Nemzetk

1
Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990.
Fischer Ferenc A kétpólusú világ

• Az átmenet évei (1962-69) A kubai rakétaválság
  hatása a szovjet-amerikai nagyhatalmi
  kapcsolatrendszerre, a szovjet-kínai hatalmi
  rivalizálás, a vietnámi háború, Franciaország
  kül- és katonapoltikája az 1960-as években, a
  harmadik arab-izraeli háború

2
A kubai rakétaválság hatásai

• Hruscsov diplomáciailag elszigetelodött
• Nukleáris patthelyzet, a halott is visszalo
  szituáció
• A nyugat-keleti antagonizmus helyett van egy
  egymást összeköto érdek a nukleáris háború
  elkerülése.
• Értelmüket vesztették a háborús gyoztes-vesztes
  kategóriák
• Négy veszélyes válsággóc 1962-ig (SZU-status quo
  USA-status quo ante)
• Nyugat-Berlin blokádja 1948-49
• Koreai háború 1950-53
• Berlini Fal 1961
• Karibi rakétaválság 1962
• a nemzetközi kapcsolatok nem folytathatódnak
  úgy tovább, mint 1962 elott.
• Új amerikai doktrína rugalmas reagálás
• A Klasszikus hidegháború lezárása (1947-62)

3
Az atomcsend-szerzodés aláírása, Moszkva, 1963.
augusztus 5.

• 1963- június 10. Kennedy békebeszéde
  önvizsgálat
• 1963. augusztus 5 USA, Nagy- Britannia, SZU
  Moszkvában aláírták az atomcsend-egyezményt
  lehetoleg ne növekedjék az atomklub tagjainak
  száma, csak a föld alatti nukleáris robbantásokat
  engedélyezték
• 1963. június 20. forró drót Kreml - Fehér Ház
  (qui habet tempus, habet vitam jegyében)

4
Atomcsendszerzodés, Moszkva, 1963. augusztus 5.

• 1. Az e szerzodésben részes mindegyik fél
  vállalja, hogy betilt, megakadályoz és nem hajt
  végre nukleáris fegyverekkel történo semmiféle
  kísérleti robbantást
• a. Sem a légkörben, sem annak határain túl,
  beleértve a világurt, sem víz alatt, beleértve a
  területi vizeket és a nyílt tengert

5
Elnökváltások

• 1963. november 22. Kennedy elnök meggyilkolása
• Johnson elnök Az USA Latin-Amerika politikájának
  átértékelése Szövetség a Haladásért program
  latin-amerikai Marshall-terv, 1965 Dominika
• 1964. október 14. Hruscsov leváltása
• Külpolitikában Berlin ultimátumának részleges
  sikere, a karibi válság végzodése, ellenséges
  kapcsolatok Kínával
• Belpolitikában mezogazdaság eredménytelensége

6
A helyettesíto háborúk megnövekedése a volt
gyarmati térségekben az 1960-as évektol

• A harmadik világ országaiban nem alakultak ki
  világos érdekszférák a II. vh után.
• Európa a legbékésebb kontinenssé vált.
• 1945-85 között 160 háborúból 151 a fejlodo
  országokban zajlott le. (paloták békéje
  kunyhók háborúja, nagy béke kis háborúk,
  III. világ III. világháború)
• A volt gyarmati régiókban felerosödött a
  nagyhatalmi versengés a III. világ részesedése
  a világ katonai kiadásaiból
• Közös tevékenykedés a béke érdekében
• 1965-66 indiai-pakisztáni háború
• 1967-es hat napos arab-izraeli háború

7
Szovjet-kínai hatalmi rivalizálás az 1960-as
években

• Ellentétek okai 1956 után
• A karibi válság kompromisszumos lezárulása
• Az azt követo enyhülési folyamat
• Szovjet-amerikai közeledés atomcsend-egyezmény
• Az atomkutatási eredmények Kínától történo
  megtagadása
• (Albánia 1962-ben kilép a KGST-bol, 1968-ban a
  VSZ-bol)

8

• 1964 Kína atomhatalommá válása Nem csatlakozik
  az atomcsend-egyezményhez (Franciaország sem).
• Határincidensek Kína 1,5 millió km2-et követelt
  vissza a SZU-tól
• Kulturális forradalom
• Propagandaháború Kína és a SZU között.
  Bekerítettség?
• SZU Nyugati Keleti nyomás alatt (nyugaton a NATO
  tagállamaival enyhülés, keleten a kínai-indiai
  feszültséget kihasználva szorosabb kapcsolatok
  Delhivel. 1971 augusztus szovjet-indiai
  együttmuködési szerzodés)
• A bipoláris világrend a többközpontúság felé
  mozdult el a 60-as évek elejétol.

9
Az Amerikai Egyesült Államok és a tízezer napos
vietnámi háború
10

• A 40-es évek második felében a vietnámi
  kommunista felszabadulási mozgalom szövetségre
  lépett a SZU-val és Kínával a francia
  gyarmattartók ellen.
• Az 50-es években a francia kolonialista politika
  pénzügyi támogatása.
• Az amerikai beavatkozás katonai tanácsadók
  küldésével vette kezdetét.
• Az USA az ázsiai nyúlványokon, Indokinában
  mindenáron meg akarta akadályozni a status quo
  módosulását.
• Moszkva egyre nagyobb támogatást nyújtott
  Észak-Vietnámnak.

11

• 1964. augusztus Tonkini-incidens casus belli
• A háború erosen megterhelte a szovjet-amerikai
  kapcsolatokat. (Brezsnyev Johnson idoszak
• 1965 Észak-Vietnám elleni Hengerlo-mennyko
  hadmuvelet.
• 1968 TET-offenzíva
• 1964-66 között a SZU 1 md -al támogatta Hanoit.

