete archoz, és nevekhez pedig
  ösztönszeruen inkább a kedvezotlen kifejezéseket
  kötni.
• Ennek az ösztönszeru reakciónak nagy jelentosége
  lehet veszélyes helyzetekben lövöldözéses
  kísérletben a fehéreknél információt keres, míg a
  feketéknél azonnal lo.
• A kísérletek arra vonatkoznak, hogy hozz létre
  olyan helyzetet, amikor a kísérleti személynek
  nincs ideje megfontolni a döntését. Akkor azután
  elobukkan a valódi természete , az pedig a
  kísérletek egybehangzó eredményei szerint
• a legtöbb ember ösztönszeruen rasszista!

16
Axelrod kísérlet az EC adaptív jellegu

• Axelrod szimulációs kísérlete olyan ágensekbol
  indult ki, akik preferálták a saját csoporttal,
  és kerülték az idegenekkel való
  együttmuködést.
• Az ágensek rendre összekerültek, és a FD játékot
  játszottak. Majd levándorolhattak és/vagy újra
  együttmuködhettek, vagy elzárkózhattak ettol
  (illetve utódot is létrehozhattak, és meg is
  halhattak)
• A populációban elterjedt az együttmuködés, de
  emellett a EC viselkedés is. Vagyis a 2000 menet
  végén a kölcsönhatások 74 volt együttmuködo, és
  a 76 EC viselkedésu.
• Ekkorra azonban a korábban kevert közösség
  multikultúrális - szétesett és egyszínu
  etnikailag homogén közösségek jöttek létre. Ezek
  intenzíven kölcsönhatottak, míg kerülték az
  együttmuködést az idegenekkel

17
A csoportbeli viselkedés hagyományos modellje

• A hagyományos megközelítések abból indulnak ki,
  hogy a csoportbeli viselkedés megértheto az
  egyéni célok, érdekek tekintetbe vétele alapján.
  Ez feltételezi, hogy az emberek azért muködnek
  együtt és mutatnak csoportos jelenségeket, mert
  felismerik, hogy közösen jobban és hatékonyabban
  elérhetik egyéni céljaikat. Segítenek egymásnak,
  mert ezzel saját érdekeiket is támogatják.
• A hagyományos megközelítés tehát az egyén
  szintjére összpontosít, arra a beállítódásra,
  hogy csak azt teszi az egyén ami az o személyes
  érdeke.

18
A közösségi identitáson (social identity)
alapuló megközelítés

• Az 1970-es években H. Tajfel and J. Turner egy új
  megközelítést javasoltak a csoportbeli
  viselkedésnek a közösségi identitáson (social
  identity) alapuló értelmezését.
• A közösségi identitáson alapuló szemlélet úgy
  akarja megérteni a csoportjelenségeket a
  diszkriminációt, az agressziót, a csoportok
  közötti konfliktusokat mint amelyek egy sajátos
  csoport-én (group-self) megnyilvánulásai. Ez a
  csoport-én sajátos kognitív folyamatokra
  támaszkodva alakul ki.
• A csoport-én inkább mint a személyes én
  vezérli az egyének viselkedést amikor felismerik,
  hogy egy csoporthoz tartoznak (ez a kognitív
  ön-meghatározás), és amikor átélik a csoporthoz
  tartozás érzelmi folyamatait (ez az érzelmi
  azonosulás a csoporttal).
• Bárki egyidejuleg nagyszámú csoportnak lehet
  része. Ezek között vannak olyanok, amelybe az
  ember beleszületik (család, etnikum, nemzet), és
  vannak olyanok, amelyeket késobbi élete során
  maga választ (vallási, politikai vagy
  foglalkozási csoportok).

19
Az EC jelenségének tünetei

1. Az EC-nak vannak örökletes elemei, amelyek
   hasonló módon muködnek, mint állati oseinknél, de
   vannak a szocializáció során elsajátított elemei,
2. Az EC egy része konkrét élettapasztalatokhoz
   köthet, de felléphet élmények és tapasztalatok
   hiányában is,
3. Az EC gyakran reflex-szeruen muködik, míg sokszor
   komoly mérlegelés váltja ki,
4. Az EC általános emberi jelenség, minden ma létezo
   társadalomban fejlettségétol függetlenül
   elofordul,
5. Az EC befolyásolható, enyhítheto objektív
   adatok betáplálásával de nem iktatható ki
   teljesen,
6. Sokszor csak lappang, de bizonyos élet-helyzetek
   a saját közösség fenyegetettsége, a csoportok
   közötti vetélkedés, vagy az egyén frusztrációja
   elohívja.

20
Az ember Matrjoska modellje
Az intézmények szintje
A kulturális univerzáliák szintje
A szimbólumok szintje
A mentális modulok szintje
A humán etológia szintje
A humán etológiai szinten belül három további
szint található a foemlos agy, a emlos agy, és a
hüllo agy
21
Mit jelent az intézményi szint?

