Vezetoi gazdas

1
Vezetoi gazdaságtan

• Dr. Michelberger Pál
• michelberger.pal_at_kgk.uni-obuda.hu

2
Tematika 1.

1. A vezetoi gazdaságtan célja és módszerei, a
   vállalatok modellezése és tipizálása, a vállalati
   érdekstruktúra, kiegyensúlyozott
   mutatószámrendszer - BSC
2. A megtérülés követelménye
3. Saját és idegen toke használatának eltéro
   kezelése
4. A gazdaságossági számítások alapjai, mutatószámok
   használata
5. A beruházások gazdaságossága, statikus és
   dinamikus módszerek, a lízing szerepe, a
   tulajdonlás teljes költsége - TCO
6. Költségtartalom és költségelszámolás

3
Tematika 2.

1. A könyv szerinti érték és a piaci érték eltérései
2. Amortizáció, eroforrások költségvonzatai
3. Költségtani alapok, klasszikus fedezetszámítás,
   egy- és többtermékes modellek
4. Termékgazdaságossági számítások, optimális
   termékösszetétel, tevékenységalapú költség-,
   határköltség- és folyamatköltség-számítás
5. Vállalaton belüli egységek gazdaságossága
6. Vállalati árszámítások, ármodellek
7. A vállalat hatékonysága, a termelékenység
   kérdései, alkalmazható pénzügyi és gazdálkodási
   mutatók

4
Szakirodalom

• Illés Mária Vezetoi gazdaságtan. Kossuth Kiadó,
  2002.
• Robert S. Kaplan Anthony A. Atkinson Vezetoi
  üzleti gazdaságtan (Haladó vezetoi számvitel).
  Panem Kft., 2003.
• Frank-Jürgen Witt Kerin Witt Controlling kis-
  és középvállalkozások számára. Springer
  Hungarica, 1994.
• Ladó László Teljesítmények és ráfordítások
  (Tervezés, mérés, értékelés). Közgazdasági és
  Jogi Könyvkiadó, 1981.
• Maczó Kálmán Bevezetés a költségelemzés
  módszertanába. Gábor Dénes Foiskola jegyzete,
  2005.

5
A vezetoi gazdaságtan (Managerial Economics)
célja és módszere

• A funkcionális részterületek felett átívelo,
  komplex látásmód
• A közgazdasági elmélet és módszertan
  döntésorientált és gyakorlati megközelítése ?
  vezetoi döntések
• A témakörök (kereslet, termelés, költségek, árak,
  tokegazdálkodás, beruházások stb.) feldolgozása
  jellemzoen az értékteremto folyamatok
  szempontjából történik
• Olyan elemzo rendszer, amely képes kézben tartani
  a költségeket és ráfordításokat. Minden vállalat
  egyedi módszer-keveréket használ

6
A jogi személyiségu vállalat, mint üzleti
vállalkozás

• A vállalat fejlett áru- és pénzviszonyok
  körülményei között a gazdaság meghatározó
  tényezoje, mely fizetoképes szükséglet
  kielégítése céljából szervezodött emberek,
  eszközök, információk egyideju, bonyolult
  kölcsönhatásaként fejlodo gazdasági komplexum.
  
• Dr. Illés Mária

7
Vállalat, mint rendszer

• A vállalat egy meghatározott cél érdekében
  létrehozott eroforráshalmaz, jellemezve az
  eroforrások egymás közötti és az eroforrások és a
  termékek, ill. szolgáltatások közötti
  kapcsolatokkal.
• Eroforrások jellege
• anyagi (alapanyag, segédanyag, fütoanyag,
  energia, félkésztermék),
• technikai (gépek, berendezések hasznos
  idoalapjai, szerelési terület, raktározás),
• emberi (szakmunkás összetétel és kapacitás,
  fejleszto és irányító szakemberek),
• pénzügyi és financiális jellegu (hitelek, saját
  toke, forgóeszközök),
• kereskedelmi (szerviz, garancia, eladói hálózat),
• katalitikus (nem számszerusítheto eroforrások
  PR, goodwill, minoség).
• Fontos a számszerusítés
• Tükröznie kell az idoszaki rendelkezésre-állás
  mennyiségét gó/év,
• Másrészt mutassa a fajlagos felhasználás mértékét
  gó/db.

8
Sztochasztikus és determinisztikus eroforrások

• A determinisztikus eroforrások lekötése a
  termelés mennyiségétol és összetételétol függ.
  Ezek az igények csak tényleges termelés esetén
  jelentkeznek Termékké válásuk egy termelési
  periódus alatt végbemegy ? változó költség
• Sztochasztikus eroforrások az egész rendszer
  muködését szolgálják, tartósan lekötöttek. Csak
  több termelési periódus alatt mennek át a
  termékbe. Lehet ez is anyag, energia, élomunka,
  és információ is. ? állandó v. fix költség

9
Egyéb vállalati szerepkörök (a fizetoképes
kereslet kielégítésén túl)

• a termékek és szolgáltatások, valamint azok
  eloállítási technológiáinak fejlesztése,
• munkahely teremetés,
• egyéni és vállalkozói jövedelmek létrehozása,
• munkavállalók szakmai tudásának fejlesztése.

10
Vállalatok tipizálása

• ágazati hovatartozás,
• méret (létszám, árbevétel, nyereség),
• tulajdonosi struktúra,
• vállalkozási forma,
• vállalkozási konstrukció
• magánvállalkozás,
• részvénytársaság,
• munkavállalói tulajdonon alapuló szövetkezet,
• idegen toke használatán alapuló dolgozói
  vállalkozás (ez inkább elméleti kategória Mo-n).

11
Vállalatok megfelelési kényszerei

• (vállalkozói) nyereségesség (a saját eroforrások
  felhasználásából adódó kockázatvállalás
  ellenértéke, rizikóprémium),
• likviditás,
• vevoi elégedettség,
• környezet- és fogyasztóvédelem,
• munkavállalói elvárások,
• optimalizált vállalati folyamatok,
• üzleti partnereknek történo megfelelés
  (beszállítók, kooperációs kapcsolatok).

12
Balanced Score Card kiegyensúlyozott
mutatószámrendszer

• Stratégiai döntéstámogatás eszköze (Norton
  Kaplan), gyakorlatilag egy továbbfejlesztett
  kontrolling rendszer
• Üzleti tevékenységek folyamatos mérése
• vevoi elégedettség (piaci részesedés,
  vevokapcsolatok is),
• belso muködési folyamatok jósága (minoség,
  hatékonyság, átfutás),
• emberi eroforrás fejlodése (innováció-képesség,
  elégedettség, egyéni teljesítmények) és
• pénzügyi teljesítmény alapján (tokemegtérülés,
  jövedelmezoség, cash-flow, muködési költségek).
• 15-25 számszerusített vállalati mutató (pl.
  ügyfélkérésekre adott válasz átfutási ideje,
  kapacitás kihasználtság, oktatásra szánt ido,
  fedezet/vevoi rendelés) állandó figyelemmel
  kisérése szervezeti egységekre lebontva

13
Ki a gazdasági vállalkozó?

• A kockázatviselés elsosorban a vállalkozáshoz és
  nem a tulajdonhoz kapcsolódik. A tulajdont csak
  akkor terheli kockázat, ha az saját tokeként
  szerepel a gazdasági vállalkozásban. (Idegen toke
  vállalkozói nyereséget, azaz rizikó prémiumot nem
  érhet el)
• Gazdasági vállalkozó az a természetes vagy jogi
  személy, aki elsodlegesen viseli a gazdálkodás
  kockázatának terheit, s annak fejében vállalkozói
  nyereséget érhet el.
• A menedzser tehát nem gazdasági vállalkozó,
  hanem speciális helyzetben lévo munkavállaló