12
Kivonulás Vietnámból

• 1970 USA megszállta Laoszt és Kambodzsát
  utánpótlási útvonalak elvágása
• 50000 amerikai áldozat, 150 md belso válság
• Mi értelme van a háborúnak? Vietnám-szindróma
  éles belpolitikai megosztottság
• 1971-re megrendül a Bretton Woods-i pénzügyi
  világrendszer a kormány túlköltekezése (az USA
  külkereskedelmi mérlege deficites lett,
  dollárinfláció)

13

• 1969-tol csapat-kivonások
• 1972. május új megtorló hadmuvelet
• 1973. január 23 fegyverszüneti megállapodás,
  Párizs (Kissinger Béke Nobel-díj)
• 1975 Észak-Vietnám lerohanta Dél-Vietnámot
• 1976. július. Vietnámi Szocialista Köztársaság
  (1977 belépés az ENSZ-be)
• 1974. augusztus R. Nixon elnök lemondásra
  kényszerült.

14
A SALT-tárgyalások megkezdése, Helsinki, 1969.
november 17.

• (Strategic Arms Limitation Talks)
• Az egyenrangú világhatalmi státus amerikai
  elismerése az 1972-es SALT-I. szerzodésekben
  kodifikálódott. kiegyenlített katonai
  eroviszonyok (aszimmetrikus bipolaritás helyett
  szimmetrikus bipolaritás) kiegyenlített katonai
  eroviszonyok

15
A szovjet hadiflotta-építési program

• A karibi válság hadero-fejlesztési tanulságai
• A brezsnyevi vezetés növelni kell a SZU katonai
  potenciálját az 1960-as években.
• Az interkontinentális rakéták mennyiségi-minoségi
  fejlesztése
• Hadiflotta korszerusítése

16

• A nagy nyílt óceáni hadiflotta utánpótlási
  bázisokat igényel a 60-as évektol a szovjet
  III. világ-politika legfontosabb elemévé a
  kikötési lehetoségek biztosítása vált.
• Figyelem eloterében Fekete-tenger, Boszporusz, a
  Földközi-tenger keleti medencéje, a
  Szuezi-csatorna északi és déli kijárata, az
  Indiai-óceán, az Indokina elotti tengerpartok és
  Vlagyivosztok.
• Az 1967-es 3. arab-izraeli háborúban a szovjet
  fölközi-tengeri hadiflotta stratégiai hátvédként
  már Egyiptom mellett állt, míg a 6. amerikai
  flotta Izrael mögött.

17
Charles de Gaulle kül- és katonapoltikája az
1960-as években

• 1958-ban Ch. de Gaulle az V. Köztársaságot
  prezidenciális rendszerré formálta át.
• Külpolitika
• 1962 eviani egyezmény lezárja az algériai
  háborút.
• 1963. január 22. Elysée-szerzodés
  francia-német antant intézményesítették a
  kooperációt és baráti viszonyt Franciaország és
  az NSZK között.
• grandeur és gloire hagyományainak felélesztése
• Feszültség az USÁ-val és Angliával

18

• 1965. november Franciaország elso mesterséges
  holdja
• 1967. március a francia atom-tengeralattjáró
  felavatása
• 1966. februárjában Franciaország jelzi kilépési
  szándékát a NATO-ból (1966. március 7-én kilép a
  NATO katonai szerveibol, de tagja marad a NATO
  politikai szervezetének)

19

• 1966. júniusában de Gaulle látogatása a SZU-ban
  (körút a keleti blokkban Lengyelország, Románia
  Dacia) Elismeri a Kínai Népköztársaságot.
• Támogatja a vietnámi háború befejezését 1973.
  január 27. párizsi megállapodások.

20
A hatnapos háború a harmadik arab-izraeli
háború, 1967. június 5-10.

• 1964 létrejön a Palesztinai Felszabadulási
  Szervezet (PFSZ) egyre feszültebb politikai
  viszonyok a térségben.
• Izrael fontos stratégiai pontokat szállt meg
  eljutott a Szuezi-csatornáig, megszállta a
  Golan-fennsíkot, elfoglalta egész Ciszjordániát,
  a Gáza-övezetet és Jeruzsálemet. Nagy Izrael
  megvalósítása zsidó telepek létesítése.
• A keleti blokk országai megszakították a
  diplomáciai kapcsolatot Izraellel.
• Módosult status quo a kozel-keleten az arab
  haderok újbóli felfegyverzése
• (egyiptomi támadással 1973-ban zajlott a negyedik
  arab-izraeli háború)

21
(No Transcript)
22
A prágai tavasz leverése 1968. augusztus

• A VSZ katonai intervenciója baráti
  segítségnyújtás 650 000 fo
• A Brezsnyev-doktrína alkalmazása
• Passzív ellenállás
• A SALT-tárgyalások nem szakadtak meg.

23
A Brezsnyev-doktrína, 1968.

• Az SZKP állandóan síkra szállt azért, hogy
  minden szocialista ország fejlodésének konkrét
  formáit a szocializmus útján speciális nemzeti
  feltételeinek figyelembevételével határozza meg,
  de természetesen a szocializmus építésének vannak
  általános törvényszeruségei. Az ezektol való
  eltérés a szocializmusból való eltéréshez
  vezethet. Ha a szocializmussal szemben ellenséges
  belso vagy külso erok valamely szocialista ország
  fejlodését megpróbálnák a kapitalista rendszer
  restaurációjára fordítani, ha ebben az országban
  a szocializmust veszély fenyegetné, ez
  veszélyeztetné a szocialista államok közösségének
  biztonságát, így ez a probléma nemcsak az adott
  országé, hanem általános probléma, amellyel
  minden szocialista országnak törodnie kell.