Fobb pszichol

1
Fobb pszichológiai iskolák integrációja

• Elvünk konstruktív alternatívizmus
• Háttérirodalom
• Pszichológia 3. kiadás
• R.L. Atkinson, Hilgard et al.
• OSIRIS, Budapest, 2005

2
A személyiség definíciója

• Allport (1985)
• Azon pszichofizikai rendszerek dinamikus
  szervezodése az egyénen belül, amelyek
  meghatározzák jellemzo viselkedését és
  gondolkodását.
• A személyiség egyedisége
• Közvetlenül nem megfigyelheto meg
• Különbözo helyzetekben megfigyelt és ismétloen
  megjeleno egyes reakcióinak
• ABSZTRAKCIÓJA.

3

• A személyiség és megbetegedés,
• gyógyító kapcsolat
• Egészségkárosító magatartásminták (magatartási
  pathogének) szerepe
• pszichoszomatikus és mentális betegségek,
• személyiségzavarok kialakulásában,
• betegséggel való megküzdésben
• Orvos-beteg kapcsolat

4

• Személyiség öröklés vagy/és környezet?
• Öröklés
• 1.fizikum
• 2.intelligencia, reakcióido, motoros készségek,
  érzékleti diszkrimináció
• 3. temperamentum, hangulat, érzelmi jellemzok
• A személyiség tisztán biológiai felfogása inkább
  alkalmazható csecsemokre, mint felnottekre.
• A tapasztalat, tanulás, gondolkodási képesség az
  embernél nagymértékben módosítja a tisztán
  biológiai késztetéseket.

5

• Differenciáció és integráció
• ÉN-TUDAT a szubjektív és objektív világ
  elkülönítésének képessége
• ÉN
• A tapasztalatok, értékek, ismeretek,
• viselkedésmintázatok sajátos rendszere
• Önazonosság személyiségünk folytonossága
  (kontinuitása) következetessége (konzisztenciája)

6
VONÁSELMÉLETEK

• SZEMÉLYISÉGVONÁSOK
• KÖZÖS VONÁSOK ÉS A
• SZEMÉLYES DISZPOZÍCIÓK
• URALKODÓ DISZPOZÍCIÓK
• CENTRÁLIS DISZPOZÍCIÓK
• MÁSODLAGOS DISZPOZÍCIÓK
• FAKTORANALITIKUS ELMÉLETEK

7
Eysenck
8
(No Transcript)
9

• A személyiség pszichoanalitikus, dinamikus
  felfogása
• Sigmund Freud topográfikus modellje
• tudatos
• tudatelottes
• tudattalan
• a jéghegy modell

10
A személyiség pszichoanalitikus, dinamikus
felfogása

• Strukturális modellje
• Felettes én SUPEREGO
• Én EGO
• Ösztönén ID

11
A SZEMÉLYISÉG FEJLODÉSE

• Pszichoszexuális fejlodési szakaszok
• Orális szakasz 1. év
• Anális szakasz 2. év
• Fallikus szakasz az ödipális konfliktus
  megoldása 3.-6. év
• Latencia-periódus 6.-12. év
• Genitális szakasz 13.év-

12
A SZEMÉLYISÉG DINAMIKÁJA

• ENERGIAMEGMARADÁS
• TERMODINAMIKA
• Hermann von Helmholtz
• LIBIDÓ PSZICHOLÓGIAI ENERGIA
• Pl. AGRESSZÍV INDULATOK Átvitele Sebesség
  Száguldás
• Kritika pesszimizmus, irracionális emberkép

13
Az Ego elhárító mechanizmusainak leírása (Anna
Freud)

• Énvédo mechanizmusok példái
• Elfojtás
• Projekció
• Meg - nem - történtté tevés
• Reakcióképzés
• Kompenzálás
• Bagatellizálás
• Elaborálás
• Szublimáció

14

• Szociális tanuláselméleti felfogás
• klasszikus kondicionálás
• I. P.PAVLOV
• Inger, stimulus S és a reakció R

15
Operáns kondicionálás

• Skinner doboz az állat egy pedál megnyomása,
  vagy egy kar meghúzása révén jut élelemhez
• Alapveto kisérlet az állat körülnéz, orientál,
  mindenhez hozzáér, ami új számára és véletlenül
  (pedál, kar mozgásba hozása) élelemhez jut. Az
  élelem jutalom, ami megerosíti a megelozo
  viselkedést egyre többször fogja a pedált
  használni
• A dolog bevált, tehát érdemes ismételni.