14
A létesítés és muködtetés kockázata

• A létesítés kockázata a technikai háttér
  (technológia) korszeruségének és
  versenyképességének függvénye ez a muködés
  során korrigálható
• A muködtetés kockázata függ a termék
  korszeruségétol és a gazdálkodás színvonalától (a
  két terület kölcsönhatásban áll egymással)
• A létesíto vállalkozó és a muködteto
  vállalkozó egymástól elkülönülhet ? bérleti
  rendszer
• toke banki kamatozása lt bérleti díj lt vállalkozói
  nyereség

15
Vállalati érdekstruktúra fo elemei

• toketulajdonosi érdek (tulajdon védelme,
  értékmegorzése és gyarapítása)
• vállalkozói érdek (vállalkozói nyereség, azaz
  rizikó prémium realizálása és hosszú távú
  maximalizálása)
• munkavállalói érdek (munkavégzés lehetoségének és
  az egzisztenciális feltételek minél magasabb
  szintu biztosítása)
• szervezeti érdek (a szervezet fennmaradása,
  növekedése, javuló munka- és kereseti feltételek
  összmunkavállalói szinten)
• Ez utóbbi eroteljesen strukturált és néhány
  szakirodalomban megjelenik a
• menedzseri vagy vezetoi érdek (egyéni sikerek,
  speciális jutalmak) is
• Az idegen tokét adó a biztonságot, a saját
  tokét adó inkább az eredményességet preferálja.

16
A vállalkozói és szervezeti érdek

• A vállalkozói érdek meghatározó, a gazdasági
  fejlodés motorja, érvényesítése függ a vállalat
  méretétol és tulajdonosi szerkezettol (egyéni
  vállalkozó döntési helyzete vs. kisrészvényes
  döntési helyzete)
• Jól muködo vállalkozásnál a vállalkozó elfogadja
  a szervezeti érdekeket is (elsosorban a
  növekedési szándékot). Kritikus helyzetekben a
  munkavállalók akár hajlandók lemondani jövedelmük
  egy részérol is, hogy a szervezetet megmentsék és
  a tokekivonást elkerüljék

17
Érdekeltség befolyásolása

• Toketulajdonosi érdek gazdaságpolitikai
  szabályozás (törvényi háttér, kamat- és
  adópolitika).
• Vállalkozói érdek gazdaságpolitikai,
  környezetvédelmi és társadalompolitikai
  szabályozás (törvényi háttér).
• Szervezeti érdek vállalkozó befolyásolhatja, a
  törvényi kereteknek megfeleloen.
• Munkavállalói érdek vállalkozó és a vállalat
  vezetése befolyásolhatja (A vállalkozónak fontos
  a munkavállalói lojalitás)

18
Racionalitás és érdekérvényesítés

• ? ?
• Még a testületi döntések mögött is egyének
  vannak
• Nem minden esetben áll elegendo információ a
  rendelkezésre a megfelelo döntések meghozatalához

A vállalkozó gazdasági racionalitása
A döntési helyzetbe kerülo egyének gazdasági
racionalitása
A vállalat gazdasági racionalitása
19
Speciális érdekérvényesítések 1.

• (idegen) toketulajdonosi érdek (pl.
  körbetartozások mesterséges fenntartása ?
  kamatszerzési lehetoség, pl. faktoring),
• vállalkozói érdek túlsúlya (természetes
  monopóliumok szereptévesztése a piaci verseny
  hiányában ? állami árkorlátozás mellett is
  kockázatmentes, de felesleges többlet
  tokebefektetés),
• menedzseri érdekdominancia (magas csúcsvezetoi
  fizetések valós teljesítmény nélkül, a
  menedzserek munkaeropiaci kínálatának
  mesterséges szukítésével),

20
Speciális érdekérvényesítések 2.

• kontraszelekciós érdekérvényesítés (pl. vezeto
  beosztású dolgozók alulértékelik a használható
  beosztottjaik munkáját, hogy megtarthassák
  oket),
• beosztottak sajátos érdekérvényesítése
  (információ visszatartás vagy speciális ismeretek
  és képességek elzárása a nélkülözhetetlenség
  fenntartása miatt),
• mérnöki érdekérvényesítés (a szakmailag
  bonyolultabb konstrukciós és technológiai
  megoldások elotérbe helyezése, még akkor is, ha
  az indokolatlan).

21
Vállalati nyereségérdekeltség jellemzoi

• Kire vonatkozik? (vezetoi, dolgozói,tulajdonosi,
  kombinált)
• Milyen mutatószámot használ? (összeg v. hányados
  ill. ráta típusút)
• Mekkora a hatásterülete? (teljes vállalat v.
  szervezeti egység)
• Mennyire tekint elore? (rövid- v. hosszú távú)
• Milyen a hatása? (alacsony v. magas intenzitású)

22
A megtérülés követelménye

• hosszabb távon
• bevételek kiadások
• rövid távon
• bevételek költségek
• rövid távon a likviditási biztonság fontosabb,
  mint a nyereségesség

vállalkozási alapon felszámított többlet-bevételi
igény
vállalkozási alapon felszámított többlet-bevételi
igény
23
Költségtani fogalmak

• Költség a termék eloállítása v. a szolgáltatás
  nyújtása érdekében felmerült élo- és holtmunka
  felhasználás pénzben kifejezett értéke Ft/év.
• Haszonáldozati költség (opportunity cost) a
  legnagyobb valószínuséggel választható
  alternatíva hozama, nem számviteli kategória.
  Valós gazdasági eredmény csak az alternatív
  jövedelem és az elmaradó haszon költségként
  történo értelmezésével ismerheto meg. A
  gyakorlatban a haszonáldozati költség a nyereség
  része.
• Kvázi költség olyan megtérülési követelmény,
  amely mögött nincs tényleges kiadás, a
  mikroökonómiai és a gyakorlati költségtartalom
  különbsége, valójában nyereség-követelmény...
• bevétel költség kvázi költség
• nyereség kvázi költség

24
Kvázi költség fobb elemei

• saját toke használatának ára
• a vállalkozó tulajdonában lévo természeti
  eroforrások járadéka
• a vállalkozó piaci áron számított munkadíjának és
  járulékának a tényleges költségek között nem
  szereplo része
• vállalkozói nyereség elvárt összege
• esetleges további inflációs nyereségigény (pl.
  amortizációs költségek korrekciója)
• Ún. implicit költségek, nem szerepelnek a
  kiadások között, de más vállalkozásnál történo
  hasznosítás esetében piaci bevételi forrást
  biztosíthatnak. Az implicit költség
  haszonáldozati költség is, de nem a teljes, mivel
  a kockázatvállalási ellenérték még nincs benne.