• Az intézmények a korábban létrejött
  kultúra-elemekbol barkácsolt, konkrét adaptív
  funkciót betölto rendszerek, amelyek alapvetoen
  formálják a viselkedést
• Szerepek, szimbólumok, szabályok, a kultúra
  anyagi és szellemi elemeibol felépülo,
  viselkedést irányító rendszerei,
• Ekkortól életünk ezen intézmények keretei között
  zajlik állam, politika, ideológia, vallás,
  hatalom, piac stb. Ezek a környezetet stabillá és
  kiszámíthatóvá teszik,
• Muködésük ráépül a korábbi szintekre, de itt már
  az egyén mérlegel, amikor az intézményi hatást
  tekintetbe veszi

22
Az etnocentrizmus evolúciója

• 1. Az emberré válás korai szakaszai az etológiai
  elutasítás és vonzódás szintje,
• 2. A modern ember forradalma az
  ethnocentrikus modul létrejötte
• 3. A szimbolikus forradalom a xenofóbia
  kialakulása (rasszizmus)
• 4. A neolit forradalom az eloítélet
• 5. Az intézményi forradalom az ideológia (vallás
  és nemzeti elméletek)

23
Az etncentrizmus Matrjoska modellje
Az ideológiák szintje
Az eloítéletek szintje
A xenofóbia/homofília szintje
Az etnocentrikus modul szintje
A biológiai rokonság szintje
24
Az identitás lépcsoi az emberré válás során

• A letelepedés elott evolúciós pszichológiai
  mentális modul. Jele a születést követo
  mosoly-korszak elmúlta, és félelem az idegentol
  a 7-8 hónapot követoen.
• A szimbolikus forradalmat követoen, a félelmet
  illetve az azonosulást szimbólumok váltják ki, és
  szóban adjuk tovább. (Csillag, kereszt, dal,
  beszédhang stb.)
• A letelepedést követoen alakul ki a sztereotípia
  már együtt kell muködni velünk együtt élo
  idegenekkel, és valahogy osztályozni kell oket,
  és az elutasítás idoben változhat,
• Az intézményi forradalom korában jön létre az
  ideológia, mint összetett intézmény (szimbólumok,
  szerepek, szabályok, rítusok, emberek, építmények
  stb.)

25
Az identitás lépcsoi az emberré válás során

• Az elso szinten a biológiai meghatározottság
  muködik Rokonság biológiai leszármazás
• A szimbolikus forradalmat követoen, a rokonság
  társadalmilag konstruált jellemzo lesz.
• Ekkor lesz meghatározó a közösségek közötti
  kommunikáció Tárgyak, ismeretek, és házastársak
  cseréje (C.L. Straussz)
• Nem a biológiai rokonság, hanem a szociális
  kapcsolatrendszer a fontos. (A kalahári
  sivatagban Mi (ju hoansi valódi emberek)
  Idegenek (ju dole rossz, ártalmas lény). De
  ugyanerre utal a barbár nem érti a görög
  nyelvet
• A sajátokat támogatni, és ez várható el tolük is,
  az idegeneket elutasítani, és elhatárolódni
  tolük.
• Az ellensége mindig megpróbáljuk dehumanizálni.
  (Pl.az amerikai börtönökben a rabok egymással
  kapcsolatos eroszakját jelölo szleng No human
  involved (NHI), vagyis nem emberek között
  következett be

26
Néhány új cikk csak mutatóba

• 1. Subliminal exposure to national flags affects
  political thought and behavior PNAS 2007 104 (50)
  19757-19761 Ran R. Hassin et al.
• 2. Oxytocin promotes human ethnocentrism PNAS
  2011 108 (4) 1262-1266 Oxitocin promotes human
  ethnocentrism Carsten, De Dreu.et al.
• 3. Development of in-group favoritism in
  childrens third party punishment of selfishness.
  PNAS 2014. 111 (35) 12.710 Jordan, J.

27
Az identitás lépcsoi a multi-kulturális
identitáshoz

• Vér-testvér a család
• Tej-testvér nagy család - klán
• Törzs- testvér nemzetség
• Hit-testvér vallás (állam)
• Nemzet-testvér nemzet (állam)
• Osztály-testvér osztály
• Testvér lészen minden ember.. emberiség

28
A vallás mint identitás-központ
Ha megkérdeztük volna a kor átlagemberét, hogy
melyik országból való, feltehetoen nem értett
volna meg bennünket csak azt tudta volna
megmondani, melyik pöspökséghez tartozik
Kenneth Clark Ha 1300-1500 táján a
csoport-hovatartozást firtató kérdoívet osztottak
volna ki az embereknek nagyon jellegzetes
válaszokat kaphattunk volna. A tipikus felelt,
hogy valaki elsosorban a római Szentegyház tagja
(vagy görög rítusú, vagy mohamedán) másodsorban X
dominus vazallusa, vagy familiárisa, bretagne-i,
vagy zalai, harmadsorban lovag, polgár vagy
paraszt, negyed sorban a francia vagy a magyar
korona alattvalója, híve, ötöd sorban pedig
francia vagy magyar. Szucs Jeno
29
A multikulturalitás ígérete és kérdojelei

• Elobb ember vagyok, és csak utána francia.
  (Montesquieu)
• WASP white, anglo-saxson, protestant.
• Lord Tebitt Annak megállapításához, hogy
  valaki angolnak tekintendo-e, elegendo megtudni,
  hogy a krikett meccsen kinek drukkol.

