Title: A MAGYAR K
1A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATÁRÓL
- Fleischer Tamás
- MTA Világgazdasági Kutatóintézet
- lthttp//www.vki.hu/tfleisch/gt
- lttfleisch_at_vki.hugt
Szolnoki Foiskola Felnottképzési Központ Európai
Uniós integráció gazdaságtana Budapest, 2005
november 19.
2A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATÁRÓL
- Bevezetés. A környezetvédelem elotérbe kerülése
- A Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai
- A Hatodik Akcióprogram (2001)
- A KHV és az SKV megkülönböztetése és a SKV
további tagolása közlekedési stratégiák esetében - A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti
vizsgálata - A tanulságok összefoglalása
3AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI
AKCIÓPROGRAMJA
- Környezet 2010 a mi jövonk, a mi választásunk
2001 január - Új prioritási területek
- az éghajlatváltozás szempontja,
- a biodiverzitás és a természet megorzése,
- a környezet és az egészség szempontja,
- fenntartható eroforrás-gazdálkodás és
hulladékgazdálkodás
4AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI
AKCIÓPROGRAMJA
- Környezet 2010 a mi jövonk, a mi választásunk
2001 január - Érvényesek az elozo program fo céljai
- a környezetpolitika integrálása az
ágazatpolitikákba - partnerség az üzleti / hatósági / állampolgár
szereplok között - gazdasági ösztönzo eszközök alkalmazása
- környezettudatosság fejlesztése
- földhasználat módjának szabályozása
5AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI
AKCIÓPROGRAMJA
- Környezet 2010 a mi jövonk, a mi választásunk
2001 január - Módszerbeli kulcsszempontok
- az eloírások betartatása,
- ágazatpolitikákba integrálódó környezetvédelem,
- együttmuködés a piaci szférával, a
fogyasztókkal, - több és jobb információ a lakosok számára,
- a területhasználat környezetbarát megközelítése
6AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI
AKCIÓPROGRAMJA
- Környezet 2010 a mi jövonk, a mi választásunk
2001 január - Csatlakozó országok számára
- A környezetvédelmi joganyag teljes bevezetése,
- A környezeti célok integrálásának négy
kulcsterülete fenntartható gazdasági
fejlodés, a közforgalmú közlekedés
megorzése, kompakt városfejlesztés, környezett
udatosság fejlesztése.
7A 2003-2008 idoszakra szóló NEMZETI
KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NKP-II)
- OGY. Határozat 2003 július
- Ld. A környezetvédelem intézményrendszere és
jogi szabályozása eloadást. - Az NKP-II célrendszerét etalonként használjuk az
alábbiakban, mint a környezetpolitika
kinyilvánított céljait.
8A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002
- Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
(szennyezése) - Prevenciós skálán való eltolódás
-
- gyártástechnológia
beruházások (KHV) termék
tervek, programok
kibocsátáságazatpolitika (SKV)
hulladék -
9A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002
- Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
(szennyezése) - Prevenciós skálán való eltolódás
-
- gyártástechnológia
beruházások (KHV) termék
tervek, programok
kibocsátáságazatpolitika (SKV)
hulladék -
10A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002
- Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
(szennyezése) - Prevenciós skálán való eltolódás
-
- gyártástechnológia
beruházások (KHV) termék
tervek, programok
kibocsátáságazatpolitika (SKV)
hulladék -
11A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002
- Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
(szennyezése) - Prevenciós skálán való eltolódás
-
- gyártástechnológia
beruházások (KHV) termék
tervek, programok
kibocsátáságazatpolitika (SKV)
hulladék -
12A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002
- Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
(szennyezése) - Prevenciós skálán való eltolódás
-
- gyártástechnológia
beruházások (KHV) termék
tervek, programok
kibocsátáságazatpolitika (SKV)
hulladék -
13A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002
- Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
(szennyezése) - Prevenciós skálán való eltolódás
-
- gyártástechnológia
beruházások (KHV) termék
tervek, programok
kibocsátáságazatpolitika (SKV)
hulladék -
14A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002
- Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
(szennyezése) - Prevenciós skálán való eltolódás
-
- gyártástechnológia
beruházások (KHV) termék
tervek, programok
kibocsátáságazatpolitika (SKV)
hulladék -
15A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002
- Eroforrások kimerülése -gt környezet terhelése
(szennyezése) - Prevenciós skálán való eltolódás
-
- gyártástechnológia
beruházások (KHV) termék
tervek, programok
kibocsátáságazatpolitika (SKV)
hulladék -
16BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA (KHV ill.