25
Saját és idegen toke használatának eltéro
számviteli kezelése

• Idegen toke
• másodlagos kockázatviselo (kockázatot felszámolás
  v. csodhelyzet esetében visel)
• használatának nyílt költsége (kamat) és rejtett
  díja van (pl. beszállítói számla késleltetett
  fizetése esetén magasabb lehet az ár)
• sajátos formák megjelenése (lízing és bérlet, ez
  utóbbinál fontos lenne az amortizáció és a
  használati díj szétválasztása)

• Saját toke
• a vállalkozó pénzügyi befektetése
• elsodleges kockázatviselo
• használata nem vonz költséget (tipikus implicit
  költség)
• a veszteség elsodleges fedezeti forrása

26
Megtérülési követelmény 1.

• Kalkulatív kamatláb ih iv
• ahol
• ih tokehasználat ára (egységnyi tokére - Risk
  Free Rate)
• és
• iv vállalkozói nyereségelvárás tokebefektetésre
  vonatkozó rátája (Market Premium - az eltéro
  kockázat miatt idegen és saját toke esetén ez
  különbözhet)
• a kalkulatív kamatlábat (i) általában becsléssel
  állapítják meg,
• függ az iparágtól is,
• elsosorban új vállalkozásokra használják, de új
  termék v. tevékenységbovítés tokeszükségleténél
  is alkalmazható.
• kockázatmentes állampapír befektetés
  hozamrátája

27
Megtérülési követelmény 2.

• A kalkulatív kamatláb nominális és reál
  értékszintje inflációs idoben
• (nominális ráta inflációs ráta)
• kalkulatív kamatláb reálértéke
• (1 inflációs ráta)
• Ezt a helyzetet tovább bonyolítja a tárgyi
  eszközök infláció miatti felértékelodése is

28
Megtérülési követelmény 3.

• A vállalati össztoke átlagos jövedelmezoségi
  elvárása (saját és idegen toke eltéro megtérülési
  követelménye alapján)
• Eh iv Es i
• iM
• Eh Es
• Ahol
• iM az össztokére értelmezett átlagos
  jövedelmezoség
• E vállalati össztoke ( Eh Es)
• Es saját toke
• Eh idegen toke
• iv vállalkozói nyereségelvárás rátája
• i kalkulatív kamatláb
• Változó tokeösszetétel (pl. beruházási hitel)
  esetén bonyolult nyomon követni

29
Megtérülési követelmény 4.(nincs idegen toke)

• Árbevétel K Es i
• ill.
• M Es i
• Ahol
• K költség
• Es saját toke
• i kalkulatív kamatláb
• M nyereség

• Árbevétel
• Költségek (K)
• Nyereség (M)
• - Saját toke használatának ára
• Vállalkozói nyereség (Mv, ún. rizikó prémium)

30
Megtérülési követelmény 4.(van idegen toke és
szeretne befektetni)

• össztokére vetített vállalkozói nyereségráta
• Mv E iv
• ill. össztokére vetített nyereség kamat ráta
• (M Eh ih) E i
• Ahol
• Mv vállalkozói nyereség (rizikó prémium)
• M nyereség
• E vállalati össztoke
• Eh idegen toke
• iv vállalkozói nyereségelvárás rátája
• ih tokehasználat ára
• i kalkulatív kamatláb
• Más tokearányos nyereségráta (saját tokére
  vetített nyereség, összes tokére vetített
  nyereség) alkalmatlan vállalatközi
  összehasonlításokra

31
Megtérülési mutatószám, hozamráta (ROI Return
on Investment)

• ROI EBIT / átlagos tokelekötés
• Ahol
• EBIT kamatlevonás- és adózás elotti nyereség
• (Earnings Before Interest and Taxes, majdnem
  számviteli kategória ld. üzemi tevékenység
  eredménye)
• ROI i

32
A magántokés elvu vállalkozás költség- és
nyereség szerkezete, ill. az árbevétel felosztása

• Költségek
• anyagköltség,
• amortizáció,
• munkaero ára (bér és járulékterhek),
• idegen toke használatának ára.

• Nyereségek
• saját toke használatának ára,
• vállalkozói nyereségelvárás,
• a megtérülési követelmény feletti nyereség.

33
Egyéni vállalkozások megtérülési követelménye
(pl. taxis, szobafesto, ügyvéd)

• Bevétel
• - Anyagköltség
• - Amortizáció
• - Bérleti díjak, kamatok
• Bruttó jövedelem
• - Saját pénzbefektetés használatának ára
• - Hasonló munka munkaeropiaci bére, adói,
  járulékai
• Vállalkozói nyereség
• Itt a vállalkozói nyereséget nem indokolt a
  tokebefektetés függvényében számszerusíteni
• betéti kamat alapján
• a bér számszerusítése nehéz, mivel az egyéni
  vállalkozónak több mindenhez kell értenie, mint a
  hasonló munkát végzo munkavállalónak

34
Dolgozói tulajdonon alapuló vállalkozás
megtérülési követelménye (vannak alkalmazottak
is) 1.

• Itt egybemosódik a munkajövedelem, a saját toke
  használatának ára és a vállalkozói nyereség.
• Ha a tulajdonos dolgozó munkadíja magasabb mint a
  vele egyenértéku munkaero piaci bére, akkor a
  munkadíj egyfajta vállalkozói nyereséggé válik
• Mv M Es ih (V Vp) (1 u)
• Ahol
• Mv vállalkozói nyereség
• M nyereség
• Es saját toke
• ih tokehasználat ára

V összes bérkifizetés Vp foglalkoztatott
dolgozók munkájának becsült piaci ára u 1 Ft
bérre rakódó járulékok és vállalkozó által
fizetendo adók
35
Dolgozói tulajdonon alapuló vállalkozás
megtérülési követelménye (van alkalmazott és
idegen toke is ) 2.

• Mv / E iv
• ill.
• M Eh ih (V Vp) (1u) / E i
• Ahol
• Mv vállalkozói nyereség
• E össztoke
• iv vállalkozói nyereségelvárás rátája
• M nyereség
• Eh idegen toke
• ih tokehasználat ára
• V összes bérkifizetés
• Vp foglalkoztatott dolgozók munkájának becsült
  piaci ára
• u 1 Ft bérre rakódó járulékok és vállalkozó
  által fizetendo adók

36
Árbevétel arányos jövedelmezoség mint torz mérce

• Az árbevétel egy forintjára mennyi (hány fillér)
  nyereség jut
• Vállalatok összehasonlítására nem alkalmas, mivel
  a költségarányok eltérhetnek, és az árbevételben
  a költségek is benne vannak
• Azonos költségstruktúra esetén a vállalat évrol
  évre történo fejlodése esetén használható

37
Árbevétel arányos jövedelmezoség mint torz
mérce egyszeru számpélda

• A vállalat terméke
• Gyártott mennyiség db 5000
• Fajl. nyereség Ft/db 4000
• Fajl. bér klts. Ft/db 2000
• Fajl. ált. klts. Ft/db 500
• Fajl. ag. klts. Ft/db 7000
• Fajl. egyéb klts. Ft/db 500
• Egyégár Ft/db 14000
• Nyereség / Árbevétel
• (50004000) / (500014000)
• 0,286

• B vállalat terméke
• Gyártott mennyiség db 5000
• Fajl. nyereség Ft/db 4000
• Fajl. bér klts. Ft/db 2000
• Fajl. ált. klts. Ft/db 500
• Fajl. ag. klts. Ft/db 70000
• Fajl. egyéb klts. Ft/db 500
• Egyégár Ft/db 77000
• Nyereség / Árbevétel
• (50004000) / (500077000)
• 0,052

38
Mérce és rangsor

• Mérce abszolút kategória, döntési (kiválasztási
  eszköz)
• Rangsor a figyelembe vett termékek,
  tevékenységek, beruházások közül melyik a jobb
• A rangsor nem helyettesítheti a mércét
• A döntéselmélet négyféle mérési skálát ismer
  (ezek lentrol fölfele transzformálhatók csak)
• nominális skála (megkülönböztetés minosítés
  nélkül)
• sorrendi skála (rangsor)
• intervallum skála (minoségi fokozatok szerinti
  rendezés) és
• arányskála (mérce)

39
Gazdaságosság és célszeruség 1.

• A gazdaságosság a gazdálkodónak az a törekvése,
  hogy minél kisebb ráfordítással minél nagyobb
  eredményt érjen el (Ehhez kell a mérce)
• A célszeruség azt jelenti, hogy a vizsgált
  változat valamilyen szempontból elonyös.