30
Iszak Babel - Sinkó Ervinrol (1936 Moszkva)

• Magyarnak lenni már magában szerencsétlenség, de
  még valahogy megjárja. Magyarnak és zsidónak
  lenni azonban már kicsit több a soknál.
  Magyarnak, zsidónak és kommunista magyar írónak
  lenni ez valósággal perverzitás. De magyarnak,
  zsidónak, kommunista magyar írónak, és hozzá,
  jugoszláv állampolgárnak lenni ez
  felülmúlhatatlan
• Sinkó Ervin Egy regény regénye

31
Miben nyilvánul ez meg konkrétan?

• Jo-jo - a Birmimgham-i Balsall Health körzetének
  fiatal reaggi-fun-ja arra ébredt olyan mint
  Anglia nincs többé, haver. Akiket egyáltalán
  ismerek azok félig arabok, félig pakisztániak,
  félig jamaikaiak, félig skótok, félig írek, mint
  ahogy én is fél-skót és fél-ír vagyok. Akikkel
  felnottem, azok feketék, pakisztániak, ázsiaiak,
  és tudj isten mifélék voltak. És most mond meg,
  ki is vagyok én, és hova is tartozom? Nem
  Jamaikában, vagy Angliában születtem, hanem itt

32
Az angol felmérés

• Ez néhány éve végzett angol felmérés szerint az
  angol fiatalok 1/3-a nem tudta ki W. Churchill,
  viszont hibátlanul ki tudta egészíteni a hiányzó
  szót a Fatboy ..? Kifejezésben.
• Egy újság megjegyzése A nemzeti identitás
  alapja a közösen vallott és közösen tudott
  ismeretek (értékek, szimbólumok múlt, stb.).
  Ezért keresztelik át a hódító seregek az utcákat,
  rombolják le a szobrokat, írják át a történelmet.
  Ha az angolok kezdik azt gondolni, hogy W.
  Churchill és Fatboy Slim azonos értéku, akkor az
  angol tanárok megteszik Angliával azt, amit 1066
  óta egyetlen ellensége sem tudott. És akkor vége
  Angliának, legalább is ahogyan arra eddig
  emlékeztünk
• Ennek tudják be, - ami egész Angliát megrázta -
  hogy a londoni merénylok mindegyike angliai
  születésu volt, ott nevelkedett, és ott végezte
  iskoláit.

33
Ígéret és kérdojel

• Ígéret
• Testvér lészen minden ember
• Kósa Bálint Egyrészt egészen magyar, másrészt,
  egészen japán vagyok.
• Kérdojel
• Ha no a sokféleség
• Csökken a közösségi szolidaritás,
• Csökken a bizalom szintje
• Csökken a közösségbe való befektetés mértéke
• Elegendo csak egy kicsi, és nem lényeges
  különbség és a közösség eltéro, és önmagában
  homogénnek tekintheto régiókra bomlik.
• Egyidejuleg és egyenlo mértékben no a
  multikulturalitás mellett, és ellen szóló érvek,
  és érdeke.

34
A Mi vs. Ok muködése
Milyenek vagyunk mi? Milyenek ok?
Vidámak Hangoskodók
Takarékosak A garast fogukhoz verok
Megfontoltak Bizonytalankodók, tétovák
Oszinték és nyíltak Durvák (másokra tekintettel nem levok)
Büszkék Hivalkodók,
Bátrak Feleslegesen kockáztatók
Szorgalmasak Az életet élvezni képtelenek
Nyugalmat kedvelok Lusták, tétlenek
A jövore is gondolók Kuporgatók, smucigok
35
A lincselések száma az Amerikai Egyesült
Államokban
36
A lincselés motívumai

