Nemzetk

1
Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990.
Fischer Ferenc A kétpolusú világ

• Az enyhülés korszaka a második antagonisztikus
  kooperáció (1969-75) az NSZK új keleti
  politikája, Kissinger nézetei a multipoláris
  világrendrol, a helsinki értekezlet, a negyedik
  arab-izraeli háború az olajfegyver bevetése

2
Az enyhülés, a détente kibontakozása 1969-tol

• 1969 október Willy Brandt SPD-FDP kormány
  neue Ostpolitik
• Walter Ulbricht békés együttélés és
  szomszédság politikája
• Szovjet-amerikai SALT-tárgyalások
• 1969 november az atomsorompó-szerzodés
  ratifikálása
• A vietnámi háborút lezáró párizsi
  tárgyalássorozat
• Fordulat az amerikai-kínai kapcsolatokban
• Elindul a helsinki folyamat

3
Az NSZK új keleti politikája

• Az NSZK és NDK részérol elutasító reakciók a
  SALT-tárgyalásokban testet ölto szovjet-amerikai
  közeledés kapcsán
• Veszélyben a német egység?
• (az NSZK német politikáját a 60-as évek végéig a
  Hallstein-doktrína határozta meg.)
• A nyugat-német szociáldemokrácia megkezdte a
  keleti politika revízióját.
• Az európai status quo-t akceptálni kell!
• A keleti tömb országaival való enyhülés egyetlen
  útja, ha Bonn a Realpolitik álláspontjára
  helyezkedik.

4

• Brandt akceptálta a kelet-európai status quo-t.
• Kiegyezés a Nyugat irányába K. Adenauer
  Franciaország, Izrael 50-60-as évek
• Kiegyezés a Kelet irányába W. Brandt 70-es
  évek (ekkorra az NSZK már kereskedelmi és
  pénzügyi világhatalom volt)
• 1969-tol az európai enyhülés ütemét Bonn
  határozta meg.

5

• keleti szerzodések SZU, Lengyelország (a
  Hallstein-doktrína feladása)
• Az NSZK nemzetközi jogilag is elismeri az egykori
  német területek elvesztését (Kelet-Poroszország,
  Königsberg, Odera-Neisse határ) eroszakról
  lemondás

6
Szovjet-NSZK szerzodés, Moszkva, 1970. augusztus
12.

• A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
  és a Német Szövetségi Köztársaság politikája
  fontos céljának tekinti a nemzetközi béke
  megorzését és a feszültség enyhítését.
• ennek kapcsán az e térségben fennálló tényleges
  helyzetbol indul ki.
• vitás kérdéseiket kizárólag békés eszközökkel
  oldják meg és kötelezik magukat arra, hogy az
  európai és nemzetközi biztonságot érinto
  kérdésekben tartózkodnak az eroszakkal való
  fenyegetéstol
• az európai békét csak akkor lehet megorizni, ha
  senki sem tör a jelenlegi határok ellen.
• maradéktalanul tiszteletben tartják az összes
  európai állam területi sérthetetlenségét a mai
  határok mellett
• Kinyilvánítják, hogy nincsenek területi
  követeléseik senkivel szemben sem és a jövoben
  sem támasztanak ilyen követeléseket
• Sérthetetlennek tekintik ma és a jövoben az
  összes európai állam határait úgy, ahogyan azok a
  jelen szerzodés aláírásának napján húzódnak,
  beleértve az Odera-Neisse vonalat, amely a
  Lengyel Népköztársaság nyugati határát alkotja,
  valamint a Német Szövetségi Köztársaság és a
  Német Demokratikus Köztársaság közötti határt.

7
A lengyel-NSZK szerzodés, Varsó, 1970. december 7.

• figyelembe véve, hogy több, mint 25 év telt el
  a második világháború befejezése óta, amelynek
  elso áldozata Lengyelország volt a következokben
  állapodtak meg
• 1. cikk. A Lengyel Népköztársaság és a Német
  Szövetségi Köztársaság egybehangzóan
  megállapítják, hogy a meglévo határ, melynek
  vonalát az 1945 augusztus 2-i potsdami értekezlet
  határozatának IX. fejezetében Csehszlovákia
  határáig állapodtak meg, a Lengyel Népköztársaság
  nyugati államhatárát képezi.
• 3. Kijelentik, hogy egymással szemben nincs
  semmiféle területi követelésük és a jövoben sem
  fognak semmilyen területi követelést támasztani.