40
Gazdaságosság és célszeruség 2.

• Lehet valami gazdaságos és nem célszeru (pl. egy
  olyan beruházási alternatíva, amelynek az NPV-je
  gt 0, de mellette van magasabb NPV-jü altenatíva
  is
• Lehet valami célszeru, de nem gazdaságos
• A vizsgálati módszerek korlátosak (hosszabbtávú
  megtérülés nem bizonyítható, pl. információs
  rendszer bevezetése)
• Az adott tevékenység önmagában gazdaságtalan, de
  másokkal együtt relatíve veszteségcsökkento
  hatású (pl. folyamat átalakítás elemei, BPR)
• Érdekeltségi rendszerbol adódó tevékenység
  (szervezeti ill. érdekek dominanciája pl.
  szakmakultúra megmentése)

41
Bruttó nyereség és fobb típusai

• árbevétel
• - a vizsgált területhez egyértelmuen
  hozzárendelheto kltsg.elemek
• bruttó nyereség
• Beruházásoknál nettó hozam (cash flow), a
  beruházáshoz tartozó nyereséget és amortizációt
  együttesen kezelve
• Muszaki fejlesztésnél a muszaki fejlesztéshez
  tartozó nyereség és a KF, valamint bevezetési
  kiadások megtérülésének összege
• Vállalkozáson belüli egységeknél fedezet vagy
  bruttó nyereség
• Termékeknél vagy tevékenységeknél termékfedezet
  vagy bruttó nyereség

42
Beruházások nettó hozama

• Nettó hozam, cash flow v. EBITDA (Earnings Before
  Interest, Tax, Depreciation and Amortisation)
• Gyakorlatilag az adózatlan nyereség és az
  amortizáció éves összege.
• Az amortizáció idobeli elosztásából adódik egy
  bizonytalanság
• A beruházás muködési élettartama alatt a nettó
  hozamnak fedezni kell a befektetés névértéken
  történo megtérülését, másrészt a mindenkori
  tokelekötés jövedelmezoségi követelményét

43
Muszaki fejlesztés bruttó nyeresége

• Muszaki fejlesztésnél meg kell térülni a KF
  ráfordításainak, a bevezetésnek és a kalkulatív
  kamatlábból adódó esetleges nyereség
  követelményeknek is.
• A muszaki fejlesztésbol adódó költségmegtakarításo
  kat, ill. többletbevételeket többletnyereségként
  számszerusítik
• Az idobeli ütemezés és az utóbbi számszerusítése
  nehézkes

44
Vállalaton belüli egységek és termékek fedezete

• A fedezeti elv abból indul ki, hogy azokat a
  költségeket, amelyek nem állnak közvetlen
  kapcsolatban a termékkel, tevékenységgel, ill. a
  vizsgált gazdasági egységgel, nem is osztjuk fel
  ezekre, mert a szétosztás torz, rossz döntéseket
  eredményezo költséginformációkat hozna
• Minél alacsonyabb a vizsgálati szinthez tartozik
  az érintett elem, a közvetlen oksági
  összefüggésben levo ráfordítások köre annál
  szukebb

45
Gazdaságossági számítások tipizálása

1. A vizsgálat tárgya szerint (rendszer,
   rendszerelem v. változás)
2. A megtérülések kezelhetosége szerint (direkt,
   indirekt)
3. A számítás vonalvezetése szerint (a megtérülés
   logikájának követése v. kritikus érték számítása)
4. A számítás által átfogott idoszak szerint (egy
   év, több év, teljes élettartam)
5. Idotényezok szerepeltetése szerint (statikus v.
   dinamikus)
6. A vizsgálat és a megvalósítás idobeli viszonya
   szerint (elozetes, közbenso v. utólagos)

46
Gazdaságossági számítások a vizsgálat tárgya

• A rendszerelemeknél általában csak a
  gazdaságtalanság egyértelmu határát lehet
  meghatározni, a gazdaságosságot nem
• Ha minden elem a gazdaságtalanság határán van,
  akkor nincs, ami megtérítse a közös
  ráfordításokat
• Ha egy rendszer valamelyik elemét ki akarjuk
  iktatni, akkor nem elégséges annak önmagában
  történo gazdaságossági vizsgálata, azt is
  vizsgálni kell, hogy az elem eltávolítása milyen
  hatást fejt ki az egész rendszerre
• Az elmozdulás a rendszer bovítését és szukítését
  is jelentheti.

47
Gazdaságossági számítások a megtérülések
kezelhetosége

• Direkt
• A megtérülésnél egyértelmuen értelmezheto a
  nyereségvonzat
• Indirekt
• Van amikor a nyereség nem számszerusítheto ?
  megtérülési követelmények összehasonlító
  elemzése,
• cél a leheto legkisebb ráfordításokkal történo
  megvalósítás, figyelembe véve a piaci átlagos
  ráfordításokat
• (pl. beruházási alternatívák összehasonlítása ?
  rangsorolás)

48
Gazdaságossági számítások a számítás
vonalvezetése

• A számítás egyenes vonalvezetésu ha azt
  vizsgálja, hogy a szóban forgó hozam elégséges-e
  a megtérülési követelmény teljesítéséhez v.
  melyik a legkisebb költségkihatású változat
• Ha a vizsgálathoz szükséges információk
  bizonytalanságot hordoznak, akkor kritikus
  értékeket kell megadni
• Hol lesz kisebb a nyereség az elvártnál?
• Hol emelkedik a befektetési igény az
  elviselhetetlen szint fölé?
• Hol van a még elfogadható ár?
• Mekkora a még elfogadható élomunka igény?
• stb.

49
Gazdaságossági számítások a számítás által
átfogott idoszak

• Egy évet átfogó vizsgálatok a rendszerelemek
  mennyire gazdaságosak az adott évben ? ún.
  keresztmetszet vizsgálatok
• Többéves idoszakra vonatkozó számítások a
  keresztmetszet vizsgálatok ismétlését jelenti
  általában, de beszélhetünk pl. egy beruházás
  többéves gazdaságossági vizsgálatáról is.
• Bizonyos rendszerelemek esetén (termékek, tárgyi
  eszközök, technológiák) esetében a megtérülési
  követelmények a teljes élettartamra is
  vizsgálhatók

50
Gazdaságossági számítások az idotényezo
szerepeltetése

• Statikus
• A statikus gazdaságossági számítások a kamatos
  kamatozás elvét a befektetésekre, ill.
  megtérülésekre nem alkalmazzák. (Az ún.
  keresztmetszet vizsgálatok statikusak)
• Dinamikus
• Olyan tevékenységek minosítéséhez használják,
  amelyek több éven áthúzódva valósulnak meg, a
  bevételek és kiadások váltakozó ütemben
  jelentkeznek

51
Gazdaságossági számítások a vizsgálat idopontja

• Elozetes (ex ante)
• Döntést megelozoen, prognózisok és
  kockázatkezelo eljárások alkalmazása
• Közbenso
• Részben tény-, részben tervadatokra épülo
  számítások. A gazdaságosság elhúzódó
  tevékenységek esetén menet közben is javítható
• Utólagos (ex post)
• Kizárólag tényadatokra épül, fokozza a
  tisztánlátást és erosíthetik a vállalati tanulást

52
Az ido gazdasági szerepe, idopreferencia

• A megvalósítás ido többlet ráfordítás vállalása
  mellett alkalmanként csökkentheto
• Ha pl. termelés elobb kezdodhet meg, akkor a
  befektetés hozamai is korábban jelenkezhetnek
  (ld. piaci újdonságok)
• A mai egységnyi pénzeszközt többre értékeljük
  mint az egységnyi jövobenit (korábban
  bekapcsolható az értékteremtésbe, szerepe van a
  bizonytalanságnak és az esetleges inflációnak
  is) ? idopreferencia.
• Az idopreferencia mértéke azt fejezi ki, hogy
  mennyivel ér többet az egységnyi mai pénzeszköz
  egy idoszakkal (általában 1 évvel) késobbi
  egységnyi pénzeszköznél (gyakorlatilag kalkulatív
  kamatláb)