1. Megbüntetni a közösségellenes cselekedeteket,
   helyreállítani a társadalmi rendet, kijelölni
   azt, amit szabad, és értésre adni, azt amit nem,
   világos társadalmi szabályokat adni,
2. Fontos gazdasági motívum azzal, hogy a
   lincseléssel elüldözték a feketéket, a fehér
   farmerek több földre tehették rá a kezüket,
3. Részben a gazdasági és szociális érdek
   érvényesítése miatt a lincselés
   elbátortalanította, és megakadályozta a
   feketéknek, hogy részt vegyenek a politikában, és
   szavazzanak,
4. Amikor a munkavállalás fontosabb lett, a
   lincselésnek egyértelmuen kimutatható szándéka,
   hogy elriasszák és elüldözzék a feketéket a
   kiskereskedelemtol, és az önálló
   munkavállalástól.
5. A lincselések fontos gyökere, hogy dönto
   mértékben ott következett be, amely területek
   távol voltak a hatékonyan muködo jogrendtol. Itt
   a tehén-bárók tettek igazságot saját belátásuk,
   és érdekeik szerint, (kezdetben a leggyakoribb
   vád a tehénlopás volt)
6. A fehér csocselék (lynching mob) saját belátása
   szerint, és véletlenszeruen indított akciót a
   feketék megleckéztetésre. A helyi hatalom gyakran
   együttmuködött velük.
7. Sokan úgy fogalmaznak, hogy az USA-ban két jogi
   rendszer egy legális, és egy illegális
   muködött, de mindketto rasszista volt és a fehér
   dominancia kikényszerítését célozta.

37
Tonga anti-kínai zavargások

• Tonga elismerte a Kínai Népköztársaságot, és
  1998-ban diplomáciai kapcsolatot létesített vele.
  
• 2000-ben az állam akkori elnöke Tuivakano of
  Nukunuku betiltott valamennyi kínai üzletet a
  saját kerületében a Nukunuku kerületben. Ennek
  ellenére a boltosok panasza a kínai kereskedok
  versenyére nem szuntek meg, sot élesebbé váltak.
  A panasz a hosszú nyitva-tartásra, és az olcsó
  árakra (valamint az alacsony minoségre)
  vonatkozott.
• 2001-ben Tonga kínai közösségét (mintegy
  három-négy ezer ember) közvetlen fizikai
  támadások érték, amelyek során több hullámban,
  mintegy másfél-száz rasszista buntényt követtel
  el ellenük.
• A tongai kormány végül úgy döntött, hogy nem
  újítja meg 600 kínai származású boltos
  munkavállalási és vállalkozási engedélyét. Az
  indok az a széles-körben elterjedt, és
  kifejezésre jutó harag, amellyel a helyi közösség
  tagjai a kínai bolttulajdonosok jelenlétére
  reagálnak.

38
Tuszik és hutuk Ruwanda-ban
A katonaság és a milícia elkezdett razziázni és
gyilkolni a Tuszik valamint a politikailag
mérsékelt az etnikai hovatartozással nem
foglalkozó Hutuk között. Sok nemzet kimenekítette
az állampolgárait Kigaliból és bezárta
nagykövetségét ahogy az eroszak fokozódott. A
nemzeti rádió otthonmaradásra szólította fel a
lakosságot viszont a kormány által
finanszírozott RTLM rádió maró támadásokat
intézett a Tuszik, és a mérsékelt Hutuk ellen.
Dallaire tábornok és az UNAMIR - akik a Tuszikat
kísérték és védték Kigaliban - képtelenek voltak
bármit is tenni ahogy az eroszak kiterjedt és
ráadásul oket is elkezdték támadni az RTLM-en
keresztül. A gyilkolás gyorsan kiterjedt
Kigaliból az egész országra - Április 6 és július
eleje között a megjósolhatatlanul gyors
népirtásban hivatalosan 937.000 Tuszi és
mérsékelt Hutu halt meg a milíciák szervezett
bandáinak kezei között. Az egyik ilyen mészárlás
Nyarubuyeben történt. Még az egyszeru civileket
is felszólította a tisztviselok és a kormány
által finanszírozott rádió hogy öljék meg a
szomszédjaikat. Akik nem voltak erre képesek
azokat a legtöbb esetben szintén megölték. "Vagy
részt vettél a mészárlásban vagy téged
mészároltak le" - emlékszik vissza egy Hutu akit
részvételre kényszerítettek. A legtöbb áldozatot
a saját falujában vagy városában ölték meg
gyakran maguk a szomszédok vagy a helybeliek, úgy
hogy egyszeruen lekaszabolta oket a machétéikkel
bár néhány katonai egység lelotte oket. Néhány
faluban az áldozatokat bekényszerítették a
templomokba vagy iskolákba ahol Hutu szélsoséges
bandák kaszabolták le oket. 1994 júniusában 3000
Tuszi keresett menedéket Kivumu katolikus
templomában, a bandák a helyi rendorségtol kapott
bulldózerekkel lerombolták a templom épületét, és
a menekülni próbáló embereket machétékkel
gyilkolták le.
39
A pirézek megítélésének evolúciója

• Vannak bunözok, és köztük vannak piréz
  származásúak is,
• A bunözok megdöbbentoen nagy része piréz,
• A bunözok túlnyomó része piréz, ami arra utal,
  hogy van piréz-bunözés
• Nem minden bunözo piréz, de minden piréz bunözo,
• A pirézek genetikailag hajlamosak bunözni, vagy
  is született bunözok
• A pirézek már az anyatejjel azt szívják magukba,
  hogy rendbontók, munkakerülok, és a társadalmon
  (értsd rajtunk) élosködok legyenek.