16
Operáns kondicionálás

• WATSON
• pozitív következmény
• negatív (averzív) következmény
• Effektus-törvény, Thorndike (1905)
• megerosítések két változata jutalom és büntetés
  

17
Effektus-törvény, Thorndike (1905) Minél
többször követi jutalom a viselkedést, az annál
inkább megerosödik.A manipuláció két változata
jutalom és büntetés
18
TÁRSAS KÖRNYEZET ÉS KONDICIONÁLÁS

• Ha a személy ugyanarra a válaszára sok különbözo
  helyzetben jutalmat kapott, generalizáció megy
  végbe, amely biztosítja, hogy ugyanaz a
  viselkedés a sokféle helyzetben megjelenjen.
• Az a fiú, aki otthon, az iskolában és a játék
  közben is megerosítést kap a fizikai agresszióra,
  
• valószínuleg erosen agresszív személyiségu lesz.

19
A TANULÁSELMLETI MEGKÖZELÍTÉS KRITIKÁJA

• Túlhangsúlyozzák a helyzeti tényezoket, s ezzel
  éppen maga a személy vész el a
  személyiségpszichológiában

20

• Közbülso változók vagy organizmus-változók
• Stimulus Organizmus -Reakció
• információk mentális feldolgozásának folyamata
  kognitív pszichológia
• kognitív irányultság
• a személyiség a környezetbol jövo hatások,
  tanulás útján fejlodik

21
SZEMÉLYI VÁLTOZÓK Walter Mischel

• A szociális tanuláselmélet továbbfejlesztése
• 1. Kompetencia Mire vagyunk képesek?
• 2. Kódolási stratégia Milyennek látjuk a
  helyzetet?
• 3. Elvárások Mi fog történni?
• 4. Szubjektív értékek Megéri-e?
• 5. Önszabályozó rendszerek és tervek Hogyan
  érhetjük el céljainkat?

22

• A magatartás szervezodésének alapveto tényezoi
• a szituáció, környezet
• és organizmus
• primér biológiai szükségletek
• aktuális állapot
• stabil vonások, visszatéro reakciómódok

23
ERIK ERIKSON PSZICHOSZOCIÁLIS FEJLODÉSELMÉLETE

• BIZALOM -BIZALMATLANSÁG
• 0-2 év csecsemokor. Ezt a szakaszt Erikson az
  osbizalom szakaszának nevezi.

24

• II. AUTONÓMIA
• 2-3 éves kor
• Ezt a szakaszt az autonómia illetve kétségbeesés
  krízise jellemzi. Ebben az életkorban a gyermek
  fo tevékenysége az ürítést végzo szerveire
  irányul, ekkor kell megtanulja kontrollálni,
  szabályozni vizeletét illetve székletét. Az elso
  olyan szakasz amikor nyílt konfliktusba kerül
  környezetével..

25
III. Kezdeményezés - buntudat

• 3-5 éves kor, óvodáskor. Ezt a szakaszt a
  kezdeményezés / buntudat dimenzióján
  értelmezhetjük.
• A gyermek fokozatosan leválik környezetérol,
  független lesz, kezdeményezo képessége fejlodik.
  Mindent meg szeretne tapasztalni,
• önálló akciókat kezdeményez.

26

• IV TELJESÍTMÉNY
• 6-11 éves kor, kisiskoláskor. Ebben a szakaszban
  kerül a gyermek iskolába, válik le egyre jobban a
  családjától. Az eddigi játék szerepét átveszi a
  szisztematikus tanulás, melyben már teret kap az
  állandó minosítés. Az iskola teljesítmény-centriku
  s intézmény, megkezdodik a versengés a kortársak
  között.

27

• V. IDENTITÁS
• 12-20 éves kor serdülokor.
• Erre a szakaszra az identitás keresés jellemzo a
  serdülo
• törekszik felfedezni értékeit,
  pozitív vonásait
• keresi helyét a világban.