53
Idotényezok

• Azok a szorzó tényezok, amelyek a pénz
  idoértékének hatását összevontan tartalmazzák
• Kamatfaktor k (1 i)t
• Egységnyi befektetésnek i kamatláb mellett t
  év alatt milyen nagyra kell növekednie
• Diszkontfaktor D 1 / (1 i)t
• Ma milyen összeget kell befektetni i növekedési
  ütem mellett, hogy t év alatt egységnyire
  növekedjen
• 1
• Törlesztofaktor qn
• ? 1 / (1 i)t
• Évenkénti egyenlo nagyságú tölesztéseknek a
  hitelnyújtás idopontjára diszkontált összege
  legyen egyenlo a hitelezett összeggel
• t a figyelembe vett évek száma
• n a teljes idotartam, a törlesztofaktornál t
  1.n

54
Gazdaságossági számítások idohorizontja

• Annak az idoszakasznak a határát, amelyre a
  gazdaságossági számítást elvégezzük, a számítás
  idohorizontjának nevezzük
• Az idohorizontot befolyásoló tényezok
• a megtérülés intenzítása, ill. annak idobeli
  alakulása (lehet, hogy egy célgép 15 évig
  muködoképes, de a vele gyártott termék csak 3
  évig piacképes),
• információszerzési lehetoségek,
• determinációk (pl. egymáshoz kapcsolódó
  beruházások),
• idopreferencia mértéke (ha nagy, akkor rövidíti
  az idohorizontot).

55
A gazdaságossági számítások kockázata

• A kockázat veszteséget eloidézo veszélyforrás (A
  kockázat függ egy káros esemény bekövetkezésének
  valószínuségétol és az esemény bekövetkezésébol
  adódó kártól).
• Fo oka a jövobeni események bekövetkezésének
  bizonytalansága.
• A gazdasági eseményekre vonatkozó bizonytalanság
  költségráfordításokkal, kutatásokkal,
  prognózisokkal csökkentheto, de nem szüntetheto
  meg

56
Beruházások

• A befektetésnek az a vállfaja, amely tárgyi
  eszközök vásárlásaként vagy létesítéseként
  valósul meg.
• Funkciója többféle lehet, szolgálhat közvetlen
  termelési célokat, vagy termelési feltételek
  megteremtését
• Az eredeti befektetési összeg hosszabb idon át,
  folyamatosan térül meg, miközben a tárgyi eszköz
  a funkciójának teljesítésére alkalmas marad. A
  termeloképesség mögött évrol évre egyre kisebb
  befektetési összeg szerepel
• Megtéríti-e a beruházás a vele kapcsolatban
  felmerülo összes költséget és a kvázi költségeket
  is?

57
Beruházás-gazdaságossági számítások

• Analízis
• Hozammutatók, azokat befolyásoló tényezok
  feltárása, többirányú költségelemzés
  (megvalósíthatósági tanulmány - feasibility
  study)
• Szintézis
• Megtérülési követelmények teljesülése,
  körülményeinek és feltételeinek elemzése,
  likviditás vizsgálat (számtanpélda)
• Nem tipikus az a beruházás, ahol a bevételek és
  kiadások különbségének a pozitívvá válása után is
  lesznek olyan évek, amikor az évi összes kiadás
  (nem költség!) nagyobb az évi összes bevételnél
  A kiadási többlet akár meghaladhatja az éves
  amortizáció összegét

58
Statikus gazdaságosság-számítási módszerek (ahol
idotényezo nem szerepel)

• M/E i
• Ahol
• M jövedelmezoség
• E (saját) átlagos tokebefektetés
• i kalkulatív kamatláb
• Több évet átfogó statikus vizsgálatok
• Lehet évrol évre statikusan vizsgálni a beruházás
  gazdaságosságát (általában a nevezoben mindig a
  beruházás bruttó értéke szerepel)
• Teljes élettartamra vonatkozó statikus vizsgálat
  feltételei
• pontberuházás, a nyereséghozam állandó és a
  beruházás élettartama végtelen (pl. ingatlan
  beruházások)

Statikus módszerrel csupán arra kaphatunk
választ, hogy a szóban forgó beruházás a vizsgált
évben (!) teljesítette-e a nyereségkövetelményt
59
Dinamikus gazdaságoság-számítási módszerek

• Jellemzoen teljes élettartamot átfogják, az
  idotényezot figyelembe veszik
• Feltételek
• A bevételek és kiadások az idoszakok elején, vagy
  végén keletkeznek
• A kalkulatív kamatláb a beruházás teljes
  élettartama alatt állandó
• A mindenkori befektetési értéktol a
  kamatoskamat-számítás szerinti növekedésnek
  megfelelo megtérülést várunk el (ezt az
  amortizáció és a nyereségadó befolyásolhatja)
• Fajtái
• Nettó jelenérték számítás (NPV 0)
• Belso kamatláb keresés (IRR)
• Annuitás számítás

60
Nettó jelenérték számítás 1.

• A várható jövedelem jelenértékének és a
  befektetett összeg jelenértékének különbsége.
  (Mind a ráfordításokat, mind a hozamokat a
  jelenlegi idopontra diszkontáljuk.)
• NPV C0 ? ( Ct / (1 i )t )
• Ahol
• C0 induló ráfordítás
• Ct jövoben várható hozamok és ráfordítások
  egyenlege (t 1 n)
• n a figyelembe vett idoszakok (évek) száma
• i a kalkulatív kamatláb tizedes törtben (!!!)

61
Nettó jelenérték számítás 2.

• NPV értelmezése tipikus beruházások esetén
• Ha NPV0, akkor éppen teljesíti az elvárt
  jövedelmezoséget
• Ha NPVgt0, akkor a beruházás magasabb
  jövedelmezoségu, mint amennyit minimálisan
  megkövetelünk tole. A pozítiv összeg a
  többletnyereség diszkontált értékét
  számszerusíti
• Ha NPVlt0, még nem jelenti azt, hogy a beruházás
  egyértelmuen veszteséges
• Az NPV két komoly információt elfed. A
  befektetett toke nagyságát és lekötési idot
• Jövedelmezoségi index (PI profitability index)
  a hozamok jelenértékének és a beruházás értékének
  hányadosa (gyakorlatilag az NPV számítás egy
  formája)
• A beruházás gazdaságosnak tekintheto, ha PI 1

62
Belso kamatláb (belso megtérülési ráta Internal
Rate of Return, IRR) keresése

• Tipikus, öneros beruházások esetén a beruházás
  valódi jövedelmezoségét fejezi ki.
• Azt a beruházási alternatívát választjuk (NPV 0
  esetén), amelynek a
• belso megtérülési rátája a legnagyobb,
• ill. a belso megtérülési rátája nagyobb mint a
  kalkulatív kamatláb,
• avagy a belso megtérülési rátája nagyobb a
  kockázatmentes befektetés kamatlábánál
• Kiszámítása hosszadalmas, közelítéses
  (próbálgatásos) módszert igényel

63
Az annuitás számítás

• Az annuitás számítás idotényezoként a
  törlesztofaktort szerepelteti.
• Alkalmazásának feltételei
• pontberuházás,
• n éven át állandó nagyságú nettó hozam.
• évi egyenlo nagyságú nettó hozam évi átlagos
  tokeköltség
• illetve
• nyereség amortizáció nyereségelvárás
  amortizációs megtérülési követelmény
• A muködési ido alatt meg kell térülnie a
  beruházási összegnek és a kalkulatív kamatláb
  szerinti nyereségelvárásnak is