40
Hogyan készül a népirtás? (1)

• Az alapállapot eltéro kultúrák léteznek egy
  térségben, és érintkeznek a mindennapokban. Egy
  helyen laknak, egy helyen élnek, eltéro a
  hétköznapi kultúrájuk, és viselkedésük. (Ez
  sokáig, és sokszor elony, ezért is jön létre,
  illetve marad meg tartósan)
• Konfliktusos a megélhetés (vagy azért, mert
  ugyanazt csinálják, vagy azért, mert amit
  csinálnak ellentétes (földmuvelo-állattenyészto),
  vagy mert common pool resource tokét
  használnak)
• Az egyensúly valami miatt megbomlik (1)
  gazdasági válság tör ki, (2) politikai változás
  eloszele, (3) a hatalmi elit helyzete megrendül,
  (4) fokozatos társadalmi átalakulás ment végbe.
• A válasz az együttélés, és a életmód alapveto
  újragondolását igényelné. A kulturális
  alkalmazkodás mindegyik féltol önvizsgálatot, az
  addig követett életmodell részbeni
  megváltoztatását követelné.

41
Hogyan készül a népirtás? (2)

• Az alkalmazkodást - a megszokott viselkedés
  alapveto megváltoztatását - bizonyos tekintetben
  önfeladásnak tekintik, az osök útjáról való
  letérést. Minden reflex ez ellen szól.
• A tekintélyek - a közösség politikai és
  spirituális vezetoi - a másokra mutatnak ok
  tehetnek arról, hogy a régi életmód nem követheto
  (ok lopják el, ok szerzik meg, ok nem engednek
  hozzá, ok akadályozzák, ok idézik elo.)
• A közvélemény formálói régebben a vallási
  vezetok, és a szellemi elit, akik hosszú idon
  keresztül a közösség múltjának orzoi, a példák
  mutatói, és az etikai ítéletek letéteményesei
  voltak folyamatosan azt mondják, a mások
  tehetnek mindenrol,
• A legújabb korban ezek mellé felzárkózik a média.
  Hihetetlen módon felerosíti a szóbeli, és
  különösen a vizuális információk hatását.
• Az emberek meghökkentoen gyorsan mozgósíthatók,
  nagy tömegben élnek, miközben a körülményekrol,
  és az információk valódiságáról nem képesek
  meggyozodni. Kiszolgáltatottak a
  véleményformálóknak.

42
Hogyan készül a népirtás? (3)

• A helyzetet sokan fenyegetonek látják (pl. a
  romák arányát a társadalom 80 túlbecsüli) a
  helyzetértékelésben visszalépnek egy alsóbb
  szintre az eloítélet szintjére. Muködni kezd a
  közösségi csoport-tudat, amelyben bizonyos
  automatizmusok lépnek életbe már nem is
  tudakolják, mi is a történt valójában, hanem
  igazodnak.
• A közösség ideológiai orei visszautasítják a
  kérdésfelvetés jogosságát,
• A vezetoket nem szabad kritizálni,
• A kételkedés a közösségi akciók tudatos
  akadályozása,
• További információt kérni, a bizalmatlanság jele,
  és mint ilyen elutasítandó,
• Aki tájékozódó kérdést tesz fel, az ellenség
  cinkosa,
• A hallgatás beleegyezés,
• Aki ki-, és megegyezésrol beszél, az ellenséggel
  paktál,
• Aki nem lelkesedik, az a másikokkal tart .

43
Hogyan készül a népirtás? (4)

• Korábban a közvélekedés, újabban a sajtó ezen a
  szinten már öngerjesztové válik maga generálja a
  korábbi állítások bizonyítékait. Elobb csak
  csúsztat, azután elhallgat, majd hamisít, végül
  hazudik. (Mohemed viccek)
• Azt, ami történt, nem elszigetelt (a korábbiakkal
  összemérheto, és attól nem kiugró) eseménynek,
  hanem a konfliktus korábbi szintet meghaladó
  eszkalációjának tekintik,
• Az eseményeket egyre inkább nem egyéni tetteknek,
  hanem a mások szervezett, és másságukból
  következo genetikailag, vagy kulturálisan
  kódolt és ezért tömegessé vált vagy váló
  eseményként mutatják be,
• Ezzel a fenyegetés nem egyénekre, hanem a
  közösségre irányul. A veszély mértéke no, már a
  közösség létét fenyegeti, és mindez a mások
  tudatos cselekedetének következménye.
• Visszalépés a xenofóbia szintjére mindenki, aki
  az ok szimbolikus, vagy biológiai (rassz)
  jeleit viseli, eleve rossz, elutasítandó,
  megbüntetendo.