28

•   VI. INTIMITAS
• 20-40 éves kor, fiatal felnottkor.
• befejezi a személy a tanulmányait és
  családalapításra törekszik.
• Megjelenik az intimitás iránti igénye,
• beilleszkedik egy
  családba,
• baráti társaságot alakít,
• kialakítja saját személyes
  életterét

29

• VII. FELNOTTKOR
• 40-60 éves kor Erik Erikson a
• generativitás illetve stagnálás szakaszának
  tekinti. Ebben az életkorban a személyek még nem
  érzik öregnek magukat ahhoz, hogy bizonyos
  változtatásokat eszközöljenek életükben,
  legtöbben ekkor érik el alkotóképességük csúcsát

30

• VIII. INTEGRITÁS
•  60 éves kor után, idoskor.
• 60 éves kora körül kezdi kiértékelni életútját,
  belátja, hogy nagy változtatásra már nincs
  lehetosége. Elemzi mindazon eredményeket,
  teljesítményeket melyeket élete folyamán elért és
  elbírálja azokat.

31
Fenomenológiai megközelítés HUMANISZTIKUS
PSZICHOLÓGIA

• 1962-ben Humanisztikus Pszichológia Társaság
• 1.Az érdeklodés központjában az élményeket átélo
  személy áll
• 2. Az emberi választás, kreativitás és
  önmegvalósítás jelentik a vizsgálódás elsodleges
  témáit.
• 3. A kutatási problémák kiválasztásakor a
  jelentéstelinek, a választott értékeknek meg kell
  eloznie az objektivitást.
• 4. A személy emberi méltósága a legfobb érték

32
-----

• ------------------------------------------

33

• Szelf-aktualizálás
• önelfogadás,
• mások akceptálása,
• tudatos fejlodési
• törekvés.
• Amennyiben a környezet megakadályozza a
• kibontakozást patológiás viselkedés az eredmény

34

• Hierarchikus szükségletek
• (a) Fiziológiai szükségletek (a belso
  homeosztázis
• fenntartása)
• (b) Biztonság igény (biztonság, veszély és
  fájdalom
• elkerülése öröm megkeresése)
• (c) Valakihez tartozás, szeretet szükséglet (adni
  és
• kapni)
• (d) Megbecsülés, kompetencia-érzés szükséglete
• (e) Megértés és megismerés szükséglete
• Esztétikai szükséglet (szimmetria, rend, szépség
• Szelf-aktualizálás saját lehetoségek
  megvalósítása
• (h) Traszcendencia szükséglet

35

• Az önmegvalósító ember
• (1) Realitás orientáció,
• (2) önmaga, mások és
• a világ elfogadása,
• (3) spontaneitás,
• (4) problémára és nem önmagára
• összpontosítás,
• (5) privát szféra fenntartása,
• (6) beolvasztó kulturális hatásokkal
• szembeni autonómia,
• (7) friss és alkotó gondolkodás,
• érzelmi szabadság jellemzik.

36

• (8) spirituális érzékkel rendelkezik
• csúcsélményekre fogadókész,
• (9) fejlett identitású, azonosul az
• emberiséggel,
• (10) mély és örömöt adó kapcsolat
• jellemzi néhány emberrel,
• (11) demokratikus jellemszerkezetu,
• (12) világos etikai álláspontot képvisel,
• (13) humorérzéke jelentos, de nem destruktív
• (14) kreatív

37

• HIÁNYÁLLAPOTOK
• (Alapveto vagy ösztönszeru szükségletek)
• 1. A hiány betegséghez vezet,
• 2. az alapveto szükségletek kielégítettsége
  kivédi a betegséget (prevenció),
• 3. újbóli megszerzésük gyógyítja a betegséget,
• 4. bizonyos (nagyon bonyolult) szabad választásos
  helyzetekben ezeket választja,
• 5. az egészséges személyben nem muködik,
  takaréklángon van vagy funkcionálisan hiányzik.

38

• Hiánymotiváció és növekedési motiváció
• Alacsonyabb- és magasabb szintu örömszerzés
• Funkcióöröm példája az extázis, azonos az akkor
  tapasztalható nyugodt deruvel, amikor könnyedén,
  tökéletesen és az ember legjobb tudásának
  megfeleloen mennek a dolgok ötödik sebességi
  fokozatban

39

• ehess, ihass, ölelhess, alhass, a mindenséggel
  mérd magad

40

• A BEING -megismerés a csúcsélményekben
• Hajlamosak vagyunk a tárgyakat egészlegesen
  megélni, egész egységként, kapcsolataiktól
  lehetséges hasznosságuktól, célszeruségüktol és
  céljaiktól megfosztva.
• Az észlelés tárgya kizárólagos és
• teljes figyelemben részesül.
• Különbséget tehetünk a külso tárgyak között
  aszerint, hogy lényegesek vagy nem lényegesek az
  ember szempontjából.

