Nemzetk

1
Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990.

• Az enyhülés megtorpanása (1975-79) A SZU
  offenzív-expanzív III. világ politikája, az
  afganisztáni intervenció, Z. Brzezinski
  világpolitikai képletei

2
Az 1973-as olajárrobbanás világgazdasági
következményei Nyugaton és Keleten

• Lényeges világgazdasági folyamatok elindítója és
  felgyorsítója
• 1948-72 között a világkereskedelem dinamikusan
  nott 57 md -ról 704 md -ra
• 1973-ban négyszeresére emelték az árakat,
  1979-ben a duplájára
• Nyugaton divatba jöttek a különbözo növekedési és
  depressziós cikluselméletek (pl.
  Kondratyev-ciklus)
• 1973 után munkanélküliség, gazdasági recesszió,
  infláció, a külker mérlegek felborulása
  üzemanyag-korlátozás
• USA komoly bel- és külpolitikai válsága
• 1974. augusztus 8. Gerald Ford

3
(No Transcript)
4
(No Transcript)
5

• Valóra válnak az ortodox marxista vezetok
  jövendölései? világválság az tokés világban?
• az olajárrobbanás hatásai csak a 70-es évek
  végére kezdtek el begyuruzni a keleti-európai
  országokba.
• A SZU nagy olajexportorként az áremelések
  nyertese lett. - devizatartalékok megnövekedése.

6

• A nyugati világ rugalmasan reagált a
  világgazdasági kihívásra.
• Új technológiai rendszerek, munkaszervezés,
  információs forradalom szerkezetváltás
• Energia- és nyersanyag-takarékosság
• 1975-tol amerikai ösztönzésre rendszeressé vált a
  Hetek (USA, Japán, NSZK, Nagy-Britannia,
  Franciaország, Kanada, Olaszország) évenkénti
  találkozója.
• Az olajsokk keltette gazdasági gondok
  leküzdésére,
• Közös világgazdasági stratégia kidolgozására

7
A közel-keleti olaj szállításának radikális
útvonal-módosulásai

• A Közel- és Közép-Kelet térségének geostratégiai
  felértékelodése
• A 1967-es hatnapos arab-izraeli háború
  következtében az addigi útvonalak
  hajózhatatlanokká váltak (Szuezi-csatorna
  1967-75-ig hajózhatatlan) Afrika megkerülésére
  kényszerültek, olajtanker-hajók építése
• Afrika déli része, a dél-atlanti és az
  indiai-óceáni térség geopolitikailag jelentosen
  felértékelodött.
• 1975-ben megnyitották a Szuezi-csatornát

8
(No Transcript)
9
A helsinki enyhülési folyamat megtörése. Az
1969-75 közötti második antagonisztikus
kooperáció vége

• Nagy reményeket fuztek a helsinki egyezményekhez.
• 1975 oszére a kelet-nyugati kapcsolatok ismét
  feszültté váltak.
• Kételyek a SZU szavahihetoségét illetoen.
• 1979-80 fordulójától egy újabb kis hidegháború
  vette kezdetét.
• 1941-47 I. antagonisztikus kooperáció (katonai
  aszimmetria)
• 1969-75 II. antagonisztikus kooperáció (katonai
  szimmetria SALT-I)
• A konfrontáció oka
• A két pólus vezeto-irányító pozícióját, a
  kapcsolatok rendszerét alapvetoen a
  konfrontációra építette.
• A kooperációnak katonai körökben mindkét oldalon
  komoly ellenfelei voltak.

10
A válság fo oka a SZU intenzív stratégiai
fegyverkezése és offenzív-expanzív III. világ
politikája

• Az európai status quo tiszteletben tartása
  mellett a III. világban a status quo
  módosításának igénye jelentkezett.
• Az olajárrobbanás kiváltotta gazdasági problémák
  egyoldalú kihasználása.
• A SZU eroteljesen folytatta a stratégiai
  fegyverkezését.
• Újfajta rakéták telepítése Európában is.
• A kissingeri tripoláris és multipoláris hatalmi
  egyensúlyi-békestabilizációs elképzelések helyébe
  a Carter-korszakban a régi bipoláris kiélezett
  versengés lépett.