44
Hogyan készül a népirtás? (5)

• Ezen a szinten az átlagember képtelenné válik
  arra, hogy megkülönböztesse azt ami valójában
  történt, attól, amit látni vél a mindennapokban,
  és ami ténylegesen történt,
• Már torzítottan értelmezi és magyarázza azt amit
  lát. Még az esetleges jót is, rosszként szemléli,
  
• Átveszi a hatalmat az összeesküvés elmélet az
  események mögött rosszindulatú szándékot
  sejtenek, és gondolnak. Az összeesküvés elmélet
  azután egy eloítéletes - gondolatsor végén
  mindenrol ok tehetnek következtetésre vezet,
• A lépcso utolsó szintjein megfogalmazódik Cato
  jelszava ceterum cenzeo..pusztulniuk kell.
• Megkezdodik a mások dehumanizálása. Ez azt
  jelenti, hogy a mások nem emberek
  visszataszító állatokkal azonosítják oket,
• A ne ölj általános kulturális kódját
  visszavonják, - hiszen ok nem emberek és
  elfogadhatóvá, sot kívánatossá teszik a mások
  elleni eroszakos cselekedeteket.

45
Mit jelent a másik dehumanizáslása?

• Sok un. természeti nép mind a mai napig csak
  önmagát nevezi embernek (esetleg bár ez sem
  kevésbé bántó jónak vagy kiválónak) és
  ezzel burkoltan azt tudatja, hogy a többi törzs
  tagjainak nincsenek emberi erényei, sot ok
  rosszak gonoszak, két lábon járó majmok
  undorító tetvek C. L. Strauss
• Hitler a zsidókra a következo jelzoket használta
  fertozés, baktérium, járvány, féreg.
• No human involved Az USA börtönökben
  elkövetett buntények jellemzésére szolgáló
  szlogen.
• Ha egy törzset rabszolgává akarunk tenni, akkor
  a kormányunk, és tudósaink azt bizonyítják róla,
  hogy az embereknek ebben a törzsben nincs lelke.
  Emiatt azután minden kétkedés és bizonytalanság
  nélkül bármire felhasználhatjuk oket, és
  megtehetünk velük bármit. Wittgenstein.

46
Hogyan készül a népirtás? (6)

• A folyamat során a közösségi (és az egyéni) tudat
  a viselkedés-programok egyre mélyebb szintjeire
  sulyed
• Eloször az ideológiától, az eloítéletig, majd
  innen a xenofóbiáig, azután a már nem mérlegelt
  pszichológiai elutasítás szintjére, végül pedig a
  körülmények hatására muködésbe lép állati
  (etológiai) program.
• Mindennel kapcsolatban ami kételkedésre adna
  okot, vagy elgondolkodásra késztetne, tagadják,
  elkendozik, és elutasítják. Az ilyen tényeket
  eleve kizárják a tudatból,
• Ilyenkor elegendo egy véletlen jelenség egy
  veszett meccs, egy kocsmai verekedés, egy
  véletlen baleset, egy rémhír - amely kiváltja a
  gyilkolásra kész tömeg összeszervezodését.
• És ezzel elindul a gyilkosságok sorozata, amely
  elér mindenkit aki rossz idoben, rossz helyen
  van, és kész helyzetet teremt mindenki
  számára.

47
Példa az elhallgatásra az örmény népirtás

• 1915 és 1916 között egy nemrég a török kormány
  titkos levéltárában megtalált dokumentum szerint
  972.000 örmény tunt el a népesedési
  adatokból, vagyis gyilkolták meg.
• A népirtásról semmiféle híradás és információ nem
  került napvilágra az elmúlt évtizedekben.
• A nemrég publikált könyv megjelenése óta sem
  történt semmiféle TV vagy rádiómusor, semmilyen
  újságcikk sem jelent meg a tényekrol.
• Megjelent viszont egy propagandafilm, amelyet a
  hadsereg készített, és amelyet az iskolákban
  mutattak be, amíg a felháborodás miatt vissza nem
  vonták.
• A török társadalom mind a mai napig hallgatással
  reagál múltjának erre a sötét korszakára. Senki
  nem akar szembenézni a tényekkel.

48
Az elhallgatás egyéni és közösségi gondjai

• A nagy nép olyan, mint a nagy ember
• Ha hibát követ el, felismeri,
• Ha felismeri, beismeri,
• Ha beismerte, orvosolja,
• És aki rámutat hibáira, legjóságosabb tanárának
  tekinti.
• Lao Ce
• Ehelyett az egyének, szervezetek és a nemzetek is
  gyakran menekülnek önigazolásba, önsajnálatba, és
  önfelmentésbe.

49
A viselkedés-meghatározódás menete

• A félelem-érzet létrejöttének két útja

Az agy elso része Prefrontális cortex
Lassú, de pontosabban mérlegelo
Joseph LeDoux The emotional brain
Magas út
Amygdala
Érzelmi ingerek a thalamusban
Alacsony út
Gyors, de gyakran hibázik
Érzelmi stimulus
Érzelmi válasz
50
Mitol függ, hogy a postázó hova küldi a
levelet?