41

• A B-megismerés gazdagítja az észlelést
• Az észlelés viszonylag meghaladhatja az ego
  szintjét, egofeledo és ego nélküli lehet.
• Minden Maslow által tanulmányozott egyszeru
  csúcsélményben nagyon jellegzetesen torzul a tér-
  és idoélmény.
• A csúcsélményt önmagát érvényesíto, önmagát
  igazoló pillanatnak érezzük, amely magában
  hordozza saját belso értékét.
• A csúcsélmény mindig jó és kívánatos, és soha nem
  élik meg rossznak vagy nemkívánatosnak.

42

• Being-értékek (A. Maslow)
• Teljesség (egység integráció hajlam az
• egy-ségre összekötöttség, egyszeruség
  szervezodés struktúra a kettosség meghaladása
  rend)
• Tökéletesség (szükségesség pont-jó-ahogy-van-ság
  így-jó-ság elkerülhetetlenség megfeleloség
  igazság teljesség így helyes)
• Befejezés (bevégzés véglegesség igazság
  kész beteljesülés rendeltetés sors)
• Igazságosság (fair, rendbenlevoség
  törvényszeruség így helyes)
• Életteliség (folyamat nem-halál teljes muködés
  spontaneitás önszabályozás)

43

• Gazdagság (differenciáltság összetettség
  bonyolultság)
• Egyszeruség (becsületesség kendozetlenség
  alapvetoség elvont alapveto szerkezeti
  struktúra)
• Szépség (helyesség alak életteliség
  egyszeruség gazdagság egészség tökéletesség
  teljesség egyediség becsületesség)
• Jóság (helyesség kívánatosság így helyes
  igazságosság jó szándék becsületesség)
• Egyediség (idioszinkrázia egyéniség
  összehasonlíthatatlanság újdonság).

44

• Erofeszítés nélküliség (könnyedség törekvés,
  küszködés vagy nehézség hiánya, kecsesség
  tökéletes, szép muködés)
• Játékosság (élvezet öröm szórakozás boldogság
  humor kitöro öröm erofeszítés hiánya)
• Igazság becsületesség valóság (leplezetlenség
  egyszeruség gazdagság így kell szépség,
  tiszta, világos és nem eroszakolt teljesség
  alapvetoség)
• Magábanvalóság (autonómia függetlenség nem kell
  más ahhoz, hogy-önmaga-lehessen önmeghatározó
  környezetet meghaladó elkülönült saját
  törvényei szerint él).

45

• Az áramlatélmény flow
• (Csíkszentmihályi Mihály, 1998)
• Olyan észlelt kihívások vagy cselekvési
  lehetoségek, amelyek a meglévo készségekkel éppen
  teljesíthetok
• Egyértelmu, elérheto célok és közvetlen
  visszajelzések a folyamatról

46

• Áramlat-állapot
• szinte észrevétlen, lépésrol lépésre elorehaladó
  folyamat. Mentális állapot jellemzoi
• intenzív és fókuszált figyelem az adott
  pillanatban végzett tevékenységre
• a tevékenység és a tudat összeolvadása
• a reflektív éntudatosság elhalványulása
• a tevékenység kontrolljának átélése
• az idoérzékelés módosulása
• a tevékenység végzését magát éli meg jutalmazónak

47

• Csíkszentmihályi Mihály
• megvizsgálta, hogy a muvészek milyen úton jutnak
  el ötleteik megvalósításáig.
• Érdekes felfedezése a festok a vászon elott
  sokszor mintegy transzba esnek.
• Annyira leköti oket a munkájuk, hogy
  megfeledkeznek éhségrol, szomjúságról,
  fáradtságról.
• Úgy tunik maga a tevékenység, ami hajtja oket, és
  nem az elismerés, dicsoség vágya

48

• Önmagán is többször tapasztalta már a teljes
  bevonódás élményét zenélés, hegymászás, vagy
  sakkparti közben.
• Még a háborús idokben is, amikor azt hittem a
  világ össze fog omlani, el tudtam mélyülni a
  sakkozásban.
• A fiatal tudós rájön, hogy ez az emberi
  viselkedés kutatásra méltó területe

49

• Munkatársaival együtt interjúkat készít
  táncosokkal, hegymászókkal, kosarasokkal és
  sakkozókkal, hogy kiderítse, mi teszi ezeket a
  tevékenységeket ennyire vonzóvá.
• Autotelikusnak nevezi azokat a tevékenységeket,
  amelyeket önmagukért, a cselekvésért végzünk,
  külso jutalom nélkül, és megengedik a teljes
  elmélyülést.