8

• A Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezmény
  1971. szeptember 3. (Nyugat-Berlin szovjet
  követelésre jogilag továbbra sem lehetett az NSZK
  integráns része.)
• 1972. december 21. NSZK NDK közötti
  alapszerzodés, Grundvertrag az egy nép - egy
  állam tétel helyébe az egy nép - két állam
  lépett.
• 1973-ban már mindkét német állam tagja lehetett
  az ENSZ-nek
• Diplomáciai kapcsolatok kiépítése az NDK-val.
• Emelkedett a belnémet kereskedelmi forgalom

9
A Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi
egyezmény, Berlin, 1971. szeptember 3.

• A Szovjet Szocialista Köztársaságok
  Szövetségének Kormánya kijelenti, hogy polgári
  személyek és javak átmeno forgalma Berlin nyugati
  szektorai és a Német Szövetségi Köztársaság
  között közúton, vasúton és vízi utakon a Német
  Demokratikus Köztársaság területén át a
  legegyszerubb és leggyorsabb lebonyolódás
  céljából mentes lesz akadályoktól é elonyben fog
  részesülni.
• a Francia Köztársaság, az Egyesült Királyság és
  az Amerikai Egyesült Államok kormányai
  kijelentik, hogy az összeköttetéseket Berlin
  nyugati szektorai és a Német Szövetségi
  Köztársaság között fenntartják és fejlesztik,
  amikor is figyelembe veszik azt, hogy ezek a
  szektorok mint idáig, úgy a jövoben sem képezik a
  Német Szövetségi Köztársaság alkotórészét és
  továbbra sem tartoznak annak fennhatósága alá.

10
Az NSZK és az NDK közötti alapszerzodés
(Grundvertrag), Berlin, 1972. december 21.

• a történelmi adottságokból kiindulva és a
  Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német
  Szövetségi Köztársaság alapveto kérdésekben, így
  a nemzeti kérdésben vallott eltéro felfogását
  tiszteletben tartva a következokben állapodtak
  meg
• 1. cikk. A Német Demokratikus Köztársaság és a
  Német Szövetségi köztársaság az egyenjogúság
  alapján normális, jószomszédi kapcsolatokat hoz
  létre egymással
• 4. cikk. Az NDK és az NSZK abból indul ki, hogy a
  két állam egyike sem képviselheti nemzetközi
  téren a másikat, illetve nem tárgyalhatnak annak
  nevében
• 8. cikk. Az NDK és az NSZK állandó képviseleteket
  cserél.

11
A csehszlovák-NSZK szerzodés, Prága, 1973.
december 11.

• elismerve, hogy az 1938. szeptember 29-én
  kötött müncheni egyezményt a náci rezsim ero
  alkalmazásával fenyegetve kényszerítette a
  Csehszlovák Köztársaságra, tekintettel arra, hogy
  mindkét országban új nemzedék nott fel
• I. cikk. 1. Az NSZK és a Csehszlovák Szocialista
  Köztársaság kölcsönös kapcsolatainak
  figyelembevételével, a jelen Szerzodés értelmében
  semmisnek tekinti az 1938. szeptember 29-én
  kötött müncheni egyezményt.
• 2. A szerzodo felek kinyilvánítják, hogy
  egymással szemben nincs semmiféle területi
  igényük és ilyen igényeket a jövoben sem
  támasztanak.