• 1. Fenyegeto volta, a kockázat súlyossága, és
  veszélyessége vagy csupán enyhébb aggodalomra
  okot adó jellege,
• 2. A jelzés azonnali választ, sürgos beavatkozást
  és akciót igényel, vagy az azonnali reakció
  halasztható, van ido a megfontolásra és a
  mérlegelésre,
• 3. A jelzés ismeretlen, és szokatlan jelenségrol
  tájékoztat, vagy szokásos, már elofordult, és
  ismert jelenségre utal,
• 4. A kockázat közvetlenül érinti a személyt és
  családját, vagy csupán a nagyobb, fontosnak
  tekintett, de távolabbi és diffúzabb közösséget
  életére hat.

51
A jobboldali extremizmus iránti igény-index

• Eloítéletesség és jóléti sovinizmus
• Homofóbia
• Hagyni kell, hogy a meleg fér? ak, és a
  leszbikus nok szabadon éljék az életüket
  melegként
• és leszbikusként úgy, ahogy akarják.
• Bevándorlás-ellenesség
• A külföldön élo, nem magyar nemzetiséguek
  mekkora részének engedné meg a be települést?
• Általában véve árt, vagy használ Magyarország
  gazdaságának, hogy más országokból
• idejönnek élni emberek?
• Az Európán kívüli szegényebb országokban élo
  emberek mekkora részének kellene
• megengedni, hogy Magyarországra jöjjön élni?
• Mit mondana, Magyarország kulturális életének
  általában véve ártanak, vagy inkább
• gazdagítják, akik más országból idejönnek élni?
• Rosszabb, vagy jobb hely lett-e Magyarország
  azzal, hogy más országból idejöttek emberek
• élni?
• Rendszerellenesség
• Elégedetlenség a politikai rendszerrel
• Mennyire elégedett a jelenlegi magyar kormány
  munkájával?
• Mindent összevetve mennyire elégedett
  Magyarországon a demokrácia muködésével?

• Félelem, bizalmatlanság
• Bizalmatlanság a nemzetközi szervezetekkel
  szemben
• Ön személy szerint mennyire bízik az ENSZ-ben?
• Ön személy szerint mennyire bízik az Európai
  Parlamentben?
• Bizalmatlanság a jogrendszerrel és a
  jogalkalmazókkal szemben
• Ön személy szerint mennyire bízik a magyar
  jogrendszerben?
• Ön személy szerint mennyire bízik a
  rendorségben?
• Bizalmatlanság a politikai elittel szemben
• Ön személy szerint mennyire bízik a magyar
  Országgyulésben?
• Ön személy szerint mennyire bízik a
  politikusokban?
• Jobboldali értékorientáció
• Szélsojobboldali önelhelyezés
• A politikában az emberek gyakran beszélnek
  bal- és jobboldalról. Hol helyezné el önmagát
  ezen a skálán, ahol a 0 a baloldalt, a 10 a
  jobboldalt jelenti?
• Tradícionalizmus
• Mennyire hasonlít, vagy nem hasonlít Önre ez az
  ember A hagyományok fontosak a számára.
  Megpróbálja követni azokat a szokásokat,
  amelyeket a vallási vagy családi
• hagyományok hagytak rá.
• Függetlenül attól, hogy Ön tartozik-e valamelyik
  egyházhoz vagy felekezethez, mennyire
• tartja vallásosnak magát?

52
A Derex-index összetevoi

• Eloítéletesség és jóléti sovinizmus ide azok
  sorolhatók, akik korlátoznák a homoszexuálisok
  jogait és nem engednének be az országba
  szegényebb térségekbol érkezo bevándorlókat,
• Jobboldali értékorientáció ide azok sorolhatók,
  akik saját értékelésük szerint a politika
  jobb-bal skálának a jobboldali részén helyezik el
  magukat. Egészében ok erosen vallásosak,
  tradicionális beállítódás, eros szabálykövetés és
  rendpártiság jellemezo rájuk,
• Rendszerellenesség ide azokat sorolják, akik
  szélsoségesen bizalmatlanok a rendszer
  meghatározó intézményei Parlament, politikai
  pártok, rendorség és bíróság iránt, de épp így
  a nemzetközi intézményekkel különösen az EU-val
  szemben,
• Félelem, bizalmatlanság, és pesszimizmus ide
  azok sorolhatók, akik vagy erosen bizalmatlanok
  másokkal szemben vagy saját életükkel
  elégedetlenek, és nem remélik annak javulását.