11
Zbigniew Brzezinski világpolitikai képletei a
rivalizáló és kooperáló hatalmi háromszögekrol,
1978.

• Kissinger az antagonisztikus kooperációra
  építette elméletét ötpólusú elképzelés, egyenlo
  távolság
• Új világpolitikai felállás két háromszög
• A rivalizáló SZU-Kína-USA
• A kooperáló USA-Japán-Nyugat-Európa
• 21/2yz
• Míg Kissinger az egyenlo távolság elvét hirdette
  Moszkva és Peking között, a 80-as évek elején az
  USA már lényegesen közelebb került Kínához, mint
  a SZU-hoz (különösen az 1979-es szovjet
  afganisztáni intervenció kapcsán)

12
Elonyös geostratégiai pozíciók keresése a III.
világ országaiban

• Elozmények
• Eroteljes szovjet fegyverkezése, míg az USA a
  vietnámi-háborút vívja.
• A haditengerészet kiépítése
• (Óceán-hadgyakorlat)
• Az arab szövetségesek támogatása, fegyverellátás
  (a Jom Kippuri háborúban)
• Észak-Vietnám támogatása, a háború után is.
  szovjet légibázisok kialakítása
• India támogatása (1971-es indiai-pakisztáni
  háborúban nyújtott diplomáciai segítség)

13
A kubai Afrikakorps Angolában és Etiópiában

• A SZU kihasználja a kínálkozó lehetoséget a III.
  világ válságokkal terhes országaiban, különösen
  Fekete-Afrikában. (USA olajkrízis,
  Vietnám-szindróma, Watergate-botrány)
• Az afrikai portugál gyarmatbirodalom szétesése
• Már nincs logisztikai akadály
• Vákuumterületek jöttek létre a geostratégiailag
  felértékelodött déli régiókban. (a nyugati világ
  olajtankerei Angola és Mozambik partjai elott
  haladtak el.)

14

• 1975 szeptember (dél-afrikai apartheid) Angola -
  szovjet-kubai megegyezés kubai Afrikakorps
  karibi légió (25000 fo)
• 1977-78 fordulóján Etiópia és Szomália között
  robbant ki konfliktus
• Kuba és a SZU Etiópia mellé állt.
• A détente Angola, Etiópia, és Afganisztán
  csataterein dolt el.
• A nyugat-keleti hidegháborús konfliktus Európából
  indult ki, majd bevonta Ázsiát (koreai, vietnámi
  háború), majd eszkalálódott a Közel-Keletre, az
  1970-es évek közepére már elérte Fekete-Afrikát.

15
A SZU törekvése Kína körbekerítésére

• 1978. november az egyesült kommunista Vietnám
  barátsági és katonai együttmuködést kötött a
  SZU-val.
• 1978 december a szovjet-vietnámi csapatok
  lerohanták a Kínával szövetséges Kambodzsát.
• Az új kambodzsai rendszer 1979 elején barátsági
  szerzodést kötött Vietnámmal. (szovjet-vietnámi
  harapófogó)
• 1979 márciusában Kína megtámadta Vietnámot.
• 1979 augusztus japán-kínai barátsági egyezmény
• Kína elítéli a Szovjetunió afganisztáni
  intervencióját
• Kína, USA támogatása (Pakisztán, Afganisztán)

16
Az iráni rendszer bukása

• 1979 iráni forradalom Reza Pahlavi iráni sah
  számuzetésbe kényszerült a nyugati befolyás
  megrendül.
• Khomeini Ajatollah hatalomra kerülése
• 2. olajárrobbanás
• Az irak-iráni háború 1980-88 olajháború
• USA, SZU érdekelt volt Irán gyengítésében, Irak
  támogatásában

17
A SZU expanzív globálstratégiája a III. világ
országaiban a 70-es évek második felében

• Kubai csapatok Angolában és Etiópiában
• Szovjet katonai tanácsadók Mozambikban és
  Dél-Jemenben
• Az USA kudarca Iránban
• A Kuba és a SZU által támogatott nicaraguai
  gyozelem (sandinisták).
• A gyarmatosító hatalmak versengése Afrikában.
  (1978 J. Carter látogatása Nigériában)

18
A SZU Afganisztán elleni katonai intervenciója

• 1979 december az afganisztáni intervenció
• a Kreml gyanakvó szeme csak csatlóst vagy
  ellenséget ismer, és Oroszország szomszédainak
  bele kell törodniük, hogy ha akarják, ha nem,
  valamelyiküknek a szerepét kiosztják rájuk. G.
  F. Kennan
• Afganisztán a SZU Vietnámja volt (25000 szovjet
  katona esett el, 10 évig elhúzódó)
• Muhamad Taraki Hafizulláh Amin Barbak Karmal

19
(No Transcript)
20
Amerikai válaszlépések

• a NATO 1977-ban elfogadta Carter elnök
  javaslatát, hogy 1979-84. között évi 3 -kal
  növelik a katonai kiadásokat.
• 1978 májusában új 15 évre szóló fegyverkezési
  programot fogadott el (neutronbomba-gyártás is).
• A fegyverkezési spirál felgyorsult megnott a
  világ fegyverkereskedelme
• 1979 december a NATO brüsszeli kettos
  határozata rakétatelepítés Európába, ha a
  szovjetek nem szelik le SS-20-as rakétáikat.
• (1979. júniusában még elfogadták a SALT II.
  megállapodást.)
• 1980. január 23. Carter-doktrína markáns
  amerikai eropolitika amit R. Reagan valósít
  meg.