64
Beruházás megtérülés vizsgálata a
gyakorlatAlternatívák közötti rangsor

• 1. Minoségi elemzések
• 2-3. Belso kamatláb és megtérülési ido
• 4-5. Nettó jelenérték és tokearányos számviteli
  nyereség
• Egyéb szempontok
• Kockázat és likvidítás, valamint
• tokelekötés összege és idotartama

65
Kritikus érték-számítások

• Rendszerint a vizsgálatba bevont legnagyobb
  bizonytalanságú információt keressük, amely
  mellett még éppen gazdaságos a beruházás
• Kritikus beruházási összeg (az a maximális
  beruházási érték, amely mellett az adott
  beruházás figyelembe véve az elérheto éves
  hozamokat, élettartamot és kalkulatív kamatlábat
  még éppen gazdaságos)
• Kritikus élettartam (azt a muködési élettartamot
  jelöli adott beruházási összeg, éves hozamok és
  kalkulatív kamatláb mellett , amely
  elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a
  beruházás ne váljon gazdaságtalanná)
• Nettó hozam kritikus értéke átlagos tokeköltség
  (ha hozam ingadozás nagy, akkor nincs értelme)
• Belso kamatláb kritikus értéke kalkulatív
  kamatláb (igazából nem kritikus értékszámítás)

66
Nem tipikus beruházások

• Nem tipikus az a beruházás, ahol a bevételek és
  kiadások különbségének a pozitívvá válása után is
  lesznek olyan évek, amikor az évi összes kiadás
  (nem költség!) nagyobb az évi összes bevételnél
  A kiadási többlet akár meghaladhatja az éves
  amortizáció összegét
• A belso kamatláb keresése itt nem használható,
  mivel váltakozó pozitív és negatív elojelu éves
  hozadékok esetén több kamatláb is eleget tehet az
  NPV0 feltételnek ? marad a nettó jelenérték
  számítás (kockázat és idotartam figyelése
  mellett)

67
Kockázatkezelo eljárások

• Lehetoségek
• Bovítjük az információk körét ? biztonságosabb
  elorelátás
• Veszteségek elleni biztosítékok
• Nagyobb kockázatvállalás ? nagyobb vállalkozói
  nyereségelvárás
• Mi lesz akkor ha? kérdésre adott válaszok
• Kalkulatív kamatláb emelése
• Idoben elorehaladva kiadások növelése, bevételek
  csökkentése (jövedelem korrekció)
• Megtérülési ido számítása (minél rövidebb ido
  alatt térül meg egy beruházás, annál kisebb a
  kockázat)
• Párhuzamos számítások (optimista, pesszimista és
  reális változatok, döntési fák alkalmazása)

68
Adózott nyereség szerepeltetése a beruházás
gazdaságossági számításokban

• Problémák, amit kezelni kellene
• A megtérülési követelmény rátája általában
  adózatlan nyereségen van értelmezve ? kalkulatív
  kamatláb újragondolása
• Az össztoke átlagos jövedelmezosége függ a saját-
  és idegen toke arányától. Ez statikusan még
  kezelheto. De az arány évrol évre változhat ?
  évrol évre változó súlyozott kalkulatív kamatláb
  (?)
• Kockázatkezelés miatt megemelt kalkulatív
  kamatláb adózott profit melletti értelmezése nem
  megoldott
• Adózott nyereség melletti nettó jelenérték
  számítás esetén elore ismernünk kellene az
  amortizáció pontos elszámolásának módját
• Ha a beruházás csak egy részterület
  eredményességét hozza és vállalati szinten a
  nyereség nem kimutatható, akkor nincs mit adóval
  csökkenteni ? esetleges hibás döntés
• A beruházásokra gyakran ráterhelnek valamilyen
  központi irányítási költséget

69
A tulajdonlás teljes költsége(TCO Total Cost
of Ownership)

• Mibe kerül egy beruházás egy vállalatnak a teljes
  életciklusra vonatkoztatva?
• Szerepe
• döntéselokészítés beruházási alternatívák
  közötti választás,
• pénzforgalmi elorejelzés a várható kiadásokra.
• Lehet statikusan és dinamikusan is kezelni

70
A tulajdonlás teljes költsége(TCO Total Cost
of Ownership) - példa

• TCO fobb összetevoi vásárolt, n éves
  üzemeltetésre tervezett vállalati információs
  rendszer esetén
• beruházás (hardver, szoftver, IT infrastruktúra,
  konfigurálás),
• rendszer adminisztráció (bovítések, frissítések,
  biztonsági kérdések, folyamatokhoz történo
  illesztés, rendszergazda bérköltsége),
• muszaki támogatás (hardverfelügyelet,
  vírusvédelem, szerviz...),
• végfelhasználókkal kapcsolatos költségek (képzés,
  szakmai tanácsadás, állásidok, probléma
  elhárítás).

71
A tulajdonlás teljes költsége(TCO Total Cost
of Ownership) példa folyt.

• Rejtett ráfordítások és költségek
• hálózatépítésbol adódó teljesítménycsökkenés,
• kiválasztásból eredo munkaido kiesés,
• képzés miatt jelentkezo állásido,
• begyakorlási ido csökentett dolgozói
  teljesítménnyel,
• adatbázis karbantartás,
• nem tervszeru leállások (pl. számlázás
  elmaradása, adóbevallás késedelme, nem idoben
  feladott beszerzési megrendelés).
• A rejtett költségeket idoegységre és szervezeti
  egységre számított árbevétellel lehet közelíteni

72
Finanszírozási lízing, a klasszikus lízing egyik
alapváltozata

• Hitelt helyettesíto bérleti szerzodés, általában
  a futamido lejárta után a lizingelt tárgyi eszköz
  tulajdonjoga átszáll a lízingbe vevo cégre.
• Különbségek a hitel és a finanszírozási lízing
  között
• Hitel mint idegen toke szerepel a
  mérlegbeszámolóban, a lizing nincs benne
• A lizing-díj teljes egészében elszámolható
  költségként, hitel esetében viszont csak a kamat
  költség
• A lízingkonstrukció kevésbé kockázatos a
  lízingnyújtónak, mint a hitel a hitelnyújtónak (a
  tárgyi eszköz a futamido végéig a lizingbe adó
  tulajdonában marad)
• A lizing-szerzodésnek nem kell nyílt formában
  tartalmazni a kamatot, csupán a lízingdíj
  összegét

73
Lízingkonstrukció gazdaságossága

• Finanszírozási lízing esetén ha a tokehasználati
  díjként funkcionáló díjelem százaléka (i)
  meghaladja az adott helyzetben felveheto
  vállalati hitel kamatát, akkor az rossz üzletnek
  tunik
• qn lízingdíj éves összege / a lízing tárgyának
  bruttó értéke
• 1
• qn
• ? 1 / (1 i)t
• t 1n (n az évek száma) , i? (ld.
  törlesztofaktor)
• Figyelni kell a lízingelési idoszak hosszát és a
  tárgyi eszköz élettartamát is

74
Operatív lízing

• Itt csak idoleges használatra veszik igénybe a
  lízing tárgyát. Emiatt a lízingbe adó kockázata
  nagyobb? magasabb lízingdíjak
• Gyakran nem új tárgyieszköz bérbeadásáról van
  szó, így a gazdaságosság megítélése is nehéz

75
Muszaki (technológia és termék) fejlesztés
gazdaságossága

• Egyszeri ráfordítások sajátos értelmezése az
  esetleges tárgyi eszköz beruházáson túl , ún.
  üzemszeru alkalmazásig felmerülo kiadások (KF,
  bevezetés, licencia- v. know-how vásárlás és
  adaptálás)
• Hozam a muszaki fejlesztés hatására keletkezo
  egyértelmu nyereségtöbblet
• Azt is figyelembe kell venni, hogy mennyi lett
  volna a nyereség a muszaki fejlesztés bevezetése
  nélkül a fejlesztés hasznosulásának teljes
  idotartamára vonatkoztatva
• Ezen a területen a belso kamatláb (IRR)
  használata nem javasolt. NPV viszont elfogadott