50

• Késobb ebbol születik a flow fogalma.
• 1972-ben publikálja kutatását Beyond boredom and
  anxiety (Túl a félelmen és unalmon) címen. A
  könyv nem mondható sikeresnek.
• Az eladási szám alacsony, tudományos visszhangja
  is minimális.
• Egy antropológus és néhány sportpszichológus
  érdeklodik ugyan, de a pszichológiai, akadémiai
  közegbol senki.

51

• flow-kutatás módszerének finomítása
• (Az adatok, melyeket a vizsgálati személyek
  szolgáltatnak bevonódást biztosító
  tevékenységeikre történo visszaemlékezéseken
  keresztül, túl pontatlannak és sztereotipnek
  tunnek.)
• A csipogó ötlete
• Minden résztvevo kap egy kis szerkezetet, mely
  rendszertelen idoközönként hangot ad. Amint a
  jelzés elhangzott, a résztvevoknek fel kell
  jegyezniük, hogy éppen mit csinálnak, és hogy
  érzik magukat eközben. A technikát Experience
  Sampling Method-nak (ESM) nevezték el, és
  alkalmasnak bizonyult.

52

• Órákig tudok a számítógép elott ülni és
  eredményeket analizálni. Keresem a mögöttes
  mintázatokat, megpróbálom kideríteni mit rejtenek
  a számok. Ilyenkor úgy érzem magam, mint
  Kolumbusz, amint éppen egy ismeretlen országot
  fedez fel.
• Csikszentmihályi Mihály

53

• Leghíresebb munkájában 90 kiemelkedo tudóssal és
  muvésszel (közöttük 14 Nobel díjas) készített
  terjedelmes interjúkat. Öt évig tartó kutatás
  volt.
• Ezzel egy idoben megalapított egy új
  pszichológiai irányzatot Martin Seligman
  pennsylvaniai pszichológia professzorral, a
  pozitív pszichológia irányzatát

54
FLOW teljes elmélyülés

• Teniszezés vagy festés, gyerekekkel való
  foglalkozás, vakbél operálása vagy a
  futószalagnál állás is lehet flow élménnyel járó
• A flow-élmények vitaminbombaként hatnak a
  szervezetre és befolyásolják a szubjektív
  jóllétünket is.
• A tevékenység közben közvetlen nem tapasztalunk
  boldogságot, ahhoz túl koncentráltak vagyunk, de
  utólag beáll az önmegerosítés.

• Koncentráció és a kontroll érzése rendkívül magas
• Úgy érezzük mintha egy energiahullámon ülnénk
• A gondok és mindennapi problémák háttérbe
  szorulnak
• Idoérzékelésünk megváltozik
• Nem a tartalomtól függ, hanem a tevékenység
  minoségétol!

55

• Tézise szerint egy tevékenységben való teljes
  feloldódás képessége az evolúció következtében
  alakulhatott ki, mert az emberi faj túlélését
  szolgálja.
• A flow és a boldogság közötti összefüggés
  eleinte valószínuleg csak egy genetikai
  egybeesésnek volt köszönheto, de a túlélést
  biztosította szoknak, akik gyakran átélték.
• Mivel a tevékenységbe történo bevonódás ennyire
  kellemesnek bizonyult, oseink igyekeztek ezt az
  állapotot újra és újra megélni, aminek eléréséhez
  egyre nagyobb kihívásra volt szükség, különben
  unalom állt volna be.

56

• A flow a komplexitás evolúciójának motorja,
  hiszen arra ösztönöz, hogy a saját határainkat
  meghaladva, fejlodjünk.
• De nem adja meg az etikai irányt.
• Feladatunk tehát abban áll, hogy megtanuljuk,
  saját életünket olyan módon élvezni, hogy azzal
  ne csökkentsük mások esélyeit a saját életük
  élvezetében.