53
Derex (Demand for Right-Wing Extremism Index)
riport eredményei (2012)
A szélsojobb oldali eszmék iránt kereslet
mértéke
DEREX Kategóriák Dimenziók
Eloítéletesség Rendszer-ellenesség
Érték-orientáció Félelem Érték-ítélet Közérzet
Magyarország (Jobbik) 29 (11) 64 (48) 34
(20) 43 (32) 27 (19) 32 (16) 13 (7)
Hollandia (Partij voor ) 5 (1) 45 (16)
13 (5) 24 (10) 5 (3) 14 (3) 3 (1)
Franciaország (Front Na) 21 (6) 58 (21)
35 (20) 42 (15) 19 (14) 28 (6) 9 (7)
Belgium (Vlaams Belang) 16 (3) 44 (24) 32
(13) 40 (10) 12 (7) 20 (4) 4 (2) Dánia
(Dansk Folkeparti) 2 (1) 38 (13) 13 (4)
21 (12) 3 (3) 9 (3) 1 (1)
54
Az általános kép

• Magyarországon (2010 oszén) a 16 év feletti
  lakosság 48 százaléka szélsoségesen eloítéletes,
  20 százalékuk rendszerellenes, 32 százalékuk
  jellemezheto eros jobboldali értékorientációval,
  és 19 százalékukat jellemzi eros félelem,
  bizalmatlanság vagy pesszimizmus.
• 2010 oszén az attitud-szélsoségesek (akikrol a
  fenti négy jellemzo közül legalább három
  elmondható) a lakosság 11 százalékát adták. Ez
  jelentos csökkenés a 2009-ben mért 21 százalékhoz
  képest, de ennek alapveto oka a
  rendszerellenesség, illetve a félelem és
  pesszimizmus választások utáni látványos
  visszaesése, azóta viszont ismét visszabillent a
  korábbi magas szintre.
• Magyarország a 2010-ben vizsgált tizennyolc
  európai országgal összehasonlítva listavezeto az
  eloítéletesség, illetve a jobboldali
  értékorientáció tekintetében, de meglehetosen
  magas a félelem és bizalmatlanság is.
• Miközben úgy véljük, hogy túl magas az idegen
  kultúrát képviselo bevándorlók aránya, és ezzel
  magyarázzuk a magas az idegenellenességet,
  európai összevetésben, hazánkban viszonylag
  csekély az idegenek száma. Összevetve Dániával
  (9.9), Ausztriával (15.7) vagy Angliával
  (12.4), de akár Szlovéniával (11.3) vagy
  Szerbiával (5.6) a magyar 4.7-os arány nem
  kiugró

55
U.S. warns of rising threat of violence amid
outrage over anti-Islam video By the CNN Wire
Staff, September 14, 2012 -- Updated 0450 GMT
(1250 HKT)
Protesters chant slogans during a march to the
U.S. Embassy in Sanaa, Yemen, on Thursday,
September 13. One protester was killed in clashes
when Yemeni security forces dispersed hundreds of
demonstrators who gathered around and inside the
U.S. Embassy in Sanaa as part of widespread anger
in at least 11 countries over a film ridiculing
Islam's Prophet Mohammed.
56
Miért a közösségi identitás?

• Elokép
• a rokoni (genetikai) kapcsolatok altruizmust
  meghatározó szerepe (Hamilton-törvény)
• Környezetei nyomás
• Növekvo csoport, és sokféleség, ezért egyre
  fontosabb az összetartozás erosítése, a csoport
  integrálása
• Funkció
• A közösség homogenitását növelo, az
  összetartást növelo, pro-szocialitást erosíto,
  belso ellentéteket (részben) feloldó,
• Változás
• Gyujtögetok (nagy) családhoz kapcsolódik
• Letelepültek a törzshöz kapcsolódik
  (vérszerzodés)
• Államalkotók elobb territóriumhoz (királyhoz),
  majd valláshoz kapcsolódik

57
Az emberré válás forradalmai

• Emberré válás ez még a humán-etológia korszaka
• Modern ember EAK és az evolúciós
  pszichológia- korszaka
• Szimbolikus a kulturális evolúció fontossá
  válik (itt jelenik meg a beszéd)
• Neolit - (itt jelenik meg a kultúra a maga
  teljességében egyenlotlenség, hatalom,
  hierarchikus közösség)
• Intézményi forradalom - (itt jelenik meg az
  állam, és minden írás, és egyre fejlettebb
  fogalmi gondolkodás)

58
A viselkedés hierarchikus szabályozó-rendszerének
szintjei

• 1. Az emberré válás szintje reflexszeru,
  kattan-indít reakció
• 2. A modern ember kialakulásának szintje
  ráérez a megoldásra, és ösztönszeruen
  cselekszik, ( némi mérlegelés)
• 3. A szimbolikus forradalom szintje felismeri a
  jelzést, azonosítja az értelmét, és viselkedését
  ehhez alakítja,
• 3. A neolit forradalom szintje a
  tapasztalathoz, és az osöktol tanultakhoz
  kapcsol, mérlegel, és viselkedik,
• 4. Az intézményi forradalom szintje a
  körülményeket elemzi, az tudomány modelljeit
  alkalmazza, információt gyujt, körültekintoen
  mérlegel és a következményekkel számol.