12
A szovjet-kínai ellentétek kiélezodése

• A SZU enyhülési politikája Európa irányába
  (gazdaságpolitikai okok)
• Surusödo határincidensek Kínával
• Moszkva eurázsiai harapófogóban érezte magát.
• Szükséges a Nyugat-felé nyitás a SZU részérol
• 1969. március határháború az Usszuri-folyónál
  veszélybe kerül a transzszibériai vasút, a
  távol-keleti szovjet hadiflotta ellátása
• Vasútépítések - BAM
• Közeledés Indiához (1970-es szovjet-indiai
  barátsági szerzodés)

13
Henry Kissinger nézetei a katonailag bipoláris,
politikailag tripoláris és gazdaságilag
pentapoláris globális hatalmi struktúrákról

• Az USA-SZU közös érdekek a nukleáris háború
  elkerülése
• Kissinger lehetoség van az 1970-es években egy
  új nemzetközi koordináta-rendszer kialakítására.
• A merev, labilis, veszélyes bipolaritás helyébe
  lazább multipolaritás szükséges.
• Lehetoség van a korábbi, klasszikus ötszögletu
  globális hatalmi egyensúlyrendszer kialakulására.
• Az USA Kína révén próbálta elérni a SZU nagyobb
  kooperációs készségét.

14

• Kissinger vezérlo elve a hatalmakat nem
  ideológiájuk, hanem tényleges cselekedeteik és
  ellentéteik alapján kell megítélni.
• Nagy hatással voltak rá a XIX. sz. nagy
  diplomatái (Metternich, Bismarck) Nincsenek
  állandó ellenfeleink, csak állandó érdekeink,
  Ellenségem ellensége az én barátom.
• Ez az új nemzetközi rend biztosabb és stabilabb
  világot eredményezhet, mint a bipoláris felállás,
  ahol egyik oldal nyeresége a másik oldal számára
  teljes veszteséget jelent.

15
A kínai-szovjet-amerikai hatalmi háromszög
problematikája.

• Az USA a 60-as évek végéíg feszült viszonyban
  állt Kínával. (Tajvan ENSZ-tagsága miatt)
• 1972. Nixon elnök Kínába látogat.
• Sanghaji nyilatkozat elfogadása

16
A sanghaji nyilatkozat, Sanghaj, 1972. február 27.

• Kína és az Egyesült Államok között társadalmi
  rendszerük és külpolitikájuk tekintetében
  lényeges különbségek vannak. A két fél azonban
  egyetértett abban, hogy az országoknak, tekintet
  nélkül társadalmi rendszerükre, kapcsolataikat a
  következo elvek alapján kell rendezniük
• Egyik félnek sem szabad hegemóniára törekednie az
  ázsiai-csendes-óceáni térségben, és mindkét fél
  szembeszáll bármely más ország vagy országcsoport
  olyan irányú erofeszítéseivel, hogy ilyen
  egyeduralmat hozzon létre.
• Egyik fél sem hajlandó arra, hogy valamely
  harmadik fél nevében tárgyaljon vagy a másik
  féllel, más országok ellen irányuló egyezményekre
  vagy megállapodásra lépjen.
• a kínai fél megerosítette álláspontját a
  tajvani kérdés a kínai fél és az Egyesült Államok
  közötti kapcsolatok normalizálását akadályozó
  alapveto kérdés
• amerikai fél megállapította az Egyesült Államok
  tudomásul veszi, hogy a Tajvani-szoros két
  oldalán élo valamennyi kínainak az a véleménye,
  hogy csak egyetlen Kína létezik és hogy Tajvan
  Kína része.

17
A nyugat-európai Közös Piac és Japán szerepe H.
Kissinger multipoláris világrend elképzeléseiben

• Világgazdasági pozíciók módosulása német és
  japán csoda
• Gazdaságilag egy multipoláris világrend
  kialakítása lehetséges
• 1968-re sikerült a belso vámok leépítése a Közös
  Piacon belül.
• 1958-ban NSZK a Közösség termelésének 24,8 -át
  adta, 1973-ra 32,7 -ot

18
A bruttó világtermelés megoszlása 1960-1980
között ()
Ország 1960 1970 1980
Fejlodo országok 11,1 12,3 14,8
Japán 4,5 7,7 9,0
Kína 3,1 3,4 4,5
EGK 26,0 24,7 22,5
USA 25,9 23,0 21,5
Más fejlett országok 10,1 10,3 9,7
SZU 12,5 12,4 11,4
Más kommunista országok 6,8 6,2 6,1
19
Henry Kissinger a multipoláris világrendrol