76
Kiadás, számviteli költségtartalom, gazdálkodási
szempontú költségtartalom

• Kiadás A gazdasági tevékenység elofeltételeinek
  biztosítása érdekében (épület, gép, anyag
  vásárlása, idegen eszközök használati díja), ill.
  az eroforrások mozgásba hozatalakor (munkabér,
  üzemanyag) merül fel. Léteznek nem
  eroforrásigénybol adódó kiadások is (pl. adók).
• Számviteli költségtartalom az eroforrás-felhaszná
  lás alapján számszerusített, számviteli
  eloírásoknak megfelelo költséginformáció
• Gazdálkodási szempontú költségtartalom a
  kiadások megtérülési követelményét szigorúan az
  oksági összefüggések alapján képezi le, és ezt a
  kvázi költségekkel együtt elemzi

77
Gazdálkodási szempontú és a számviteli
költségtartalom eltérésének legjellemzobb
elofordulásai

• A bevétel és a tényleges megtérülés idoszaka nem
  azonos (pl. reklámköltségek, oktatási költségek,
  muszaki fejlesztés költségei a számvitel a
  költségek mihamarabbi megtérülését diktálja)
• A felhasználás értéke nem azonos azzal az
  összeggel, amit elszámolnak (pl. erkölcsi és
  fizikai amortizáció , anyagfelhasználás kül.
  idopontokban beszerzett eltéro árú készlet)
• Rövid futamideju lízing (a tárgyi eszköz
  élettartama hosszabb, mint a futamido)
• Új technológia induló, alacsonyabb
  kapacitáskihasználása

78
Adóhalasztó és adó-elorehozó költségelszámolás
(elsosorban amortizáció elszámolása)

• Minél késobb, minél kevesebb adót
• Törekedni kell arra, hogy számviteli beszámoló ne
  tartalmazzon olyan nyereségelemeket, amelyek
  realizálása bizonytalan
• A költségek bizonytalansága miatt nem lehetünk
  bizonyosak abban, hogy az adott évi nyereség
  reális
• Ha feleslegesen fizetünk nyereségadót, a
  következo évi veszteség nem teremt jogalapot
  arra, hogy visszaigényeljük

79
Nyereség-elszámolás tologatásának lehetoségei

1. Amortizáció idobeli elszámolásának változtatása
2. Emelkedo alapanyagárakból adódó költségtöbblet
   idobeli megjelenítésnek tologatása (FIFO-LIFO
   választás)
3. A saját célra végzett, ill. még nem értékesített
   tevékenység költségtartalmának és könyv szerinti
   értékének befolyásolása (saját termelésu készlet,
   saját kivitelezésu beruházás, saját KF,
   késleltetett v. elorehozott aktiválás)
4. Elo- és utószámlázások, a bevételek, ill.
   bizonyos kiadások idobeli megjelenítésének
   tologatása

80
A költségoldali adókésleltetés érdekeltségi
háttere

• hosszú távú vállalkozói érdek ?? rövid távú
  nyereségérdekeltség
• (elhúzódó, több éves muszaki fejlesztések
  kérdése)
• A rövid távon nyereségérdekelt vezeto (menedzser)
  saját prémiumlehetoségeit áldozhatja fel a
  késobb, ot váltó kollégájának majdani prémiuma
  érdekében
• Magánvállalkozónak viszont kifejezetten kedvezo
  az adókésleltetés. A muszaki fejlesztés
  költségeinek elszámolásával növelheti
  vállalatának értékét
• A részvényesek nem tudják reálisan értékelni a
  rejtett nyereséget. Hiába egyformán fontos
  számukra a részvény értéke és osztaléka Ezért
  kiemelt szerepet kap a megbízható adattartalommal
  bíró számviteli beszámoló (mennyiségi és érték
  szerinti leltár).

81
A könyv szerinti (1) és a piaci érték (2)
eltérései

• A különbség lehetséges okai
• halmozódó inflációs hatás,
• a tényleges avulás és a számviteli becslés
  eltérése,
• elszámolt és tényleges eroforrás-felhasználás
  közötti eltérés,
• a gazdálkodási szempontú és a számviteli
  költségtartalom közötti különbség,
• a saját eloállítású és a vásárolt javak értékbeli
  nyilvántartásának koncepcionális eltérése (a
  saját célra végzett teljesítmény nem annyiba
  kerül, mint amennyiért el lehet adni).
• A befektetés (leegyszerusítve) az a pénzösszeg,
  ami már ki van fizetve, de bevételben még nem
  térült meg.
• A megtérülés a gazdálkodási szempontú költségek
  és a számviteli költségek szerint is vizsgálható.

82
A vállalat üzleti értéke (3) - nem mindig azonos
a piaci értékkel

• A jövoben képzodo, összes szabadon felhasználható
  pénzeszköz jelenértéke alapján becsülik
  (diszkontált cash-flow).
• Gyakorlatilag az adózás utáni eredmény és az
  amortizáció összege

83
Az inflációs hatás

• Ugyanaz a dolog ugyanabban a pénznemben kifejezve
  egy késobbi idopontban lényegesen többe kerül,
  anélkül, hogy az felértékelodött volna. Nem
  kezelve vagyonvesztést eredményezhet!!!
• Az eroforrások beszerzéskori és megtérüléskori
  ára közötti különbség is látszólagos nyereség
  formát ölt. A rendszer szinten tartásához
  nélkülözhetetlen a szóban forgó összeg teljes
  visszaforgatása. ? inflációs nyereségigény, mint
  megtérülési követelmény
• A tényleges beszerzési árakból levezetett
  költségek nem nyújtanak fedezetet az
  újravásárláshoz
• A hatás kiküszöbölése
• gyorsított leírás,
• az értékcsökkenési leírás inflációs rátával
  történo felszorzása és ennek mentesítése a
  nyereségadó alól

84
Gazdasági avulás

• Az ido múlásával a fel nem használt eroforrás
  korszerutlenné, elavulttá válhat. A gazdasági
  avulás v. erkölcsi kopás a fizikai
  elhasználódástól függetlenül bekövetkezo
  értékvesztés (pl. mikroelektronika).
• Környezeti fejlodés hatásai
• A gyártók ugyanazt a konstrukciót egyre olcsóbban
  állítják elo.
• Ugyanazon funkció teljesítésére folyamatosan
  egyre jobb, olcsóbb és takarékosabb konstrukciók
  jelennek meg.
• A termékek, szolgáltatások iránti igények is
  jelentosen változnak.
• Gazdasági avulás számszerusítési igényei
• költségelszámolás (becsült átlag),
• tárgyi eszköz optimális élettartamának
  meghatározása,
• a még el nem használódott teljesítoképesség
  avulási értéke (tárgyi eszköz újraértékelése,
  további muködtetés gazdaságosságának vizsgálata,
  tárgyi eszköz értékesítése, a termelt termékek
  ármeghatározása),
• A tárgyi eszköz teljes élettartamára értelmezett
  avulás miatti összegzett veszteség.