EIA)
- 1995 óta Magyarországon is eloírás vonatkozik rá.
- Kötött eljárási rendje van
- projektekre, (beruházásokra) vonatkozik,
- környezeti kibocsátásokat megengedett
limitekhez mér - környezetvédelmi szakemberek muvelik,
- rögzített lépésekbol áll, ami számon kérheto.
-
17STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV ill. SEA)
- Stratégiai környezeti vizsgálat
- tervekre, programokra és szakpolitikákra
vonatkozik, - tervezési célokat (környezeti)
célkituzésekhez mér - az adott szakterülethez érto teameket igényel,
- egyelore nincsen kialakult eljárásrendje.
- Két markánsan különbözo értelmezése van.
- (1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi
fázisában hajtanak végre (amikor még nyitottak az
alternatív megoldások) - (2) A fenntarthatóság minosítésére alkalmas új
eszköz stratégiai? környezeti? vizsgálat?
18STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT
KHV Alanya projektek, (beruházások)Tárgya környezeti igénybevételeket és terhelé- seket, valamint ezek hatásait viszonyítja környezeti határértékekhez.Felépítése eloírásban rögzített eljárási lépések
SKV Alanya szakpolitikák, tervek, programok (stratégiák, ppp)Tárgya a stratégiákban megjeleno célkituzéseket elemzi a fenntarthatósági célokkal való összhang szempontjábólFelépítése nem rögzült, várhatóan teljesen nem is egységesítheto
19STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT
- Az SKV alanya elkezd tovább darabolódni
- A kezdetben közösen kezelt szakpolitikák,
tervek, programok önálló kategóriákat kezdenek
alkotni (Fischer-Seaton 2002), foleg az SKV
eljárása szempontjából. (ld. még EU egyes
tervek) - Tervezési szintek érdemi elhatárolása (Bina 2001)
- (Társadalom)politikai stratégiai szint
- Politikai célok teljesülésére irányuló stratégiai
döntések - Fejlesztési programok szintje
- (Projekt szint, ez már nem a SKV tárgya)
- Fizikai térbeli kategorizálás közlekedés esetében
(Manual 1999) - Hálózati szint
- Korridor szint
- (Egyedi projektek szintje, már nem az SKV tárgya)
20A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA
- 2004 januárjában a BMGE Környezet-gazdaságtani
Tanszéke kapta a megbízást SKV készítésére,
formálisan a közlekedéspolitika végrehajtására
készülo Intézkedési Terv vizsgálatára. A munkába
bevonta a MTA VKI-t. - A közlekedéspolitikát a parlament már tárgyalta,
ill. végso egyeztetése zajlott, (2003-ban kellett
volna elfogadni.) 2004. márciusban elfogadták,
néhány cél módosításával. - Környezetvédelmi hatásvizsgálati módszertan és
alkalmazás a közlekedéspolitikai Intézkedési
Tervhez címmel a GKM megrendelésére készített
XI-1/767/2003 sz. tanulmány a BMGE
Környezetgazdaságtani Tanszék koordinálásával,
témafelelos dr. Szlávik János és dr. Kósi Kálmán.
A teljes anyag a GKM Közlekedéspolitikai
Foosztályán, az OKT Titkárságán és a BMGE
Környezetgazdaságtani Tanszékén érheto el.
21A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA
- Kis kitéro mi a közlekedéspolitika ?szak-
(ágazat-, köz-) politika azaz policy, nem
politics. - Mufaja Kormányzati stratégia kialakítása a
közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek
muködtetésének és fejlesztésének a biztosítására,
- az adott társadalmi elvárások, gazdasági,
muszaki stb. lehetoségek figyelembevételével. E
keretek között szakmai célok megfogalmazása, és e
célok végrehajtásához szükséges eszközök
meghatározása (prioritások, feladatok, programok
projektek?). - Módszertanunk alapján eloször a
közlekedéspolitikában kituzött célokat
azonosítottuk, e célok belso és külso
konzisztenciáját vizsgáltuk, majd a célrendszert
környezeti és fenntarthatósági célokkal
ütköztettük.