• Az 1950-es és az 1960-as évek bipoláris világa
  tovatunt. Európa és Japán felemelkedése, a
  kommunista nagyhatalmak közti rivalizálás, a
  katonai technológiák gyors fejlodése, az un.
  harmadik világ színre lépése és növekvo
  sokrétusége új nemzetközi környezetet hozott
  létre amelyben sok hatalmi központ létezik, régi
  és új ideológiai különbségek vannak jelen,
  amelyet beárnyékol a nukleáris veszély és
  behatárol a kölcsönös függés új imperatívusza.
• Az amerikai politika megkísérelte, hogy ebbol egy
  új nemzetközi struktúrát formáljon, olyat, ami
  inkább az egyensúlyra épül, mint az uralkodásra,
  inkább a tárgyalásokra, mint a konfrontációra,
  valamint a globális kölcsönös függés tudatára

20
Japán gazdasági óriássá válása az 1960-70-es
években

• A koreai háború jótékony hatása
• Hajóépítés fejlodése
• Acéltermelés (1950 5 millió t, 1960 20 millió
  t, 1965 50 millió t)
• A jövo a vegyiparé
• Elektronikai ipar fejlodése
• 1952-64 között a japán gazdasági növekedés
  meghaladta az évi 9 -ot. a profit
  visszaforgatása az új beruházásokba.
• Magas szintu oktatás
• levegoszennyezés

21
A helsinki értekezlet

• 1975 nyara Európai Együttmuködési és Biztonsági
  Értekezlet ülése Helsinkiben
• 33 európai ország (Albánia kivételével) USA,
  Kanada
• Az európai status quo de jure elismerése (a
  kettészakadt Európa, a SZU kelet-közép-európai
  érdekszférája)
• A SZU elismeri, hogy az európai hatalmi rendnek
  két nem európai integráns résztvevoje is van
  (USA, Kanada).

22

• Témakörök
• Az európai biztonság kérdései
• Együttmuködés a tudomány, a gazdaság, a technika
  területén
• Együttmuködés humanitárius kérdésekben
• Tíz alapelvben állapodtak meg (európai
  békekódex)

23

• I. Szuverén egyenloség
• II. Tartózkodás az eroszaktól vagy az eroszaktól
  való fenyegetéstol
• III. A határok sérthetetlensége
• IV. Az államok területi épsége
• V. A viták békés rendezése
• VI. A belügyekbe való be nem avatkozás
• VII. Az emberi jogok és az alapveto
  szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a
  gondolat, a lelkiismeret, a vallás és meggyozodés
  szabadságát
• VIII. A népek egyenjogúsága és önrendelkezési
  joga
• IX. Az államok közötti együttmuködés
• X. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemu
  teljesítése
• A helsinki záróokmány tíz alapelve
• 1975. augusztus 1.

24

• Gazdasági közeledés (a SZU beillesztése a tokés
  világpiac-világmodell rendszerébe (?))
• Az 1974-75-tol kezdodo nyugati recesszió vonzóbbá
  tette a kelti piacokat.
• 1969-74 SZU-USA 58 tudományos-kereskedelmi
  megállapodás
• 1971-75 az USA-SZU közötti kereskedelem 200
  millióról 2,3 milliárdra nott.
• 1978-ban a keleti export 75,5 -át Nyugat-Európa
  adta, 11,4 -ot az USA, 9,9 -ot Japán.
• Hitelek fokozódó eladósodás

25
A negyedik arab-izraeli háború, 1973. október
6-24.
26

• 1970-73 sem béke sem háború
• Egyiptom meglepetésszeru támadása (Jom Kippur)
• Moszkva és Washington kooperatív lépései a béke
  megteremtésére - kéksisakosok
• Az olajfegyver bevetése (áremelés 3-ról 12 -ra,
  csapok elzárása)
• Árforradalom
• Hajsza az olajforrásokért, energiatakarékosság
• Izrael külpolitikai elszigetelodése