85
Gépek, berendezések optimális élettartama

• Megfelelo karbantartási és felújítási
  tevékenységgel az élettartam jelentosen
  meghosszabbítható ? pótlólagos ráfordításokkal
  csökkentheto a fizikai és az erkölcsi kopás
• Mérlegelés tárgya, hogy alacsony amortizációs
  költséget és magasabb karbantartási ráfordítást
  választom v. fordítva
• Itt azonban figyelembe kell venni az ún.
  ellenköltséget is (a gazdasági avulásból eredo,
  számszerusített évenkénti relatív veszteségeket)

86
Amortizáció

• Az értékcsökkenési leírás gazdasági funkciói
• a., eredeti funkciók
• éves szintu nyereség meghatározhatóvá tétele,
• a tárgyi eszköz elhasználódás és a gazdasági
  avulás névértékének adómentes visszaforgatása,
• vagyonérték kiigazítása.
• b., származékos gazdasági funkciók
• gazdálkodói tisztánlátás (fizikai elhasználódás
  és gazdasági avulás),
• különbözo pénzügyi, adózási és inflációkezelési
  megfontolások érvényre juttatása.
• Adottságként kezelendo a beszerzési érték és a
  törvényben megszabott leírási élettartam

87
Alapveto leírási módszerek

• Leírási élettartam kifejezési módja szerint
  lehet
• idoarányos,
• teljesítményarányos,
• teljesítményarányos és idoarányos kombinációja.
• Az élettartam és a leírás üteme közötti viszony
  szempontjából lehet
• lineáris,
• degresszív,
• kombinált (esetleg progresszív is).

88
Kombinált leírási módszerek

• Idoarányos lineáris leírás (legelterjedtebb)
• Egyszeru és idobeli alakulása áttekintheto
  Lehet ez is gyorsított, ha a leírási élettartam
  rövidebb a gazdaságos muködtetés tervezheto
  élettartamánál
• Csökkeno maradvány módszere (ritkán használt,
  degresszív leírási módszer)
• A mindenkori nettó érték és egy e célból
  meghatározott állandó nagyságú leírási kulcs
  szorzata adja az éves értékcsökkenést.
• Évek számjegyeinek összege módszer (degresszív
  leírási módszer)
• A tárgyi eszköz leírási élettartamából még
  hátralévo évek számát elosztjuk a leírási idoszak
  évei számjegyének összegével

89
Kombinált leírási módszerek (folyt.)

• Kétszeres maradványcsökkento leírás (kombinált
  degresszív, gyorsított leírás)
• Az utolsó leírási évet kivéve a mindenkori nettó
  érték és az egyébként adódó lineáris leírási
  kulcs kétszeresének a szorzata révén határozzák
  meg az éves amortizáció összegét. Az utolsó évben
  annyit írnak le, amennyi az utolsó évi nettó
  érték, ill. annak maradványértékkel csökkentett
  összege.
• pl. 10 mFt 4 évre
• 1. év ? 10 mFt 0,25 2 5 mFt
• 2. év ? 5 mFt 0,25 2 2,5 mFt
• 3. év ? 2,5 mFt 0,25 2 1,25 mFt
• 4. év ? 10 mFt 8,75 mFt 1,25 mFt

90
Kombinált leírási módszerek (folyt.)

• 150 -os maradványcsökkento leírás (a kétszeres
  maradványcsökkento egyik korrigált változata)
• A mindenkori nettó érték és a lineáris leírási
  kulcs másfélszeresének a szorzata adja az éves
  leírás összegét, mindaddig, amíg az nem válik
  irreálisan alacsonnyá
• Amikor az adott nettó érték egyenlo arányú
  felosztása szerinti összeg meghaladja a
  degresszív leírásból származó összeget, akkor
  áttérnek lineáris leírása
• pl. 10 mFt 4 évre
• 1. év ? 10 mFt 0,25 1,5 3,75 mFt
• 2. év ? 6,25 mFt 0,25 1,5 2,344 mFt (gt
  6,25 mFt / 3 2,083 mFt)
• 3. év ? 3,906 mFt 0,25 1,5 1,465 mFt (lt
  3,906 mFt / 2 1,953 mFt) !!!
• 4. év ? 1,953 mFt
• (3. évtol lineáris leírás 3,752,3441,9531,953
  10)

91
Kombinált leírási módszerek (folyt.)

• Progresszív leírás elemeit magukban hordozó
  kombinált módszerek
• (nagy értéku és hosszú élettartamú tárgyi
  eszközök esetén elhúzódó beüzemelés esetén a
  kezdeti árbevételek nem képesek fedezetet
  nyújtani a idoarányos amortizációra)
• A teljes élettartamra értelmezett progresszív
  leírás használata indokolatlan, hiszen épp akkor
  kellene a nagyobb költségeket viselni, amikor a
  gazdasági avulás is érvényesülni kezd

92
Kombinált leírási módszerek (folyt.)

• Kamatos kamattal növelt leírás (kétféle lehetoség
  van)
• Az éppen leírt összeg kamatait, ill.
• A még le nem írt tárgyi eszközérték kamatait
  terhelik az adott évre
• Akkor lehet létjogosultsága, ha a beruházás
  hitelbol valósult meg

93
A gazdálkodási és a számviteli költségtartalom
közötti eltérés

• minden olyan kiadási tételt érint, amelyeket a
  számviteli szabályok miatt az adott idoszakban
  költségként elszámolunk, de haszonhatásuk egy
  része vagy teljes egésze áttevodik a következo
  idoszakra.
• (pl. reklám költségek, vállalkozás jó hírneve
  érdekében tett erofeszítések, oktatás közvetlen
  költségei és a nem aktivált muszaki fejlesztés)
• Ezek a költségek nem érintik a könyv szerinti
  értéket, de jelentosen növelhetik a piaci értéket
  (ld. korábban).
• A kezdo vállalkozások beindítási idoszakában
  ezért jellemzo nagyobb arányban a veszteségesség

94
A vállalat piaci értéke

• Vagyonértékelés a vállalat eroforrásainak
  értékbecslése (eltéro módszerek, szabályok és
  ajánlások készletre, tárgyi eszközre és
  ingatlanra)
• Alapmódszerek materiális vagyontárgyakra
• hozadéki elven történo érték-megállapítás (nettó
  hozamok diszkontált értéke és a beruházási összeg
  figyelembevétele),
• forgalmi adatbázisra történo értékelés (adott
  piaci környezet adásvételi adatai alapján),
• nettó pótlási költség, mint vagyonérték (a tárgyi
  eszköz bruttó beszerzési értékét korrigálják az
  erkölcsi és fizikai kopással).

95
A vállalat piaci értéke (folyt.)

• Nem anyagi jellegu eroforrások (Ennek értékelése
  nem egyértelmu. Ki lehet indulni a létrehozás
  ráfordításaiból, a várható hozamokból is)
• szabadalmak,
• védjegyek, márkanevek,
• szerzoi jogok,
• saját készítésu szoftverek,
• meglévo ügyfélkör,
• érvényben lévo szerzodések, franchise
  megállapodások,
• vállalati goodwill
• A cégek adásvétele esetén a vagyonértékelés két
  célt szolgál
• korrigálja a könyv szerinti értéket
• jövobeni jövedelmezoség költségbecsléséhez
  nyújthat segítséget.

96
A vállalat piaci értéke (folyt.)

• vagyonérték (4) ? üzleti érték ? könyvszerinti
  érték
• A felszámolási érték (5) a vagyonérték egy
  változata, az eroforrások külön-külön történo
  piaci értékesítése mekkora összbevételt
  eredményezne
• A vásárló szempontjából az üzleti érték az
  elsodleges (diszkontált cash-flow).
• Ha az üzleti érték gt vagyonérték, akkor
  átlagolják oket ? csökken a vevo kockázata.
• Ha az üzleti érték lt vagyonérték, akkor válik
  fontossá a felszámolási érték (felszámolom vagy
  megtartom?)
• Rt-k esetén a részvények ára jelzi a piaci
  értéket, de többségi részesedés megszerzése többe
  is kerülhet

Slide 97