22A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA
- A célok belso konzisztenciája egyértelmuen
azonosíthatók-e, strukturáltak-e a célok, az
általános célokból kibonthatók-e a fobb ágazati
stratégiai irányok, majd a részletesebb célok és
intézkedések.(Szektorpolitikákkal szemben
támasztható általános elvárás) - A célok külso konzisztenciájaNFT, KAK, KIOP,
TEP, ill. EU-CTP-2001 (beilleszkedés a hazai
tervezési környezetbe) - A célok fenntarthatósági / környezeti minosítése
az NKP-II értékrendje szerint, ill. nemzetközi
értékrenddel összevetve.
23A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA
- A közlekedéspolitika feladata (A
Közlekedéspolitikában szerepel, a Határozatban
nem)1(-3). feladat(1) a tartós gazdasági
növekedés elosegítése, (ill. cél) (2) az
életminoség javítása (3) a környezet
szempontjából fenntartható mobilitás
biztosításával - A közlekedéspolitika három prioritása (A
Közlekedéspolitikában szerepel, a Határozatban
nem)1. prioritás (4) a hiányzó infrastruktúra
kiépítése,2. prioritás (5) az EU közlekedésben
alkalmazott szabályozásának követése,3.
prioritás (6) környezetkímélo közlekedési
rendszer megteremtése
24A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA
- A közlekedéspolitika öt stratégiai foiránya (A
Határozatban szereplo formában)1. foirány (7)
az életminoség javítása, (8) az egészség
megorzése, (9) a területi különbségek
csökkentése (10) a közlekedés-biztonság
növelése, (11) az épített és természeti
környezet védelme,2. foirány (12) az Európai
Unióba való sikeres integrációnk
elosegítése,3. foirány (13) a környezo
országokkal a kapcsolatok bovítése és
feltételeinek javítása,4. foirány (14) a
területfejlesztési célok
megvalósításának elomozdítása,5. foirány (15) a
hatékony üzemeltetés feltételeinek
megteremtése a szabályozott verseny
segítségével
25A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA
- A közlekedésfejlesztési program kilenc
követelménye (A közlekedésfejlesztés
programjából) - 1. követelmény (16) a fenntartható fejlodés
biztosítása,2. követelmény (17) a
közlekedésbiztonság növelése,3.
követelmény (18) az ország védelmi képességének
erosítése,4. követelmény (19) magas
színvonalú közlekedési szolgáltatások
biztosítása,5. követelmény (20) a meglévo
közlekedési elemek hatékony
kihasználása,6. követelmény (21) a hiányzó
infrastrukturális elemek kiépítése,7.
követelmény (22) kiszámítható finanszírozási
rendszer,8. követelmény (23)
nemzeti és nemzetközi szintu
versenyképesség és hatékonyság,9.
követelmény (24) korszeru szaktudás és
technológia alkalmazása.
26A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA
- A közlekedéspolitikai célok megvalósítását
szolgáló hat általános közlekedési elem (A
Határozatban szereplo formában) - 1. általános elem (25) a páneurópai hálózat
magyarországi bovítése a fováros-
központúságot oldó gyorsforgalmi
úthálózat fejlesztésével,2. általános elem (26)
a közlekedési alágazatok összehangolása a
fenntartható fejlodés szem elott
tartásával,3. általános elem (27) a
közlekedésbiztonság javítása,4. általános
elem (28) a környezetszennyezés csökkentése,5.
általános elem (29) EU konform közlekedési
díjak, támogatások rendszere,6.
általános elem (30) a közlekedésben
foglalkoztatottak jövedelmének növelése.
27A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
- Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai
foirányok egy homogén formájára
28A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
- Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai
szakmai célok homogén formájára
29A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
30A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
31AZ INTÉZKEDÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA
- A közlekedéspolitika 2015-ig szóló Intézkedési
Terve (Tervezet, 2004 május) - Elso feladat lett volna annak ellenorzése, hogy a
44 pontba sorolt 57 intézkedés mennyire
következik a Közlekedés-politikában deklarált,
ill. a Határozatban nevesített 13 intézkedésbol.
Nincs összhang, de már a 13 intézkedés sincs
levezetve a Közlekedéspolitika foirányaiból, így
a kérdésnek nincs valódi jelentosége. - 44 (57) intézkedés összközlekedési ill. alágazati
csoportra volt osztva. Fontosabbnak találtuk az
intézkedések kapcsolatát a tényleges változtatást
eredményezo beavatkozásokkal. Négy csoportban az
intézkedések rendre (a) külön eldöntött
programok figyelemmel kisérésére, (b) konkrét
fejlesztésekre, (c) jogi-közigazgatási jellegu
szabályozások kidolgozására, illetve (d) leendo
intézkedéseket megalapozó kutató-elemzo munkára
irányultak .
32AZ INTÉZKEDÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATA
33A KÖRNYEZETKÍMÉLO KÖZLEKEDÉS STRATÉGIÁJA ÉS
CSELEKVÉSI PROGRAMJA
- Az Intézkedési Terv 1. pontja egy 30 pontos
program figyelemmel kísérése volt a
környezetkímélo közlekedés stratégiájára, még
kidolgozási fázisban. - Hét stratégiai irány és 30 cselekvési programpont
alkotta a javaslatot. - Az alább bemutatandó vizsgálat a stratégiai
irányok és a cselekvési programpontok belso
konzisztenciájának az elemzésére irányult, és
végrehajtható volt, mert a megnevezett célok
között jó összhang állt fenn (amit vizsgálati
módszerünk segítségével tovább javíthatónak
találtunk).
34(No Transcript)
35A KÖRNYEZETKÍMÉLO KÖZLEKEDÉS STRATÉGIÁJA ÉS
CSELEKVÉSI PROGRAMJA
- A környezetkímélo közlekedés stratégiája és
cselekvési programja tervezete tartalmazott egy
Határozati javaslatot is az Országgyulés részére.
- Érthetetlen, hogy a jól kidolgozott szakmai anyag
alapulvétele helyett egy gyengécske négypontos
javaslat alkotta a határozati javaslatot, aminek
az elso három pontja lényegében ugyanazt az
általános kívánságot ismételte (a közlekedési
infrastruktúra fejlesztése legyen környezetbarát)
miközben a határozatból kimaradtak a közlekedési
munkamegosztásra és a tömegközlekedésre vonatkozó
stratégiai irányok, az ágazatok közötti
integráció követelménye vagy a közlekedésben az
informatika felhasználását szorgalmazó felvetés.
36A TANULSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA
- A közlekedéspolitika céljai nem olvashatók ki
világosan a dokumentumból, megszövegezésük nem
következetes, és különbözo szintu célok
keverednek a dokumentum különbözo helyein. - A közlekedéspolitika dokumentum hierarchiája
eltér az egyes dokumentumrészekben közölt célok
hierarchiájától. - A közlekedéspolitika és az abból következo
dokumentumok elfogadási idorendje felborította a
hierarchiának megfelelo sorrendet, az ágazat a
legjelentosebb alágazati programok külön
kormányzati szintu elfogadtatásával kész
helyzetet produkált a közlekedéspolitika érdemi
döntései számára.
37A TANULSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA
- A környezetkímélo közlekedés stratégiájára és
cselekvési programjára készült külön
programtervezet célrendszerének belso
konzisztenciáját jónak, ugyanakkor módszerünk
segítségével még tovább javíthatónak találtuk. - Összességében a stratégiai környezeti vizsgálat
lefolytatását hasznos segédeszköznek találtuk,
különösen kedvezo lett volna olyan stádiumban
elkezdeni, amikor a tanulságok még a jelenlegi
közlekedéspolitikába beépíthetoek lettek volna. - A közlekedéspolitika érdemi átdolgozását azonnal
meg kellene indítani.
38A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI
VIZSGÁLATÁRÓL
- Fleischer Tamás
- MTA Világgazdasági Kutatóintézet
- lttfleisch_at_vki.hugt lthttp//www.vki.hu/tfleisch/gt
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !
Szolnoki Foiskola Felnottképzési Központ Európai
Uniós integráció gazdaságtana Budapest, 2005
november 19.